Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-15 / 158. (4304.) szám

1937 július 15, csütörtök* 1 Japán-kínai háború TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON abban, hogy amennyiben kiélesedik a japán-1 kínai helyzet, távolkeleti édekeik megvédésére közös rendszabályokat fognak foganatosítani. WASHINGTON. — Amerikai kormány­körökben egyelőre nyugodtan. ítélik meg a hely­zetet és noha hivatalosan cáfolták Amerika köz­belépését, mégis köztudomású, hogy a washing­toni kormány lépéseket tett a konfliktus lokali­zálása érdekében. A washingtoni külügyminisz­térium hivatalos informátora kijelentette az. újság­íróknak, hogy amennyiben ez a kísérlet sikerte­lennek bizonyul, vannak még más eszközök, amelyeknek segítségével helyre lehet állítani a normális viszonyt lőna és Japán között. Nem le­hetetlen, hogy a kilenchatalmi egyezmény aláíró hatalmait tanácskozásra hívják össze. Kínának módja van a népszövetség elé vinni a japán tá­madás kérdéséi. Az Egyesüli Államok kormá­nya minden esetre el van készülve arra, hogy saját érdekei megvédelmezésére, függetlenül más hez van intézve és az ország népét egységes I harcra hívja fel a közös ellenség ellen. Kvansi tartomány katonai főnöke táviratot in­tézett Csankajsek marsallhoz és kéri, hogy Kína egységes ellenállását szervezze meg a japánok ellen. Táviratához hozzáfűzi, hogy ő és katonái az utolsó csepp vérükig hajlandók védekezni a japán beözönlés ellen. Tokio nem tűr közvetítést TOKIO. — A kínai követ a nankmgi kor­mány nevéhen formális tiltakozásit jelentett be az északkmai események miatt. Követelte a ja­pán csapatok visszavonását Lou Kausiau környé­kéről és az északkinai japán garnizonok megerő­sítésének azonnali beszüntetését. Hottinouhi ja­pán helyettes külügyminiszter visszautisatotta a nankíngi kormány tiltakozását és ellenkövetelé­seket támasztott, amennyiben fölszólította köve­te utján a nankíngi kormányt, hogy a korábban kötött megállapodásokat tartsa be. Az északkinai csapatmegerősitést a kínai katonaság agresszív magatartása tette szükségessé. Tokioi felfogás szerint a konfliktus áthárítása kizárólag Kínán múlik. A Reuter iroda értesülése szerint a japán kor­mány minden közvetítő akciót a japán-kínai kon­fliktus ügyében berátságtalanul ítélne meg és el­utasítana, mint illetéktelen beavatkozást. Erre a nyilatkozatra az adott alkalmat, hogy tapoga­tózás történt a tokiói külügyminisztériumban, vaj- jjon sikerrel járna-e egy angol vagy amerikai közvetítő akció. Amerika ihleti érdekeit félti b semlesessési törvény életfeeiéple'ésétől LONDON. — Itteni beavatott körökben úgy tudják, hogy Anglia és Amerika megegyeztek arra, mi a halál. Most jött ra arra, mi a halál? Ez esetleg annyit is jelenthet, hogy holnap vagy holnapután, ha akad szervező erő, amely a halál mákonyos misztériumá­ból az élet küszöbére lépő tömeget meg tudja ragadni és valamilyen történelmi moz- i dulatra kényszeríti, egy csapásra Ötszázmil­lióval több élő ember lesz a földön. Ha öt- J százmillió névtelen kínai kuliból ötszázmil­lió ember, sőt polgár lesz, individuális élet- igényekkel és életfilozófiával, vájjon ma- 1 rad-e ideje Európának, hogy gondolkozzék * a fehér faj sorsa fölött? Malreaux egyik * hőse, aki egyébként élő alakja volt a kan- “ toni forradalomnak, határozott programot J ad, amivel számolni kell, túl azon a jelentő­ségen, amit ez a vörös és véres kísérlet ad neki. ,,Minden kulinak éreznie kell, hogy élete egy a forradalommal és hogy élete tel- * jesen értelmetlenné válik, ha alul maradunk, r mert akkor visszasüllyed a kulisorba..." j A kínai kulinak ma is ez a problémája, g Európának s a nyugati civilizációnak nem % szabad megfeledkeznie arról, hogy Kina * éppen ezért a forradalmi erők kimerithetet- s len rezervoárja s ha az orosz bolsevizmus | előbbrevalónak tartja a világforradalom { szempontjából, hogy mozgásba hozza a T ,.kuli szabadságharcát", mint hogy mi tör- s ténik Európa proletárjaival — akkor tudja, í mit csinál. S Japán túl azon, hogy saját úgynevezett imperialista érdekei hajtják, j] már csak azért is állandó támadó állásban!* van Kinával szemben; mert ez a permanens!’ forradalmi veszély elsősorban őt fenyegeti.li Japán az egyetlen hatalom, amely az euró-§j pai individualizmustól vissza tudja vezetni jí Kina népét az ázsiai kollektivizmushoz. Hogy ez mit jelent emberi szempontból? Európai érzésekkel erre a kérdésre egysze­rűen nem lehet felelni. Egy bizonyos: Euró­pa nyugalmának, mint a történelem annyi példája mutatja, szüksége van arra, hogy Ázsia nagy néptengerei mély álomban nyu-11 gcdjanak. S ezen a ponton kell visszatérni Bertrand Russelhez, aki mikor elhagyta Pekinget, könyvet irt kínai tapasztalatairól és világo­san megmondta: az európai és amerikai ha­talmak körömszakadtáig fognak ragaszkod­ni Kínához, de a küzdelem reménytelen, mert amit Kina a fehér civilizációtól ka­pott, az ellene hangolta tömegeit, forradal­mi lázba hozta őket s e lázt nem lehet az európai és amerikai gyarmatkapitalizmus oltásaival lecsillapítani. Kina tömegeit csak akkor lehetne megnyugtatni, hogy ha egy erős kéz a természetes fejlődés útjára vinné őket. Természetes fejlődés útja? Lehet visz- szaugrani kétszáz évet, miután ötöt ugrott előre ez a világnézeti neurózisokba hajszolt világ? Russel szerint Japán számára kike- rülhetetlenné válik, hogy belekényszeritse a kínaiakat is abba a fejlődési rendbe, amit maga csinált végig 1868 óta, mióta a polgá­rosodás folyamata földjén megindult s uj alapot adott a nemzeti létnek. Japáné a ter­mészetes elsőség Kina fölött vagy a forra­dalomé — ez Russel tétele. Japán visszaál­lítja majd a császárságot Kínában és saját tőkéseinek szerez piacokat és spekulációs terepet, a kulikat beleszoritja majd az in- dusztriális fejlődéssel együttjáró szociális mozgalomba, amelyben talán közelebb lesz­nek az ember európai fogalmához, de azért még mindig lesz elég követelni valójuk, hogy vissza ne süllyedjenek a régi halálos tespedésbe, viszont megszabadulnak a mai anarchiától. így látta tiz egynéhány esz­tendő előtt Kina és Japán viszonyát Bert­rand Russel, a kínai kérdés egyik legna­gyobb európai szakértője, aki előtt soha egy pillanatig sem volt kétséges, hogy Japán egyetlen alkalmat nem mulaszt el, amikor a világpolitikai helyzet lehetővé teszi számá­ra, hogy egy lépéssel előbbrenyomuljon Kí­nában. S azt talán nem kell bővebben fej­tegetni, hogy régen volt fényesebb alkalom a japán hódítás számára, mint most, amikor Európa hatalmainak figyelme a Földközi tenger felé irányul, Oroszország belső ügyeivel van elfoglalva s legutóbb az Amur­szigetekkel kapcsolatban adta harsány je­lét akcióképtelenségének, Amerika pedig nem tudja, melyiket szeresse: Angliát-e, vagy Olaszországot s egyelőre még nem látszik elég világosan, hogy Washington nem spekulál-e Anglia világhatalmi helyze­tének meggyöngülésére, ami vitás hatalmi szférákban könnyű győzelemhez és olcsó piacokhoz segitené az amerikai nagytőkét? Igaz: közvetlenül állítaná szembe a japán imperializmussal. De ez már a holnapután kérdése. hatalmak magatartásától, lépéseket fog folyam raatba tenni. Mindenesetre jellemző a helyzetre* hogy a közös fellépésre vonatkozó angol javas­latról hallgat a washingtoni külügyminisztérium. Amerika egyelőre, ugylátszik, nem akar reagálni az angol ajánlatra. Hivatalos körökben azt mond­ják, hogy az Egyesült Államok magatartása függ a helyzet további fejlődésétől. Hull államtitkár, mint ismeretes, kijelentette, hogy Washington, mint mindenben, ebben a kérdésben is független politikát akar folytatni. Amerika, ugylátszik, vonakodik az úgynevezett semlegességi törvényt Japánnal szemben alkal­mazni, mert ezáltal az amerikai nyersanyagex­port súlyos veszteségeket szenvedne. Vas és I gyapot, any a semlegességi törvény szerint j hadicélokat szolgál és ami a Japánba irányuló export legnagyobb részét alkotja, Roosevelt pa- j rancsára nem volna kiszállítható többé az ame- jrikai kikötőkből. összes hivatalnokait, de felszólítást intézett a japán magánszemélyekhez is, hogy valamennyi állam kormányát és közvéleményét úgy informál­ják, ahogy ez Japán érdekeinek megfelel. A japán hivatalos álláspont szerint Tokió számára nem maradt más mgoldás, hogy Északkinában a békét biztosítsa, mint fegyverhez nyúlni, mert a kínai csapatok, állandóan veszélyeztették Japán kelet- í ázsiai érdekeit. Keletázsia békéjének biztosítása 'minden nagyhatalomnak érdeke és csak a kinaiak í tehetők felelőssé azért, hogy Japánt fegyveres i beavatkozásra kény szeritették. Kavagoe, Japán | pekingi követe a Central News kínai sajtóiroda | munkatársa előtt kijelentette, hogy nem lehetet- ! len, hogy az ellenségeskedés Északkinában ki fog 1 szélesedni, de ezért egytdiil a kínai csapatok te- \ hetük felelőssé. Kijelentette még azt is, hogy To­jj kio nem hajlandó ebben az ügyben tárgyalni a jj uankingi kormánnyal, mert a konfliktust észak- 1 kínai lokális eseménynek tekinti. Toynbee professzor középeurópai beszámolója „Ctehtzlovákia számira a kisebbségi probléma megoldása állampoiitikai szükségesség" Az angol külügyi intézet neves tagja a csehszlovákiai demokráciáról s Bénél elnökkel való tárgyalásairól LONDON. — Toynbee professzor, azj angol királyi külügyi intézet tekintélyese tagja — mint ismeretes —' nemrégiben* Középeurópában tanulmányutat tett. Cseh-j Szlovákiában is volt néhány napig s ez idő alatt a köztársasági elnök is fogadta és tár­gyalt több politikussal is. Toynbee nagy tekintélynek örvehd az angol közéletben s szakvéleményét nem egyszer kikéri az an­gol külügyi kormányzat is. A tudós, angol professzor hazatérve most ismerteti a középeurópai tanulmányútja so­rán szerzett benyomásait. Az „Economist" cimü lap legutóbbi számában jelent meg csehszlovákiai útjáról szóló beszámolója. Bár a cikk nem foglalkozik közvetlenül a csehszlovákiai magyar kisebbséggel, az it­teni német kisebbségről és a csehszlovákiai demokráciáról való egyes állításai mégis rendkívül érdekesek az itteni magyarság szempontjából is. Toynbee cikkében —‘ a prágai ,,Die Zeit" közlése szerint — egye­bek között ezeket írja: —- Csehszlovákia számára a kisebbségi probléma gyökeres és gyors elintézése sür­gős állampoiitikai szükségesség, amint azt vezető államférfiai is tisztán látják és el is ismerik. Ez a cseh szükségesség egyben brit érdek is, mert a kisebbségi kérdések megoldása Csehszlovákia függetlenség,ének és integritásának legfontosabb előfeltételei ha Csehszlovákia eltűnne a térképről,- úgy ez az európai hatalmi erőviszonyok meg­változását jelentené s ez végeredményben oda vezetne, hogy Nagybritannia Német­ország kénye-kedvének lenne kiszolgáltat­va, Minden külföldi megfigyelőnek, aki Gyomorrontásnál gyorssegély! Egy fél pohár „Igmánsli" keserüviz. 'Viiin Kapható his- és nagyüvegben. válságból, másrészt a Németország részéről fenyegető — s valónak látszó — veszély elhárítását célzó uj államvédelmi törvények utján. : 1 — Milyen kilátásai vannak a csehszlo­vákiai cseh és német népközösség megbé- külésének? Ha az ember dr. Benessel be­szél s utána ugyanúgy Henleinnel, akkor az a benyomása van az embernek, hogy a dolgot meg lehet csinálni. Ha ez a két ál­lamférfi egy napon szemtől-szembe kerül­hetne, — amint én beszélgettem velük egy­más után —. úgy ők egymás között való­színűleg megoldhatnák a kérdést. De meg­engedhetik-e maguknak, hogy találkozza­nak? S ha össze is jönnének, tárgyalhatná­nak-e teljhatalommal? Amikor a csehek el­utasítják a Henleinnel való tárgyalást, úgy | ezt a demokratikus politikát abban a Íri­szemben űzik, hogy Henlein saját radikáli­sainak a foglya és hogy a szudéíanémet „keményfejűek" Berlinből kapják utasítá­saikat. Viszont a csehszlovákiai németek is szkepszissel vannak aziránt, hogy dr. Be- nes képes lesz mindazt keresztülvinni, amit megígért. Bfora győzelmével végződéit a szocialista párt kongresszusa MARSEILLE, — A szocialista párt kongresz- szusa ma hajnalban három órakor ért véget Blum győzelmével. A rezolució, amelyet 3484 szóval 1866 ellenében elfogadtak, jóváhagyja Blum politikáját, úgy a kormány tevékenységét, mint a lemondás tényét illetően. A prágai német műegyetem egyik asszisztensének titokzatos halála PRÁGA. — Tegnap délután a prágai né­met műegyetem első asszisztense, az 51 éves Beyrodt Ágost szanatóriumba való szállítás közben hirtelen meghalt. A haláleset titok­zatos körülményei arra indították a hatósá­got, hogy elrendeljék a holttest fölboncolá­sát. Beyrodt Ágost 1886-ban született Prá­gában és 1917 óta működött dr. Brass pro­fesszor oldalán a szerves vegytani osztá­lyon. Az asszisztens, aki egygyermekes csa­ládapa volt, tegnap délelőtt még az egye­temen dolgozott, de már ekkor erős altesti fájdalmakról panaszkodott. Magas láza volt, de nem engedte meg, hogy orvost hív­janak hozzál 2 Tolfío felkészül a propagsitáaháüoi’ura TOKIO. — A japán kormány minden intézke­dést megtett, hogy a háborúra előkészítse az or­szág közvéleményét. A mai naptól kezdve teljes üzemben van a külügyi és hadügyi minisztérium propagandaapparáttisa. A hivatalos sajtószolgálat alkalmazottainak létszámát a hadügyminiszté­riumban megháromszorozták. A sajtóosztály fő­nöke kijelentette a külföldi újságírók előtt, hogy az alkalmazottak számát azért kellett hadinivóra emelni, mert a kínai háborús propaganda is óriási erővel dolgozik. Tokió a propagandaháboru szol­gálatába állítja az uj rádióállomását is, amely 150 kilovattos erővel vesz részt a küzdelemben és amely a Távol Kelet legerősebb rádióleadóállo­mása lesz. Ez a leadóállomás közvetíti a világba az északkinai konfliktus legújabb eseményeit. A |japán kormány megbízta külföldön tartózkodó Csehszlovákia megmaradását és erősödését 1 kívánja, látnia kell-a célhoz vezető eszkö-i1 zöket is s ezért sürgetnie kell, hogy a cseh- j1 szlovák állampolitika oldja meg a kisebb- 1 ségi problémát, még mielőtt késő lenne. — Ha az ember a Csehszlovákiában < meglevő kisebbségi problémáról egy cseh- ! vei beszél, úgy ez mindjárt azzal az általá­nos megállapítással kezdi, hogy Csehszlo­vákia demokratikus állam. Ha pedig az­után a német kisebbség egyik tagjával be­szél az ember, úgy azt tapasztalja, hogy a cseheknek ez a demokráciával való előho- zakodása úgy hat, mint a bikára a vörös posztó. Az igazság az, hogy a valódi és tradíciókon alapuló demokratikus! életfor­mát nagyon nehéz ott alkalmazni, ahol olyan kisebbséggel kell együttélni, amely nem akar fennhatóság alatt élrii. Csehszlo­vákiában pedig ma azok a módszerek, ahogy a csehek a németek fölött uralmukat fenn akarják tartani, nem demokratikusak. A csehek csehesitp politikát folytatnak. A németek ezt rossznéven veszik és ellenáll­nak. Ez viszont a cseheket még drasztiku­sabb csehesitő intézkedésekre készteti. Ez­zel bezáródik a circulus vitiosus és a gyű­lölet árja hömpölyög a körpályáján. A csehszlovákiai német kisebbség állandóan legridegebben kénytelen érezni, hogy nem szeretik, hogy nem kívánatos, hogy a cseh többség általában jobban szeretné, ha a német kisebbség itt nem volna; hogy a cse­hek rendszeresen azon dolgoznak, hogy a németeket elcsehesitsék s a falhoz szorít­sák s hogy ők különböző előnyöket bizto­sítsanak maguknak egyrészt a gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents