Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-09 / 129. (4275.) szám
1937 junlus 9, szerda. szatot keltik, hogy itt egy felsőbbrendü, magasabbfoku önkormányzati szerv lép működésbe. Megerősíti ezt a hiedelmet a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy a tartománygyülés a kormányzói tanácsba, mint valami felsőbb szervbe, delegációt küld. De még inkább fokozza ezt a hiedelmet az a tény, hogy a közigazgatási önkormányzat eddigi legmagasabb bizottsági szervét, az országos választmányt szintén abszorbeálja, az országos választmány a maga hat tagjával csak egynegyedét alkotja majd az uj tanácsnak. Az országos elnök melletti legfelső tanácsadó, de egyben ellenőrző szerv tehát jelentéktelen kisebbséggé zsugorodik az uj tanácsadói szervben, a kormányzói tanácsban. Az uj közjogi testület tehát elhomályosítja a tartománygyülés tekintélyét, de ugyanakkor az önkormányzati eszme tekintélyveszteségét semmivel nem pótolja. Közjogilag nem is mérkőzhetik a tartománygyüléssel, mert hiszen a tartománygyülés határozatokat hoz, a kormányzói tanács csak tanácsokat ad. Azonkívül a tartománygyülés legalább kétharmadrészben népképviselőkből áll, a kormányzói tanács többsége pedig kinevezett tag lesz. A legkedvezőbb elméleti lehetőség mellett is legföljebb a tagok fele lehet választott népképviselő. A tanács 24 tagja közül ugyanis 6 az országos választmányból és 9 a tartománygyülés külön delegálása révén kerül be. Mivel a tartománygyülésben összevissza csak 12 választott képviselő van, s ha ezt a 12-őt a választmány és a külön delegáció révén egytől-egyig bedelegálják, akkor is éppen csak a felét fogják alkotni a kormányzói tanácsnak. Ez azonban csak egy ideális matematikai lehetőség, mert a kormányzó elnöki szavazatával máris megvan a 52 százalékos mümajoritás. Ilyen összetételű testületről hipokrizis azt állítani, hogy ön- kormányzatot képvisel, éspedig sokkal inkább, mint az eddigi tartománygyülés. Nem jelent közeledő lépést az autonómia felé, hanem ellenkezőleg eltávolodik attól. A kormánypártok sajátos demokráciájára jellemző, hogy még a minden hatáskőrnél- küli tanácsadó testületiben Is félnek a tisztán választott tagoktól. Pedig egy tanácsadó testület Összetételétől semmi sem függ. A tanácsadó testület előadja tanácsait, azokat a kormányzó vagy meghallgatja, vagy nem, a tanácsadó testület a kormányzónak semmit nem parancsolhat, semmi intézkedését nem akadályozhatja meg. Tehát minden kockázat nélkül lehetne összeállítani a kormányzói tanácsot tisztára választott népképviselőkből, ettől még nem dőlne össze a világ. Ellenben a kormányzó igazán a nép szavát hallhatná meg a tanácsban és országvilág előtt el lehetne mondani, hogy az a tanács valóban demokratikus összetételű. Vagy talán azért ragaszkodnak a virilista rendszerű majorizáláshoz, mert ha netán az ellenzéket kinevezetekkel nem majorizálnák, attól lehetne tartani, hogy a kormányzó a tanácsuk után megy? Az 52 százalékos majoritást biztositó kinevezéses rendszert, amelyet a kormányzóról szóló javaslat akar bevezetni, semmiképen sem lehet demokratikusnak jellemezni, mivel pedig az alkotmány demokratikus, ezért a javaslat nem fér össze az alkotmány szellemével. Kárpátalja az alkotmány szellemében demokratikus önkormányzati rendszerre tart igényt. Akárhogyan csürik-csavarják: az önkormányzat alfája és ómegája a törvényhozó szojm. Ennek életrehivásával kezdődik az autonómia és enélkül nincs autonómia. Sajnos, a mostani javaslat inkább arra szolgál, hogy elodázni segítsen, nem pedig, hogy siettesse az igazi autonómia bevezetését. Ezért Kárpátalja autonómistái ezt az ál- autonómista javaslatot a legteljesebb bizalmatlansággal elutasítják. Még mindig nincs megegyezés a kassai polgármesterválasztás kérdésében KASSA. — (S-zerkes ztőségünk telefon jelentése.) BMia kormánytaná/ceos, az országos hivatal kassai kirendeltségének vezetője újra tárgyalást kezdett a csehszlovák ipártok képviselőivel, mert eddig még mindig nem sikerült megállapodni a polgár mestere ég kérdésében. Legtöbb kilátása a főpolgármesteri székre dr. Ruzeiáknak van, de előtérbe került dr. Pmsiák bírósági tanácsos neve is. Hirek szerint Prusiák jelölését a pártok kedvezően fogadják. A kommunisták egyébként nagygyűlést tartottak, s azon M'axon Milán polgármestersége ellen foglaltak állást. A gyűlésen magyar nemzeti követeléseket hangsúlyoztak. Ennek ellenére a fizociádlomokratákkai és a cseh nemzeti szocialistákkal tárgyalást folytatnak közös front-megalakítására. Állítólag a tárgyalások eredményesen folynak. Szüllő Géza beszéde TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Lényegben azonban mind a két beszéd egyet céloz és ez a cél: a kompromisz- szum. Krofta külügyminiszter úrtól azonban egyet akarok megkérdezni: lehet-e tárgyalni valakivel úgy, hogy annak csak üzengetek, de soha vele komolyan nem beszélek. Szeretnék arra felvilágosítást kapni, hogy akár a budapesti csehszlovák követ utján, akár a prágai magyar követ utján tett-e a csehszlovák kormány kezdeményező lépéseket abban a tekintetben, hogy hajlandó Magyarországgal egy barátságos tárgyalást megkezdeni? — Valószínűnek tartom, hogy nem, mert bár én a csehszlovák diplomáciának a lelkét még nem ismerem jól, de ismerem a magyar lelket és ez mindig nobilis és nagylelkű volt, és mint ahogy a magyarnak a legkedvesebb eszköze a kard volt, mert ez a szemtől szembe való viaskodás- nak a lehetőségét adta meg, igy van ezzel a diplomáciában is: szívesen összeméri kardját nobilis vitatkozásban a magyar mindenkivel, de elvárja a másiktól a parádot s ezt meg lehetne kísérelni. A kisebbségeket ne amalgamizálíák I —■ A másik kérdés, amivel itt foglalkozni akarok az, hogy rámutatok arra, hogy a külügyminiszter ur —- a maga, elismerem, nobilis objektivitásában — hiszi azt, hogy a kisebbségi kérdésben a csehszlovák állam kormányzata megfelelt kötelességeinek. Kénytelen vagyok itt azonban világosan megállapítani azt, hogy ez nem áll, mert a kisebbségi szerződéseknek az értelme mindenütt az, hogy a kisebbségek megtudják tartani nemzeti egyéniségüket, vagyis hogy ne amalgamizáltassanak és az állam határain belül meg tudjanak maradni annak, amik voltak, vagyis Csehszlovákiában a magyarok magyaroknak, a németek németeknek stb. Nem szabad, hogy az államhatalom konkur- rálni akarjon a nemzetiségi gyenge erőkkel, nem szabad, hogy a nemzetiségeket legyengítse, intelligenciájukat lefokozza, anyagi erejüket csökkentse, egyszóval nem szabad, hogy az állam- hatalom a gyökerét vágja el annak, hogy a nemzetiség megmaradhasson nemzetiségnek. Minden paragrafuslöva- golás mellett ez az egyetlen, ami az animus legis. Azt pedig én itt, mint magyar konstatálom, hogy az állam kormányzata Szlovenszkón a magyarokat iskolában, kultúrában, gazdasági erőben oly módon kezeli, hogy amalgamizálód- janak, öntudatukat elveszítsék és váljanak azzá, amit Hodza sajtója hirdet, hogy a magyarok legyenek magyarul beszélő', de csehszlovákul érző emberek. Itt most a legmagasabb kultúrájú fórum előtt beszélek és tudom azt, hogy a csehszlovák nemzetnek a vezetői megérzik azt, amit én ezzel mondani akarok. Én azt az utat tűzöm ki, amit a csehszlovákok is szentnek tartanak. Mi az államhatárokon belül becsületes állampolgárok akarunk lenni, de nem akarjuk elveszíteni nemzeti öntudatunkat. Ennek a megakadályozására szükséges kulturális és gazdasági garanciáink legyenek és ez az a plattform, ahol a megegyezés szükséges, mert enélkül1 a megegyezés nélkül nem lesz igaza a külügyminiszter urnák, aki azt hirdette — bár ez a dogma nekem túlságosan materiális dogma —, hogy a matériális érdekek és nem a világnézeti I felfogás és kultúra az, ami megalapozza az egymással való szövetséget. Nem akarok históriai példákat felhozni, hiszen a miniszter ur a legkiválóbb történetismerők egyike és ha utána kutat, látja, hogy nem a történelmi materializmus aratott a világban sikert, de egy magasabbren- dü valami és ez az emberi lélek. — Abban a reményben, hogy a diplo-i máciai lépések megtétele után a dunai kérdés a megoldáshoz közelebb fog vitetni, fejezem be beszédem és konzekvensen ellenzéki álláspontomhoz az expozét tudomásul nem veszem. A további vita Szüllő után Stivin csehszlovák szociáldemokrata beszélt. A kisantantparlamentek együttműködését nagy körültekintéssel kell végezni — mondotta —, mert minden kis hiba sokat ronthat. Kéri a külügyminisztert^ hogy hivatalában és Genfben legyen segítségére a spanyol demokráciának. Sidor szlovák néppárti helyteleníti, hogy a baloldal megfeledkezik a spanyol kérdésben a semlegesség kívánalmairól és nyíltan sietett a spanyol baloldal megsegítésére* Rámutat arra, hogy a másik két kisantant- állam nem kötött szerződést Szovjetorosz- országgal. A harmadik internacionále és a szovjet céljai azonosak. Hodza terve a dunamenti hat állam együttműködésére rokonszenves, de nehezen járható ut, hiszen még a kisantant- államok sem tudtak kiépíteni egy központi szervet, amely gazdasági politikájukat egy irányban vezetné. Szlovenszkó számára sokkal járhatóbb az az ut, amely Varsó felé vezet. Peters szudétanémet gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott s egyebek közt kijelentette, hogy a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés fölmondása nagy hiba volt* mert ennek eredményeképen Magyarország kiépítette iparát. Kopecky kommunista Spanyolország mellett agitált, Ot választókerület lesz csak Sslovemskón az eddigi hót helyett Megszüntetik a nagyszombati, besztercebányai, liptószentmiklósi és eperjesi kerületeket s Pozsony meg Zólyom székhellyel uj választókerületek lesznek - Az érsek újvári kerület 12 képviselőt választ az eddigi 11 helyett - A kassai óriáskerület - A feledi, rimaszombati, losonci és korponai járás Zúlyomhoz kerül, ahol legmagasabb lesz a választási szám PRÁGA, — A képviselőház keddi ülésén a kormány benyújtotta a szlovenszkói és kárpátaljai választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatot, javaslat legfőbb intézkedése az, hogy a szlovenszkói eddigi hét választókerület helyett ötöt létesít. Főelve azonkívül, hogy egy járás területe ezentúl mindig egészben ugyanahhoz a választókerülethez fog tartozni. Eddig a következő választókerületek voltak Szlovenszkón: XV. Nagyszombat, XVI, Érsekújvár, XVII. Turócszentmárton, XVIII, Besztercebánya, XIX. Liptószentmiklós, XX. Kassa, XXI, Eperjes. Az uj választókerületek székhelyei a következők: XV. Pozsony, XVI. Turócszentmárton, XVn. Érsekújvár, XVHI. Zólyom, XIX. Kassa Az uj kerületek beosztása Az uj kerületek a következő járásokból állanak: Pozsonyi választókerület: Pozsony városa, Pozsony-vidéki járás, Trencsénbán, Galgóc, Malacka, Vágujhely, Modor, Miava, Pőetyén, Pri- vigye, Szenice, Szakokra, Tapolcsány, Trénerén, Nagyszombat. A választókerület tizenöt képviselőt választ. Turócszentmártoni választókerület: Vágbesz- terce, Nagybiccse, Csaca, Illává* Alsókubin, Turócszentmárton, Kisucaujhely, Liptószentmiklós, Námesztó, Puhó, Rózsahegy, Trsztená, Zsolna. A kerület 9 képviselőt választ. Érsekujvári választókerület: ógyalla, Galán- ta, Komárom, Léva, Aranyosmarót, Párkány, Dunaszerdahely, Somorja, Vágsellye, Verebély, Érsekújvár, Zseliz. összesen 12 képviselőt választ. Zólyomi választókerület^ Újbánya, Breznó- bánya, Besztercebánya, Feled, Kékkő, Körmöcbánya, Korpona, Losonc, Rőce, Rimaszombat, Selmecbánya, Zólyom. A kerület 9 képviselőt választ. Kassai választókerület: Bártfa, Gölnicbánya, Girált, Homonna, Királyheknec, Nagykapos, Késmárk, Kassa város, Lőcse, Ólubló, Mezőla- borc, Nagymihály, Szepsi, Poprád, Eperjes, Rozsnyó, Kisszeben, Szúrna, Szobránc, Sztrop- kó, Tornaija, Tőketerebes, Igló, Szepesófalu, Varannó, A kerület 16 képviselőt választ. Az ungvári kerület járásai: Ungvár és Munkács városa* Beregszászi járás, Nagyberezna, Huszt, Ilosva, Munkács-vidék, Perecsény, Ra- hó, Nagyszőllős, Szolyva, Técső, llngvár-vi- dék, Ökörmező. A kerület mint eddig továbbra is 9 képviselőt választ, A szenátusi választási kerületek A szenátusi választási kerületek uj beosztása a következő: Pozsonyi kerület (VIII.) áll a pozsonyi és az érsekujvári képviselőházi választási kerületből és 13 szenátort választ. Zólyomi kerület (IX.) áll a turócszentmártoni és a zólyomi képviselőházi választási kerületből és 9 szenátort választ. Kassai kerület (X.) azonos a kassai képviselőválasztási kerülettel s 8 szenátort választ. Ungvári kerület (XI.) ugyancsak azonos az ungvári választókerülettel és 5 szenátort választ. A törvény a kihirdetés napján lép életbe. Hat uj község az ungvári kerületben... A javaslat indokolása kiemeli, hogy a járások most teljes egészükben egy választókerülethez fognak tartozni, ami megköny- nyiti a választási agendát. Az ungvári kerületben annyi változás történt, hogy Botfalva, Ketergény, Kóncháza, Minaj, Sislóc és Tarnóc szintén a kárpátaljai választási körzetbe kerültek. Hogy alakul maid a választási szám Az indokolás összehasonlítja a szlovenszkói kerületek eddigi statisztikáját az uj beosztással. Az érdekes táblázat a következőket mondja az 1935-ös választásról (az első számoszlop az érvényes szavazatokat, a második, a mandátumok számát, a harmadik a választási számot jelenti )t Nagyszombat 243.708 9 27.078 Érsekújvár 366.576 11 33.325 Turócszentmárton 269.261 11 24.478 Besztercebánya 179.664 7 25.666 Liptószentmiklós 130.452 6 21.742 Kassa 218.840 7 31.362 Eperjes 217.048 10 21.704 Az uj kerületekben az 1935-ös adatok igy alakulnának: Pozsony 395.091 15 26.339 Turócszentmárton 228.411 9 25.379 Érsekújvár 335.615 12 27.967 Zólyom 257.884 9 28.653 Kassa 407.402 16 25.462 A szenátusi eredmények 1935-ben igy festettek: Turócszentmárton 452.548 10 45.254 Liptószentmiklós 273.322 7 39.046 Eperjes 192.975 4 48.243 Érsekújvár 517.327 9 57.480 Az uj beosztás szerint ezek az adutok ilyen eredményt adnálak: Pozsony 644.690 13 49.591 Zólyom 340.783 9 47.864 Kassa 359,701 8 44.962 2
