Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-10 / 154. (4300.) szám
Ma; Nagy rádió melléklet ^ % 18 oldal. Ara Ké 1.20 JpÜjy jjjpk gjjft 1 XVI. évf. 154. (4300) szám ■ Szombat ■ 1937 julius 10 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • Fí képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl. A másik Erdély (*) A kép, amit az ,,Uj Szellem" Erdélyről elibénk tár, bizony nem vigasztaló. Nem mintha hiányoznék belőle az optimizmus derűje, a lelkes bizakodás, a törhetetlen élniakarás lendülete, hanem mert a pesszimizmus, a számvető és boncoló önkritika tényekre és adatokra hivatkozik, mig az optimizmusnak inkább csak lendülete az, ami meggyőz és lenyűgöz. Erdély sorsa pedig a kisebbségi magyar élet szempontjából mindig elhatározó jelentőségű volt. Az erdélyi szellem világított azokban a súlyos ködök alatt vonuló években, amikor a magyarság már-már elveszítette jövőbe vetett hitét, visszamenekült vágyálmaival a múltba s onnan hozott vigasztaló példákat. Rabja is lett a múlt nagy példáinak, rajtuk mérte le a jelen minden eszméjét, minden törekvését, egész problematikáját s mit tagadjuk: még ma is fájdalmasan válik csak meg egy-egy köddéfoszlott álomképétől. Erdély volt ezekben a nehéz években világitó Fárosza a magyarságnak, az erdélyi szellem, az erdélyi történelmi- ség, az erdélyi életszemlélet. Mindannyiszor a magyar történelem során, mikor a nemzet válságba jutott, Erdély injekciózott életet-az áléit tagokba s Erdély „sziklái közül fakadtak fel a szellemi felfrissülés forrásai is. Abban a szellemi tompultságban, ami a forradalmak utáni Magyarországot megölte, Erdély felől tört be az első életserkentő napsugár. Erdély éveken át szellemi központja volt az egész magyar irodalomnak, sőt ha alaposan szemügyre vesz- szük a dolgokat: a közéletnek is. Úgy is, hogy erdélyi írók s úgyis, hogy erdélyi témák és reminiszcenciák töltötték ki a legtragikusabb szakadékokat. Divatja volt Erdélynek s a szellemi, sőt politikai' kurzus, amely néhány éven át (s ezek az évek az irányvesztettség legkritikusabb évei voltak) a magyarságot vezérelte, erdélyi volt. Különösen mély hatást gyakorolt a kisebbségi sorsba került magyarokra Erdély példája. Erdély mutatott irányt nemcsak az egyetemes magyar szellemi életnek, hanem a töredék magyar sorsközösségeknek is: hol, merre van a kiút a zsákutcából. Igaz, történelmi helyzeténél fogva egyedül Erdély volt a magyar egyetemességnek egyetlen önálló része, mely erős szellemi hagyományokra hivatkozhatott; még saját nyelve is volt ahhoz, hogy önállóan tudjon tovább haladni a szellemi fejlődés utján, nem tájszólás, hanem irodalmian csiszolt s a budapestinél sokkal mélyebb s ősibb népi tradíciókba gyökerező nyelv. Valójában uj ága szakadt itt annak a szellemi folyamnak, amely a század első tizedében a Hol- naposok fellépésével megindult s amely tulajdonképpen forrása volt a Nyugat forradalmának. Erdélyből ugyanúgy külön fejezet- lett a magyar irodalom történetében, mint ahogy külön fejezet volt a Nyugat- korszak közvetlen az összeomlás előtti évtizedben. S e két korszak — közös forrásaitól eltekintve is — a szellemi fejlődés törvényszerűségével függ össze. Aki azonban elfogulatlanul szemléli a magyar szellemi élet fejlődését, látja, hogy ez a korszak már néhány év előtt lezárult, az erdélyi forrás talán nem apadt ki, sőt talán még csak be sem dugult, de mintha hangja s ize más volna. Erdély leszegényedett, elveszítette önmagába, történelmi küldetésébe vetett hitét, egyik oldalon misz- ticmusba menekül, ami már a bizánci román szellem hatását mutatja, a másik olA spanyol Erélyes hangok és meddő határozatlanság a benemavatkozási bízottsíi ülésín Egyik fél sem enged az álláspontjába - a pireneusi határ megnyitásával fenyegetőzik - Bizottság helyett — bizottság ? LONDON. — Délelőtt 11 óra 15 perckor Lord Plymouth elnöklete alatt az angol külügyminisztérium palotájában összeült a benemavatkozási bizottság. Junius 18-a óta ez az első plenáris ülése a bizottságnak, amelytől döntő fordulatot várnak. A benemavatkozási bizottság ülését három körülmény befolyásolja: 1. A berchtesgadeni tanácskozás, amelyen Németország magatartását fogják véglegesen eldönteni a spanyol kérdést illetően. 2. Chamberlain tegnapi beszéde, amelyben bejelentette, hogy az angol kormány nem adta föl a reményt a békés megoldás megtalálására és Neurath külügyminisztert újból Londonba invitálja. 3. Franco tábornok nyilatkozata a Timesben. Franco ugyanis kijelentette, hogy amennyiben a nagyhatalmak elismertetésének föltételéül szabják az önkéntesek visszahívását, úgy ez csak meg fogja nehezíteni a helyzet tisztázódását, minthogy a valenciai kormány'. nincsen abban a helyzetben, hogy a külföldi önkénteseket elbocsássa, még abban az esetben sem, ha erre kötelezettséget vállalna. Összeül a benemavatkozási bizottság Közvetlenül az ülés előtt már megélénkült a Foreign Office palotája. Edén külügyminiszter már a kora délelőtti órákban megjelent hivatalában és elsőnek Bingham amerikai követet fogadta, majd pedig Maiszkij szovjetorosz követtel folytatott tanácskozásokat. A benemavatkozási bizottság tanácskozásain a résztvevők dönteni I fognak a francia—angol, illetőleg német—ji olasz terv felől. Ma már egészen bizonyosra ! vehető, hogy a két csoport közül egyik sem] jfog újabb javaslattal előállni, de valószínű, | hogy semleges oldalról beterjesztett közve-á titő javaslat lehetővé teszi a bizottság további munkáját. A tanácskozásokra elsőnek Maiszkij szovjetorosz megbízott érkezett meg, nyom-1 bán utána berobogott Grandi olasz követ autója is. Grandi a bizottság ülése előtt hosszas tanácskozásokat folytatott. Közvetlenül az ülés előtt érkezett meg Rfbbentröp követ dr. Woermann köveíségi tanácsos társaságában. Ansol vádak a francia d plomácia el en Beavatott körökben a koradélelőtti órák-Jj bán úgy tudták, hogy a bizottság első meglepetése lesz Franciaországnak az a ? bejelentése, hogy amennyiben az ellenőrzési rendszeren az Olaszország és Németország 1 magatartása következtében támadt hézagot ; be nem töltik, úgy azonnal meg fogja szüntetni az ellenőrzést a pireneusi határon. Úgy tudják, hogy a francia kormány minden előkészületet megtett, hogy még a mai nap folyamán szabaddá tegyék a francia- spanyol határt. Ez természetesen az ellenőrzési rendszer teljes összeomlását jelentené. A ma reggeli lapok értesülése szerint a francia kormány el vari tökélve, hogy amennyiben a mai bizottsági ülésen a teljes ellenőrzési rendszert életbe nem léptetik újból, megnyitja a fegyver- és önkéntesszál- litások előtt az utat Spanyolországba. A lapok nem titkolják, hogy ez a lépés kimé- lyitené a spanyol polgárháború következtében támadt nemzetközi krízist. A Times szerint Németország magatartása is elmér- gesitette az utolsó pillanatban a helyzetet, amennyiben a franciák intranzigens magatartása következtében elállóit a kompromisszumos megoldás támogatásától. A Times a francia diplomáciát teszi felelőssé azért, hogy az ellenőrzési rendszer jóvátehetetlenül csődöt mond. A francia álláspont • PARIS. — A párisi lapok valamivel op- timisztikusabban ítélik meg a helyzetet, de a francia lapok hangjából is ki lehet érezni, hogy fel vannak készülve a benemavatkozási rendszer bukására. Az Excelsior szerint az egyetlen kivezető ut, amely megmentheti a benemavatkozási rendszert, uj bizottság létesítése. Az Echo de Paris igyekszik Németországra és Olaszországra terelni a felelősséget és megállapítja, hogy a benemavatkozási rendszer krízisét az okozta, hogy a németek és az olaszok kiléptek a flottaellenőrzésből. Franco elismerése hadviselő félnek még nem jelentene megoldást önmagában, mert a spanyol háború idegen beavatkozás nélkül is tovább folyik. A L'Oeuvre szerint a francia köz- társasági közvélemény egyöntetűen világos és őszinte politikát kíván a nagyhatalmaktól és az egyetlen mentség, ami Spanyol- ország részére még nyitva van, egy a nép- szövetségi egyezményre felépülő béke miWBmasmasM dalon a pusztuló jószágát szemlélő magyar gazda levertsége és pesszimizmusa érzik rajta. Erdély nem világitó Fárosza többé a magyarságnak, hanem segítő és irányitó kéz után kiáltó nemzettöredék, amely gazdag szellemi kincseivel a legnagyobb szociális nyomorúság szélére került. Amelynek védekeznie kell egy türelmetlen és mohó nacionalizmus minduntalan megújuló rohamaival szemben. Amely nem haladhat tovább azon a fényes utón, amely még a legsúlyosabb időkben is ott ragyogott előtte. Az Erdély szó csengésének festőiségét és romanticizmusát lekoptatta e nehéz kor, ami Erdély felől most hozzánk kiált egy mindenáron élniakaró kis nemzet panasza és eltökéltsége. Nem gyengeség, csak ki- fosztottság és romantikamentes, inkább tragikus szegénység csendül ki szavaiból. Ez már egy másik Erdély, amelynek mondanivalóiról az élet lehántotta a pompázó erdélyi mesestilus aranyhimét. Azon az erdélyi arcon, amelyet az Uj Szellem tár elénk, már nem lehet felismerni a koldusgunyába bujtatott mesebeli királyfi vonásait, ez már a valóság szegény embere. A festői Erdély után, ugylátszik, most majd meg kell ismerkednünk a szociális Erdély képével, mely, sajnos, nem olyan derűs, bajaiban, végzetében nem olyan romantikus, pátosza is mintha megtört volna, mondanivalói inkább száraz adatokra és számokra szorítkoznak, nem mutat irányt a magyarságnak, sőt kapcsolatot maga is keres, tapogatózva s kissé mintha gyámoltalanul, a fényes és önérzetes történelmiségből lassan kiemelkedik egy küzdelmes nemzeti élet-haláltusa szociális verizmusa, a háttér elkomorodik s a szavak-is mintha megkoptak volna.. . .. Erdély történelmi kontúrjai mintha elmosódnának s kikerekedik egy uj erdélyi fogalom, amelyben a magyarság nemzeti életéért élet-halál harcot viv, szociális és politikai téren a legelemibb jogokért kell napnap mellett megverekednie, a vele egy sorsban élő román.és szász erdélyiek külön utakon járnak, elszakadtak tőle, sőt a legtöbbje ellene fordult. A mohó és engesztelhetetlen sovinizmus megsemmisítette a transzylvanizmust, egymás ellen uszította Erdély nemzeteit, a román politika pedig elárasztotta azzal a bizánci. szellemiséggel, amelynek történelmi rendeltetésénél fogva évszázadokon át gátja volt Erdély is, a transzylvanizmus is. Ez a fordulat természetesen rányomja bélyegét az erdélyi irodalomra és gondolkozásra is s az uj erdélyi nemzedék már egészen más síkján jelentkezik a szellemi életnek, mint az előtte járt s még irodalmi remekművekkel brillírozó generáció. Az uj Erdély problematikája és gondolkozást sőt kifejezési módja is közelebb áll Szlovenszkóhoz, a szlovenszkói magyarság életszemléletéhez s kénysze.íi irodalmiatlanságához, mint a tegnapi. Ezen a ponton szorosabb, mélyebb s az egyetemes magyarság sorsában is elhatározóbb erővel jelentkező szövetség épül Erdély és Szlovenszkó között. Jó lenne ennek következéseit gyakorlati téren is levonni s megteremteni a lehetőségét annak, hogy Erdély, a Vajdaság s Szlovenszkó magyarjai szorosabb és szervezettebb szövetségbem dolgozhassanak együtt sorsuk megjavító sán.
