Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-23 / 165. (4311.) szám
§ JB| 1 XVI. évf. 165. (4311) szám • Péntek ■ 1937 julius 23 a \ 1| /ml j |T /% BJF» 1 B 1 IJFfl f/jl BJF Előfizetés! ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl ké^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, Eg^es szám ára 1.20 K€, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. •• sürgönycím - hírlap, prrhh. Busa rozs (d) A kormány kezd bemutatkozni. Hi- vatalbalépésének napján egyet-mást megtudtunk gazdaságpolitikai programjából. Megtudtuk az egyik kormánylapból, hogy a jövő évi költségvetésbe 1500 milliós kiadási többletet készül fölvenni, ami az eddigi kiadásoknak körülbelül a 18 százalékos emelését jelentené. Az állami bevételek a javuló termelési viszonyok mellett valószínűleg emelkedni fognak, de nem hisz- szük, hogy az emelkedés 18 százalékos lenne s ezért csöppet sem tudunk rajongani az ilyen tervért. Az állami bevételek az utóbbi években az ,,aktív" költségvetések ellenére évente átlag 1—2 milliárddal maradtak a kiadások összege alatt. A kiadások emelése helyett ellenkezőleg vagy másfél milliárddal volna ajánlatos csökkenteni a kiadásokat, hogy az államháztartás valóban aktív mérleggel zárulhasson. De emellett még azt is megtudtuk az uj kormánynak a gabonaárakkal kapcsolatos jelentéséből, hogy az úgynevezett vastartalék költségeit egy rendkívüli katonai büdzsé kereteibe fogják beiktatni. Az uj kormány tehát elődjéhez képest magasabb pénzügyi igényekkel lép föl. Ebből egyúttal azt is láthatjuk, hogy Kalifus pénzügy- miniszter távozása nem csupán gabonakérdések miatt történt, hanem elsősorban azért, mert a pénzügyminiszter nem volt hajlandó vállalni a fokozottabb költségvetési terhekért való felelősséget. A közterhek könnyítéséért küzdő ellenzéknek ezek szerint semmi1 oka nincs arra, hogy a harmadik Hodza-kormányt több bizalommal fogadja, mint hivatali elődjét. Az uj kormány bemutatkozásának másik aktusa a gabonaárak megállapítása volt. Nos, és mit mondanak ezek- a gabonaárak? A legfeltűnőbb bennük az, hogy mialatt a rozs tavalyi alapárát 10 koronával, azaz 8 százalékkal emelték, ugyanakkor a búza tavalyi árát formálisan meghagyták, de abból 4 korona levonást írnak elő, vagyis lényegében 4 koronával leszállították az alapárát. Szóval ismét érvényesül a rozstermelők megszokott -dédelgetése. A hivatalos jelentés a búzánál történő négykoronás levonást azzal indokolja, hogy ezzel kárpótolják a Gabonatársaságot a rozsnál való nyereségének csökkenéséért. Szóval a búzatermelők téritik meg részben a társaságnak azt, amit a rozstermelők tőle kapnak. A .rozstermelők nálunk már régebb idő óta kiváltságos előnyöket élveznek. Külön törvény intézkedik arról, hogy az ipari kenyeret 80 százalékban rozslisztből kell elő- állitani s ezzel biztosították a rozs teljes elhelyezését a belső piacon. Most a rozs- termelők további prémiumot kapnák. A rozson a Gabonatársaság mázsánként csupán minimális 1 koronát, 0.7%-ot keres. Ez helyes Is, mert ennek révén lehetett elérni azt, hogy a nagyrészt rozslisztből készülő kenyér ára nem igen fog emelkedni. Ugyanakkor azonban a Gabonatársaság mgedélyt kapott arra, hogy a búza méter- názsáján 22.50 koronát kereshessen, ami Pontosan 14 százalékos nyereség. Ezenfe- ül ugyancsak a búzatermelőkön kom pén - 'álhatja magát annyiban is, hogy azoknál gazdáknál, kik a vetésterületi kcrlátozá- okat nem tartották be, 20 százalékos áriéin ást eszközölhessen. A múlt évben a köztársaságban 15 millió 127.302 métermázsa búza és 14,364.064 métermázsa rozs termett, tehát megközeli- 1 tőleg egyenlő volt a búza- és rozstermelők , által a Gabonatársaságnak fölajánlod ga-J, Az angol viíágbirodaiont három főgondja A Palesztina-kérdés, a benemavatkozás és a távol-keleti konfliktus A PaSssztina-javasíat bukással fenyegette a Chamberlsin-kormányt - Nagyüzem a külügyminisztériumban a japán-kínai konfliktus miatt * Francia vádak Olaszország ellen LONDON. — Az angol politikai életnek ebben az évben nincs „uborkaszezonja", llgy a parlament, mint a Foreign Office nagy üzemet tart. Készenlétben vannak az összes pártvezérek és a miniszterek és diplomaták is kénytelenek voltak bizonytalan időre halasztani nyári szabadságukat, Ebben a pillanatban három kérdés foglalkoztatja az angol politikai életet: 1. Palesztina földaraboMsának kérdése, 2. a benemavat- kozási bizottság sorsa, 3. a távolkeleti konfliktus. Mind a három kérdésnek sorsdöntő jelentősége van a .brit világbirodalom szempontjából. ' J ' • ' . . Izgalmas élleli Ülés az alséházban A kormány Palesztina-politikája okozza ebben a pillanatban a közvetlen legsúlyosabb bonyodalmat. Ma éjszaka egy óra előtt az alsóházban rendkívül izgalmas ülés után súlyos vereséget szenvedett a Palesztina- bizottság javaslata és a helyzetet csak úgy sikerült megmenteni, hogy Churchill, Lloyd George, Attlee és Ormsby-Gore gyarmatügyi miniszter az utolsó pillanatban megegyezést kötöttek és sikerült ezzel megakadályozni, hogy a kormány javaslatát leszavazzák. A megegyezés értelmében, nem mint ahogy kezdetben tervezték, a brit kormány terjeszti a népszövetség elé a Pa- lesztina-bizottság javaslatát, hanem maga a bizottság, ami által a kormány abban a helyzetben lesz, hogy olyan tervet terjeszthet a parlament elé, amely az összes követelményeknek megfelel, A képviselők egyetértenek abban, hogy a népszövetség előtt egységes angol állásponttal kell fellépni, amit lehetetlenné tett völiia a kórtnány akkor, hogyha mereven kitart a javaslat mellett. Sőt közvetlen a szavazás előtt úgy festett a dolog, hogy a Chamberláin-kormányt bukás fenyegeti. Churchill is azok közé tartozott, akik kijelentették, hogy a kormány ellen fognak szavazni. Közvetlen éjfél előtt a miniszterek azt az értesülést kapták, hogy a kormányképviselőknek is több mint a fele a javaslat ellen fog állást foglalni. Más oldalról viszont nem akarták megakadályozni a tervnek a népszövetség elé való terjesztését, ami további időveszteséget jelentett volna és ezért egyeztek meg abban, hogy nem az angol kormány, hanem csak maga a Palesztina-bizottság terjeszti javaslatát a népszövetség elé. Egyes ma reggeli lapok annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a julius 30-i népszövetségi bizottság ülésétől és az augusztus 3-i zürichi cionista világkongresszustól függ a javaslat további sorsa és amennyiben egyáltalában keresztülvitelére kerül a sor, úgy valószínűleg lényegesen módosult formában. Nyugtalanság a japán-kínai konfliktus miatt - Súlyos gondokot okoz Angliának a távolkeleti kérdés is. Edén külügyminiszter az utóbbi napokban, úgyszólván kizárólag a japán—kínai konfliktus tanulmányozásának szentelte idejét. Tegnap, szerdán fogadta a kinai és a japán követet, majdpedig a velük való tanácskozás után a francia követtel tárgyalta meg a két nagyhatalom által követendő magatartást a távolkeleti kérdésben. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Washington is állandó kapcsolatot tart fenn Londonnal és a három elsősorban érdekelt nyugati nagyhatalom együttműködése biztosítva van. Ugyanezen a napon kihallgatásbona mennyisége, valószínűleg ugyanígy lesz ebben az évben is. Az uj fölvásárlási és eladási árak közti különbségből az folyik, hogy a most kezdődő ugyanolyan fölajánlás mellett a Gabonatársaság 22 és félszer többet fog keresni a búzatermelőkön, mint a rozstermelőkön. Ezt az aránytalanságot a búzatermelők nagyobb mértékben fogják megérezni, mert fokozottabb mértékben rá lesznek szorulva búzavásárlásra, mint a rozstermelők. Ebben az esztendőben ugyanis számos vidéken gyönge termés van. Az aszály és más elemi csapások miatt még az olyan gazdák is, akiknek egyébként termett valamijük, szintén kénytelenek- lesznek vetőmagot venni a rossz minőség miatt. Még inkább rá lesznek szorulva a vetőmagvásárlásra azok, akiknek mennyiségileg sem termett elegük. Szóval a legszegényebbek. A törpegazdák, akiknek a termése csak legföljebb arra elég, vagy még arra is kevés, hogy télire kenyér legyen belőle a családnak. Már most: ha a rozs vidéken vásárol valaki rozsot a Gabonatársaságtól, az mázsánként csak egy koronát adózik a Gabonatársaságnak, mig a búzatermő vidék buzavásárló gazdája 22 és félszer annyit. S ha végigtekintünk az aszály sújtotta vidékek térképére, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy elsősorban a kimondottan búzatermő vidékeket érte az elemi csapás és pedig úgy Morvaországban, mint Szlovenszkón és Kárpátalján. Az aszálysujtotta buzavidékek jórésze búza behozatalra szorul A a más vidékről odajutó [ búza ára a Gabonatársaságnál 6 és fél ko- I rónával drágább, mint volt a múlt esztendőben. A rozs eladási árának meghagyása és a búzáénak az emelése további arányta- j lanság a búzatermelők rovására. Hiába szépítik ezt az aránytalanságot. Azzal szépítik, hogy az idén nem lesznek levonások a kiviteli1 búza árveszteségeinek fedezete címén. Ezt ugyan még kategóri- kus formában hivatalosan nem közölték, de ha ezt a levonást megszüntetik, ez nem a kormánytöbbségnek az érdeme, hanem, sajnos, azoknak az elemi erőknek, amelyek a rossz termést okozták. Ha annyira rossz a termés, hogy nem lesz kivinnivaló gabona, akkor kiviteli ráfizetés és igy kiviteli pótilleték sem lehet. Ennek a levonásnak a megszüntetésével tehát a kormánypártok kortesei nem dicsekedhetnek és ne dicsekedjenek. Ezzel csak egy olyan intézkedés szűnik meg, amely a múltban is anomália volt. Ellenben a manipulációs levonások dolgában még mindig nem látunk tisztán. Sőt határozottan rosszabbodást . jelent a búzaárak havi pótlékának fokozatos csökkentése és pedig 14 koronáról 8 koronára és ebben is megvan a búza és rozs kettős mértéke. A rozs havi pótlékai tavaly 12 koronáig emelkedhettek, most 8 koronáig, tehát a mérséklés a rozstermelők szempontjából megint csak kedvezőbb, mint a búzatermelőknél. De hagyjuk az apró, számszerű részleteket. Ennyi adatból is kiviláglik az uj kormánytöbbség gabonapolitikájának egész tendenciája. Ez a koalíció a rozstermelők szájaize szerint változtatta meg a tavalyi árakat, politikája a rozstermelők politikája. Talán így is mondhatnék: ez a rozs kormánya. És mi pedig^ sajnos, a búza népe va~. gyünk. De ebben az esetben a búza népének lenni nem nemzetiségi kérdés, hanem regionális kérdés. Itt a rozs regionalizmusa áll szemben a búza regionalizmusával. Buzavidékek vannak Cseh- és Morvaországban is, mint ahogy Szlovenszkón és Kárpátalján is vannak rozstermő vidékek. De mig a szudéta országokban tavaly 9,777.850 métermázsa búzával szemben 11 millió 648.920 métermázsa rozs termett, addig a kárpáti országrészekben 5,349.452 métermázsa búzával szemben csak 2 millió 712.144 métermázsa rozs, vagyis a történelmi országrészek 11:9 arányban rozstermelők, addig a kárpáti országrészek 2:1 arányban búzatermelők. Annakidején éppen Hodza miniszterelnök volt az, aki hirdetni kezdte a regionalizmus uj politikáját és a regionalizmustól várta az egészséges fejlődés útját, A harmadik Hodza-kormány most egy regionalista ötlettel, a rozsregionalizmus politikájával mutatkozott be. Ez a fajta regionális politika nem találhat helyeslésre sem a cseh-morva- országi, sem a szlovenszkói-kárpátaljai búzatermő ,.régiók" lakosságában. Ne csodálkozzék tehát az agrárpárt és vele az egész koalició, ha a legközelebb’ választáson csak a rozsvidékek választói fognak rászavazni, ellenben a buzavidékek lakosai nem.
