Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-15 / 158. (4304.) szám
I XVI- évf. 158. (4304) szám ■ Csütörtök ■ 1937 julius 15 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveTlSzkÓi 6S rU$ZÍTlSzkÓÍ magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • . fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. pOÍltlKai Tiapliapia Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. O • SÜRÖÖNYCIM HÍRLAP, PRflHft. Japán imperializmus és kínai forradalom Megindul a háborús gépezet a Távol-Keleten Kína felkészült a háborúra Japán ellen Zsúfolt katonavonatok robognak Mandzsúriából Észak- kinába - Hadikészültség Japánban - Harcok Peking előtt SANGHAI. —■ Minden oldalról érkező rádió jelentések szerint a távolkeleti helyzet további elmérgesedése várható és diplomád ciai körökben attól tartanak, hogy többé nem lehet elkerülni a háború kitörését. Tiencsinből származó jelentés szerint Eszakkina és a mandzsuriai határ közötti vasútvonalak háborús készülődés képét mutatják. Zsúfolt katonavomatok robognak a mandzsuriai határtól Tiencsin, Eszakkina kapuja felé, Ugylátszik azonban, hogy a japán hadseregnek nem áll megfelelő számú vonat .rendelkezésére, hogy a Kvantung- hadsereget délre szállítsa és ezért a gyilkos hőségben az országúton teljes harci fegyverzetben gyalogoló japán csapattesteket lehet látni. Japán hihetetlen sietséggel igyekszik megerősiteni Északkinában állomásozó csapatait. Nankingi értesülés szerint Koreából 10.000 tartalékost hivtak be és indítottak útnak az északkinai harcok színhelyére. Ugyanebből a forrásból származó jelentés szerint Korea kormányzója elrendelte 300 sofőr, 2000 munkás és több száz orvos katonai szolgálatra való behívását. Ugyanekkor sanghaii japán körökben azt hangoztatják, hogy a kínaiak a Lungbaj-vonalon nagyobb csapatokat vonnak össze. Állítólag a harmincadik kínai hadtest csapatai vannak útban Peking felé. Háborús izgalom Tokjában TOKIO. — Egész Japán háborús lázban izzik. Az egyes tartományok kormányzóit tegnap Konoye herceg miniszterelnök államkonferenciára hívta egybe. Az államkonferencián elhatározták, hogy az összes kínai tartományok lakosságát háborús készenlétbe helyezik, arra az esetre, ha a császár elrendelné az általános mozgósítást. Az államtanács után tegnap délután Hiro- hito császár legfőbb katonai tanácsadói kihallgatáson jelentek meg az uralkodónál, hogy az északkinai helyzetet megbeszéljék. A tanácskozásra nézve Kanin vezérkari főnök és Sugihama hadügyminiszter a császártól való távozása után kijelentette az újságíróknak, hogy úgy a kormány, mint a hadsereg minden eshetőségre föl van készülve. Valamennyi flottaállomás parancsot kapott, hogy helyezkedjék hadikészültségbe. A csengcsani és taiyuani japán konzulátus a külügyminisztérium parancsára megkezdte a város japán lakosságának evakuálását. A külügyminisztérium indokolása szerint ezen a két helyen a fenyegető helyzet, következtében szükségessé vált ez az intézkedés, Az egyik kínai ujságiroda jelentése szerint a csingcsaui és kavagoei japán lakosság megtette az előkészületeket, hogy elhagyja Kínát, mihelyt az ellenségeskedések nagyobb méretet öltenek. Agyú és gépfegyverhart Peking előtt PEKING. — Peking majdnem teljesen el van zárva a külvilágtól és csak ellentmondó hírek érkeznek. Tegnap éjszaka a város keleti kapujánál ismét harcok voltak. Kínai jelentés szerint a japánok ismételten támadást intéztek a kínaiak állásai ellen, de ezek a támadásokat sikeresen visszaverték, úgyhogy a japánok ismét visszavonultak Fengtai irányában, A japánoknak, ugylátszik, az a törekvésük, hogy áttörik Vanping- siennél a kínaiak állásait és északról nyomulnak be a fővárosba. Egy kantom japán sajtóiroda jelentése szerint a 160-ik kínai hadtest parancsot kapott, hogy vonuljon az északkinai frontra. A Reuter iroda jelentése szerint tegnap éjféltájban heves ágyuharc dúlt Peking falain kívül. Úgyszólván egész éjszaka ágyudörejt és gépfegy- verkattógást lehetett hallani. Tegnap a sötétség beálltával a különböző követségek figyelmeztették állampolgáraikat, hogy húzódjanak a város falai mögé, mert éjszaka harcoktól lehet tartani. Ma reggel a város kapuinak megnyitása után az uccákat a rongyos és kétségebeesett menekültek ezrei özönlötték el, akik a környező falvakból menekültek a városba. A menekültek elbeszélései szerint Peking előtt a japán és kinai csapatok között szabályszerű háború folyik* Kína fölkészül a védekezésre SANGHAJ. — A nankingi kormány ismét megerősítette azt a hirt, hogy Kina ellenáll a japánok további térhóditásának és teljes erejéből védekezni fog a katonai invázió ellen. A nankingi kormány megbízást adott Sangcsejuan tábornoknak, az északkinai csapatok parancsnokának, hogy egyetlen talpalatnyi területet se engedjen át a japánoknak, mert a kínai nemzet a mér különben is előnytelen megegyezés következtében minden engedményt megtett Japánnak, ami eddig megtehető volt. Ma vagy holnap visszaérkezik Nankingba Csankajsek, mihelyt a japánok fenyegető magatartása ellen alkalmazott rendszabályokat életibeiéptették, A Domei-ügynökség értesülése szerint a nankingi kormány elrendelte, hogy Sianfu, Lanchau, Nanchang és Kanton repüloiflottája az északkinai frontra siessen. Ugyanennek az irodának értesülése szerint a nankingi kormány bízik Amerika, Franciaország és Anglia közbelépésében. Ezeknek az országoknak a diplomatái megbízást kaptak Nankingból, hogy az intervenció érdekében minden lehetőt tegyenek meg. A kinai kommunisták „nemzeti kiáltványa** SANGHAJ. — Az északkinai események hatása alatt a kinai kommunisták ismét élénk akcióba kezdtek. A kinai kommunista párt tegnap rendkívüli vezetőségi ülést tartott, amelyen kiáltványt fogalmaztak meg a következő követelésekkel: 1. Sangcsejuan tábornoknak bocsássák rendelkezésére Kina egész katonai haderejét, hogy eredményesen fordulhasson szembe a japán támadással. 2. Nanking minden módon támogassa a 29-ik hadsereg harcát Japán ellen. 3. A nankingi kormány minden árulót, aki a japánokkal paktál, semmisítsen meg. A kiáltvány Kina valamennyi nemzeti köreiFOLYTATAS A 2. OLDAL KÖZEPÉN (*) Ha Kínáról van szó, mindig illik megemlékezni Bertrand Russelről, mert a huszadik század e legsötétebb és legbonyolultabb történelmi bünpörében tőle származik az egyetlen becsületes és tárgyilagos tanúvallomás. Russelt a háború után meghívták a pekingi egyetemre, miután londoni katedrájáról önként távozott, mert sürgősebbnek és fontosabbnak tartotta, hogy ki- álljon egy nemzeti öntudatának Sturm és Drang korszakában tévelygő hatalmas nép ügye mellé, mint hogy eltemetkezzen a magasabb matézis felhőibe. Russel néhány évet töltött Kínában, ahová mint az egyik legfényesebb angol név és az egyik legragyogóbb tudományos méltóság viselője érkezett meg, hogy iránytűje legyen az akkor ideálok után tapogatózó kinai polgárságnak. Hogy jelezze az európai kultúrából azt az egyetlen még tisztán ragyogó magaslatot, ahová érdemes egy újjászülető népnek fölkapaszkodni. Az a néhány év, amit Rus- sel Kínában töltött, az álmok összeomlásának, a véres és gyarló valóság diadalmaskodásának korszaka volt. Ezekre az évekre esik Szunjatszen halála és müvének szétnyílása, ezekben az években támadtak föl ezen a megifjodni készülő óriáson a civilizáció összes betegségei s ezekben az években tette meg az ötszázmilliós nép az első lépéseket a Pokol kapuja felé, Russel látta, hogy mondott csődöt néhány rajongó kinai intellektuel vállalkozása egyrészt a bolse- vizmus bűvkörébe került kulik fanatizmusán, másrészt a kalandortábornokok hataloméhségén és rablóromantikáján. Az, ami Kínában tizenöt év előtt történt, nem más, mint a girondizmus tragédiájának egyik szomorú, de grandiózus fejezete. S 'ami azóta Kínában és Kínával történik, ennek az elbukott polgári forradalomnak a következménye: bomlás és züllés, külső és belső széthullása a nemzeti megújhodás által mozgásba hozott erőknek, egy gigantikus birodalom föloszlása. Megbukott a kísérlet, amely a császárok birodalmából nemzeti országot akart támasztani. Úgy látszik, valóban nincsenek ötszázmilliós nemzetek. Ötszázmillió embert csak a hatalmi kényszer tud összefogni, de nem a nemzeti gondolat, különösen: ha nem támaszkodik olyan fokú és általános polgári jómódra, mint például Amerikában. Kínában két hatalmas erő lépett a küzdőtérre, amikor Szunjatszen ,iweimari repub- likája" megbukott. Az egyik volt az orosz befolyással jelentkező bolseviki áramlat, a másik ennek reakciója: a katonai diktatúra, amely helyenként és esetenként más és más külső körülmények és ideológiai kisérő tünetek között jelentkezett, de hajtóereje minden esetben a tábornokok rivalizálása volt. Nos, ez a két erő ma is változatlanul hat a birodalomban, bomlasztja a nemzeti egység megszervezésének munkáját, minduntalan ellentéteket szit, legutóbb is megmutatkozott, amikor Csankajseket Senzi tartományban elhurcolták a fürdőből és heteken át fogva tartották, míg mit lehet tudni, mit ki nem sikerült zsarolni belőle: hazafiasabb magatartást a japánokkal szemben vagy csak magasabb zsoldot a tiszteknek? Kínát a beléjeoltott európai eszmék nemhogy fölvillanyozták és nemzeti öntudatra ébresztették volna, hanem halálos idegrángásba hozták. Azok az eszmék, amelyekből Európában polgári forradalom, később pedig a mai civilizációs rend és atmoszféra lett, ott fejetetejére borították a világot s olyan forradalmi vihart kavartak föl az ezer év óta szunnyadó lelkekben, amihez hasonló- talán soha nem vonult át e végtelen népmezők fölött. Malreauxnak van egy regénye, a ,,Les Conjuérants" — ebben van a legtökéletesebb leírása annak a hatásnak, amit az európai eszmék gyakoroltak a kinai népiélekre, A regény egyik szereplője azt mond-, ja: „Kinában ismeretlenek voltak a tettre- kész gondolatok. Ezek az eszmék olyan talajra találtak itt, mint az egyenlőség gondolata az 1789-es Franciaországban. Valósággal megigézte őket. A sárga fajt elkapta a láz. Mikor Japánban német előadók Nietzsche eszméit kezdték hirdetni, a fanatizált diákok levetették magukat a sziklákról. Kantonban még sötétebb és talán még szörnyűbb a helyzet. Ott még a legközönségesebben alkalmazott individualizmus fogalma is ismeretlen volt. A kulik csak most kezdenek rájönni, hogy élnek, hogy valóban a világon vannak ... A francia forradalom diadalmas volt, mert földhöz juttatta a legszegényebb néposztályt, ez a forradalom élettel ajándékozta meg őket s ezért nem küzdhet ellene eredményesen egyetlen európai hatalom sem...“ Ez a regényhős persze forradalmár, aminthogy ebben a regényben, sőt azokban az években mindenki forradalmár volt Kinában, —- ilyen vagy olyan hőfokon, ilyen vagy olyan ideológiák vagy érdekek szolgálatában, de forradalmár. „A modernizált Ázsia most fedezi föl az élet individuális értelmét, most jött rá
