Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-06 / 127. (4273.) szám
1937 Junitia 6, vasárnap* ^m<M-MA<AARRIRLAR 5 A csehszlovák pártok nem tudnak megegyezni — megpeticionálták a kassai választást A petíciónak csak formai jelentősége van! - Harc a polgármesterjelölések körül KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma reggel százhárom választópolgár aláírásával fel* lebbezést nyújtottak be a kormánybiztoshoz, amelyben megpeticíonálják a május 234 községi választást. A fellebezésre két kifogást hoznak fel. A legfontosabb az, hogy a választási névjegyzékből sok polgár ki' maradt és igy sokan nem vehettek részt a választáson. A fellebbezésnek tulajdonképpen csak formai jellege van. A szabályrendelet ugyanis előírja, hogy nyolc napon belül össze kell hivni a város képviselőtestületét és ott meg kell választani az ötös elnökséget. Minthogy a csehszlovák pártok nem tudtak megegyezni sem az ötös elnökség összeállítása kérdésében, sem az első polgármester, sem az első helyettes polgár- mester személyében, kénytelenek voltak fellebbezéshez fordulni, hogy időt nyerjenek. Az országos hivatal három hónap alatt köteles dönteni a fellebbezés ügyében. Ha junius S-ig sikerül megegyezni az elnökség és a polgármesterek kérdésében, akkor a benyújtott fellebbezést visszavonják. Ez annál is inkább könnyen lehetséges, mert a fellebbezést főleg városházi tisztviselők Írták alá és egyidejűleg reverzálist adtak arra, hogy hajlandók a fellebbezést visszavonni. De megegyezésre aligha kerül junius 8-ig sor, mert az első helyettes polgármesterség kérdését nehéz eldönteni. A szociáldemokraták és a kommunisták egyaránt követelik, hogy nekik biztosítsák az első helyettes polgár- mesterséget, de az egyesült párt is ragaszkodik ehhez, éspedig a legjogosabban, mert az egyesült párt a legerősebb párt Kassán. Fájdalmak elszállnak rheumánál, köszvénynél, ischiásznál, ha a beteg közvetlenül magukban az őserejü és nem preparált kénes hőforrásokban fürdik. A balneológia ezen ideálját valóra váltja TRENCIANSftE TEPLICE gyógyfürdő PRÁGA. — Benes György az „A—Zet" vasárnapi számában érdekes cikkben szá mól be a kormánytöbbség nehézségeiről. „Az elfáradt koalíció" cimü cikkében egye bek közt a következőket írja: — A politikával foglalkozó emberek mind panaszolják, hogy a kormánytöbbségben fáradtság vehető észre. Általános a nézet, hogy a kormány a nyárig csak a legszükségesebbeket végzi el és ősszel, tekintettel a választásokra, úgyszólván semmit sem fog csinálni, úgyhogy a rendes munkaütemre legföljebb valamikor a tél elején lehet majd számítani. Nem szép kilátások ezek, de, úgy látszik, valóban igy áll a dolog. Politikusaink valóban el vannak nyüve. A mai nehéz időkben miniszternek lenni, igazán nagy gond. Ma tulajdonképen minden dologban a kormány határoz. Úgy vélem, hogy a főbaj a politikai viszonyokban van, amelyek azt eredményezték, hogy a minisztérium csak külsőleg állami hivatal, a valóságban része ama párt apparátusának, amelyhez az illető miniszter tartozik. Nem a kormány, hanem az agrárpárt elnöksége határoz afelől, hogy a földművelésügyi minisztérium mit fog követelni, milyen nyomatékkai fogja azt követelni és a nyomatékosságban milyen messzire megy majd el. Nem a kormány, hanem az iparospárt elnöksége határoz —• persze az agrárpárt jóváhagyása után —, hogy mit fog akarni a kereskedelmi miniszter. A pártérdek tuftengése Minden az úgynevezett tárcaközi megbeszélés napirendjére kerül, ahol az egyes minisztériumok képviselői a dolog felől egyezkednek. Ugyanannak a minisztériumnak rég idő óta egy párt kezében maradása azt eredményezte, hogy az osztályfőnök, vagy a miniszteri tanácsos a tárcaközi eljárásban sokkal inkább miniszterének pártkövetelését, semmint a minisztériumának nézetét képviseli. Ebből egy sereg vita keletkezik, mint vitás kérdést végső fokon a kormány dönt el s ezzel inkább a minisztériumok fölötti döntőbíró, mint a kormány szerepét játsza. Ha valamelyik minisztérium pártatlan, elegendő egyetlenegy miniszteri hivatal ellentmondása s mindjárt kiküszöböli a döntésből a pártatlanságot. A kartelltörvény —- Itt van például a kartelltörvény. Mit használ minden törekvés és igyekezet, amikor elég annyi, hogy a földművelésügyi minisztérium képviselője a kar telitörvénnyel kapcsolatos minden határozatra vállatvonva csak ennyit mondjon: „A földművelésügyi minisztérium nem adhatja a hozzájárulását." Nem járulhat hozzá, tehát a minisztereknek kell dönteniük. De ezzel a dologból egy politikailag vitás ügy lett, a döntéshez hosszas politikai tárgyalások kellenek és amikor a nehézséget végül elhárítják az útból, akkor egy másik paragrafusnál a földművelésügyi minisztérium képviselője megint csak azt mondja: „Az én minisztériumom nem érthet ezzel egyet." S mindez azért, mert ő nem azért van a helyén, hogy hivatali utón megegyezzen a többi minisztériummal, hanem azzal a politikai utasítással van ott, hogy megakadályozza a többi minisztériummal való megegyezést. A szeszmonopólium kerül — Ha valamelyik minisztérium valamit javasol, vagy kíván, akkor a többi pártnak mindig előbb azt keld megvizsgálnia, hogy nincs-e a javaslatban valami, ami ellene irányul. Itt van példának a szeszmonopólium. A cseh nemzeti szocialista párt, a csehszlovák szociáldemokraták és a cseh néppártiak indítványozták, hogy a szieszgazdálkodás ne maradjon egy magánmonopólium kezében, amely a közérdek ellen jár el, hanem állami monopóliumra bízzák, amely elsősorban a közérdeket tartja szem előtt. A csehszlovák agrárpárt és igy természetesen az iparaspárt is rögtön nyomozni kezdték, menynyiben irányul ez ellenük. És természetszerűen megállapították, hogy bizony sok dolog irányul ebben ellenük* HeRomán-szovjet katonai szövetséget készített elő Titulescu Párisban Litviaowal? BUKAREST. — A román közvéleményben és a sajtóban nagy hullámokat vert az a nyugateurópai diplomáciai akció, amelyet Titulescu volt román külügyminiszter jónak látott megindítani. Különösen nagy izgalmat kelt a volt külügyminiszternek titokzatos tanácskozása Litvinov szovjetorosz népbiztossal francia földön. A román sajtó nagyrésze a volt külügyminiszternek ezt a tevékenységét nem tartja kívánatosnak. így Jorga professzor lapjában fölveti a kérdést, hogy ki a külügyminisztere tulajdonképpen Romániának. Titulescu rendelkezési állományban van s egy sereg szintén rendelkezési állományba helyezett román diplomata kíséretében látogatta meg a szovjetorosz külügyi népbiztost. Litvinov — írja Jorga professzor — nincs rendelkezési állományban és úgy látszik, megfeledkezett arról, hogy Romániának van kormánya. Titulescu párisi tanácskozásain Litvinovval okmányokat tanulmányozott és ők ketten határozatot is hoztak. Litvinov talán bizonyos határozott irányú politikát akar ránk kényszeríteni, mi azonban ezt élesen visszautasítjuk, — fejezi be a román professzor cikkét. A Curentul cimü szélsőjobboldali bukaresti lap szombat reggeli számában egy genfi lap jelentését közli, amely szerint Litvinov és Titulescu román-szovjetorosz katonai szövetség megkötésére vonatkozó tervet dolgozott ki. Litvinov e lap szerint meghívta Titulescut Moszkvába, ahol a volt román külügyminiszternek alkalma lesz Sztálinnál is tárgyalni. Hasonló hangnemben nyilatkozik Bratianu György, a disszidens szabadelvű párt elnöke is, úgyszintén a Capitala cimü lap is, amely Titulescu és Litvinov titokzatos találkozását a szovjet diplomácia alattomos mesterkedésének nevezi. Román hivatalos helyen nem kivannak nyilatkozni erről a kérdésről, de azt nem titkolják, hogy bosszankodnak rajta. lyesebben minden ellenük irányul Hiszen a szeszmonopólium élvezi az állam oltalmát minden verseny ellen, megkapta a benzin, és szesz köteles keverését, megkapta a jól jövedelmező sziláid szeszárat. Olyan jó dolga van, amilyenben a köztársaság egyetlen másik termelő ágának nincs része. Ezért aztán igen hálás a köztársasági agrárpártnak. Ám ha nem lesz magán szeszmóno- póliuxn, akkor ez a hála is elmarad. Ennek következtében az , ami magától értetődő kellene hogy legyen, nevezetesen az a követelés, hogy az állam egy magánvállalkozásból ne csináljon életadó kutforrást egy politikai párt részéire, egyszerre csak nem lett olyan magától értetődő. Hanem politikai támadást láttak benne, a koaladó robbantását célzó kísérletet és hétről-hétre tovább kellett tárgyalni, hogy valóban bomlás ne legyen belőle. Ezt eredményezi a pártérdek tulhajszolása. Heg kell egyezni Ugyanakkor valamennyi felelős ember tudatában van annak, hogy a pártoskodásnak nem szabad odáig fejlődnie, hogy szétrobbantsa a pártok együttműködését. A pártok gyakran hivatkoznak a nemzetközi viszonyokra. Ha ez máskor csak frázis is, ma nem az. Ma hetvenszázalékos biztonsággal mondhatjuk, hogy ha nálunk valóban politikai viszály és züllés következne be, akkor csak idő kérdése, hogy a nemzetközi viszonyok belőlünk egy második Spanyolországot csináljanak. Ez az aggály a legfőbb és sokszor az egyetlen ok, amely újból és újból kikényszeríti, hogy minden más lehetőséget kiküszöbölve kénytelenek legyenek a pártok megegyezni mindenáron, ha másért nem, hát legalább azért, hogy megegyezés legyen köztük. És itt csak az állam iránti felelősségtudat dönt valamennyi tényezőnél. A többség valamennyi összetevője tudja, hogy meg kell egyezniük. Ezt egyes pártok arra használják föl, hogy a megegyezést olyan előnyök kicsikarásával fizettessék meg maguknak, amire tárgyi szempontból semmi jogosultságuk, „Nem egyezhetem meg, amig újból meg nem adjátok nekem a szeszmonopóliumot." Mindenki tudja, hogy ez a kierőszakolás nem egyeztethető össze az igazi állampo- litikával. Ellenben a földművelésügyi miniszter nyilvánosan kijelenti, hogy a szeszmonopólium megtagadása a koalíció alapmegegyezésének a megsértését jelentené. Mindenki tudja, hogy ez nem áll, de viszont azt is tudja, hogy ebben fenyegetés rejlik. Viszont mindenki tudja, hogy e fenyegetést nem lehet beváltani, hacsak nem akarják, hogy a legrosszabb történjen, ami egyáltalán történhetik. De nem tudja senki, hogy e fenyegetést nem fogják-e mégis valóra váltani csak azért, mert az, aki az államért felelős, nem fogja végigcsinálni, vagy azért, hogy esetleg a többiek nem vállalnak majd kockázatot s engednek és a szeszmonopóliummal fizetik meg a koalíciós együttmaradást. Három hónapig tartott a szeszmonopólium körüli tárgyalás és ha valaki tudatában van annak, milyen tárgyalás volt ez, akkor nem csodálkozik azon, hogy a koalíció el van fáradva. — De ha itt csak a szeszmonopóliumról volna szó! Minden ügy ilyen, némelyik többé, másik kevésbbé, de mind ilyen, ki-, vétel nélkül, — fejezi be fejtegetéseit Benes György. Ötévi iegyházra Ítélték a gyújtogató tigetiatusi munkást POZSONY. — Szombaton délelőtt másodszor tárgyalta, a pozsonyi eskiidtbiróság Parovszky Márton 67 éves ligetifalusi munkás gyujtogatási bünperét. Parovszkyt múlt éviben az eskiidtbiróság bűnösnek mondotta ki és ötévi fegyiházra Ítélte, de az ítéletet megsemmisítette, mert az egyik esküdt büntetett előéletit volt. Uj tárgyalást rendeltek el, amelyet most tartott a pozsonyi esküdt- biróság. Ez a (harmadik es'küdtbirósági ítélet, amit Stetka András halárus, esküdt miatt kellett újra tárgyalni. Parovszky ellen az a vád, hogy 1935 december 14-én Ligetifakin felgyújtotta leánya házát, azéTt, mert annak férjével rossz viszonyban volt. Éjnek idején benzines üveget dobott az alvó család házába és a benzines üveget gyújtó zsinórral felrobbantotta. A lakás el is égett és csak az utolsó pillanatban tudtak az égő szobából kimenekülni. A mai esküdtbirósági tárgyaláson Pa- rovszkyt újból ötévi fegyházbüntetésre Ítélték. !!(iaggar Mennek magyar iskolába való!! „A koalíció láradt...“ Bánéi György elárulja, hogy a szeszmonopólium körüli háromhavi tárgyalások merítették ki Az agrárpárt és a cseh iparospárt a kartellek patrónusa A tél kezdeténél hamarább nem várható gyors ütemű munka a többségtől
