Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-01 / 173. (4319.) szám

p Nem akarok megőszülni! ..Ml hajrapierafor" Csalhatatlan szer az egészséges, természetes najszin visszanyerésére és az őszülés ellen va­ló védekezésre. - Ezen híres, rég bevált hajviz nem íestőszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszivja ezen haj- vizet és így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülőhajszálakrővid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget nyer­nek. Erősíti a hajat és megakadályozza az őszülést a legmagasabb korig. £raKé 10.­Kapható: Vörösrák-Patlkában, BRATISLAVA, Mihály ucca 24. ssám. Dolmányt Ernő és Bartók Béla is részivesz a trencsénieplici kamarazene-ünnepen TRENCSÉNTEPLIC. — A kamarazene első euró­pai ünnepén Trencsénteplicen egész sereg nagyszabású művészi eseményt készítenek elő az ünnepség rendezői. A program, amelyről hirt adtunk, napról-napra bővül és újabban a világ egyik elismerten legnagyobb gitár- virtuóza, Luise Walker, fogadta el a meghívást. — Augusztus 16-án, közvetlenül az athéni trió koncertje utáni napon tartja meg hangversenyét, nemcsak szóló­számokat ad elő, hanem a bécsi Ast-Quartettel együtt gitáron muzsikál Luigi Boccherini kvintettjében, amely­nek itt lesz első középeurópai előadása. A maga szűzi tisztaságában mutatják be Haydn kortársának remekét a trencsénteplici kamarazene-ünnepen és Luise Walker szereplése kétségkívül egy olyan művészi esemény, amelyhez fogható a zenei életben az utóbbi időben alig történt. Európa legkiválóbb muzsikusai egymás után értesí­tik a kamarazene-ünnepek vezetőségét arról, hogy sze­mélyesen lesznek jelen a koncerteken. A rendező­bizottság meghívta Dohnányi Ernőt és Bartók Bélát is és gondoskodott arról, hogy a muzsika e két nagy mű­vészét a nekik kijáró tisztelettel fogadják. Európa elismerten legelső klasszikus zeneszerzői és a nagy világlapok zenereferensei lesznek jelen az ünnepségeken. Josef Marx udvari tanácsos, a bécsi zeneművészeti főiskola tanára, Jean Absil, a bruxellesi ,,La Sirene“ zenei szövetség elnöke, a belga zene repre­zentánsa, E. Pipcoff, a bolgár Bartók, akinek zenekari müveit az egész világon játszák, Prof. Oecononides, az athéni zeneművészeti főiskola igazgatója, a modern görög muzsika megszemélyesitője, Alfredo Casella, a Duce barátja, a legmodernebb olasz zeneszerző, akinek saját triója van, jelentették be eddig, hogy az ünnep­ségeken résztvesznek, a modern cseh uj romantikus muzsikát Vitézslav Novák reprezentálja, a szlovák zeneszerzők közül pedig Jan Levoslav Bella, az ismert pozsonyi komponista jelenik meg az ünnepségeken. Belgiumból külön vonaton érkeznek a kamarazene rajongói Trencsénteplicre, ahol az egyes koncerteknek kétségkívül előkelő Theatre Parée jellegük lesz, mert a diplomáciai kar is bejelentette azon való részvételét. (*) Augusztus 10-én kezdődik a velencei filmverseny. A velencei filmverseny, mely lassan­ként a filmművészet legfontosabb nemzetközi eseményévé fejlődött, az idén augusztus 10-én kezdődik és augusztus végéig tart. Az idén a versenyen a következő filmgyártó államok vesz­nek részt: Olaszország, Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia, Hollandia, Lengyelország, Svájc, Magyarország, Csehszlovákia, Egyiptom, Japán, India és az Egyesült Államok. (*) Hollywoodi sztárok érdekes mellékfoglal­kozásai. Hollywoodból Írják: Azok a'színészek és színésznők, akiket a nagyközönség a film vász­náról (hóditó hősszerelmesnek vagy álmodozó nai- vának ismert, a magánéletben rendszerint prak­tikus és kitűnő üzletemberek is. Érdekes, hogy majdnem minden filmsztárnak van valami reális mellékfoglalkozása is. Charles Farell és Ralph Bellamy az egyik előkelő teniszklub menedzser- jei, Crosby — aki nemrégiben honosította meg a lóversenyt Hollywoodban — istállótulajdonos és egyik legkitűnőbb üzletasszony Mary Pickford. Charles Buggies kutyatenyésztéssel foglalkozik, terrierjei nagy áron kelnek el. Reginaid Denny re,pü 1 őgépmodelleket korstruál. A,1 Jolson és Ruby Keeler narancsültetvény-tulajdonoso'k. Ugyancsak a földművelés és kertészkedés érdekli Francis Le­dérért és Richard Dixet. Lederer Franciaországból hozatott szőlőtőkéket, Dix Indiából teabokrokat. A nemrégen elhunyt Jean Harlow szenvedélyesen rajzolt és belső berendezéseket tervezett válasz­tékos ízléssel. (*) Férjhezmegy Sonja Hennie. Newyorkból je­lentik: Sonja Hennie műkorcsolyázó világbajnok- nő, aki Hollywoodban filmcsillaggá lett, nyilatko­zott azokról a szállongó hírekről, amelyek szerint menyasszonya Tyrone Power amerikai filmszí­nésznek és (nemsokára feleségül is megy hozzá. A norvég korcsolya-csillag nyilatkozatában meg­cáfolta ezeket a híreiket, de olyan módon, hogy az a látszat, mintha a cáfolt híresztelésekben mégis csak volna valami igazság. Sonja Hennie ugyanié azt mondta az újságíróknak, hogy nem jegyese Tyrone .Powernek, nincs idejük ilyesmi­re, "mert a közös filmezés annyira elfoglalja Őket, hogy házassiígra nem is gondolhatnak. Sonja Hennie azután kijelentette, hogy hamarosan tá­vozik is Hollywoodiból és a „Queen Mary“ fedél­zetén Angliába utazik. Onnan norvég hazájába folytatja útját. Az újságíróknak arra a kérdésére, vájjon a messzi távolból szorgalmasan fog-e Írni film partnerének, Tyrone Powernek Hollywoodba, a tizenkilenc éves norvég í •*>',~’ti <«• jgy vála­szolt: — írni? Minek, h’ ui . in -::aajj beszélni fogok vele telefonon, . Kúr Géza: Cseh^magyar református történeti kapcsolatok (Komárom, Jókai könyvnyomda kiadása, 1937) A szerző református lelkész Csicsón. Elősza­vában szerényen elmondja a könyv keletkezé­sének történetét és azt is, hogy a Csehszlová­kiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művé­szeti Társaság egyik pályadiját nyerte meg ez­zel a müvével, de a pályadijat sohasem fizették ki neki, sőt amikor a szerző többször vissza­kérte kéziratát, válaszra sem méltatták s igy kénytelen volt jegyzetei alapján újból megírni a könyvet, amelyet ezúttal saját költségén adott ki. Megszoktuk a szlovenszkói magyar iroda­lomban és tudományos kutatásban, hogy az iró és a tudós magára van utalva és bár rendszerint alig telik neki a mindennapi életre, az utolsó és keservesen összegyütött garasokat fel kell áldoznia, ha müvét nyomtatásban akarja átad­ni azoknak, akiknek az érdeklődésére számit. Kúr Géza esetében ez annyival is sajnálato­sabb, mert könyve valóban jutalmat érdemel és megérdemelte volna, hogy egy nagy vállalat ki­hozza. Szerény címe után senki sem következ­tetne a tartalomra, amely sokkal több egyszerű történelmi adathalmaznál és több, mint a cseh- magyar református kapcsolatok leszögezése. Ki­tűnő történeti érzékkel van megírva ez a nem terjedelmes, de annál alaposabb munka, prag­matikus történetírás, amely nem homályosit el bizonyos egyoldalú szempontok kihamgsulyozá- sa érdekében, sőt ellenkezőleg: tárgyaligos, mert a bírálat minden kritériuma fölött rendel­kezik. Sokat tanulunk belőle, akár történelmi, akár kritikai szempontból szemléljük. Az első részben a huszitáknak Magyarország­ra való jövetelével, sorsukkal és a terjeszkedés hatásával foglalkozik pontos adatok alapján. Megrajzolja a cseh testvérek és Méliusz Juhász Péter működését, Bocskay szabadságharcának hatását a csehországi protestánsok életére, a cseh protestánsok szabadságharcát Bethlen Gáborral összefüggésben, a száműzött csehek életét Magyarországon, Comemus nagyszerű működését és a gyászévtizedet, Valesius szer­vező munkáját, majd a második részben a Ma­gyarországból Csehországba elköltözött lelké­szek misszióját és ennek jelentőségét, majd ir a csehszlovákiai magyar református egyházról és a mai cseh-magyar református kapcsolatokról. Igen érdekes és hézagpótló függelék egészíti ki a kitűnő munkát. Kúr Géza nemcsak alaposan tanulmányozta a forrásmunkákat, hanem úgy csoportosította nagy tudását, hogy világos képpel szolgáljon az olvasóközönségnek és gazdagítsa a protestáns egyházi irodalmat. Nem ismétel tehát olyan té­nyeket, amelyek közismertek és ami történelmet felsorol, biztos kézzel egy mag köré csoporto­sítja, amelyből a protestáns és református egy­ház missziósán elmélyült élete terebélyesedik ki. A történelem Kúr Géza tolla alatt az a külső keret, amely a szellemi magot van hivatva re- velálni. Ezt a nagy célt kiegyensúlyozott stílu­sával is szolgálja. Nemcsak a reformátusok szá­mára érdekes és értékes ez a könyv, hanem mindenki számára, aki a történelmi események laza és gyakran teljesen észszerűden összefüg­géséből következtetni akar nemzetek és orszá­gok, vagy felekezetek életének rejtett értelmére. Kúr Géza könyvének megjelenését üdvözölni kell a szlovenszkói magyar irodalomnak, mint az egyetemes magyar egyházirodalom egyik fontos könyvét. n. p. A televízió kinő a gyermekcipőkből? Az eddiginél háromszorta nagyobb távolságra fogja küldeni eleven képeit a londoni uj képrádió PRÁGA. — Nagy arányokban fejlődik Londonban a képrádiózás. Eddig már több mint háromezer iképrádiós felvevőkészülék működik: technikai teljesítőképessége azon­ban, sajnos, még mindig nagyon kezdetle­ges. A képrádió hatótávolsága eddig mind­össze hétszáz méter volt, úgy hogy csak azokban a lakásokban tartottak felvevőké­szüléket, amelyek az Alexandra-palota szűk övezetében feküdtek. Most egy időre be­szüntették az Alexandra-palotában levő képrádióadó-állomás működését, mert nagyszabású átépítési munkálatokat hajta­nak végre. Ezektől a kísérletektől remélik, hogy ................................ a képrádiózás hatótávolságát meghárom­szorozhatják. Ennek az ugrásszerű fejlődésnek természe­tesen az lesz az egyik következménye, hogy a képrádiófelvevőkésziilékek száma erősen megszaporodik. Természetesen minden at­(*) Sigrid Undset regényeit nem lehet megfil-l mesiteni. Sigrid Undset, a Nobel-dijas norvég Író­nő visszautasította egy amerikai filmgyár aján­latát, hogy engedje hangosfilmre vinni egyik re­gényét. Az amerikai filmvállalat 50.000 dollárt ajánlót fel a regény filmjogáért. A norvég Írónő a szokatlan elutasítást azzal indokolta-, hogy nem hajlandó regényeinek amerikaiam eltorzítását el­tűrni. (*) A nagy emberek gyermekkora mindig érde­kes, kiapadhatatlanul gazdag témája volt az írók­nak és a lélekbúvároknak. Szerb Antal elmés, adatokkal zsúfolt tanulmányt irt erről a témáról az Uj Idők most megjelent számában. A laip gaz­dag tartalmából kiemeljük még Csathó Kálmán máris nagy sikert aratott vidám regényét, Rónai Pál cikkét egy kétezer éves, de teljesen időszerű politikai eseményről, Cattilina összeesküvéséről, Keltái Jenő és Székely Tibor elbeszéléseit, Király­hegyi Pál tréfáját, Ruzitska Mária érdekes hol­landiai jegyzeteit. Gosztonyi Ádám amerikai tör­ténete, Francis Brett Young regénye, versek, mű­vészi és időszerű képek, mulatságos Ceruzajegy- 7,etek s a kedvelt rovatok, gazdagítják még az Uj Idők-et. Dijtalan mutatványszámot bárkinek küld az Uj Idők kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássv-ut 16. Előfizetési dija negyedévre 40 Ke, egyes szám ára 3.50 Kő. Előfizetni lehet Po­zsonyban, Dlhá 15. sz. alatt. tói függ, hogy sikerül-e az újonnan beve­zetett kísérletek alapján a remélt technikai eredményeket elérni a képrádiózás hatótá­volságának megsokszorozása terén. A londoni képrádió műsora már most is igen érdekes, magas színvonalú és változa­tos. A legutóbb nyolcvanegyedig születés­napját ünneplő Bernhard Shaw egyik vígjátékét mutatták be. Az előadás után az ünnepelt iró maga is megjelent a le­adógép előtt és derűs mosollyal humoros előadást tartott a képrádió közönségének. Nagy érdeklődést kelt a képrádió iránt a müsorbizotíságnak az az ötlete is, hogy minden Londonba érkező előkelő szemé­lyiséget az Alexandra-palotába kéret és kis beszélgetés keretében „képen és élő-» szóval“ bemutat a közönségnek, így legutóbb Aga Khan, a népszerű indiai herceg szerepelt a londoni képrádióban. (*) Bolváry Géza uj filmje. Bolváry Géza, a kitűnő magyar rendező most Berlinben dolgozik. A Tobis-müteremben forgatja Anny Ondra leg­újabb filmjét, amelynek Az én végzetem az ere­deti eime. A film többi főszerepeit Hans Söiknker, Trude Hesterberg és Paul Heidemann játsszák. Uj német könyvek PRÁGA, — A nagy tradíciók fölött rendelkezi Bermann-Fischer kiadó (Bécs) folytatja a ma élő leg-« kiválóbb Írók könyveinek kiadását. A könyvkiadás mellett tanulmányfüzetek sorozatát jelenteti meg, amelyeket „Ausblicke“ címen foglalt össze. Az euró* pai szellemi élet megmozdulásait figyelemmel kísérő, ezeket összegező kitűnő irók rövid írásai ezek, úttörői füzetek, amelyek a mai kaotikus világba fényt hoznak, A sorozatot Thomas Mann „Sigmund Freud und did Zukunft" cimü pompás, mélytartalmu írása nyitotta meg, amelyben a nagyszerű német iró Freud pszicho* analízisét és annak hatását az irodalmi alkotásra ana­lizálja. Mellette Robert Musil „Über die Dummheit* cimü pszichológiai tanulmánya, Hans von Hammer- stein „Wiedergeburt der Menschlichkeit“ és Paul Valéry „Die Politik des Geistes“ cimü tanulmányai sorakoznak fel — mindegyikük egy-egy kis drágakővé az européer gondolkodásnak és a szellemi életnek, A sorozat megindításának ötlete igen dicséretes, mert már az első négy tanulmány elolvasása után tisztul* tabb levegőben mozog az olvasó. Az újabb könyvkiadások közül különösen megemlí­tésre méltó Annette Kolb „Mozart“ cimü könyve, amely szerencsére nem sorozható az úgynevezett re­gényes életrajzok közé, hanem egyszerűen életrajz a zenének ama zsenijéről, akiről ugyan már könyvtára­kat írtak össze, de aki kimeríthetetlen. Annette Kolb látszólag szerény eszközökkel irta meg a könyvét, azonban másodszori olvasásra észreveszi az ember, hogy a sorok között benne cseng Mozart muzsikája. Szinte ezüstösen van megirva a könyv, amely csodá­latosképpen olyan lelki és életbeli mozzanatokat mu­tat be, amelyeket az olvasó eddig nem ismert Ennek a könyvnek a megjelentése egyenesen szükségszerű volt, a Mozart-bará toknak rendkívüli örömet fog okoz­ni és a halhatatlan német zeneszerzőnek uj barátokat szerez. Azt lehetne mondani, hogy a mai Mozart- renaissance jegyében íródott ez a könyv. — Jean Giono, a zseniális francia regényíró uj könyvét is most hozta ki a bécsi kiadó német fordításban. Giono ma Franciaországban egyedülálló jelenség, valami olyasféle, mint a neokatolikus Sigrid Undset: ember és természet Giononál oly tökéletes egységbe olvad, mint az északi írónőnél, hegy, erdő, rét, folyó és ég döbbenetesen nő bele az emberbe, vagy talán az em­ber beléjük. Ebben az uj könyvében négy különös történetet mond el, egyikük tulajdonképpen nem más, mint egy évszázados erdő pusztulása. Az erdő magától pusztul, nem emberi kéztől, és mégis „érdekfeszitöbb“ ez a történet sok detektivtörténetnél, mert az erdő fái közt bujkáló, emberi elme számára felfoghatatlan szellemek és kisértetek történetét érezzük ki belőle. —- Az uj sorozatot Karl Zuckmayer „Ein Sommer in Österreich“ cimü hosszabb novellája fejezi be. Az öt­letes, humortól és élétől dagadozó német iró. ezúttal könnyed történetet vetített vászonra. Elmondja, hogy; egy előkelő osztrák gróf kénytelen a nyár tartamára angol „fizetövendégek“-nek bérbeadni ősi kastélyát. E körül nagy bonyodalmak támadnak, amelyeket a szerző arra használ fel, hogy az ilyen fizetövendégek tulhangos szokásait kellő világításba helyezze. A könyv igénytelen, de kedves, mint egy derűsen tova­tűnő osztrák nyaralás. DR. NEUBAUER PÁC. A Magas Tátra állatvilága Ez év tavaszán a fenti címmel német nyelven jelent meg a könyvpiacon, szerény köntösben, de annál gazdagabb tartalommal és 80 eredeti fény­képfelvétellel egy természettudományi szaktanul­mány. Szerzőjét, Bethlenfalvy Ernő kunfalvi föld- birtokost, biológust és vadászirót a szlovenszkói és magyarországi vadásztársadalom a szaklapok­ból igen jól ismeri, súlyos biológiai alapvető mun­kái azonban eddig a külföldnek szóltak inkább, különösen Németországnak, aJhol valódi megértés­sel fogadták természettudományi dogmáit, felis­merték az azokban rejlő igazságot, s a múlt hi­báin és tudatlanságán okulva, egész más irányt szabtak a természettudományi fölfogásnak a vad­védelem szempontjából. Természettudományi hit­vallása univerzális! Az igazságot és célszerűséget csakis az ősi természetben látja, szembeszáll a kultúrával, s annak destruktiv hatásával a ter­mészetre, s nyíltan és bátran hirdeti azt, hogy az embernek nincs joga erőszakkal beleavatkozni a természet örök időktől fogva létező bölcs háztar­tásába. Hive a természetes szelekció tanának. Ötvenéves búvárkodása alapján bebizonyította, hogy az erdő- és mezőgazdaság, valamint a vadá­szat szempontjából az állatok „hasznos“ és „kár­tékony“ osztályozása kardinális hiba, mert a sza­bad természetbeni minden állatnak meglővén a maga szorosan kiszabott rendeltetése, csak „szük­séges“ állatokról beszélhetünk. És végül védelmet hirdet a szabad természet minden lakójának, ad­dig, arnig nem késő, mert ezen a gyönyörű és tökéletes mechanizmuson a materialista „'homo sapiens“ által ütött rés sohasem lesz pótolható. Tarka mozaik ez a munka, de minden fejezete önmagában is különálló egész. Felsorolja a Tátra- fauna minden, vadászati szempontból emlitÓ6re- móltó speciesét rövid, de tartalmas magyarázattal azoknak természetszerű rendeltetéséről. Ez a hé­zagpótló és irányt mutató tanulmány nemcsak a szakkörök figyelmét keltette fel, de méltán tart­hat számot minden természetbarát és vadászember érdeklődésére. Nem vagyok hivatva e tanulmányt bírálat tár­gyává tenni. Megtették azt már kiváló belföldi szaktekintélyeink, számos németországi és ausz­triai egyetemi tanár, biológus és 6zámos termé­szetrajzi kutató-intézet vezetője. Nekem csak any- nyit sikerült a sorok között ellesnem, hogy Bethlenfalvynak sikerült a természetben az Isten lélekzését észrevenni, egész munkájából kitűnik, hogy az, aki a természettől idegenkedik, Istent szeretni megszűnik, mert ne felejtsük el, hogy a természet nemcsak anyag, hanem csupa forrna^ tehát csupa gondolat. DUBA ARTUR. J A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye — - _ ____ A 31 • számú rejtvényeket megfejtette» (olvasható név és pontos cím»)

Next

/
Thumbnails
Contents