Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-15 / 158. (4304.) szám
1937 július 15, csütörtök* 1 Japán-kínai háború TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON abban, hogy amennyiben kiélesedik a japán-1 kínai helyzet, távolkeleti édekeik megvédésére közös rendszabályokat fognak foganatosítani. WASHINGTON. — Amerikai kormánykörökben egyelőre nyugodtan. ítélik meg a helyzetet és noha hivatalosan cáfolták Amerika közbelépését, mégis köztudomású, hogy a washingtoni kormány lépéseket tett a konfliktus lokalizálása érdekében. A washingtoni külügyminisztérium hivatalos informátora kijelentette az. újságíróknak, hogy amennyiben ez a kísérlet sikertelennek bizonyul, vannak még más eszközök, amelyeknek segítségével helyre lehet állítani a normális viszonyt lőna és Japán között. Nem lehetetlen, hogy a kilenchatalmi egyezmény aláíró hatalmait tanácskozásra hívják össze. Kínának módja van a népszövetség elé vinni a japán támadás kérdéséi. Az Egyesüli Államok kormánya minden esetre el van készülve arra, hogy saját érdekei megvédelmezésére, függetlenül más hez van intézve és az ország népét egységes I harcra hívja fel a közös ellenség ellen. Kvansi tartomány katonai főnöke táviratot intézett Csankajsek marsallhoz és kéri, hogy Kína egységes ellenállását szervezze meg a japánok ellen. Táviratához hozzáfűzi, hogy ő és katonái az utolsó csepp vérükig hajlandók védekezni a japán beözönlés ellen. Tokio nem tűr közvetítést TOKIO. — A kínai követ a nankmgi kormány nevéhen formális tiltakozásit jelentett be az északkmai események miatt. Követelte a japán csapatok visszavonását Lou Kausiau környékéről és az északkinai japán garnizonok megerősítésének azonnali beszüntetését. Hottinouhi japán helyettes külügyminiszter visszautisatotta a nankíngi kormány tiltakozását és ellenköveteléseket támasztott, amennyiben fölszólította követe utján a nankíngi kormányt, hogy a korábban kötött megállapodásokat tartsa be. Az északkinai csapatmegerősitést a kínai katonaság agresszív magatartása tette szükségessé. Tokioi felfogás szerint a konfliktus áthárítása kizárólag Kínán múlik. A Reuter iroda értesülése szerint a japán kormány minden közvetítő akciót a japán-kínai konfliktus ügyében berátságtalanul ítélne meg és elutasítana, mint illetéktelen beavatkozást. Erre a nyilatkozatra az adott alkalmat, hogy tapogatózás történt a tokiói külügyminisztériumban, vaj- jjon sikerrel járna-e egy angol vagy amerikai közvetítő akció. Amerika ihleti érdekeit félti b semlesessési törvény életfeeiéple'ésétől LONDON. — Itteni beavatott körökben úgy tudják, hogy Anglia és Amerika megegyeztek arra, mi a halál. Most jött ra arra, mi a halál? Ez esetleg annyit is jelenthet, hogy holnap vagy holnapután, ha akad szervező erő, amely a halál mákonyos misztériumából az élet küszöbére lépő tömeget meg tudja ragadni és valamilyen történelmi moz- i dulatra kényszeríti, egy csapásra Ötszázmillióval több élő ember lesz a földön. Ha öt- J százmillió névtelen kínai kuliból ötszázmillió ember, sőt polgár lesz, individuális élet- igényekkel és életfilozófiával, vájjon ma- 1 rad-e ideje Európának, hogy gondolkozzék * a fehér faj sorsa fölött? Malreaux egyik * hőse, aki egyébként élő alakja volt a kan- “ toni forradalomnak, határozott programot J ad, amivel számolni kell, túl azon a jelentőségen, amit ez a vörös és véres kísérlet ad neki. ,,Minden kulinak éreznie kell, hogy élete egy a forradalommal és hogy élete tel- * jesen értelmetlenné válik, ha alul maradunk, r mert akkor visszasüllyed a kulisorba..." j A kínai kulinak ma is ez a problémája, g Európának s a nyugati civilizációnak nem % szabad megfeledkeznie arról, hogy Kina * éppen ezért a forradalmi erők kimerithetet- s len rezervoárja s ha az orosz bolsevizmus | előbbrevalónak tartja a világforradalom { szempontjából, hogy mozgásba hozza a T ,.kuli szabadságharcát", mint hogy mi tör- s ténik Európa proletárjaival — akkor tudja, í mit csinál. S Japán túl azon, hogy saját úgynevezett imperialista érdekei hajtják, j] már csak azért is állandó támadó állásban!* van Kinával szemben; mert ez a permanens!’ forradalmi veszély elsősorban őt fenyegeti.li Japán az egyetlen hatalom, amely az euró-§j pai individualizmustól vissza tudja vezetni jí Kina népét az ázsiai kollektivizmushoz. Hogy ez mit jelent emberi szempontból? Európai érzésekkel erre a kérdésre egyszerűen nem lehet felelni. Egy bizonyos: Európa nyugalmának, mint a történelem annyi példája mutatja, szüksége van arra, hogy Ázsia nagy néptengerei mély álomban nyu-11 gcdjanak. S ezen a ponton kell visszatérni Bertrand Russelhez, aki mikor elhagyta Pekinget, könyvet irt kínai tapasztalatairól és világosan megmondta: az európai és amerikai hatalmak körömszakadtáig fognak ragaszkodni Kínához, de a küzdelem reménytelen, mert amit Kina a fehér civilizációtól kapott, az ellene hangolta tömegeit, forradalmi lázba hozta őket s e lázt nem lehet az európai és amerikai gyarmatkapitalizmus oltásaival lecsillapítani. Kina tömegeit csak akkor lehetne megnyugtatni, hogy ha egy erős kéz a természetes fejlődés útjára vinné őket. Természetes fejlődés útja? Lehet visz- szaugrani kétszáz évet, miután ötöt ugrott előre ez a világnézeti neurózisokba hajszolt világ? Russel szerint Japán számára kike- rülhetetlenné válik, hogy belekényszeritse a kínaiakat is abba a fejlődési rendbe, amit maga csinált végig 1868 óta, mióta a polgárosodás folyamata földjén megindult s uj alapot adott a nemzeti létnek. Japáné a természetes elsőség Kina fölött vagy a forradalomé — ez Russel tétele. Japán visszaállítja majd a császárságot Kínában és saját tőkéseinek szerez piacokat és spekulációs terepet, a kulikat beleszoritja majd az in- dusztriális fejlődéssel együttjáró szociális mozgalomba, amelyben talán közelebb lesznek az ember európai fogalmához, de azért még mindig lesz elég követelni valójuk, hogy vissza ne süllyedjenek a régi halálos tespedésbe, viszont megszabadulnak a mai anarchiától. így látta tiz egynéhány esztendő előtt Kina és Japán viszonyát Bertrand Russel, a kínai kérdés egyik legnagyobb európai szakértője, aki előtt soha egy pillanatig sem volt kétséges, hogy Japán egyetlen alkalmat nem mulaszt el, amikor a világpolitikai helyzet lehetővé teszi számára, hogy egy lépéssel előbbrenyomuljon Kínában. S azt talán nem kell bővebben fejtegetni, hogy régen volt fényesebb alkalom a japán hódítás számára, mint most, amikor Európa hatalmainak figyelme a Földközi tenger felé irányul, Oroszország belső ügyeivel van elfoglalva s legutóbb az Amurszigetekkel kapcsolatban adta harsány jelét akcióképtelenségének, Amerika pedig nem tudja, melyiket szeresse: Angliát-e, vagy Olaszországot s egyelőre még nem látszik elég világosan, hogy Washington nem spekulál-e Anglia világhatalmi helyzetének meggyöngülésére, ami vitás hatalmi szférákban könnyű győzelemhez és olcsó piacokhoz segitené az amerikai nagytőkét? Igaz: közvetlenül állítaná szembe a japán imperializmussal. De ez már a holnapután kérdése. hatalmak magatartásától, lépéseket fog folyam raatba tenni. Mindenesetre jellemző a helyzetre* hogy a közös fellépésre vonatkozó angol javaslatról hallgat a washingtoni külügyminisztérium. Amerika egyelőre, ugylátszik, nem akar reagálni az angol ajánlatra. Hivatalos körökben azt mondják, hogy az Egyesült Államok magatartása függ a helyzet további fejlődésétől. Hull államtitkár, mint ismeretes, kijelentette, hogy Washington, mint mindenben, ebben a kérdésben is független politikát akar folytatni. Amerika, ugylátszik, vonakodik az úgynevezett semlegességi törvényt Japánnal szemben alkalmazni, mert ezáltal az amerikai nyersanyagexport súlyos veszteségeket szenvedne. Vas és I gyapot, any a semlegességi törvény szerint j hadicélokat szolgál és ami a Japánba irányuló export legnagyobb részét alkotja, Roosevelt pa- j rancsára nem volna kiszállítható többé az ame- jrikai kikötőkből. összes hivatalnokait, de felszólítást intézett a japán magánszemélyekhez is, hogy valamennyi állam kormányát és közvéleményét úgy informálják, ahogy ez Japán érdekeinek megfelel. A japán hivatalos álláspont szerint Tokió számára nem maradt más mgoldás, hogy Északkinában a békét biztosítsa, mint fegyverhez nyúlni, mert a kínai csapatok, állandóan veszélyeztették Japán kelet- í ázsiai érdekeit. Keletázsia békéjének biztosítása 'minden nagyhatalomnak érdeke és csak a kinaiak í tehetők felelőssé azért, hogy Japánt fegyveres i beavatkozásra kény szeritették. Kavagoe, Japán | pekingi követe a Central News kínai sajtóiroda | munkatársa előtt kijelentette, hogy nem lehetet- ! len, hogy az ellenségeskedés Északkinában ki fog 1 szélesedni, de ezért egytdiil a kínai csapatok te- \ hetük felelőssé. Kijelentette még azt is, hogy Tojj kio nem hajlandó ebben az ügyben tárgyalni a jj uankingi kormánnyal, mert a konfliktust észak- 1 kínai lokális eseménynek tekinti. Toynbee professzor középeurópai beszámolója „Ctehtzlovákia számira a kisebbségi probléma megoldása állampoiitikai szükségesség" Az angol külügyi intézet neves tagja a csehszlovákiai demokráciáról s Bénél elnökkel való tárgyalásairól LONDON. — Toynbee professzor, azj angol királyi külügyi intézet tekintélyese tagja — mint ismeretes —' nemrégiben* Középeurópában tanulmányutat tett. Cseh-j Szlovákiában is volt néhány napig s ez idő alatt a köztársasági elnök is fogadta és tárgyalt több politikussal is. Toynbee nagy tekintélynek örvehd az angol közéletben s szakvéleményét nem egyszer kikéri az angol külügyi kormányzat is. A tudós, angol professzor hazatérve most ismerteti a középeurópai tanulmányútja során szerzett benyomásait. Az „Economist" cimü lap legutóbbi számában jelent meg csehszlovákiai útjáról szóló beszámolója. Bár a cikk nem foglalkozik közvetlenül a csehszlovákiai magyar kisebbséggel, az itteni német kisebbségről és a csehszlovákiai demokráciáról való egyes állításai mégis rendkívül érdekesek az itteni magyarság szempontjából is. Toynbee cikkében —‘ a prágai ,,Die Zeit" közlése szerint — egyebek között ezeket írja: —- Csehszlovákia számára a kisebbségi probléma gyökeres és gyors elintézése sürgős állampoiitikai szükségesség, amint azt vezető államférfiai is tisztán látják és el is ismerik. Ez a cseh szükségesség egyben brit érdek is, mert a kisebbségi kérdések megoldása Csehszlovákia függetlenség,ének és integritásának legfontosabb előfeltételei ha Csehszlovákia eltűnne a térképről,- úgy ez az európai hatalmi erőviszonyok megváltozását jelentené s ez végeredményben oda vezetne, hogy Nagybritannia Németország kénye-kedvének lenne kiszolgáltatva, Minden külföldi megfigyelőnek, aki Gyomorrontásnál gyorssegély! Egy fél pohár „Igmánsli" keserüviz. 'Viiin Kapható his- és nagyüvegben. válságból, másrészt a Németország részéről fenyegető — s valónak látszó — veszély elhárítását célzó uj államvédelmi törvények utján. : 1 — Milyen kilátásai vannak a csehszlovákiai cseh és német népközösség megbé- külésének? Ha az ember dr. Benessel beszél s utána ugyanúgy Henleinnel, akkor az a benyomása van az embernek, hogy a dolgot meg lehet csinálni. Ha ez a két államférfi egy napon szemtől-szembe kerülhetne, — amint én beszélgettem velük egymás után —. úgy ők egymás között valószínűleg megoldhatnák a kérdést. De megengedhetik-e maguknak, hogy találkozzanak? S ha össze is jönnének, tárgyalhatnának-e teljhatalommal? Amikor a csehek elutasítják a Henleinnel való tárgyalást, úgy | ezt a demokratikus politikát abban a Íriszemben űzik, hogy Henlein saját radikálisainak a foglya és hogy a szudéíanémet „keményfejűek" Berlinből kapják utasításaikat. Viszont a csehszlovákiai németek is szkepszissel vannak aziránt, hogy dr. Be- nes képes lesz mindazt keresztülvinni, amit megígért. Bfora győzelmével végződéit a szocialista párt kongresszusa MARSEILLE, — A szocialista párt kongresz- szusa ma hajnalban három órakor ért véget Blum győzelmével. A rezolució, amelyet 3484 szóval 1866 ellenében elfogadtak, jóváhagyja Blum politikáját, úgy a kormány tevékenységét, mint a lemondás tényét illetően. A prágai német műegyetem egyik asszisztensének titokzatos halála PRÁGA. — Tegnap délután a prágai német műegyetem első asszisztense, az 51 éves Beyrodt Ágost szanatóriumba való szállítás közben hirtelen meghalt. A haláleset titokzatos körülményei arra indították a hatóságot, hogy elrendeljék a holttest fölboncolását. Beyrodt Ágost 1886-ban született Prágában és 1917 óta működött dr. Brass professzor oldalán a szerves vegytani osztályon. Az asszisztens, aki egygyermekes családapa volt, tegnap délelőtt még az egyetemen dolgozott, de már ekkor erős altesti fájdalmakról panaszkodott. Magas láza volt, de nem engedte meg, hogy orvost hívjanak hozzál 2 Tolfío felkészül a propagsitáaháüoi’ura TOKIO. — A japán kormány minden intézkedést megtett, hogy a háborúra előkészítse az ország közvéleményét. A mai naptól kezdve teljes üzemben van a külügyi és hadügyi minisztérium propagandaapparáttisa. A hivatalos sajtószolgálat alkalmazottainak létszámát a hadügyminisztériumban megháromszorozták. A sajtóosztály főnöke kijelentette a külföldi újságírók előtt, hogy az alkalmazottak számát azért kellett hadinivóra emelni, mert a kínai háborús propaganda is óriási erővel dolgozik. Tokió a propagandaháboru szolgálatába állítja az uj rádióállomását is, amely 150 kilovattos erővel vesz részt a küzdelemben és amely a Távol Kelet legerősebb rádióleadóállomása lesz. Ez a leadóállomás közvetíti a világba az északkinai konfliktus legújabb eseményeit. A |japán kormány megbízta külföldön tartózkodó Csehszlovákia megmaradását és erősödését 1 kívánja, látnia kell-a célhoz vezető eszkö-i1 zöket is s ezért sürgetnie kell, hogy a cseh- j1 szlovák állampolitika oldja meg a kisebb- 1 ségi problémát, még mielőtt késő lenne. — Ha az ember a Csehszlovákiában < meglevő kisebbségi problémáról egy cseh- ! vei beszél, úgy ez mindjárt azzal az általános megállapítással kezdi, hogy Csehszlovákia demokratikus állam. Ha pedig azután a német kisebbség egyik tagjával beszél az ember, úgy azt tapasztalja, hogy a cseheknek ez a demokráciával való előho- zakodása úgy hat, mint a bikára a vörös posztó. Az igazság az, hogy a valódi és tradíciókon alapuló demokratikus! életformát nagyon nehéz ott alkalmazni, ahol olyan kisebbséggel kell együttélni, amely nem akar fennhatóság alatt élrii. Csehszlovákiában pedig ma azok a módszerek, ahogy a csehek a németek fölött uralmukat fenn akarják tartani, nem demokratikusak. A csehek csehesitp politikát folytatnak. A németek ezt rossznéven veszik és ellenállnak. Ez viszont a cseheket még drasztikusabb csehesitő intézkedésekre készteti. Ezzel bezáródik a circulus vitiosus és a gyűlölet árja hömpölyög a körpályáján. A csehszlovákiai német kisebbség állandóan legridegebben kénytelen érezni, hogy nem szeretik, hogy nem kívánatos, hogy a cseh többség általában jobban szeretné, ha a német kisebbség itt nem volna; hogy a csehek rendszeresen azon dolgoznak, hogy a németeket elcsehesitsék s a falhoz szorítsák s hogy ők különböző előnyöket biztosítsanak maguknak egyrészt a gazdasági
