Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-10 / 154. (4300.) szám

2 EH előbbi megkötése. A francia kormánynak 1 ezt a politikát kell támogatnia. Del Vayo spanyol volt külügyminiszter, jelenlegi népszövetségi megbízott nem hiva­talosan néhány nap óta szintén az angol fő­városban tartózkodik és a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a francia kiküldöt­tekkel, Del Vayo tegnap Vemon Bartlett angol újságíró előtt kijelentette, hogy a spanyolországi események fejlődése kedve­ző a valenciai kormány szempontjából. Bizalmas tanácskozás Berchtesgadenben A Daily Telegraph értesülése szerint Hitler Berchíesgadenbe hivatta legszűkebb munkatársi körét, akikkel három napon át tartó tanácsko­zást fog folytatni. A tanácskozáson résztvesz Blomberg hadügyminiszter, Neurath külügy­miniszter, Göring miniszterelnök, Göbbels pro­pagandaminiszter és Papén követ. Az első ta­nácskozás pénteken délután lesz a kancellár berchtesgadeni villájában. Ezen a tanácskozá­son fog eldőlni, milyen álláspontot foglal el a birodalmi kormány Chamberlain tegnapi beszé­dével kapcsolatban. Chamberlain ugyanis tegnap az Albert Hall­ban hétezer főnyi hallgatóság előtt nagy politi­kai beszédeit tartott, amelyben többek között ki­jelentette, hogy senki sincs, aki európai kon­fliktust akarjon felidézni és a legsúlyosabb kér­déseket is meg lehet oldani kis jóakarattal. Ter­mészetes, hogy a külföldi önkéntes csapatok visszahívása Spanyolországból a feszültség közvetlen enyhülését eredményezné, de Angliá­nak nemcsak a spanyol eseményekre kell irá­nyítania a figyelmét. A spanyol polgárháború­val összefüggő európai zűrzavar tulajdonképpen annak az általános nyugtalanságnak a követ­kezménye, amely egész Európát áthatja és ame­lyet csak a nagyhatalmak barátságos együtt­működése tudna elhárítani. Chamberlain el­mondta, hogy sokat bízott Neurath külügy­miniszter londoni látogatásában, de, sajnos, olyan események léptek közbe, amelyek a láto­gatás elhalasztását okozták. Ennek ellenére az angol kormány nem adta fel a reményt, hogy Neurath külügyminisztert Londonban üdvözölje és közvetlen diszkusszió névén a két álláspont között megértést hozzon létre, A birodalmi kormány ezekben a napokban fogja eldönteni, hogy Neurath eleget tesz-e Chamberlain meghívásának, vagy pedig végleg lekerül a napirendről Neurath londoni utazásá­nak terve. Huszoitnyókoldalas olasz nyilatkozat A magyar felsőház is egyhangúlag fogadta el a kormányzói Javaslatot BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A kormányzói jogkör kiterjesztésére és a kormányzói jogutódlásra vonatkozó javas­latot ma tárgyalta a felsőház. A képviselőház, mint ismeretes, a javaslatot vita nélkül egyhangúlag szavazta meg, A felső­ház is követte a képviselőház példáját s ugyan­csak minden vita nélkül, teljesen egyhangúlag szavazta meg. A javaslatot Tomcsányi Móric előadó ismertet­te, aki hosszabb beszédben foglalkozott az al­kotmány fogalmával s megállapította, hogy a magyar alkotmány a kormányzói javaslattal uiabb védőbástyát nyert. Az előadó után Datányi Kálmán miniszter- elnök emelkedett szólásra s mint a képviselő­házban, itt is meleg hangon mondott köszönetét a felsőház­nak azért, hogy szintén egyhangúlag kívánja a javaslatot elfogadni. A miniszterelnök kije­lentette, hogy a képviselőház egyöntetű állás­foglalása igen jó hatást váltott ki nemcsak a belföldön, de a külföldön is. A miniszterelnök beszéde után a felsőház vita nélkül egyhangú szavazással elfogadta a javas­latot. Arab és zsidó tüntetések Jeruzsálemen is Jaltáién Arabok: „ül kapjuk a eseteket, a zsidók a hust“ Zsidók: „Mit ér a cionizmus Cion nélkül" ■ ■ •» JAFFA. — Jaf'ía lakossága leírhatatlan idegességgel vette tudomásul az angol kor­mány földarabolási tervét. Ebben az ideges hangulatban csütörtökön este közlekedési szerencsétlenség történt, amelynek két zsi­dó halottja és két súlyos sebesültje volt. Az összeütközésnél izgatott utcai tüntetésre ke­rült sor, amelyet csak a rendőrség közbe­lépése tudott azután lecsillapítani. Az arabok tüntettek Palesztina fölosztása' ellen, de a tüntetőket a rendőrök szétker- getíék. A rendőrség utasította az arab bi­zottság helyi tagjait, hogy nem hagyhat-E ják el a várost. Az arab lakosság általában fokozódó ellen-fl szenvet tanúsít az angol tervvel szemben. Minduntalan fölharsan Jeruzsálem uccáin a fölosztás ellen küzdő arabok jelszava: *,Egy talpalatnyit sem engedünk drága föl­dünkből." Különösen elégedetlenek az arabok azzal, ahogy Palesztinát zsidó és arab részre araják fölosztani. . „Mi kapjuk a csontokat, a zsidók meg a húst" — hirdetik az arabok vezérei. A je- ruzsálemi zsidóság egyébként hasonló ér­vekkel támadja meg a tervet. A ,,Davar“ dmü zsidó lap azt írja, hogy elképzelhe­tetlen Cion és zsidó állam Jeruzsálem nél­kül. A választások és gabonaárak kérdése a minisztertanács előtt Mért szeretnék a községi választásokat elhalasztani 1 LONDON. — A benemavatkozási bi­zottság plenáris ülésén az egyes kiküldöt­tek ismertették kormányaik álláspontját. Elsőnek Grandi olasz követ emelkedett szó­lásra, utána Corbin francia követ, majd dr. Monteiro portugál és Maiskij szovjetorosz követ beszélt és végül Ribbentrop ismer­tette a birodalmi kormány álláspontját. Grandi fölolvasta az olasz kormány ál­lásfoglalását. A nyilatkozat 28 oldal terje­delmű volt és áttekintést nyújtott a spa­nyol események egész történetéről, termé­szetesen úgy, ahogy ezt az olasz külügy­minisztérium látja és úgy, hogy az Olasz­ország által követett politika és a most be­terjesztett német-olasz javaslat logikusan következett az események fejlődéséből. Az olasz követ szerint az egyetlen kivezető ut a jelenlegi zsákuccából az érdekelt hatal­mak részére az a mód, amit Olaszország és Németország kínáltak. Corbin Franciaország magatartásáról Ezután Corbin francia követ szólalt föl és kormánya nevében kijelentette, hogy Fran­ciaország nem hajlandó a Spanyolország­ban küzdő két fél hadviselő jogát elismerni cs ugyancsak elutasítja a tengeri ellenőrzés megszüntetésére vonatkozó javaslatot is. Franciaország —■ mondotta Corbin <— mindaddig, mig a spanyol ügyekbe való be- nemavatkozás elvének megvalósításáról volt .szó, mindent elkövetett, hogy a pártatlan ellenőrzést hatásosan lehessen keresztülvin­ni és a londoni bizottság tagjainak tudniok kell, hogy nem Franciaországon múlott, hogy a nemzetközi ellenőrzést nem sikerült már korábban életbeléptetni. Tudják azt is, hogy Franciaország állandóan sürgette az ellenőrzési rendszer megerősítését. Ezután megállapította, hogy a német és olasz javaslat a valóságban csupán az egyik küzdőfél elnőyeit szolgálja és az ellenőrzési rendszert gyengíti, éppen ezért a javaslatot Franciaország a maga részéről nem fogadhatja el. De Francia- ország nem is tűri, hogy a tengeri ellenőrzés hosszabb időre szüneteljen és amennyiben az fi', PRÁGA. — Pénteken délután négy óraikor összeült a minisztertanács, hogy a nyári szünet megkezdése előtti utolsó határozatait meghozza, A minisztertanács napirendjén vannak az összes fontos kérdések, amelyek a legutóbbi hetek alatt foglalkoztatták a kormánytöbbséget. Első helyen a községi választások időpontjának meg­állapítása és a< gabonaárak szabályozása szere­pel. Lapzártakor a minisztertanács ülésezik s a határozatairól szóló jelentés csak a késő esti órákban vagy a szombati nap folyamán várható. Valószínűnek tartják, hogy a gbaonaárakról szó­ló rendeletet szombaton hirdetik ki. A kormány csütörtöki tanácskozása PRÁGA, — A kormány politikai tárcái­nak miniszterei csütörtökön délután több­órás bizalmas értekezletet tartottak, ame­lyen a belügyi tárca több időszerű kérdésé­ről, a községi választások időpontjáról és a gabonaárak megállapításáról tanácskoztak. A községi választások kérdésében még nem hoztak végleges határozatokat, mert a bel­ügyminisztérium körözvényeire beérkezett válaszokat, amelyek a további intézkedések alapjait képezik, még nem dolgozták föl, —' Főleg azirányban nincs döntés, hogy a va­lamennyi, tizenegyezer községben egyidő- ben ejtsék-e meg, vagy inkább etappokban bonyolitsák-e le a választást. A második megoldás valószínűbb, mert a kormány ily- módon elkerülhetőnek tartja a választási láz által előidézett feszült politikai légkört. A Lidové Noviny beszámol arról, hogy lenőrzési rendszert teljes mértékben ismét helyre nem állítják, úgy a francia kormány kényszerít­ve érzi magát, hogy a pireneusi határókon állo­másozó nemzetközi szerveket eltávolítsa és fel­szabadítsa Franciaország és Spanyolország kö­zött a határt, Corbin mindenesetre nem mondta meg, hogy a francia kormány mikor szándéko­zik ezeket a rendszabályokat foganatosítani. A kibontakozás útja A francia követ után Németország, Portugá­lia és Szovjetoroszország képviselői ismertették kormányaik álláspontját. Az érdekelt hatalmak a kormány a közeljövőben megnöveli a bírói állásokat és a belügyminisztérium ha­táskörébe eső biztonsági szolgálatot is számszerűen jelentékenyen megerősítik. • Ebben az érvelésben annyi a ténybeli mag, hogy « a községi képviselőtestületek összetétele még a nemzetgyűlési választások előtti állapotnak felel meg, amikor a szudétanémet párt a köz­ségekben nem szerepelt. Ha most tehát uj vá­lasztások lesznek, a községekbe is bevonul a legerősebb német párt s ezzel kétségkívül nagy eltolódások jelentkeznek a községek ve­zetésében az aktivista pártok rovására és az eslenzéki németek javára. Ez miég akkor is be fog következni, ha egyébként a szudétanémet párt hajszálnyival sem lesz erősebb, mint a nemzetgyűlési választáson volt. A községi választások politikai jellegének el- színtelenitését akarja szolgálni az a terv, hogy a választásokat különböző időpontban bonyo­lítanák le és pedig legelőször olyan helyeken, ahol a kormánypártok nagyobb reménnyel vehetik fel a küzdelmet, hogy ezeket a „kezdeti sikereket" aztán a többi helyen propagandaeszközként használhassák fel. A kamarai választások A választások elhalasztásának manőverei kö­zé kell számítani azt a vitát, amely a köségi és a kamarai választások egyidejűsége körül fo­lyik. Az agrárpárti sajtó ugyanis azt propagál­ta, hogy a községi választásokkal egyidejűleg bonyolítsák le a kamarai és a szociális intézmé­álláspontja, mint megállapítható, a múlt hét óta semmit sem változott. Az ülést ezzel délutánra halasztották s a délutáni ülésen kell megtalálni a megoldást. Három lehetőség van a benemavatkozási rend­szer megmentésére. 1. Sikerül kompromisszu­mos meglodást találni és ebben az esetben az egész kérdést úgynevezett semleges technikai bizottságra fogják rábízni. 2. Az albizottság a jövő héten ismét összeül, hogy az érdekeltek közvetlenül egyezkedjenek egymással, 3. A be- ncmavatkozáei bizottság plenáris ülésre a jövő héten összejön, hogy huszonkét tagjának módot adjon a probléma újabb letárgyaláaára* nyekbeli választásokat is. Ám a kamarai válasz­tások elhalasztására nagyszerű ürügy van. Heves csaták a választások időpontja körül A kormánypártok lapjai éles csatát vív­nak a választások elhalasztása érdekében. Valamennyien az elhalasztást szeretnék kiharcolni, csak épp a felelősséget nem akarja egyik sem vállalni. Különböző ürügyeket keresnek a halogatás­ra. Legújabban már belenyugodnának a vá­lasztások megejtésébe is, de csak azzal a föltétellel, hogy a tízezer községben ne egyszerre történ­jenek meg és ne legyen politikai jellegük. Attól félnek ugyanis, hogy országos mére­tek közt megismétlődik a kassai eset, vagy­is csődöt mondanak azok a jóslások, ame­lyek a kormánypártok s legfőképen pedig az úgynevezett aktivisták megerősödéséről szóltak. Emlékezetes még az a híres nyilat­kozat, amelyet Hodza miniszterelnök a lon­doni koronázási napokban egy angol lap­ban tett s amelyben a kormányelnök meg­jósolta, hogy az őszi választáson a szudéta­I német párt meggyöngül s a német aktivista pártok meg fognak erősödni. Ezzel a prog­nózissal harangozták be a cseh lapok a vá­lasztások őszi dátumát, de most egyszerre pont az ellenkező érvvel akarják indokolni I a halasztást. Arra mutatnak ugyanis rá* hogy a választások hátrányt jelentenek a ha­tárvidéken élő cseh kisebbségekre, mert a szudétanémet párt előtörésére lehet szá­mítani s ha a szudétanémet párt kezébe kaparintja a helyi önkormányzatot, ezzel véget vet a cseh kisebbségek eddigi befolyásának. A szociális intézmények választása megejthető, mert megvan a választási rendjük, ellenben az országos mezőgazdasági tanács választási rendjéről még szó sem esett Ennek az intézménynek még az osztrák császár-, ság idejéből van meg a szervezeti szabályzata, tehát modernizálni és demokratizálni kell. A kormánytöbbség azonban mindenről gondosko­dott, csak éppen az erre vonatkozó törvény- javaslatot nem intézte el. És igy a szocialista pártok úgy érvelnek, hogy a szociális intézmé­nyek .választásait csak akkor lehet majd elren-,;!* delni, ha egyidejűleg a mezőgazdasági tanács, a mezőgazdasági kamarák választásai is megejt-' ' hetők lesznek. Szóval egyelőre a bizonytalan jövőre maradnak, S ha most a községi választásokat is a kamarai választások időpontjához kötik, akkor a köz­ségi választások bizonytalan időre halasztódnak, A jubiláris évben nem lesz választás Ám ezekkel a halogatási kísérletekkel szem­ben van egy nagyon fontos kényszerítő körül­mény, amely az őszi választások mellett szól: nevezetesen az, hogy 1938 jubiláris esztendő lesz, a köztársaság fönnállásának huszadik éve s ezt az ünnepi évet a kormánykörök semmiképpen nem akar­ják választási küzdelmekkel zavarni. Az olmützi Moravsky Denik erre vonatkozólag rendkívül érdekes adatokat árul el. Olmützben, Ungarisch-Hradischban és több morvaországi és sziléziai városban a községi képviselőtestületek mandátuma csak 1938-ban jár le, tehát a közsé­gi választás csak a jövő esztendőben lenne ese­dékes, de a Moravsky Denik illetékes helyről azt a fölvilágositást kapta, hogy ezeken a helyeken 1938-ban nem lesz válasz­tás. 7 Ebből azt lehet következtetni, hogy a kormány mégis az ősz folyamán fogja végrehajtatni az esedékes 10 ezer községi választást még abban az esetben is, ha a szociális intézményekben és a kamarákban való választások elmaradná­nak, Károly román király elindult európai kőrútjára BUKAREST. Károly román király ma reggel többheti tartózkodásra rangrejtve külföldre utazott. Az uralkodó a keleti expresszen hagyta el az orszá­got és egyelőre Jugoszláviába utazott, ahol nővérével, az anyakirálynővel és Pál régens herceggel fog talál­kozni. Jugoszláviából Ausztriába utazik, ahol Ileana hercegnő legkisebb gyermekének keresztelőjén vesz részt. Károly király útját azután Párisba folytatja, ahol Lebrun köztársasági elnök vendége lesz és részt­vesz a francia államünnepen is. Az uralkodó utazásá­nak ez a része egyébként hivatalos jellegű lesz. Fran­ciaországból Belgiumba utazik, ahol Lipót királlyal találkozik, majd átkel a csatornán és Angliában köt ki. rövid néhánynapos londoni tartózkodás után pedig Skóciába megy vadászni. Valószínűnek tartják, hogv visszafelé utaztában a király meg fogja látogatni rsa iádját Sigmaringenben, ahol angol lapok szerint, Hit* leírd Is találkozni fog. 1937 julius 10, szombat.

Next

/
Thumbnails
Contents