Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-15 / 158. (4304.) szám

I XVI- évf. 158. (4304) szám ■ Csütörtök ■ 1937 julius 15 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveTlSzkÓi 6S rU$ZÍTlSzkÓÍ magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • . fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. pOÍltlKai Tiapliapia Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. O • SÜRÖÖNYCIM HÍRLAP, PRflHft. Japán imperializmus és kínai forradalom Megindul a háborús gépezet a Távol-Keleten Kína felkészült a háborúra Japán ellen Zsúfolt katonavonatok robognak Mandzsúriából Észak- kinába - Hadikészültség Japánban - Harcok Peking előtt SANGHAI. —■ Minden oldalról érkező rádió jelentések szerint a távolkeleti helyzet további elmérgesedése várható és diplomád ciai körökben attól tartanak, hogy többé nem lehet elkerülni a háború kitörését. Tiencsinből származó jelentés szerint Eszakkina és a mandzsuriai határ közötti vasútvonalak háborús készülődés képét mutatják. Zsúfolt katonavomatok robognak a mandzsuriai határtól Tiencsin, Eszakkina kapuja felé, Ugylátszik azonban, hogy a japán hadseregnek nem áll megfelelő számú vonat .rendelkezésére, hogy a Kvantung- hadsereget délre szállítsa és ezért a gyilkos hőségben az országúton teljes harci fegy­verzetben gyalogoló japán csapattesteket lehet látni. Japán hihetetlen sietséggel igyekszik megerősiteni Északkinában állo­másozó csapatait. Nankingi értesülés sze­rint Koreából 10.000 tartalékost hivtak be és indítottak útnak az északkinai harcok színhelyére. Ugyanebből a forrásból szár­mazó jelentés szerint Korea kormányzója elrendelte 300 sofőr, 2000 munkás és több száz orvos katonai szolgálatra való behí­vását. Ugyanekkor sanghaii japán körök­ben azt hangoztatják, hogy a kínaiak a Lungbaj-vonalon nagyobb csapatokat von­nak össze. Állítólag a harmincadik kínai hadtest csapatai vannak útban Peking felé. Háborús izgalom Tokjában TOKIO. — Egész Japán háborús lázban izzik. Az egyes tartományok kormányzóit tegnap Konoye herceg miniszterelnök ál­lamkonferenciára hívta egybe. Az állam­konferencián elhatározták, hogy az összes kínai tartományok lakosságát háborús ké­szenlétbe helyezik, arra az esetre, ha a csá­szár elrendelné az általános mozgósítást. Az államtanács után tegnap délután Hiro- hito császár legfőbb katonai tanácsadói ki­hallgatáson jelentek meg az uralkodónál, hogy az északkinai helyzetet megbeszéljék. A tanácskozásra nézve Kanin vezérkari fő­nök és Sugihama hadügyminiszter a császártól való távozása után kijelentette az újságíróknak, hogy úgy a kormány, mint a hadsereg minden eshetőségre föl van ké­szülve. Valamennyi flottaállomás parancsot kapott, hogy helyezkedjék hadikészültség­be. A csengcsani és taiyuani japán konzu­látus a külügyminisztérium parancsára meg­kezdte a város japán lakosságának evakuá­lását. A külügyminisztérium indokolása sze­rint ezen a két helyen a fenyegető helyzet, következtében szükségessé vált ez az intéz­kedés, Az egyik kínai ujságiroda jelentése szerint a csingcsaui és kavagoei japán la­kosság megtette az előkészületeket, hogy elhagyja Kínát, mihelyt az ellenségeskedé­sek nagyobb méretet öltenek. Agyú és gépfegyverhart Peking előtt PEKING. — Peking majdnem teljesen el van zárva a külvilágtól és csak ellentmondó hírek érkeznek. Tegnap éjszaka a város keleti kapujá­nál ismét harcok voltak. Kínai jelentés szerint a japánok ismételten támadást intéztek a kínaiak állásai ellen, de ezek a támadásokat sikeresen visszaverték, úgyhogy a japánok ismét visszavo­nultak Fengtai irányában, A japánoknak, ugy­látszik, az a törekvésük, hogy áttörik Vanping- siennél a kínaiak állásait és északról nyomulnak be a fővárosba. Egy kantom japán sajtóiroda je­lentése szerint a 160-ik kínai hadtest parancsot kapott, hogy vonuljon az északkinai frontra. A Reuter iroda jelentése szerint tegnap éjfél­tájban heves ágyuharc dúlt Peking falain kívül. Úgyszólván egész éjszaka ágyudörejt és gépfegy- verkattógást lehetett hallani. Tegnap a sötétség beálltával a különböző követségek figyelmez­tették állampolgáraikat, hogy húzódjanak a vá­ros falai mögé, mert éjszaka harcoktól lehet tar­tani. Ma reggel a város kapuinak megnyitása után az uccákat a rongyos és kétségebeesett menekül­tek ezrei özönlötték el, akik a környező falvak­ból menekültek a városba. A menekültek elbe­szélései szerint Peking előtt a japán és kinai csapatok között szabályszerű háború folyik* Kína fölkészül a védekezésre SANGHAJ. — A nankingi kormány ismét megerősítette azt a hirt, hogy Kina ellenáll a ja­pánok további térhóditásának és teljes erejéből védekezni fog a katonai invázió ellen. A nankin­gi kormány megbízást adott Sangcsejuan tábor­noknak, az északkinai csapatok parancsnokának, hogy egyetlen talpalatnyi területet se engedjen át a japánoknak, mert a kínai nemzet a mér kü­lönben is előnytelen megegyezés következtében minden engedményt megtett Japánnak, ami eddig megtehető volt. Ma vagy holnap visszaérkezik Nankingba Csankajsek, mihelyt a japánok fe­nyegető magatartása ellen alkalmazott rendsza­bályokat életibeiéptették, A Domei-ügynökség értesülése szerint a nan­kingi kormány elrendelte, hogy Sianfu, Lanchau, Nanchang és Kanton repüloiflottája az északki­nai frontra siessen. Ugyanennek az irodának ér­tesülése szerint a nankingi kormány bízik Ame­rika, Franciaország és Anglia közbelépésében. Ezeknek az országoknak a diplomatái megbí­zást kaptak Nankingból, hogy az intervenció ér­dekében minden lehetőt tegyenek meg. A kinai kommunisták „nemzeti kiáltványa** SANGHAJ. — Az északkinai események ha­tása alatt a kinai kommunisták ismét élénk ak­cióba kezdtek. A kinai kommunista párt tegnap rendkívüli vezetőségi ülést tartott, amelyen ki­áltványt fogalmaztak meg a következő követe­lésekkel: 1. Sangcsejuan tábornoknak bocsássák rendelkezésére Kina egész katonai haderejét, hogy eredményesen fordulhasson szembe a japán támadással. 2. Nanking minden módon támogas­sa a 29-ik hadsereg harcát Japán ellen. 3. A nankingi kormány minden árulót, aki a japánok­kal paktál, semmisítsen meg. A kiáltvány Kina valamennyi nemzeti körei­FOLYTATAS A 2. OLDAL KÖZEPÉN (*) Ha Kínáról van szó, mindig illik megemlékezni Bertrand Russelről, mert a huszadik század e legsötétebb és legbonyo­lultabb történelmi bünpörében tőle szárma­zik az egyetlen becsületes és tárgyilagos tanúvallomás. Russelt a háború után meg­hívták a pekingi egyetemre, miután londoni katedrájáról önként távozott, mert sürgő­sebbnek és fontosabbnak tartotta, hogy ki- álljon egy nemzeti öntudatának Sturm és Drang korszakában tévelygő hatalmas nép ügye mellé, mint hogy eltemetkezzen a ma­gasabb matézis felhőibe. Russel néhány évet töltött Kínában, ahová mint az egyik legfényesebb angol név és az egyik legra­gyogóbb tudományos méltóság viselője ér­kezett meg, hogy iránytűje legyen az akkor ideálok után tapogatózó kinai polgárság­nak. Hogy jelezze az európai kultúrából azt az egyetlen még tisztán ragyogó magasla­tot, ahová érdemes egy újjászülető népnek fölkapaszkodni. Az a néhány év, amit Rus- sel Kínában töltött, az álmok összeomlásá­nak, a véres és gyarló valóság diadalmas­kodásának korszaka volt. Ezekre az évekre esik Szunjatszen halála és müvének szét­nyílása, ezekben az években támadtak föl ezen a megifjodni készülő óriáson a civili­záció összes betegségei s ezekben az évek­ben tette meg az ötszázmilliós nép az első lépéseket a Pokol kapuja felé, Russel látta, hogy mondott csődöt néhány rajongó kinai intellektuel vállalkozása egyrészt a bolse- vizmus bűvkörébe került kulik fanatizmu­sán, másrészt a kalandortábornokok hata­loméhségén és rablóromantikáján. Az, ami Kínában tizenöt év előtt történt, nem más, mint a girondizmus tragédiájának egyik szomorú, de grandiózus fejezete. S 'ami az­óta Kínában és Kínával történik, ennek az elbukott polgári forradalomnak a következ­ménye: bomlás és züllés, külső és belső széthullása a nemzeti megújhodás által mozgásba hozott erőknek, egy gigantikus birodalom föloszlása. Megbukott a kísérlet, amely a császárok birodalmából nemzeti országot akart támasztani. Úgy látszik, va­lóban nincsenek ötszázmilliós nemzetek. Ötszázmillió embert csak a hatalmi kény­szer tud összefogni, de nem a nemzeti gon­dolat, különösen: ha nem támaszkodik olyan fokú és általános polgári jómódra, mint például Amerikában. Kínában két hatalmas erő lépett a küzdő­térre, amikor Szunjatszen ,iweimari repub- likája" megbukott. Az egyik volt az orosz befolyással jelentkező bolseviki áramlat, a másik ennek reakciója: a katonai diktatúra, amely helyenként és esetenként más és más külső körülmények és ideológiai kisérő tü­netek között jelentkezett, de hajtóereje min­den esetben a tábornokok rivalizálása volt. Nos, ez a két erő ma is változatlanul hat a birodalomban, bomlasztja a nemzeti egység megszervezésének munkáját, minduntalan ellentéteket szit, legutóbb is megmutatko­zott, amikor Csankajseket Senzi tartomány­ban elhurcolták a fürdőből és heteken át fogva tartották, míg mit lehet tudni, mit ki nem sikerült zsarolni belőle: hazafiasabb magatartást a japánokkal szemben vagy csak magasabb zsoldot a tiszteknek? Kínát a beléjeoltott európai eszmék nemhogy föl­villanyozták és nemzeti öntudatra ébresz­tették volna, hanem halálos idegrángásba hozták. Azok az eszmék, amelyekből Euró­pában polgári forradalom, később pedig a mai civilizációs rend és atmoszféra lett, ott fejetetejére borították a világot s olyan for­radalmi vihart kavartak föl az ezer év óta szunnyadó lelkekben, amihez hasonló- talán soha nem vonult át e végtelen népmezők fölött. Malreauxnak van egy regénye, a ,,Les Conjuérants" — ebben van a legtöké­letesebb leírása annak a hatásnak, amit az európai eszmék gyakoroltak a kinai népié­lekre, A regény egyik szereplője azt mond-, ja: „Kinában ismeretlenek voltak a tettre- kész gondolatok. Ezek az eszmék olyan ta­lajra találtak itt, mint az egyenlőség gon­dolata az 1789-es Franciaországban. Való­sággal megigézte őket. A sárga fajt elkapta a láz. Mikor Japánban német előadók Nietzsche eszméit kezdték hirdetni, a fana­tizált diákok levetették magukat a sziklák­ról. Kantonban még sötétebb és talán még szörnyűbb a helyzet. Ott még a legközön­ségesebben alkalmazott individualizmus fo­galma is ismeretlen volt. A kulik csak most kezdenek rájönni, hogy élnek, hogy való­ban a világon vannak ... A francia forra­dalom diadalmas volt, mert földhöz juttatta a legszegényebb néposztályt, ez a forrada­lom élettel ajándékozta meg őket s ezért nem küzdhet ellene eredményesen egyetlen európai hatalom sem...“ Ez a regényhős persze forradalmár, aminthogy ebben a re­gényben, sőt azokban az években mindenki forradalmár volt Kinában, —- ilyen vagy olyan hőfokon, ilyen vagy olyan ideológiák vagy érdekek szolgálatában, de forradal­már. „A modernizált Ázsia most fedezi föl az élet individuális értelmét, most jött rá

Next

/
Thumbnails
Contents