Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-25 / 167. (4313.) szám
1937 Julíus 25, vasárnap. 1 Nem a saint-germaini, hanem a trianoni békeszerződés volt a döntő érv egy ligetfalusi birtokpörben Nemzetközi döntőbíróság elé kerül Köpcsény és Ligetfalu birtokvitája ? POZSONY. —• (Szerkesztőségünktől.) Érdekes polgári per foglalkoztatja egy idő óta a pozsonyi kerületi bíróságot és a per során szóba került a saint-germaini és trianoni békeszerződés is. A békeszerződések ugyanis perdöntők lesznek abban a perben, amely az ausztriai Kittsee (Köpcsény) nagyközség folytat Vychodil Ferenc és Stecker Vencel ligetfalusi lakosok ellen 22.266 korona erejéig. A két alperes megállapodott Köpcsény község pozsonyi megbízottjával néhány földparcella megvásárlására nézve, amelynek csehszlovák területen feküsznek. A vételtől az utolsó percben visszaléptek, de Köpcsény elöljárósága ragaszkodott az átvételhez és ezért beperelte a két embert. Az alperesek ügyvédje, dr. Polónyi Antal pozsonyi ügyvéd, a per folyamán hivatkozott a saint-germaini békeszerződés 208. paragrafusának 7-ik bekezdésére, amely szerint a volt osztrák-magyar monarchiához tartozó területek, amelyek most csehszlovák területen feküsznek, dij- tálánul átmennek az illetékes autonóm testületek (község, város) tulajdonába. Eszerint a telkek Ligetfalu község tulajdonát képezik és Köpcsénynek nem is volt joga azokat eladni. A kerületi bíróság mégis helyt adott Köpcsény keresetének és kötelezte az alpereseket a kért összeg megfizetésére. Az indokolás szerint a bíróság nem hivatott a békeszerződés hatályát vizsgálni, számára egyedül a telekkönyv az irányadó és a te- lckkönyv szerint Köpcsény község a tulajdonos. A békeszerződés idézett paragrafusa szerint a telek különben sem megy át automatikusan az autonóm testület tulajdonába, hanem szükséges a telekkönyvi átírás. Megjegyzi még a bíróság, hogy a saint-germaini békeszerződés megkötése idejében a kérdéses terület még a régi Magyarországhoz tartozott, tehát nem a saint-germaini, hanem a trianoni békeszerződés az irányadó, amelyet később írtak alá. A két alperes fellebbezést jelentett be az elsőfokú ítélet ellen és igy az érdekes jogi kérdés még a felsőbíróságot is foglalkoztatni fogja. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlékezni a másik, még nagyobb polgári perről, amelyet viszont Ligetfalu csehszlovákiai község indított Köpcsény ausztriai község ellen 138.000 csehszlovák korona erejéig. Köpcsény község ugyanis ugyanabban a telekkönyvi betétben lévő más telkeket is eladott és 138.000 korona vételárat kapott érte. Ligetfalu a saint-germaini békeszerződésre hivatkozva azt állítja, hogy a telkek az ő tulajdonát képezik s igy Köpcsénynek nem volt joga azokat eladni. Köpcsény jogi képviselője ezzel szemben azzal érvel, hogy a csehszlovák hatóságok uj telek- könyveket fektettek fel és ezekben Köpcsény mint jogos tulajdonos szerepel. A csehszlovák pénzügyi hatáságok 1918-tól a mai napig a telkek után járó adókat Köpcsényre rótták ki és a község meg is fizette azokat. Ebbe az ügybe a per folyamán már a prágai belügyminisztérium is beleszólt és letiltotta a vételár lefizetését arra hivatkozva, hogy a telkek Ligetfalu tulajdonát képezik. Hosszas huzavona után a belügyminisztériumban elsimult az ügy, de a per tovább folyik a két határmenti község között és nem lehetetlen, hogy az ügyet nemzetközi bíróság fogja eldönteni. Jogászkörök élénk érdeklődéssel várják a fejleményeket mindkét perben. A budai posfapalofában van Európa legmodernebb bélyegmúzeuma 76 ezer darabból álló gyűjtemény beszél a bélyeg száz éves múltjáról *■ Világtörténelem a lezárt szekrényekben • ■ • BUDAPEST.; - A magyar királyi posta a 'Szent Istváh-ev alkalmából művészi rajzu. bélyegeket készül kiadni. .Ezekhez, járulnak; majd a jubiláns esztendő alkalmi lebélyegzései és a postai „befűzésnek” módja nyílik arra, hogy megelevenítse az árpádházi históriát, Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár ünnepségei alkalmából. Kiegészítik a posta akcióját az Eucharisztikus Kongresszus emlékbélyegei, melyeket előreláthatólag jóelőre kiadnak propagandacélból. Hogy azután ezeket az eucharisztikus bélyegeket a kongresszus idején más szinvál- tozatban is kiadják, ez már a filatelistáknak szóló külön csemege lesz. Amikor az egész világ figyelme a kereszténység és a kultúra ezeréves ünnepén Magyarország felé fordul, egészen bizonyos, högy világsikere lesz á magyar postának-, ' amely -a filatéírái - sikereket különben sem- nélkülözi. A- legutóbbi évek folyamán a művészien szép bélyegek egész sorát adta ki a magyar posta. Ezek közül a múlt év decemberében Tarpában rendezett flo- riai nemzetközi bélyeg- és érmékiállitáson a középeurópai államok csoportjában az első dijat nyerte az 1936 május 8-án forgalomba hozott légipostái bélyegsorozattal, amelyeket Légrády Sándor művész- keze rajzolt. De a postai szakemberek és a filatelisták előtt világszerte ismert híressége a magyar postának a bélyegmúzeuma, amely a budapesti idegenjárásnak egyik állomáshelye, persze bélyeggyűjtők és muzeális emberek számára. A legelmésebben rendezett A Krisztina-köruti postapalota „örökmozgó” liftje nagyon magasra, a nyolcadik emeletre viszi fel a látogatót, aki a múzeumba akar jutni. Aki még nem látott bélyegmúzeumot, nem tudja elképzelni, hogy milyen látvány vár rá. De bármit is képzel, csak éppen arra nem gondol, hogy egy hatalmas — hozzá kell tenni, igen jó hatású, artisztikus —■ terembe jut, ahol mahagóni pultokat, állványokat', a falakat köröskörül teljésen elfoglaló mahagóni burkolatot lát, mindezeken sűrűn fogantyúkat és egyéb semmit, a legkevésbbé bélyeget. Ez a bélyegmúzeum. Köztudomásúlag berendezés és szakszerűség tekintetében Európának legmodernebb bélyegmúzeuma, de anyagának gazdagsága tekintetében is a legelsők között áll. Hét év előtt nyílt meg és hozzá mindjárt a mai modern és ideálisan ötletes berendezéssel. Külföldi tanulmányok után a nürnbergi bélyegmúzeumot használták fel mintának, de a modellt jóval tökéletesebbé tették. Az ©$esz gyűjtemény az első pillanatban falburkolatnak ható, 8 szekrényben, 4 oldaltárlőban és a terem közepén végigfutó nagy tárlóban van elhelyezve. Fogantyúk segélyével a tárlókból és szekrényekből táblák húzhatók ki, amelyek mindkét oldalán, üveglap alatt láthatók a bélyegek. Elmés szerkezettel a kihúzható táblák egész sora lezárható, de egy nyomásra már ismét ki lehet huzni minden táblát és újabb nyomásra az egész táblát ki is lehet emelni. Ezzel a. berendezéssel lehetővé tették, hogy a teremben 76.000 bélyeg legyen elhelyezhető s hogy minden keresgélés nélkül, egyetlen mozdulattal bármely bélyeget pillanat alatt elő lehessen hivni. A külföldi szakemberek nagy csodálattal nézik minden alkalommal ezt a kitünően megtervezett múzeumi berendezést, mellyel azután méltóképpen párosul a szakszerűség is. A bélyegmúzeum alapja a magyar bélyegek mellett az Egyetemes Postaegyesület tagjai részéről a berni nemzetközi postairoda közvetítésével az évek során át megküldött kötelespéldányokból állott elő. A magyar bélyeggyüjteménynek alapja pedig Popovits Frigyes Mirkó budapesti bélyeggyűjtő nagyhírű és nagyértékü gyűjteménye volt. A berni köteles példányok között nem szereplő, főként régebbi kiadású és különlegességnek számitó bélyegeket külön kellett megszerezni. Ezek a bélyegek részint vétel, részint a forgalomból kivont magyar bélyegkészletek cseréje, kisebb részben pedig ajándékozás utján jutottak a muzeum birtokába. így szaporodott fel a muzeum bélyegállománya 76.000 darabra, melyből 11.500 magyar, 21.800 európai, 10.700 ázsiai, 15.100 amerikai, 13.800 afrikai és 3100 ausztráliai bélyeg. Ezeken kivül, levelezőlapok, köztük a magyar posta propaganda képeslapjai, a magyar bélyegek eredeti tervrajzai, a magyar bélyegeknek máshol alig látható próbanyomatai, a bélyegelőtti időkből származó lebélyegzések gyűjteménye, a magyar bélyegek nyomóeszközei, különféle bélyegzők, értékes'nyomtatványok foglalnak helyet a múzeumban. Négy stereoszkóp készülékben a magyar bélyegek eredeti papírján, illetve tömbjein a különböző vízjelek és vizjelálláSok láthatók. A muzeum tulajdonában van a híres Des- sewffy-féle gyűjtemény, egy teljes Fiume- és egy bosnyák különlegességi gyűjtemény, az 1871 — 1888. évi kiadású réznyomásu bélyegeknek és a velük egyidőben forgalomban volt értékes nyomtatványoknak az eredeti lemezekről, kemény kartonokon készült, uj nyomatait magában foglaló, nagy diszmü. A bélyegek ősapjától az olasz- eíiópiai bélyegig Mikor az ember igy együtt van 76.00 darab bélyeggel, mit nézzen meg, mire legyen legelőször kiváncsi? Lássuk talán a legöregebb bélyeget, az ősapát a bélyegtársadalomban. Az ősapa közel száz éves. 1840 májusában került először forgalomba bélyeg az egypennys, fekete angol Viktó- ria-bélyeg. Ezt megelőzőleg bélyeg helyett lebélyegzést használt a posta. (Ehhez most azután, persze egészen más cél szolgálatában ismét visszatért a készpénzzel bérmentesítés formájában a tömegesen feladott küldeményeknél.) Ausztriába és a szomorú korszakban vele együtt Magyarországba 1850 május havában vonult be a bélyeg. Az első magyar bélyeg a kiegyezés után négy évvel, 1871-ben került forgalomba, A legöregebb bélyegek után a természetes kontraszt: a legfiatalabb. Ha nem is pontosan „legújabb, de az újak sorában” legérdekesebb az uj abessziniai bélyeg. Az uj sorozaton már Viktor Emánuel király és császár képmása díszeleg. 1936-ban kerültek ezek a bélyegek kiadásra, ezzel a felírással: Etiópia — Poste Coloniali Italiane és mellette amahara nyelvű szöveg is látható. Az ezt megelőző 1936-os bélyegen, amely a háború alatt kiadott vöröskeresztes bélyeg, Haylé Selassié szakállas ábrázata látható. Az első etiópiai bélyeg 1894-ből való, Menelik négus arcképével. 1930-ban, Haylé Selassié trónralépésekor az 1928-as bélyeget felülbélyegezték, azután nyomtak bélyegeket az utolsó négus arcképével, de a felesége képmásával is. 1931-ben került forgalomba Etiópiában az első légiforgalmi, a vese-Uóityoq.- epe&aittok gyógyvize bélyeg. Ugyanebből az évből valók a Me- nelik lovasszobrával díszített, szép bélyegek. Az összes bélyegeket, amelyek közül többet állatképek, tájak és egyet egy monumentális épület — nyilván a négus palotája —■ ékesít, Párisban nyomták. Tévedés és hamisitás, mini érlék Az etiópiai sorozat az olasz hóditás után mint bélyegnyelven szóló történelem, nagyon érdekes. A filateliai érték azonban egészen más kellék, a ritkaság szerint iga-, zodik. A magyar ritkaságok mellett, ame- lyek közé tartoznak az 1871-iki legelső magyar bélyegeknek csak néhány példányban megmaradt próbanyomatai, nagy értéket képviselnek az osztrák rózsaszinü és vörös Merkur-fejes hirlapbélyegek 1851-ből, illetve 1856-ból, a szász 3 pfenniges 1850-bőL a toszkánai 3 lírás 1860-ból, a romániai ökörfejesek 1858-ból, a hawai 5 és 13 centesek 1851-ből és egyéb ritkaságok. Néha a bélyegek értékét egészen különös körülmények emelik magasra. Ilyen értéke a múzeumnak az 1915-iki II. hadisegély felülnyomással ellátott, tévesen nyomott bélyegek. A bélyegiv második sorának második bélyegére az 50 fillért jelentő szám helyett 35 van nyomva. Négy ilyen hibás iv van a világon: ebből kettő Amerikában, kettő Magyarországon és ezek egyike a bélyegmúzeumban. Ezért ennek a bélyegnek* •illetve ívnek nagy értéke van. Értéket képviselnek bizonyos hamisítványok, sőt vannak a hamisítványoknak lelkes gyűjtői is. A muzeum ezen a téren se maradt el. Nagyon érdekes a magyar bélyegek hamisítványai és a bélyegek színének vegyi utón történt megváltoztatását feltüntető gyűjtemények. A legnagyobb, a legkisebb és a milliárdos bélyegek Az érdekességek sorába tartoznak a világ legnagyobb és legkisebb bélyegei. A múzeumban mind a kettőből vannak szép példányok. A legnagyobb bélyegek az Egyesült Államokban 1866—67-ben kiadott ujságbé- lyegek, amelyek magassága 9.8, szélessége 5.5 centiméter, a legkisebbek az 1863-66- ból való kolumbiai bélyegek, amelyek magassága 1.5, szélessége 1.2 centiméter. Ha nem is mindig érték, de érdekesség szempontjából feltűnőek a különleges alakú bélyegek, mások meg exótikus színeikkel vonják magukra a figyelmet. Vannak gyűjtök, —' nem komoly fiatelisták, — akik igen különleges szempontok szerint gyűjtenek. Akadnak olyanok is, akik a meitelen női alakokat keresik a bélyegeken. Akadnak ilyen bélyegek is, de igazolásukra meg kell állapítani: hogy nem pornografikus nyomtatványok, hanem nagy mesterek klasszikus remekeinek a reprodukciói. Történelem, földrajz, természetrajz, művészet, néprajz, technika vonulnak fel a bélyegek óriási családjában, sőt a gazdasági életről is beszámolnak. Csak nézzük meg az inflációs bélyegeket, amelyek sorában Németország milliárdos összegeket feltüntető bélyegekkel vezet. ^ Forgalomból kivont bélyegek árusítása A sok értéket és érdekességet mutató muzeum mellett működik a posta bélyegér- tékesitő irodája is, mely gyűjtési célokra a forgalomban lévő bélyegeken kivül a forgalomból kivont bélyegekből értékesíti a meglévő készleteket. 1900-tól 1937-ig, az utolsó négy évtized és ennek keretében a háború és az azóta eltelt évek történetére emlékeztetnek ezek a bélyegek és a rajtuk levő felülnyomások,
