Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-15 / 185. (4331.) szám

1937 augusztus 15, vasárnap.

11

SzmnÁzKöii^Kammx

A francia Mécs=köfef irodalmunk jelentös eseménye lesz

Paul Claudel, a francia katolikus irodalom vezére Írja a Párisban ősszel megjelenő verskötet előszavát ■■ ■■■ ■■ Előkelő külföldi folyóiratok méltatják a szlovenszkói magyarság nagy költőjét ■■

PRÁGA. Annakidején megírtuk, hogy Mécs Lászlóról, a magyar irodalom szlovenszkói büszkeségéről Párisban egy előkelő folyóiratban nagy és beható tanuljnány jelent meg és beszámoltunk a Mécs-versek francia fordításáról és azok hatásáról is. Most a ,,Les Amitiés“ cimü folyóirat hozott kilencoldalas tanulmányt „a nagy magyar költő“-ről Guy Chastel tollából. A tanulmány részletesen tárgyalja Mécs emberi és költői szintézisét, elkíséri a költő fejlődését a gyermekkortól a teljes lírai kibontakozásig. A tanulmány tárgyálja a költő emberi és magyar motívumait, amelyekkel uj lírai iskolát teremtett meg és megállapítja, hogy ez a hang teljesen uj a modern magyar irodalomban.

Néhány hét előtt jelent meg Párisban az „Une sainte parmi nous“ cimü rendkívül érdekes könyv, amelynek egyes részeit nagynevű francia és külföldi akadémikusok Írták. Köztük egyetlen költő szerepel két francia nyelvre átültetett verssel s ez Mécs László. A két vers a ,,Megszentesülés balladája“ és a ,,Kis ut dicsérete“. A könyv előszavában Daniel Rops szerkesztő ismerteti Mécset, mint a nagy magyar költőt. E tanulmányokon kívül egy litván folyóirat is hosszasan foglalkozik Mécs László költészetével és arra a megállapításra jut, hogy Mécs a modern magyar lira egyik vezérlő egyénisége. A folyóirat egyébként szintén közöl két Mécs-verset fordításban.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Mécs László verseinek válogatott gjúijteményét most fordítják franciára ottani költők és irók és hogy ez a kötet, amely az egyetemes magyar, de egyben a szlo- venszkói magyar irodalom büszkesége, Paul Claudelnek, a világhirü francia költőnek előszavával már az ősszel megjelenik a francia könyvpiacon.

Mécs László tehát előbb meghódította Szlovenszkót, Erdélyt, a Vajdaságot és_ Magyarországot, zengő szavával, énekével megtelt a magyar főváros és a vidék, és most, szinte példátlan költői és szavalómü- vészi sikerei után meghódítja Párist és rajta keresztül a nyugatot. Ilyen hatása.kevés magyar költőnek volt, de különösen nem volt életében és szinte példa nélkül álló jelenség, hogy nem filmmel, nem ,,exportáruival, hanem színtiszta művészettel érte el ezt a hódítást. Mindenki tudja, hogy a lira ma alig olvasott műfaj. E sorok Írója hiába próbált elhelyezni egy németnyelvű kis Ady Endre- csokrot, nem akadt kiadója, mert ,,a verseskönyvet senki sem veszi“.

Annál csodálatosabb és Mécs nagy költészetét igazolóbb. hogy Párisban, ahol idegen iró müveit csak rendkívül nehezen hoz-e zák ki francia fordításban (akkor is, ha ez ; az iró a világban régen beérkezett), Mécs Lászlótól egy kötetnyi verset jelentetnek meg.

Mécs László többet tett ezzel a magyar líráért, mint bárki más, de a lírán túl a' magyar szellemiség presztízséért is: Páris fölfigyel egy magyar költőre, akit elhivatottak is nagynak és újszerűnek mondanak. Mécs érzés- és gondolatvilága a: kereszténységből táplálkozik, az ember- szeretet költője ő, de megállapítható, hogy sajátos értelemben vett magyar lira az övé, amelyben a magyar népdal ritmusa cseng.

Páris most megismerheti a magyar lelkiséget, az igazi magyar szellemi glóbuszt, —- eddig úgy volt, hogy alig tudtak erről nyugaton és ha mégis, rendszerint ferde volt ez a tudás. Arról pedig, hogy ez a magyar szellemiség a világháború óta hogyan fejlődött, keveset tudtak és ami sikeres magyar megnyilvánulás volt a külföldön, nem tükrözte eléggé a sajátos magyar szellemet. Sportgyőzelmek, hatásos színdarabok, filmrendezők, filmszínészek, — igy ismerte a külföld a magyar eredetiséget. Mécs a legbensőségesebb magyarságot tükrözi, a minden hatástól mentes, eszközeiben előkelő lírát, a magyar lelket.

Mécs modern ember: a pap hite és a művész elhivatottsága harmonikus szintézisben egyesül benne olyképen, hogy az elragadtatott olvasó kettősséget nem vesz észre. Emberismerő, kisemberek közt élő költő Mécs, aki teljesiti mindennapi papi föladatát és ezt oly fontosnak tartja, hogy pillanatra sem szédült meg a nagy költői sikertől, hanem minden rábízott emberének ügyes-bajos dolgait komolyan vette, komolyan, mintha a maga nagy szellemi dolgairól lenne szó. Ha ez nem igy lenne, Mécs sohasem válhatott volna azzá a költővé, aki lett és akiből ma annyi ember merit hitet és erőt. A költő vállalta a lehetetlent: a legsúlyosabb korban

elhatározásának etikai rugóját is. Bármilyen nagy horderejű is legyen ez az előszó Mécs kötete és a magyar lírának nyugati győzel- me számára, nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy

Claudel előszava, amellyel vállalja Mécs költészetét és kihangsúlyozza, hogy nagy magyar költő, természetes és magátólér- tetődő valami. Természetes, mert egyenes folytatása annak, hogy Mécs költészete meghódította a nyugatot és a nehezen meghódítható Párist. Magátólértetődő, mert előbb a Mécs-versek győztek és a dekorálás csak azután jött.

Nem személyes kapcsolatokon múlott ez, ennek az útját nem egyengették „befolyásos emberek“ és „érdekcsoportok“, itt a tiszta költészet aratott győzelmet. S ez az, ami minden embert, akinek szívügye a magyar irodalom, megelégedéssel és büszkeséggel tölt el, mert ez sokkalta több minden akadémiai tagságnál, minden hangos sikernél.

Vezércikket szentel Mécs győzelmének a budapesti Nemzeti Újság. Helyes fölismerése ez annak, mennyit jelent magyar, katolikus és költészeti szempontból ez a győzelem. A szlovenszkói magyarságnak is bensőséges ünnepe lesz Mécs francia kötetének a megjelenése: amit a PMH sokszor megirt, valóság lett, Mécset, mint nagy költőt most már Franciaország is elismeri. Szlovenszkó- ról indult el és magyar „uj idők dalaival“* betört Párisba. Nem volt hangos, nem toborzott senkit és semmit. Mindössze „piros szivét kongatta“. S mert valódi, igaz és költő szive ez a szív, hivó hangját meghallotta Páris is. Ez a csoda csak azzal esik meg, aki a csodák meghitt társa: költővel, akinek a szive sokkalta több minden valóságnál.

Amsíerdami világcég adja ki Neubauer Pál pályanyeríes regényéi

PRÁGA. — Annakidején óriási feltűnést keltett nemcsak Csehszlovákiában, de egész Európában a PMH belső munkatársának, Neubauer Pálnak óriási írói sikere. Mint emlékezetes, Neubauer Pál németnyelvű regénye első lett a múlt év őszén lezajlott regényvilágpályázat német csoportjában. A diadalmas regény most érkezett el sikerében a második állomáshoz: az egyik legnagyobb európai kiadóvállalat, a Franz Leo und Co. Verlag (Amsterdam-Wien-Leip- zig) megvásárolta a könyv német kiadásának jogát. Az egyéb nyelvű kiadások ügyében folytatott tárgyalások is teljes eredményre vezettek, amennyiben eddig már holland, dán, svéd és norvég nyelveken van a regény megjelenése biztosítva.

Neubauer Pál nagy erkölcsi sikere tehát most fog kibontakozni teljes méreteiben és kétségtelen, hogy az anyagi siker sem marad el. Mindenesetre időbe telik, amig a könyv méltán megérdemelt sajtóbeli- és

anyagi sikere megmutatkozik, de azok. akik Neubauer Pál könyvét ismerik, nem kételkednek a legteljesebb eredményben. A mai kor legégetőbb problémáit felölelő és mindvégig izgalmas tempóban, ragyogó irói készséggel megalkotott mü tehát most kezdi meg igazi pályafutását és ehhez nemcsak a PMH szerkesztősége, de a PMH széles olvasóközönsége is, amely régóta nagy élvezettel olvassa Neubauer írásait, őszinte szívből szerencsét kíván.

Tudvalevő, hogy Neubauer Pál eddigi regényeivel is széles körökben keltett nagy érdeklődést. Különösen a „.Mária“ cimü német nyelven megjelent regénynek volt nagy sikere, de jelentősen reprezentálta a szlovenszkói magyar irodalmat Neubauer „Mi közöm hozzá?“ cimü regénye is, amelyet a múlt évben a Franklin-társulat adott ki szlovenszkói sorozatában. A most kiadásra kerülő uj regény, „Das fehlende Kapitel“ (Hiányzó fejezet), mint emlékezetes, 1238 beküldött pályamű között lett az első.

Berecz Gyula elkészítette a Komáromban felállítandó Jókai-szobor gipszmintáját

KOMÁROM. — Meglátogattuk Berecz Gyulát műtermében, hogy érdeklődjünk, mennyire haladt előre a Komáromban felállításra kerülő Jókai-szobor munkája. Hatalmas hangárt épített fel a művész, hogy a másfélszeres embemagysá- gu szobrot megalkothassa. Műtermében munka közben találtuk: élete talán legnagyobb alkotásán dolgozik.

A hatalmas szobor teljesen készen, megmintázva áll a műterem közepén. A szűk helyiségben még jobban kibontakozik hatalmas volta és pompásan érvényesül. Igazi mosolygós Jókai-fej. Berecz hosszú tanulmányokat folytatott, amig meg- mintázta a legnagyobb magyar regényíró fejét. A szobor azoban nemcsak mint portré tökéletes. A mintázó agyagban gyúrt test is annyira eleven és élénk, annyi mozdulat van benne, hogy az ember minden percben a megmozdulását várja. Nagy művészi teljesítményt végzett Berecz Gyula.

A negativ gipszöntéssel már készen van, egy hetet vesz igénybe a pozitív kiöntés, mert a negativ munkát még cizellálni kell, azután Prágában bronzból kiöntik. Az öntőcég munkája legalább három hónapig fog eltartani, tehát a szobor le- iepzésére majd csak tavasszal kerülhet sor.

(*) Az Athéni Trio és egy világhirü gitármü- vésznő a trencsénteplici kamarazene-ünnepségen. Trencsésnteplioröl jelentük: Augusztus 15-én játszik az Athéni Trió. A műsoron szereped Brahms A-duir, Beethoven B-dur triója és Pet- ridis görög zeneszerzőnek egy hármasa. Augusztus 16-án Luise Walker, a világhírű gitármü- vésznő hangversenyzik a Brüsszeli Vonósnégyessel együtt és a hangversenyen Kuhnau, Bach, Aguado, Bernando Sor, Bocherini, Tarrega, Tor- roba és Malats müvei kerülnek előadásra.

(*) Szegedi szabadtéri kiállítás. Szegedről jelentik: A kultúrpalotában rendezett első magyar szabadtéri kiállítást eddig 400 ember nézte meg. Ezek között szép számmal akadtak a szegedi tanyavilág kultuTérdeklődéssel eltelt gazdái is, akik egyébként a János vitéz, Madách Tragédiája és a Fekete Mária előadásait is egyre nagyobb számmal látogatják.

(*) Milyen lesz a budapesti Nemzeti Színház kamaraszínháza? Az Andrássy-uti színház helyiségében építik a Nemzeti Színház kamaraszínházát. A helyiséget az Esterházy grófi kastély színháztermének stílusában építik át. A színháznak 350 zsülyéje lesz. Az előcsarnokot teljesen átalakítják és dohányzót is építenek a színházba. A színpadot, amely eddig csak pódium volt, most megnagyobbítják, hogy szabadabban díszletezhessenek rajta. A kamaraszínház műsora független lesz a Nemzeti Színház műsorától, csak a szi- nészgárda lesz közös a kettőben. Egész estét betöltő darabokat fognak játszani az uj színházban, [amely október elején nyitja meg kapuit,

(*) A világ nevezetességei Salzburgban.

Salzburgba egymásután érkeznek a világ legnevezetesebb emberei, hogy az ünnepi játékokat meghallgassák. Megérkezett Ve- nizelos volt görög miniszterelnök özvegye, Papén bécsi nagykövet, az Olasz Nemzeti Bank igazgatója, Hans Albers, Ferenc József lichtensteini herceg, Domenico Orsini herceg és hercegnő és tegnap érkezett Kánya Kálmán magyar, külügyminiszter és a belga kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter.

(*) írók és színészek színházat alakítottak Bécsben? Bécsből jelentik: Egy lelkes írókból és színészekből alakult társaság „Die Insel“ címen külön színpadot nyitott, amelyen magasértékü irói müveket és drámai költeményeket adnak elő. Most fogják előadni Byron és Aristophanes müveit, azután pedig sor kerül Werfel, Romain Roland és Stefan Zweig drámáira.

(*) Fedák Sári Budapestre érkezett Gastein- ből.-Fedák Sári Ausztriában töltötte az idén a nyarat. Lovagolt, turistáskodott és bebarangolta Ausztriát. A leghosszabb időt Gasteinban töltötte ‘ és most frissen és fiatalosan megérkezett Budapestre. Az uj idényt Bécsben kezdi, ahol a Josefstädter Theaterben szinrekerülő „Vihar az egyenlítőn“ cimü darabban ő játsza a női főszerepet. A bécsi szereplés után visszajön Budapestre, mert ^ Vígszínházban két nagy szerep várja.

(*) A János vitézt és a Néma leventét

betiltották Kolozsvárott. Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári Magyar Színház jelentése most látott napvilágot. A jelentésben a színház vezetősége beszámol az elmúlt év munkájáról. Hat eredeti darabot adtak elő, négy prózai müvet és két operettet. A szin- házügyek felügyelősége három darabot tiltott be, köztük a János vitézt és a Néma leventét.

(*) Magyar szélesskáláju hangleadó gép.

Az eddigi egy-hangszórós hangleadó gépek a mély és magas hangokat bizonyos mértékben eltorzították. Most készült el as első teljesen magyar gyártmányú, szélesskáláju hangleadó berendezés, amelyet már be is mutattak Budapesten a sajtó képviselőinek. Az uj magyar készülék tökéletesen adja vissza a szélesskáláju felvételekkel készült filmek minden hangját és zavartalan szórakozást nyújt.

(*) Zola Emil élete filmen. Hollywoodból jelentik: A világhirü francia írónak, Zola Emilnek élete is filmre került. A Warner-filmgyár készítette el ezt a filmet, amelynek forgatókönyvét Herczeg Ferenc irta. Zola szerepét Paul Muni alakította.

AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI:

VIII. 15—16. Az Arany ember.

VIII. 17—18—19. Féltékenység.

VIII. 20—21—22. Egy férfiért sem érdemes.

RADIO MOZI VIII. Irén regénye.

VIII. 16—17. Az utolsó pillanatban.

VIII. 18—19. Brodway Melodie.

VIII. 2—21—22. A dzsungel leánya.

élő és szenvedő embert örök isteni voltára emlékezteti és ezt úgy teszi, hogy

a szenvedés mélyebb értelmet kap: a vallásos és költői metafizika hússá és vérré válik, orvossággá, amelyre ma égető szüksége van az emberiségnek. Azzal, hogy katolikus iró, egyben a legátfogóbb. Az pedig, hogy valóság és életen túli lét a költészetében megkülönbözhetetlenül szerves egység, költői és szellemi vonatkozásban is a legnagyobb „sikere“, de egyben az etikus legnagyobb tette.

Paul Claudel mindezt jól tudja és a világhírű költő azonnal vállalta a föladatot, hogy magyar és katolikus költőtársa könyve elé előszót írjon. Azt lehetne mondani, hogy óriási megtiszteltetés ez és nagy büszkeséget jelent a magyar irodalomnak, de ez a megállapítás gyöngítené Mécs költészetének magától megnyilvánuló erejét, de Claudel