Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-01 / 173. (4319.) szám

fkUy&t id& vétlmlé A hőmérséklet emelkedőben van, a maximum 25 fok. — Időjóslat: Jobbára derült, további fel- melegedés, helyi zivatarokkal, egyébként szép és nyugodt. 1937 augusztus 1, vasárnap. na 11 — IDEGENFORGALMI TANÁCSKOZÁS RÓZSAHEGYEN. Zsolnáról jelentik: A rózsa­hegyi városi tanács ankétot hivott egybe, hogy a város idegenforgalmának emelésére szükséges teendőket megbeszéljék. A város képviselőin ki- yül az érdekelt egyesületek és testületek vettek részt a megbeszélésen és elhatározták, hogy mindenekelőtt nagyszabású uszodát, a Smerko- yica-hegyen pedig menházat épitenek. A Cseb- rák-hegyen, ahonnan az egész vidék panorámája látható, kilátótornyot fognak emelni. xx „Informátor“ mindenről bárhonnan felvilá­gosítást ad és beszerez. Portó melléklendő. „Diskrét“ Uzhorod, Bercsényiho ul. 92/1. HADGYAKORLAT HELYETT REND­ŐRSÉGI FOGHÁZ. Érsekújvárról jelentik: Val- jent Antal koleneci lakos Komáromba akart be­vonulni hadgyakorlatra, az érsekujvári restiben azonban megpihent egy kicsit, felöntött a garat­ra és néhány prostituált társaságában garázdál­kodni kezdett. A részeg emberrel szemben a csendőr is tehetetlen volt, mert Valjent vasfogas­sal és székekkel támadt ellene. Mikor nagynehe- zen lefogták, a földre vetette magát és a pénzét is szétszórta. Végre négy rendőr bedpelte a rendőrségre. Az eljárás megindult ellene. Amikor a pozsonyi dómtemplomban protestáns istentiszteleteket tartottak A reformáció és ellenreformáció legérdekesebb emlékeit elevenítette föl az amerikai habánok pozsonyi látogatása Budapestre és Erdélybe utaznak az érdekes vendégek 28 éves, nőtlen, 10 éves gazdasági gyakor­lattal, aki a magyar, német, szlovák és részben az angol nyelvet szóban és írásban bírja, mérlegképes, adóügyekben jártas és elsőrendű ajánlásokkal rendelkezik, f. é. október 1-re állási keres. Címe : Schwei dl er F. J. Parchoviany, Szlovenszkó. POZSONY. .—- (Szerkesztőségünk je­lentése.) Közöltük néhány nappal ezelőtt, hogy Kanadából és Liechtenstein herceg­ségből négy habán (ujrakeresztelő) érke­zett Pozsonyba, hogy megtekintse a habá­nok történetére vonatkozó emlékeket. Dr. Faust Ovidius városi levéltáros kíséretében a habánok Nagylévárdra, Sobotistére és Nikolsburgba utaztak, ahol számos régi házat és prédikátorlakot tekintettek meg. Nikolsburgban teljesen jókarban van még meg az a szószék, amelyről dr. Hubmayer Baltazár hires teológus, a habán-mozgalom egyik kezdeményezője hirdette az uj tan elveit. (Mint már megírtuk, ezt a prédiká­tort 1628-ban Becsben máglyán elégették, feleségét pedig malomkősullyal a Dunába dobták.) Ugyanebben a nikolsburgí ház­Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok, akik hugysavas sók tulsza- porodásában és köszvényben szenvednek, a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által bélmüködésük elrendezé­sét, emésztésük előmozdítását és állapotuk javulását érhetik el. Az orvosok is ajánlják. — MEGÖLTÉK A MÉHCSIPÉSEK. Budapestről jelentik: Szokatlan balesetnek esett áldozatul Horváth • Ferencné 32 éves csatári asszony. Csütörtökön reggel egy méhkast akart áthelyezni, olyan rosszul fogta meg azonban azt, hogy a méhek kiszabadultak és egész testét pillanatok alatt ellepték. Kiáltozására segítségé­re siettek a szomszédok, sikerült is az ezernyi méhet az asszony testéről eltávolitaniuk, de Horváthné méh- szurások okozta szivbénulásban 10 perc múlva meg­halt. — CIGÁNYGYERMEK VIGYÁZOTT AZ AUTÓRA . * . Érsekújvárról jelentik: Dr. Men- czel Félix vágsellyei orvos autóján Érsekújvár­ra jött, ho,gy végignézze a mozielőadást. Kocsi­ját a mozi előtt hagyta és egy tíz év körüli cigánygyerek ajánlkozott nyomban, hegy egy koronáért hajlandó vigyázni a kocsijára. Az or­vos a gyerekre bízta az autót és végignézte a filmet. Mikor aztán újból kinyitotta kocsiját, megdöbbenve látta, hogy értékes alkatrészek hiányoznak. Utána futott a cigánygyereknek, aki bevallotta, hogy ő is végignézte a filmet és fogalma sincs arról, hogy ki fosztotta ki az or­vos autóját. xx A PÁRISI VILÁGKIÁLL11ÁSRA REMEK AUTO C ÁRUT ÁZÁS augusztus 29-ig. Komplett: 1690 korona. — Nagy al­pesi Grossglockner—Salzkammergut ut augusztus 9—'14-ig. Komplett 850 korona. Prospektusok: SOÓS autocarutazási iroda, Bratislava, Hviezdosláv-tér 6. Tel. 24-03. — REPÜLŐGÉPEN AZ ADRIÁRA. Újab­ban egyre szaporodik azoknak a nyaralóknak a száma, akik Olaszországba és a jugoszláv Adriára repülőgépen utaznak el a köztársaság­ból. A dolognak az a magyarázata, hogy az utas ezzel négy-öt óra alatt teszi meg azt az utat, amelyre vonaton egy teljes napot volna kénytelen elvesztegetni, vagyis a nyaralása -— az oda és visszafelé való utat számitva — mi­nimálisan két nappal de esetleg hárommal hosszabbodik meg. Az Adriára a csehszlovák állami légiforgalmi társaság (ós.Státni Aeroli- nie) a forgalmat az olasz Alá Littoria és a ju­goszláv Aeroput légi társasággal együttesen bonyolítja le. Vasárnap kivételével minden nap indul repülőgép éspedig Prágából reggel 8.35- kor, Brünnből 9.05, Zlinből 7.10, Karlsbadból 7.40, Marienbadból 7.10 és Pőstyénből 6.30- kor. Érkezés Susakba 12.55, Dubrovmkba (Raguza) 17.15, Triesztbe 12.20 és Velencébe 12.55, ban volt a habánok nyomdája. A városban még mindig látható az a ház, amelyre Diet­richstein morva érsek két gunyképet he­lyeztetett el, amely képek Hubmayert mint Cion királyát, feleségét pedig mint Cion királynéját ábrázolják. A két kőbefaragott képet dr. Kraus Ferenc Pozsony város ré­szére vásárolta meg. A habánok szombaton Pozsonyba tértek vissza és innen hajón folytatták útjukat Budapestre, hogy az ottani állami levéltárban és a Nemzeti Múzeumban megtekintsék a Bethlen Gábor fejedelemre vonatkozó vallási emlékeket. Budapestről tovább utaznak a habánok Er­délybe, elsősorban Alvincra és Torockóra. E két városkában Bethlen Gábor fejede­lemsége idején több testvérházat létesítet­tek a habánok és azokban vagyonközös­ségben éltek. Jelenleg még Kanadában és az Egyesült Államokban negyven testvér- ház létezik 4000 habán hívővel. A Pozsonyban járt társaság egyik tagja, Zumpe Margit négygyermekes asszony volt, nagymüveltségü nő, aki férjével és gyermekeivel Liechtensteinből rövidesen Angliába költözik, hogy itt is propagandát terjesszen. A habánok a reformációban Az érdekes vendégek átvizsgálták Beth­len Gábor fejedelem pozsonyi szereplésé­nek adatait. Mint ismeretes, Bethlen Gá­bor a 30 éves háború kitörésekor elődei­hez, Bocskay Istvánhoz, Rákóczi Zsig- mondhoz és Báthory Gáborhoz hasonlóan fegyvert ragadott az osztrák uralom ellen a vallásszabadság és a magyar alkotmány védelmére. Sikerült elfoglalnia az akkori Magyarország felső vidékét és II. Ferdi- nánd császár hadseregét kiűzte az ország­ból. Az 1620 augusztus 25-én megtartott besztercebányai országgyűlés magyar királlyá kiáltotta ki Bethlen Gá­bort. Ebben az időben, de még előtte is neveze­tes események játszódtak le Pozsonyban, így 1619 november 18-án az országyülés 83 szóval 11 ellenében a protestánsoknak ítélte oda a pozsonyi koronázási dómtemplomot. a t/ese­sy6syv Az átadáskor Heuchelin Simon, Götz An­drás és Jentsch János evangélikus lelkészek németül. Sághy István magyarul tartottak szentbeszédet. Református istentisztelet is volt akkoriban a dómban. Úrvacsora osz­tással és az egyik istentiszteleten Bethlen Gábor fejedelem is résztvett az ország rendjeivel. 1621 május 4-ig volt a dóm a protestánsok birtokában. Ekkor Bouquoi gróf császári hadvezér visszafoglalta Po­zsonyt és a székesegyházat visszaadta a katolikusoknak. A dómtemplomot nagy ün­nepélyességgel szentelték fel újra és ekkor Pázmány Péter hercegprímás tar­totta az ünnepélyes szentmisét. Mikor Bethlen Gábor kénytelen volt Er­délybe visszavonulni, magával vitte a ha­bánok egyrészét, akik ekkor telepedtek le Erdélyben. ^S5==="17 TÖBBEKNEK. Augusztusban a prágai minisz­tériumok csak a legsürgősebb esetekben adnak felvilágosítást, mert a referensek legnagyobb része szabadságon van. — „Irador.” A rendkívüli orvosi költségek a jövedelem adóalapból levo­násba helyezhetők. Tessék további jogorvoslattal élni. — B. G., Muzsla. Kérdezett tanintézet Szlo- venezkón nincsen. Prágában van az erdészeti főiskola. Valami egész uj, meggyőző/ dinamikus és mégis harmonikus zene kellene — mondja Pietro Mascagni Szerinte három igazán vérbeli muzsikus nemzet van: az olasz, a spanyol és a — magyar RÓMA. — A ,,Hotel Plaza“ sejtelmes fél­homályba burkolt télikertjének egyik sarkában egyetlen nagy asztal, egyetlen fényes pont, vi­dám zűrzavar, nevetés, kristálypoharak csengé­se — az asztal körül Pietro Mascagni és intim baráti köre. Nem ilyennek képzeltem a „Cavalleria Rusti- cana" halhatatlan szerzőjét, jobban mondva, nem képzeltem, hogy ilyen hosszú, sikerekben gazdag, de mégis felőrlő müvészkarrier után ennyi vitalitás, ennyi friss jókedv áradhat szét valakiből. Mascagni egyik kezében az aranyló borral telt pohár, másikban egy olasz élclap, melyből felolvas a társaságnak és nem egyszer második, sikerültebb poénnel toldja meg az anek­dotát. — Magyar? Akkor üljön rögtön ide mellém! Legkedvesebb külföldi emlékeim Budapesthez fűződnek — fordul felém Mascagni megnyerő, spontán kedvességgel, amikor d'Ambra őexcellen­ciája bemutat. Énnél biztatóbb kezdetet nem kívánhat ripor­ter. Csak eggyel nem számoltam: hogy Mascagni mostanában csak egy-két napra jön fel Rómába és ilyenkor barátai valósággal kisajátítják ma­guknak és semmiféle interjú kedvéért nem akar­nak lemondani a Maestro társaságáról, még negyedórára sem. A viszontagságos interjú szó­val tizenegytől éjfél után kettőig készül — min­den negyedórában egy kérdés. — Említette, Maestro, hogy Budapestihez kel­lemes emlékek fűzik . . .? — A lehető legkellemesebbek. Először is: bu­dapesti sikereimre kétszeresen büszke vagyok, mert a magyar közönség közismerten szigorú és szinte csalhatatlan hetedik érzéke van: csak a százszázalékos művészi teljesítmény előtt hajol meg. Igaz, akit egyszer a szivébe zár, azt olyan forró lelkesedéssel veszi körül, hogy az illető mindig visszavágyik Budapestre. Ez a város kü­lönben varázséban szép: sose fogok elfelejteni egy estét ... a Gellért szálló terrasszán, lá­bunk előtt a ezer fényt visszatükröző Duna < < < A Maestro egészen belemerül az emlékbe, el­hallgat. — Van-e valami külfölddel, Budapesttel kap­csolatos terve,. Maestro? — Tervek? Hogyne, — rezzen fel Mascagni, — de semmi pozitívum. Mindenesetre remélem, hogy viszontlátom még Pestet és a magyar kor­mányzói párt, akik olyan ünneplésben részesí­tettek, hogy csak a legnagyobb meghatottsággal tudok rá visszagondolni. — Ha már úgyis a magyaroknál tartunk, Hu- bay-ról mi a Maestro véleménye? Mascagni arca elborul, a hangjából őszinte fájdalom cseng ki: — Hubay legbensőbb barátaim közé tarto­zott. Magukkal gyászoltam. Úgyis mint ember, úgyis, mint zseniális művészt nagyra értékeltem. Különösen ott, ahol a magyar népi zene motívu­mait használta fel kompozícióiban, utolérhetet­len volt, magával ragadott. — Hát Bartók és Kodály, Maestro? — Őszintén szólva nem az én esetem ez a fajta modem zene. Nem tud meggyőzni, túlsók kapkodást érzek ki belőle. — Úgy sejtem, az úgynevezett atonális mo­dem zenéért sem lelkesül a Maestro?! —• Eltalálta. Ezt a tipusu modem zenét in­kább érdekes kísérletnek, tapogatódzásnak tar­tom. De mint zenei műfajból hiányzik belőle számomra az a minimális egységes harmónia, amely nélkül igazán maradandó értékű kompo­zíciót nem tudok elképzelni. — Milyen hatássál van a mai zenére a Maestro által alapított verisztikus zene? — Ugyan kérem, — szakit félbe kicsit türel­metlenül Mascagni — kár sokat beszélni, teóriáz- ni ezekről a kérdésekről. A mai zenei krízis oka: túlsók meddő, polémikus vita folyik a különböző modem zenei irányzatok körül, túlsók zenekriti­kusunk van és — nem igen van igazán értékes a főkép müveivel végre uj érát jelentő zeneszer­zőnk! Az előbb olyasmit kérdezett, van-e a fasiszta ideológiának hatása az olasz zenére. Most felelek: nincs. íróink, festőink, de különö­sen szobrászaink és épitészeink között nem egy akad, akinek müvei szerencsésen visszatükrözik a fasiszta ideológia vezérgondolatait: például a kollektív elvek fontosságát és etikáját, az uj generáció minden téren megnyilvánuló fokozott vitalitását, hóditó, feltartóztathatatlan, eredeti iniciativákban egyre gazdagabb dinamikus men­talitását — A zenében? Cseriünk-botlunk. Ato­nális zene? Verisztikus zene? Eredeti, uj lendü­let kellene, a huszadik század tempóját nem csu­pán divatos technikai trükkökkel kifejezni akaró ene! Valami egészen uj, meggyőző dinamikus és mindamellett — harmonikus zene! — fejezi be Mascagni. — Úgy tudom, — folytatom később, egy „szélcsendes“ pillanatban — a Maestro nem egy­szer járt Prágában is? — Á, Prága, — veszi át a szót Mascagni vi­dáman — a festői, kedélyes város. A cseh zené­szek előtt pedig le a kalappal: kivétel nélkül in­telligens művészemberek. Élvezet volt Prágában vezényelnem. Különben Dvoíák és Smetana kedvenc komponistáim közé tartoznak, Kár, —■ teszi hozzá kisvártatva Mascagni — hogy a cseh nyelv ének szempontjából nem valami ideális anyag. Különben tulajdonképpen három igazán vérbeli muzsikus nemzet van: az olasz, a spa­nyol és a — magyar. Ennek a három nemzet­nek a nyelve szinte predesztinálva van az éne '- re, azonkívül mind a háromnak a népzenéje egyedülállóan fejlett és eredeti tnotívumo ban hasonlíthatatlanul gazdag. — Hát a francia . . .? — Ugyan kérem! Egyszer, Parisban, megnéz­tem Faustot. Margaréta francia volt, Faust an­gol, Mefisztó orosz. Attól tartok, újra fogom őket hallani, — a tisztítótűzben!! — fejezi be nevetve Mascaqrm. SEBESTYÉN MÁRIA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents