Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-27 / 168. (4314.) szám

I XVI. évf. 168. (4314) szám • Kedd • 1937 iu,ius 27 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H ké^es melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Eg#es szám ára 1.20 K«, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panské u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 30311. «*• SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRRH f\. Iskolakultúra Irta: Farkas István Újból fellángol a háborús veszély a -Kefefen A jószándéku kezdeményező csendes örömével olvasom a megalakítandó ma­gyar Iskolaszövetség ügyében irt cikkeket. A PMH 1934 augusztus 2-i számában je­lent meg erről a kérdésről vezércikkem, rá gyér volt a felelet, de csirájában már akkor is életképesnek látszott a gondolat. Azóta három esztendő telt el a nélkül, hogy a reális gondolat megvalósulhatott volna. Ha valamiről sokat cikkeznek, vég­eredményben átértékelődik a köztudatba, s a közvélemény nyomása alatt, ha lassan is, igy csiszolódnak ki szükséges tennivalók. Mert lehet-e szükségesebb tennivaló, mint saját ifjúságunkkal törődni, lehet-e számot­tevőbb feladat kulturális életünkben, mint éppen és elsősorban az iskolakultúrával fog­lalkozni. A kisebbségi magyar tanítók julius ele­jén Léván tartott központi gyűlése világo­san megmutatta, hogy a magyar tanítóság sómé keresztény nemzeti alapon áll és úgy végzi életadó és nemzetépitő hivatását A tanitóegyedek munkássága is sok helyen ismert, s egy-egy szorgalmas, fajához hü és csak dolgozni tudó tanító egy egész falu képét meg tudja változtatni. Ezernyi gond- ja-baja közepette is dolgozni tud, a kitar­tást úgy csepegtetik belé innen-onnan érke­ze buzdítások, apró elismerések és hálák, hogy erejében bizakodva, akaratában meg­izmosodva, nyugodtan vállalja a harcot. Egyik kedves, ipolyvölgyi tanitóbarátom, egyébként tanitóegyesületi elnök, mondta, hogy most már önmaga érdekét régen, fél­retette, s mindig csak a gyermekeink jövő­jéért dolgozik. Az Iskolaszövetség érett a megvalósulás- v Ha megszívlelnék az egyik ipolyvölgyi bank nobilis és produktív igazgatójának ta­nácsát, hogy mindennemű kulturális célra önadót vessünk ki, s a magyarság erre a szerepre uj, friss szervet létesítsen, csekély számítás szerint is mintegy évi kétmillió korona állana kulturális életünk rendelke­zésére. A bankigazgatók nem szoktak tú­lontúl optimisták lenni, ebben az esetben magam, a laikus voltam a pesszimista. Pe­dig mennyi életrevaló gondolat, mennyi friss, csak kisebbségi életben teremhető esz­me születik, amelyek mind könnyen megva­lósíthatók, csak megvalósításukra megfele­lő embereket kell találni. Régi baja kisebb­ségi életünknek, hogy produktív embereket aránylag kis szerepkörrel jutalmaz, s nem meri kiemelni őket a mindennapok gondjai­ból, holott egy-egy aktív magyar ember bi­zonyára meg tudná kapni mindennapi ke­nyerét a magyarság egyetemétől. Az Isko­laszövetség ügyét nem szabad agyonpoliti­zálni, s abból önös érdekeket kovácsolni. A nyári pihenés idejében milyen szépen meg lehetne oldani a Perhács Imre ipolysá- gl bankigazgató agyában született önsegé­lyezést. A jól propagált, áttekintő és önzet­len vezetéssel dolgozó szerv juttathatna is­kolának, újságnak, könyvnek, kulturális egyesületnek bőségesen. Ezernyi-ezer csekklappal kellene elhalmozni minden számba vehető magyar embert. Ha valakinek az élet néha bővebben juttatna az anyagi­akból, lelki kötelességének tartaná, hogy a magyarság csekklapjára is gondoljon. Mo­solyogjanak rajta a mindig mosolygók, de A japánok bombázzák Peklngeí Jelentéktelen incidens robbantotta ki az újabb konfliktust -- Bombazápor egy kínai kaszárnyára: 580 halott - Erélyes japán ultimátum TOKIO. — A távolkeleti helyzet né- hánynapos békehangulat után ismét annyi­ra elmérgesedett, hogy súlyos fejlemények­től lehet tartani. Tiencsini jelentés szerint ugyanis egy japán légiosztag bombázta a lanfangi kínai kaszárnyát. A város Peking és Tiencsin között fekszik és az északkinai hadseregnek egyik fontos állomása. Teg­nap egész éjszaka ágyudörgést lehetett hallani a város környékén. Hírek szerint az történt, hogy a kínai csapatok megtá­madtak egy japán osztagot, amely megerő­sítés reményében elkeseredetten védte ma­gát. A kínaiak a japán főhadiszállásra ve­zető telefondrótot is elvágták, a vasúti for­galom is szünetel Peking és Tiencsin kö­zött. Japán vádak a kínaiak ellen TIENCSIN. — Mint mindig, úgy most is homlokegyenest ellenkező beállítást ad­nak az eseménynek a kínai és a japán kö­rök. A kínaiak kijelentik, hogy a japánoké a felelősség a lanfangi konfliktusért, ezzel szemben a japánok a következőképpen fog­lalják össze a történteket: A 38-ik kínai hadosztályhoz tartozó 130-ik ezred katonái minden ok nélkül gépfegyverekkel és tá­bori ágyukkal megtámadtak egy japán csa­patot, amely a távíróhálózat kijavításával volt elfoglalva. A támadásnál két japán katona életét veszítette, három pedig sú­lyosan megsebesült. A japánok hangoztat­ják, hogy a támadás annál váratíanabbul érte a japán katonákat, mert a kínai ható­ságok kifejezett engedelmével végeztéit munkájukat. Ennek az indokolatlan támadásnak a ha­amolyan Szent Antal-féle segélyezés is számbajöhetne. Ha sikerült valami, áldo­zom azoknak, akik szegényen és nyomorul­tan élnek. Kóbor természetem sokszor hajt eldugott helyekre, ahol a magam népét csendes de­rűvel, de élesen látó szemekkel figyelem. Ezerszer és megint csak azt mondhatom, hogy nem vagyunk olyan szegények, hogy évi kétmillió koronás segéllyel ne tudnánk dolgozni. Minden eszmének szüksége van fanatikusokra. Ha fajtájának fanatikusa, jól felkészült propagátor (utóvégre ne csak a bolseviki propagátorok készüljenek fel harcra!) járná széltében-hosszában az or­szágot, s a magyarság egyetlen tekintélyt és súlyt adna munkájának, egy éven belül, de talán annál is korábban biztos alapra le­hetne helyezni szegénységünket. Régi ba­junk az is, hogy egy kissé több az első sze­tása alatt rendelték el a japán katonai ha­tóságok a 38-ik kínai hadosztály kaszár­nyájának bombázását. A kaszárnyában a bombázás ideje alatt egy teljes létszámú kínai ezred tartózkodott, úgy hogy a vesz­teség rendkívül súlyos. Állítólag a megtor- lási akció a kaszárnya bombázásával még nem ért véget és japán csapatok vonultak Lanfangba, megszállták a várost és a ka­szárnyákat. Még a japánok megérkezése előtt visszavonultak a kínai helyőrség csa­patai és tizenhat kilométernyire a várostól ütöttek tábort. További japán csapatok vannak útban Lanfang felé és igyekeznek körülzárni a kínaiakat. A 29. hadtest narancsot kapott az ellenállásra TIENCSIN. — Itteni japán körök jelen­tése szerint a japánok érintkezésbe lépnek a kínai katonai hatóságokkal, hogy közö­sen derítsék fői a lanfangi összeütközés hátterét és megállapítsák a bűnösöket. Ja­pán és kinai megbízottak vannak útban Lanfang felé, hogy megkezdjék a vizsgála­tot. A Reuter-iroda jelenti Nankingból, hogy Szecsujan tábornok, Hopei és Csahar tartomány politikai tanácsának elnöke, aki egyben a 29-ik kinai hadtest parancsnoka, táviratot intézett a nankingi kormányhoz és bejelentette, hogy a 29-ik hadtest kato­nái parancsot kaptak az ellenállásra. Ez a néhány nappal előbb létrejött békés meg­egyezés teljes fölborulását jelenti. A nan­kingi kormány az északkinai konfliktus újabb elmérgesedését aggodalommal vette tudomásul. Pekingben is nagy az izgalom, mélyünk, s még mindig nem tanultunk, nem neveltük ki a nagyszámú tartalékot. Hány jószándéku cikk jelent meg ebben az ügy­ben is (a kassai Uj Élet különösen frap­pánsan jellemezte ebbéli hibánkat) s mlg- sem tettünk semmit. Közel két évtized ma- gárahagyatottságában most már nem dug­hatjuk fejünket struccként a homokba és a legkomolyabban, a magyar nyilvánosság előtt kell foglalkoznunk legégetőbb kérdé­seinkkel. Az Iskolaszövetség van olyan cél, amely megérdemli, hogy első helyen kivi­telezzük. S ha már Iskolaszövetséget létesí­tünk ne személyi kultuszt Űzzünk, s ne szé­gyelljük a rátermetteket kiválasztani. Tár- sadalompolitkánkat csak úgy lehet elkép­zelni, hogy kiki a maga helyére kerül. A jo­gász a törvénytelenségeket figyeli s ott or­vosol, a gazda a földet figyeli és ott tanít, a pap hitünkben erősít, s az iskolát a tani­mert attól tartanak, hogy a város körül is­mét megelevenednek a harcok. A város pol­gármestere éppen ezért elrendelte Peking kapuinak a lezárását. Japán ultimátum TOKIO. — A lanfangi összeütközés ha­tása alatt az északkinai japán haderők pa­rancsnoka ultimátumot intézett a 29-ik ki­nai hadtest parancsnokához és a kinai csa­patok azonnali visszarendelését követelte Lukuchiao és Paposán környékéről egészen Changsingtienig. Az ultimátum értelmében a kinai csapatoknak julius 27-ig a Yungtin folyó nyugati partjáig kell visszavonulniok. Ugyancsak követeli a japán ultimátum a pekingi kinai haderők visszahívását és Pao- tinfu irányába való elvonulását. Ennek ju­lius 26-ig kell megtörténni. PEKING. — A japán csapatok ma dél­után két kilométernyire a kinai város ka­pujától megerősítették állásaikat és gép­fegyvereket és ágyukat irányítanak Peking falai felé. Hasonló előkészületek figyelhe­tők meg Tungcsau és Peking keleti kapuja között. Az északkinai japán csapatok tien­csini főhadiszállásán is nagy a készülődés és beavatott körökben úgy tudják, hogy a japánok erélyes föllépésre készülnek a 29-ik hadtesttel szemben. Agyuk és gépfegyverek Peking ellen PEKING. — Annak ellenére, hogy az ultimátum, amelyet Katsuki tábornok, az északkinai japán haderők parancsnoka in­tézett a kinai csapatok parancsnokához, nem járt le, ma este a japánok megkezd­tó őrzi. Ha a magyarság egyetlen önsegé­lyezésének keretén belül csinálja meg az Iskolaszövetséget, amelynek akár nevet sem kell adni, csak adni kell, akkor cselekszik a legjobban. De ha „jobboldal és baloldal" összefogásává fajul a dolog, akkor megint csak rosszul politizáltunk, mert nem lehet egyszerre egy nemzet fejlődéséért aggódni, s ugyanakkor marxista propagandát foly­tatni minden ellen, ami nemzeti és keresz­tény. Úgy kell állni a vártán, hogy ezeréves történetünket sohase felejtsük el, és ugyan­akkor mai adottságunkkal, a jövőbe vethető reménnyel, európaisággal számolva építeni tudjunk. Egyszerű magyar tanitóember szájából talán furcsán hangzanak a szavak, de a nemzetközi vágányról magyar oldalra térő megujhodott magyar szociális jövő ezt és igy kívánja.

Next

/
Thumbnails
Contents