Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-01 / 173. (4319.) szám
igy megy, éthenhalok! Pedig még bajuszkötőt is vettem! Eldobom! A fóka igy morfondírozott: — Nem győzöm örökké kenni. Jó, hogy még ezakállam nincsen, mert azzal is bajlódhatnék. Szeretek kényelmesen kifeküdni a jégtáblákra, nem érek én rá ilyesmire. A halaknak meg minduntalan elázott a bajuszpedrőjük. Nem praktikus! — mondták a harcsák és nem pederték többet a bajuszukat. A hangya, aki már nagy gyárat alapított a bajuszpedrőkenőcs tömeges előállítására, egy nap észrevette, hogy a nyakán marad minden doboz. Á róka hiába £ 'Irt-kelt, nem vették sehol a csodaszert. egbukott a gyár. A hangya elvesztette az egyész vagyonát és igy szólt: — Erre nem számitottam, hogy az állatoknak van ennyi eszük, hogy amire nincs szükségük, azt nem használják. Még a majom se majmolja a divatot! Ezt a tapasztalatot szeretem, bár elúszott a vagyonom. Nem baj, visszatérek a szorgalmas munkához, abból is meg lehet élni.--------♦♦♦------KÉSZÜL A VILÁG LEGNAGYOBB FÉNYKÉPE Lefotografálják az Amerikai Egyesült Államokat Most van keletkezőben Amerikában a legnagyobb fénykép, amely valaha is készült. Az Egyesült Államok egész területét öleli fel — mintegy hét és félmillió négyzetkilométert — persze számtalan szakaszban és a levegőből készül. 1934-ben kezdődött ez az óriásmunka, ma egyharmadrészben megvan és 3—4 év múlva fejeződik be. Amerikának ez a légi képe azonban nemcsak a valaha is készült legnagyobb fénykép, hanem a legdrágább is: harmincmillió dollárba, körülbelül 870 millió csehszlovák koronába kerül. A fényképészeti munkát magánlégiforgalmi társaságoknak adták ki és a feladat oly hatalmas, hogy több mint ötven ilyen társaságot kellett megbízni, melyek mindegyike több repülőgépet állított a cél szolgálatába $ igy is még 4 esztendő fog beletelni, míg Ne rágd a a nagy mü befejeződik. A felvételi munkákkal párhuzamosan, hivatali mérnökök és alkalmazottak nagy serege a fényképrészletek összeállításával és szükséges földmérési munkálatokkal foglalkozik. Ha az óriásfénykép készen lesz, ugv rajta lesz az Egyesült Államok minden helysége, a legkisebb falucska és tanya is, minden útkereszteződés és patakocska, de még minden egyes fa is, — s emellett minden kis talajegyenetlenség, emelkedés vagy mélyedés is ki lesz mérve s a fényképre jegyezve. Az összes részfénykép pontosan egyazon magasságból — 4200 méterről — készül és pedig egy s ugyanazon fényképezőgéptipus- sal. A szomszédos részfényképeknek egymásba keli folyniok, hogy- meg lehessen őket nyirbálni és kényelmesen összeállítani. körmödet! Sok-sok gyereket ismerek, aki — Isten tudja, miért — rágja a körmét. Ezeket a f yerekeket egyszer össze kellene hivni és örömrágás közben végig kellene őket vezetni a városon, hogy mindenki láthassa őket és nevessenek rajtuk. Nemcsak szörnyen csúnya dolog a körömrágás, hanem egészségtelen is. Az, aki rágja a körmét, nem törődik vele, hogy piszkos a keze és akkor is a szájába veszi. A lerágott, éles, hegyes, piszkos kis körömdarabokat lenyeli s azok a gyomorból nem tudnak tovább jutni, hanem belefuródnak a gyomorfalba és lassan-lassan, észrevétlenül súlyos gyomorbajt okoznak. A közelmúltban meghalt egy kisfiú s az orvosok megállapították, hogy gyomorfala tele volt tűzdelve apró körömdarabocskákkal. Egy másik alkalommal egy ismerős kisleánnyal találkoztam, akinek fel volt kötve a keze fekete kendővel. Megkérdeztem tőle, mi baja van? Felelet he- lyett szégyenlősen lehajtotta a fejét és édesanyja válaszolt a kérdésemre: ,.Rágta a körmét, sebes lett a keze, vérmérgezést kapott s csak a jó Istennek köszönhető, hogy nem az egész ujját, hanem csak a körmét kellett leoperálni. Azon az ujján soha nem lesz többet köröm.” íme, gyerekek, ez a két példa, ami elegendő ahhoz, hogy elriasszon benneteket a körömrágástól.
