Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-23 / 165. (4311.) szám
1 jutius 23, péntek. ra jelentkezett az angol követ a nankingi külügyminiszternél és a tokiói követ a japán külügyminiszternél. Ezeknek a tárgyalásoknak a tartalmáról egyelőre még csak annyi szivárgott ki, hogy Nagybrittania úgy Tokióban, mint Nankingban leszögezte azt az álláspontját, hogy a világbéke szempontjából elsőrangú jelentőséggel bírna, amennyiben lokálisan lehetne kezelni a konfliktust és elkerülnék ezáltal a háborús veszélyt. Szükség esetén állítólag a három nagyhatalom közös lépésre szánja el magát a békebontókkal szemben. Három megoldási lehetőség Annak ellenére, hogy a Reuter iroda legújabb jelentése szerint a japán csapatok is kivonulnak a veszélyzónából és Fentgai irányában elhúzódnak, az angol közvélemény aggodalommal figyeli a távolkeleti eseményeket. A Times megállapítja, hogy a helyzet rendkívül súlyos és mindössze az nevezhető biztató jelnek, hogy a japárt császár még nem adta beleegyezését a mozgósításhoz és ez a tulajdonképpeni akadálya a háború megindításának. A helyzet azonban úgyszólván napról-napra rosszabbodik és ebben a pillanatban háromféle megoldási lehetőséget lát a Times: 1. Békés megegyezés, amit a kínaiak engedékenysége tenne lehetővé, 2. helyiérdekű politikai kaland, amely azonban elszigetelten zajlana le és végül 3. tényleges háború. A Times véle- n'énye szerint a japánok érdekei is a békés megoldást kívánják. Tokió sem sztratégiai, sem politikai szempontból nem látja előliét háborús bonyodalomnak. A Reuter iroda honkongi jelentése szerint a brit és amerikai állampolgárok Pe- kingben azt az értesítést kapták, hogy mihelyt megszólal a követség riadójele, azonnal igyekezzenek védett helyre jutni, mert minden pillanatban fenforog a veszély, hogy a várost bombázni fogják. A hatóságok egyébként attól tartanak, hogy a japán csapatok a Peking körüli vasútvonalakat is bombázni fogják s ezért a vasúti forgalmat egyelőre a város körül teljesen beszüntették. Az angolok álláspontjára jellemző, hogy a Lloyd biztositó társaság, tekintettel a távolkeleti helyzetre, valamennyi északkinai szállítmánybiztosítást 5 százalékkal fölemelte. A benemavatkozás ulabb krízise A harmadik nyugtalanító momentuma az angol politikai életnek a benemavatkozási bizottság sorsa. Amilyen általános optimizmussal fogadta a közvélemény Edén közvetítő javaslatát, olyan gyorsan elpárolgott a bizalom, amikor kiderült, hogy az ellentétes érdekcsoportok huzavonája nem ér véget és a javaslatot sehogy sem lehet tető alá hozni. Az angolok már kezdik elveszíteni türelmüket, mert egyrészről Olaszország, másrészről pedig Franciaország akadályozza a tárgyalások eredményes folytatását, amennyiben az alkalmazandó rendszabályok sorrendiében nem tudnak megállapodni. A külügyminisztériumhoz közelálló Daily Telegraph azt írja, hogy az angol terv az utolsó kísérlet a henemavatkozás elvének megmentésére és amennyiben ez a kísérlet is összeomlik, s következik a szabadkéz politikája, úgy valamennyi érdekelt hatalom csak hátrányt láthat az uj helyzetből. A franciák a legélesebb hangon támadják Gamdit, akit azzal vádol a Temps, hogy mig az önkéntes-kérdést el akarja amerikázni, mert a terv e részének megvalósítása kellemetlen helyzetbe hozhatná az olasz kormányt, addig szeretné a javaslat többi pontját, amelyek főleg Franco érdekeit szolgálják, keresztülhajtani. „Sajátságos, — írja a Temps, — hogy Grandi most a nemzetközi ellenőrzés szükségessége, sőt megerősitése mellett száll sikra, jóllehet Olaszország és Németország voltak azok, akik a négyhatalmi bizottságból való kilépésükkel a tengeri ellenőrzés rendszerét szétrombolták. De szárazföldi ellenőrzés azonnali helyreállításáról mindaddig nem lehet szó, amíg a tengeri ellenőrzés nincs véglegesen megszervezve. Jellemző az is, folytatja a Temps, hogy Grandi nem akarja meglátni az összefüggést az önkéntesek visz- szahivása és Franco hadijogánalk alismerése köA legrégibb demokrácia tanulságai Churchill a szocialista politika csődjéről Az osztályharcos elmélet elidegeníti az angolokat a Lahour Partytól ■■ ■■ A szakszervezeti vezetőség a szélsőséges politika ellen ■■ LONDON. — Win dstcxn Churchill feltűnést keltő cikket irt az angol szocialisták vereségéről és megállapítja, hogy a pesszimistáik valamikor azt hitték, hogy a választójog kiszélesítése a nép egyetemére minden korlátozás nélkül a szocializmus vagy legalább is valamilyen extrém baloldali irányzat uralomrajutását fogja eredményezni. A lakosság, amely folytonosan érzi az élet súlyos terhét, természetesen annak a pártnak adja a szavazatait, amely a meglevő társadalmi és gazdasági rend összeomlását ígéri neki. Nagybritanniában nem ez történt, sőt éppen az ellenkezője. A nagy tömegek a konzervatív párt felé orientálódnak és ha egyes túlságosan ambiciózus és a demagógia képességeivel megáldott vezéreknek sikerül is a politizáló tömeg elenyészően kis részét megnyerni, végeredményben tehetetlenségre és nevetségességre vannak ítélve, • Sir Oswald Mosley, aki abban bízott, hogy a szocialista és kommunista veszély az ő malmára hajtja a vizet, nagyon rövid idő alatt jutott erre a sorsra. A vörös forrófejüek éppen úgy megbuktak a baloldalon, írja Churchill, mint a jobboldal forrófejűéi. Az angol tömegek egészséges emberi értelme, amely az Egyesült Államok mellett az egyetlen évszázados demokráciát alapította meg, széles és politikai dolgokban döntő- sulyu középréteget alkot, amely az oszitályellen- tétek kiegyensúlyozását a nemzeten belül lehetővé teszi és megakadályozza, hogy a két szélsőség közül akármelyik jelentős szerephez jusson. Ami nem való Angliának Az utóválasztások egész hosszú sora, a két legutóbbi parlamenti választás arra figyelmeztet, hogy a szocialista munkáspárt elérte fejlődésének legszélső határait és nemcsak szélsőséges irányzata, de mérsékelt fermája is visszafejlődőben van. Ez elvégre természetes is egy olyan osztálypártnál, amely elutasítja az érintkezést minden más párttal és hozzá van láncolva olyan tanokhoz, amelyek teoretikusan lehetetlennek, gyakorlatilag pedig rombolóknak mondhatók. Az olasz politikai program, amely azt kívánja, hogy az állam, vagyis a politikusoknak egy csoportja, amely a választások alkalmával többséget szerez, autokratikus ellenőrzést gyakoroljon a termelés, az elosztás és a kereskedelem fölött, mereven ellentmond az angol nép határozott individualizmusának. Az általános egyenlővététel egy szocialista politikusok által vezetett bürokrata államban megfosztaná az életet minden fényétől és fejlődésképességétől. Az állami hivatalnokok, a munkaadók, a földbirtokosok, az élelmiszerszállitók és a törvényhozás funkciójának egyesítése egy kézben kikerülhetetlenül a középrétegek és a kismunkás teljes rabszolgaságához vezetne. Egyik vagy másik félbarbár ázsiai államban, — mondja Churchill — vagy olyan országban, amelyet a világháború tönkretett, ilyen tanok megvethetik a lábukat, de Angliában, ahol szabad a politikai kritika, az ilyenfajta elméletek sohasem ereszthetnek gyökeret. Gyakorlati szakszervezeti vezetők és doktrinér politikusok És a legnagyobb jelentősége van annak, hogy ez ellen a politika ellen ,,a legélesebb frontot, ha nem is formailag, de ténylegesen, a munkásszakszervezetek alkotják. Semmi sem olyan jelentős az angol politikai élet fejlődése szempontjából, mint a nyugodt és határozott ellenőrzés, amit a szakszervezetek felelős vezetői a doktrinér teoretikusok fölött gyakorolnak. Ezek a vezetők legfőbb és elsőrangú kötelességüknek azt tartják, hogy a szak- szervezetek tagjai jobb bérekhez és jobb munkafeltételekhez jussanak, de nem szándékuk, hogy sajátmagukat vagy szervezetüket hataloméhes politikusoknak szolgáltassák ki eszközül. Ennek a körülménynek határozottan nagy szerep jutott abban, hogy Angliában a demokrácia megmenekült a súlyosabb megrázkódtatásoktól. A szakszervezeti munkásság a legélesebb ellenzője a kommunizmusnak és annak ellenére, hogy Angliában a legtávolabbról sem forog fenn a kommunizmus veszélye, a szakszervezeti vezetők kötelességüknek tartották nyíltan állást foglalni a kommunista tanok ellen, főleg és elsősorban azért, mert . a szakszervezeti tagok gazdasági érdekeiért való küzdelmet látták volna akadályozva az ilyen extrém politika támogatásában. Ebből a példából a világ többi munkásai is tanulhatnának. A Labour Party helyzete Az alsóház szocialista munkásfrankciójában visszatükröződnek természetesen ezek az országban küzdő erők.. Tagadhatatlan, hogy a Labour Party parlamenti vezetését az utóbbi időben élesen .kritizálták. De az az igazság, hogy gyenge kisebbséggel nehéz eredményes parlamenti munkát végezni, a széles, szolid alapokon nyugvó -és ikvalitative is jobb nemzeti fallanx-szal szemben reménytelen helyzetben van a Labour Party még akkor is, hogyha megdönthetetlen argumentumokkal támogatja politikáját. De éppen a szocialista teóriák követkéztében és heterogén összetétele folytán az angol szocialista párt ritkán tud megfelelő súlyos argumentumokra támaszkodni. Kétségtelen, hogy jobban iskolázott és esetleg harciasabb vezetés alatt a Labour Party sokszor hozhatná nehéz helyzetbe a kormányt, ez azonban mit sem változtatna az események fejlődésén. Ez csak gátlása lenne a parlamenti munkának, de nem jelentene komoly irányváltozást. Bizonyos az, hogy egy osztályalapon megszervezett szocialista munkáspárt rendkívül hátrányosan befolyásolja a baloldali pártok helyzetét Angliában. A szocialista mozgalom a nagy nemzeti tradícióval rendelkező liberális párt tömegeit fel- szívta anélkül, hogy pótolni tudta volna ezt a valamikor nagysulyu pártot. Ma az a helyzet, hogy nemcsak a liberális választók milliói, de a politikailag szervezetien polgárság is el orientálódik a baloldaltól és a nemzeti, konzervatív kormány táborában keres elhelyezked ést. A magyar kormány megkezdte az „egykés“ vidékeknek telepetekkel való benépetitétét BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A magyar kormány, mint ismeretes, intézményesen vette fel a küzdelmet az egyes vidékeken veszedelmesen elterjedt, úgynevezett „egyke-rendszer" ellen és törvényhozási utón intézkedett e vidékeknek népes családokkal való betelepítéséről. Különösen a Dunántúl harcipózott el ez a szinte népbetegségnek mondható mozgalom, amely valósággal kipusztulással fe- fenyegetett egyes helyéket. A magyar földművelésügyi kormány Baranyában már meg is tette az első intézkedéseket a telepítés érdekében. Bogádtmindszent határában a kincstár megvásárolta erre a célra a 340 holdas Kerekalja-pusz- tát 8 ezt az ősszel telepítik be sokgyermekes földművesekkel. Ezenkívül megvásárolták Albrecht főhercegnek a közelben levő ugyancsak 340 holdas pusztáját és egy gazdától 60 holdnyi földterületet s ezen is telepeseket helyeznek majd el. Egyben megkezdik a telepítést az egy- kés Ormányságban is, ahová szintén sokgyermekes családokat telepitenek majd más vidékeikről. Zátonyra futott Roosevelt alkotmányrefom-terve WASHINGTON. — Roosevelt terve, hogy megreformálja a legfelsőbb bíróságot, amely — mint ismertes —' gazdasági reformterveinek kerékkötője volt, úgy látszik, újból zátonyra, futott. A nyolc szenátor, akik eddig tartózkodtak a javaslattal szemben véleménynyilvánítástól, kedden este csatlakoztak az ellenzékihez. A reformjavaslat ellenzéke ugyanis — mint ismertes — a szenátusban erős párttal rendelkezik. Most, hogy a nyolc úgynevezett semleges szenátor csatlakozott a javaslat elutasításához, az ellenzék többségbe került és ezáltal az utolsó esélyt is elveszítette Roosevelt, hogy még a kongresszus szünete előtt a plénum elé kerüljön a nevezetes reformjavaslata. Beavatott politikai körökben ugyanis úgy tudják, hogy Roosevelt ilyen körülmények között eláll attól, hogy javaslatát tárgyalják. Valószínűleg az őszi parlamenti szesszió alkalmával uj formában fogjia beterjeszteni a javaslatot, amely az Egyesült Államok alkotmánya szempontjából döntő jelentőséggel bir. HIR&MH93MM59B!flMBIHSS8&S3RS9HRR9HHDHHnHHfl zott, holott az angol javaslatnaik súlypontja éppen ezen az összefüggésen van." Angol politikai körökben az a vélemény, hogy a tervet csak mint egy egységes egészet lehet letárgyalni és elfogadni. Edén kijelentette az alsóházban, hogy Anglia ugyan nem kötötte határidőhöz a terv elfogadását, de félreérthetetlenül tudomására adta az érdekelteknek, hogy semmi szín alatt sem fog hozzájárulni az indokolatlan és fölösleges huzavonához. iulius 30-án szabadságra küldi Chamberlain az angol parlamentet két háza nyári szabadságra megy, amely előreláthatólag október 21-ig fog tartani, A parlament uj szesszióját október 26-án ünnepélyes keretek között nyitja meg az uralkodó, A benemavatkozási javaslat fölött ma egész nap folytak a tanácskozások, de a kérdést nem sikerült tulvinni a holtponton. Mint beavatott körökben tudják, a kormány még egy alternatív javaslatot fog tenni a bizottság legközelebbi ülésén, de ennek a javaslatnak a tartalma nem ismeretes. A bizottság legközelebbi ülését még nem sikerült megállapítani, mert Corbin és Grandi Edennél tett látogatásuk alkalmával ma kijelentették, hogy még egyszer akarnak instrukciókat beszerezni kormányaiktól. Pénteken ösz- szeül a ben em a vetkőz ási bizottság technikai bizottsága, amely néhány részletkérdéssel foglalkozik, de jelentősége nincs. A varsái merénylet politikai következményei VARSÓ. A Koc ezredes ellen elkövetett merénylet hátteréről egyelőre még nem adtak ki hivatalos jelentést, de általános a vélemény, hogy a rendőrség tisztában van azzal, hogy kik szervezték meg a kormánypárt vezére ellen a merényletet. Mindenesetre a merénylettel kapcsolatban olyan rendszabályok és politikai intézkedések foganatosítására gondol a kormány, amelyek az egész ország politikai jövőjére sorsdöntő jelentőséggel bírnak. Általános vélemény szerint a merényletért a felelősséget a szélső radikális jobboldali ellenzék néhány vezére viseli. Főleg a radikális nacionalista csoportról és a nemzeti demokrata pártról van szó. A legfontosabb politikai konzekvenciája a .merényletnek az lesz. hogy kiszélesítik a kormánybázist, csak még azt nem lelhet tudni, hogy jobb- vagy baloldali irányban. Maga Koc, mint Ihirlik, azon az állásponton van, I bogy érjék be a merénylet értelmi szerzőinek bírói utón való felelősségre vornísával és tekintsenek el a radikalista politikai akcióktól. LONDON. — Chamberlain miniszterelnök' bejelentette az alsóházban, hogy a parlamenti I ülést julius 30-án befejezik és a parlament műid- j 2
