Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-05 / 126. (4272.) szám
Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Bgyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ullce 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • * SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. Nagyipari konjunktúra Az egyesült párt parlamenti klubja köszönetét mond a kassaiaknak A párt támogatni fogja a parlamentben a szudélanémet párt benyújtott nemzetiségi törvényjavaslatait ■■ • •• Előkészület az őszi választásokra zett munka elismeréseképpen köszönetét tolmácsolja mindazoknak, akik a választási eredmény elérésében akár mint szavazók, akár mint funkcionáriusok szereztek érdemeket. Jaross Andor, a párt országos elnöke teljes részletességgel ismertette a szude- tanémet párt által a parlament elé terjesztett 8 a nemzeti kisebbségek védelmét célzó hat törvényjavaslatot. Azok megvitatása után a klub kimondotta, hogy a parlamentben szereplő ellenzéki pártok közötti kapcsolatok megszilárdítását szükségesnek tartja. Tekinttel arra, hogy a javaslatokban kifejezésre jutó szellem és jogelvek alkalmasak a köztársaságban élő kisebbségi nemzetek életkérdései egy részének rendezésére, a klub elhatározta, hogy ezen törvényjavaslatokat parlamenti tárgyalásuk során támogatni fogja. A klub egyidejűleg hangsúlyozza, hogy fenti határozatát a párt programjának szellemében hozta meg a Szlovenszkó, valamint Kárpátalja közjogi autonómiája iránti követelését változatlanul föntartja. Végül Eszterházy János országos ügyvezető elnök az ez év őszén kiírásra kerülő községi választások előkészítését szolgáló pártmunkáról tett előterjesztést, amelyet a klub helyesléssel vett tudomásul. Magyar egyetemet követelt Esterházy a képviselőilázban A kassai műegyetemről szőlő javaslat vitája ■ A szlovák néppárt szónoka a javasolt főiskolát gyenge szurrogátumnak tartja azokért a főiskolákért, amelyeket Szlovenszkón megszüntettek (*) Beszéljünk egyszer kivételesen az elvekről. A köztársaság két legnagyobb nehézipari vállalatának, a Skodának és a Bánya és Kohó Müveknek a mérlegét most hozták nyilvánosságra. A két rendkívül érdekes, sőt izgalmas jelentésből sok mindent ki lehetne olvasni, de ne ereszkedjünk tul- mélyen a nehézipari dividendák boncolgatásába, mert ez sohasem vezet jóra, nézzük tsak meg, micsoda tanulságokkal szolgál ez a két jelentés nagy általánosságban. Nos- hát, az kétségtelen bizonyossággal tűnik ki mind a két mérlegből, hogy komoly ipari konjunktúra van, ha mindjárt a Skoda vezérkara az 55.35 korona tiszta osztalék ellenére sem optimista, mert —- úgymond «— a bizonytalan világpolitikai helyzet nem befolyásolja kedvezően a termelést. Erről Ugyan külön véleményünk van, mert szerintünk például a Schneider-konszernnek elsőrangú része van abban, hogy a világpolitikai helyzet olyan, amilyen, bizonytalan és kedélybeteg, dehát ez most megint csak mellékes. Fő az, hogyha nem is optimista a Skoda, mégis elég magas osztalékot fizet. És fő az, hogy a Bánya és Kohó Müvek vezérkara már derűsebben látja a jövőt, tartós és nagyvonalú termelésre rendezkedik be, pedig ez inkább — hogy ugymondjuk — békére spekuláló üzem, tehát, ha úgy vesz- szük, legalább annyi oka lenne a szkepszisre, mint a Skodának. Elvégre az ő szempontjából is igaz, ami, sajnos, mindenféle szempontból igaz, hogy tudniillik a világpolitikai helyzet bizonytalan. A Ringhof- fer-konszern is hatalmas nyereséggel zárta le multévi mérlegét, ami ugyancsak azt mutatja, hogy nem helyiérdekű konjunktúráról van szó, nem sporadikus és szakmához vagy Vállalathoz kötött eredményekről, hanem általános ipari föllendülésről, amelynek szükségszerűen ki kell hatnia a gazdasági és politikai élet minden ágára. S ez az, amiről beszélni szeretnénk. Élénken elmékezetünkben vannak még azok a szavak, amiket az úgynevezett nagy ipari válság berobbanásakor illetékesek, fél- Siletékesek és egészen outsiderek szószékről, újságok hasábjairól, előadói emelvényről elmondtak. Emlékszünk arra, hogy egy sereg sürgős óvintézkedést kellett foganatosítani, többek között például szó volt az agrártársadalom fokozott teherbiróképességének növeléséről is, tekintettel a tekintendőkre, tekintettel például arra, hogy az ipari munka- nélküliség hova-tovább vissza fogja terelni a városokban földuzzadt tömegeket a falvakba és azokat a munkáskezeket, amelyek fölöslegessé váltak az ipari pangás következtében, foglalkoztatni kell majd a mező- gazdaságnak. Ezt az elvet nemcsak a köztársaságban szögezték le, például Hodza egyik pozsonyi előadásában, hanem az egész világon szívesen és sokat hivatkoztak rá. Most ne kutassuk, hogy az elv helyes volt-e vagy sem, hogy a gyakorlati élet mennyire alkalmazkodott hozzá, s hogy maguk, akik vallották, mennyire éltek is vele ott, ahol hatalmukban állott változtatni a dolgok menetén, —> egy azonban bizonyos: hogy ennek az elvnek, mely mintegy bölcseleti fedezete volt számos gazdaságpolitikai intézkedésnek, a mélypontra süllyedt, ipari termelés adott érvényt. Kétségtelen, hogy a világ átvészelt tiz esztendővel a világháború FOLYTATÁS A 2, OLD. I, HASÁBJÁN PRÁGA. — Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubja junius 3-án Prágában a klub helyiségében ülést tartott amelyen a törvényhozók teljes számban jelentek meg. Az ülésen dr. Szülő Géza klub- elnök elnökölt. Javaslatára a klub napirend előtt legnagyobb elismerését fejezte ki az egyesült párt kassai híveinek a községi választás alkalmával tanúsított nagyszerű magatartásukért és a párttal szemben kifejezett tántoríthatatlan hűségűkért. A sikeres végPRÁGA. — A képviselőház pénteki ülésén folytatta a kassai műegyetem létesítéséről 6zóló javaslat tárgyalását* Az ülés elején kiosztott nyomtatványok közt szerepelt a kárpátaljai kormányzói jog helyzetének ideiglenes rendeA kassai műegyetemről szóló javaslat vitájának első szónoka Esterházy János volt, aki az egyesült párt álláspontját fejtette ki a kormány kultúrpolitikájával szemben. A magyar szónok beszédében utalt arra, hogy a kulturális bizottság ülésén alkalma volt, úgymond, meggyőződni arról, hogy nemcsak ő, hanem a legszlovákabb politikai párt, Hlinka szlovák néppártja sem tud tiszta szívből örülni a Kassán felállítandó műegyetemnek, mert amikor a köztársaság fennállása óta először állítanak fel önálló egyetemet Szlovenszkón, a kormány akkor sem akarja annak nevében a „szlovák" jelzőt megengedni. Ha a szlovákokkal így bánnak, mit szóljunk md, magyarok? A magyarság főiskolája — A műegyetem kérdésével kapcsolatiban, — folytatta a szónok, — önkéntelenül azt látom magyar szempontból, hogy itt bennünket megint csak félretoltak. Amikor azért bocsátották széjjel Kassa képviselőtestületét, mert megszavazta a magyar gimnázium felépítését, ugyanakkor most egy ujj csehszlovák műegyetemet emelnek. zéséről szóló kormányjavaslat, valamint a köz- igazgatási büntetőjogról és rendtartásról szóló nagyterjedelmü javaslat, amellyel a kormány voltaképpen a tíz évvel ezelőtt megalkotott közigazgatási reformtörvényt egészíti ki. S mindez akikor történik, amikor a hivatalos népszámlálási adatok szerint kimutatott itt élő 700.000 főnyi magyarságnak nemcsak hogy egyeteme nincs, de az egyetemeken a magyar tanszék sincs betöltve. Azért mondom, hogy ,.(hivatalos népszámlálás'1 szerint volt 700.000, mert azt a tézisünket, hogy a népszámlálás a magyarok kárára volt keresztülvezetve, legjobban bizonyltja Kassa, ahol az egyesült párt, bár a városban 17 százaléknyi magyarság van kimutatva, a szavazatok 28 százalékát kapta meg, A szónok nem hisz a műegyetem fejlesztésében, mert amikor Kassa városa kulturális célokra mindig erején felül ad ki pénzt, akkor egyes iskolák megépítése, illetőleg befejezése éppen azért késik, mert az állam által ígért szubvenciók nem folynak be. A kassai északi népiskola részére Kassa 1 millió koronát ígért és ingyen telket adott, az iparos- és tanonciskola részére szintén 1 millió koronát és ingyen telket, a magyar és szlovák gimnázium épitésére szintén 1 millió koronát és ingyen telket. Az első iskolának, amely már tető alatt van, a működése azért lehetetlen, mert az állam által beígért és fizetendő szu!b-i veneió nem folyt be. Az ipariskolánál, amely .készen van, nincs építészeti szakosztály. A kassal gazdasági iskola A szónok felhozza, hogy Kassa súlyos anyagi helyzetben van. Még a magyar kormánnyal szerződést kötött s a város mellett 350 holdnyi birtokot a földművelésügyi kormány rendelkezésére bocsátotta azzal, hogy ott magyar gazdasági főiskola létesítendő. A köztársaság alatt ezt a főiskolát középiskolává degradálták. Ezt a kis középiskolát a földművelésügyi minisztérium nyugodtan kitehetné a Kassa tulajdonát képező Jekelfalu községbe és ezt a. 350 holdat Kassa részére bocsáthatná, ebből a város parcellázhatna, szép jövedelemhez juthatna, ásn erre a kormány nem hajlandó. Magyar egyetemet! — Ha egyetemre van pénz — folytatta szó szerint Esterházy —először egy magyar egyetemet kell építeni s amig ez föl nem épül, be kell tölteni a magyar tanszéket. Máskép hangzanak a miniszteri nyilatkozatok a parlamentben és a parlamenten kívül és másként festenek a valóságban. Például Hodza miniszterelnök ur ... Rybárik agrárpárti közbeszól: A Prágai Magyar Hírlap szerint... Esterházy: Véletlenül a Magyar Újságot idézem... Azt állítja a miniszterelnök ur: FOLYTATÁSA A 2. OLD. KÖZEPÉN Esterházy beszéde Ma: IVagy rádió melléklet 1 « 18 °,dal*Apa Ké I-2° 1J| 1 XVI. évf. 126. (4272) szám ■ Szombat • 1937 junius 5
