Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-05 / 126. (4272.) szám

2 *PRX<IAI-AW^RFnRLAP 1937 junius 5, szombat, ' A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA befejezése után egy olyan méretű ipari vál­ságot, amire a modern indusztrializmus tör­ténetében nincs példa. Ez termelési krízis volt s nem szociális krízis, tehát valóban jo­gosultnak látszott a föltevés, hogy^nem le­het megbirkózni vele többé a meglévő ter­melési rendszer keretein belül, s hogy azo­kat a tömegeket, amelyeket a fokozódó in- dusztrializálódás a városokba és ipari köz­pontokba húzott, valahol le kell vezetni, fo­kozni kell a mezőgazdaság teherbiróképes- ségét, hogy fokozatosan visszafogadja és el­tartsa azokat a tömegeket, amelyek valóban elkezdtek már néhány évvel ezelőtt vissza­szivárogni a falvakba. Ez a „vissza a ter- mészethez“, sajnos, nem rousseaui fölisme­rés volt, hanem a gazdasági élet ellentmon­dást nem tűrő parancsa s azt hiszem, abban a lelki rezonanciában is része volt, ahogyan a városi ember az utóbbi években a termé­szet hívását fogadja, ahogy szinte menekült a városból hét végén vagy amikor éppen lélegzetvételnyi ideje van. Ezeket a jelensé­geket észre kellett venni s az is tagadhatat­lan, hogy konzekvenciákat kellett levonni belőlük, magára a szocializmusra nézve is, elvégre a szociális problémák azáltal, hogy többé nem voltak megoldhatók az ipar te­rületén belül, akár béremeléssel, akár mun- kaidőleszállitással, de sok esetben még ter­melési rendszerváltozással sem, hanem transzponálódtak a mezőgazdaság területé­re, szükségkép más értelmezést kaptak, el­méleti szempontból csakúgy, mint gyakor­lati szempontból. Nem véletlen, hogy éppen ezekben az években jelentkeztek ismét az agrárszocializmus évtizedeken át megoldat­lanul maradt vagy csak mellékesen, az ipari szocializmus reformjaival párhuzamosan megoldott problémái. Nem véletlen, hogy bizonyosfoku agrárkonjunktúrával együtt határozott programmal lépett föl az agrár­szocializmus is. Pontosan úgy, ahogy a múlt század utolsó negyedében a nagy ipari föllendülés az ipari szocializmust is lendü­letbe hozta. Most tehát elérkeztünk egy uj ipari kon­junktúrához s szemmel látható, hogy nem csupán egyes, nevezzük nevén a gyermeket: fegyverkezési iparágak konjunktúrájáról van szó, hanem általános nagyipari föllen­dülésről, amely éppen azokban az ágakban ígérkezik tartósnak és mélyrehatónak, ame­lyek nem kimondottan hadi természetűek. Általában az a föltevés, amely egyedül a fegyverkezési verseny számlájára írja a nagyipari föllendülést, túlságosan leegysze­rűsíti a gazdasági változások erőtanát. Ter­mészetesen hatalmas lökőerő van a fegy­verkezési versenyben is, de távolról sem akkora, mint általában hiszik. Sokkal való­színűbb, hogy az 1929-es nagy válság, ami­kor tulajdonképen a világháborús sokk utol­só ideges rángásai is elültek és néhány éves merevedés következett be a gazdasági élet minden területén, szünőben van s ismét egészségesen hatnak azok a természetes erők, amelyek a világtermelést szabályoz­zák. Mindenesetre számolni kell a fokozódó ipari föllendüléssel, aminek nem maradhat­nak el szociális téren sem. a konzekvenciái. Mi történik tehát most? Visszaszerzi-e majd primátusát a szociális kérdések terén az ipar vagy kiegyensúlyozottabb, egyenlete­sebb fejlődésre lehet számítani ezen a téren is, mezőgazdaság és ipar ellensúlyozni fogja egymást a szociális problémák megoldásá­ban s nem löki majd az úgynevezett fölös­legessé vált tömegeket az egyik területről a másikra a kényszerhelyzetek folytonos is­métlődése? Ami a napi politika nyelvére le­fordítva annyit jelent, hogy a világ a forra­dalmak, puccsok és polgárháborúk korából átsiklik-e szerencsésen a békés, egyenletes fejlődés korába? A revoluciók helyett meg­tér-e az evolúcióhoz? —- ami, sajnos, nem elvi eltökélés kérdése, hanem a gazdasági erők parancsa. Mert higyjük el, hogy ezen a kérdésen sokkal inkább dől el a sorsunk, mint a világpolitika számos, sorsdöntőnek fémjelzett kérdésén.- A ROMÁN KIRÁLY EGÉSZSÉ­GES. Bukarestből hivatalosan jelentik: Károly román király egészségi állapota az utóbbi napokban annyira javult, hogy résztvehet a trónralépése alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. Ezeken az ünnep­ségeken Moscicki lengyel köztársasági el­nök is jelen lesz. — Mária anyakirályné állapotában is jelentős javulásról számol be a bukaresti hivatalos jelentés. Esterházy beszéde TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON „Nacionalista vagyok, aki a nacionalizmus­sal egyidejűleg a demokrácia elvét is hir­deti és azt tartom, hogy e két vezető politi­kai elvnek kell irányítania a kultúrát és a nevelést, amelynek temploma ez az uj épü­let. Igen, hirdetem, hogy minden nemzet természetes föladata, sőt küldetése, hogy saját kulturális és erköl­csi értékeit megalkossa. Az a nemzet, amely saját leikéből és saját gondolatköréből merítve nem tudna hozzá­járulni ahoz, ami az egész emberiség közös kincse, az a nemzet, amely a gondolatokban és a jó érzésben szegény volna, fölöslegessé válna az alkotó nemzetek közösségében.“ Hát ha Hodza miniszterelnök ur belátja azt, hogy a kultúrának temploma egy újonnan épített iskola, akkor nincs neki joga, hogy bennünket, magya­rokat egy sajátnyelvü kulturtemplomunk- ból kizárjon. Mert ha kizár egy magyarnyelvű kultur- templomból, akkor a tények másként feste­nek, mint ahogy ezt a felelős állásban lévő emberek hivatalosan állítják. Kisebbségi politika —- Ma csak azt akarom megállapítani, hogy 1936 ősz óta, amióta a költségvetési bizottságban Hodza miniszterelnök ur ex­pozéját elmondotta, az egész belpolitika, amit itt a kormány folytatott, tulajdonké­pen nem volt más, mint készülődés a lon­doni koronázásra. A kormány egész ténykedését, úgy bel-, mint külpolitikai téren, arra állította be, hogy amikor Hodza miniszterelnök ur ki fog menni Londonba, ott egyszerűen azt tudja majd mondani, hogy itt a kisebbségek meg vannak elégedve. Ezért volt az a bizo­nyos álmegállapodás az aktivista németek­kel, ezért akarták keresztülhajszolni a ru- szinszkói autonómiát még a koronázás előtt, de ez nem sikerült és ezért akartak a ma­gyar aktivistákkal mindenféle megállapodást kötni. Én konstatálom azt, hogy mi, nem­zeti kisebbségek — kivéve azokat az egy- néhányakat, akik magukat momentán jól érzik a kormány esernyője alatt — egytől egyig mindig jobban s jobban elitéljük a kor­mánynak ezt a kétszínű politikáját és min­dig erősebben és erősebben fogunk ez ellen dolgozni itt bent és bizonyítani fogjuk kint, hogy ebben az országban nincs demokrácia, nincs egyenlőség a nemzeti kisebbségek felé. — Amikor az urak népszámlálási statisztiká­kat állítanak össze, amiknek homlokegyenest az ellenkezője bizonyul be Kassán, amikor nincs itt magyar egyetem és a magyar iskolákat is le­építik a Slovenská Liga kedvéért, amikor Meznik urak nem engednek a tartománygyülésben ma­gyar tartománygyülési képviselőknek magyarul beszélni és amikor mindezt demokráciának ne­vezik, akkor nekünk is meg van a jogunk egé­szen hivatalosan és nyíltan jelezni a külföld felé innen bentről, hogy az, amit a betegeskedő nép- szövetség elé terjesztenek, olyan tények, ame­lyek nem felelnek meg a valóságnak. — Amikor Szlovenszkót elemi károk sújtják, amikor az egész Csallóköz viz alatt áll, amikor a Garam és Ipoly vidékét elverte a jég, akkor nem jutott eszébe Hodza miniszterelnök urnák elmenni és megnézni, hogy mi van a vidéken. Most már állítólag toborozzák a csallóközi csendőrök és jegyzők az iskolásgyermekeket, szedik a pipacsokat és el fognak menni felsőbb utasításra a miniszterelnök ur elé hódolni. Hodza miniszterelnök ur a magyarság felé különféle szi­rénahangokat hallat és amikor a magyar hivata­los fórumok részéről meg van a tárgyalási haj­landóság abban az esetben, ha egyenjogúságát elismerik és a kisebbségekre vonatkozó kötele­zettségek teljesítésére garanciát nyújtanak, a csehszlovák kormány fél attól, hogy Magyar- ország úgy tár^--aljon, mint egyenlő tárgyaló fél. Konstatálor. hogy itt, ebben az országban a nemzeti kisebbségek 20 év után sokkal rósz­szabb helyzetben vannak, mint voltak. És azt is megállapítom, hogy adófilléreinket, a magyarság adófilléreit mindenhová felhasznál­ják, csak nem magyar célokra és ezért azt a ja­vaslatot a magam és pártom nevében visszauta­sítom. A szlovák néppárt szónoka A pénteki ülésen Sivák szlovák néppár­ti terjedelmes beszédben foglalkozott a kassai műegyetemről szóló javaslattal. Sajnálja, hogy 20 esztendeig kellett Szlo- venszkónak várnia, amíg a két paragra­fusból álló javaslat a parlament elé került. Ez is illusztrálja, hogy az illetékes helye­ken mily kevés megértés volt ez idő alatt Szlovenszkó szükségletei iránt. Félni le­het, hogy e húsz év alatt Szlovenszkón oly sok mulasztás történt főleg technikai Heghalt Kramár: haldoklik a pártja • • A párt parlamenti klubja már kettészakadt ■ ■ A három kizárt képviselő Fencikke! uj klubot alakit PRÁGA. — A cseh nemzeti egyesülési pártja végérvényesen kettészakad. A bom-| lási folyamatot erősen sietteti az, hogy a párt legnagyobb és mondhatni egyetlen te­kintélye, Kramár a legválságosabb pillanat­ban távozott el az élők sorából. A pártveze- .tőségben a törtető elemek túlságos gyors rohammal akarják a vezető pozíciókat el­foglalni. Jellemző volt erre az a tény, hogy a Národni Listy lapkiadóvállalat Kramár temetése napján, még a temetés előtt expresszsebességgel töltötte be az elhunyt vezér helyét az igazgatóság élén. Itt a nagybankok irányzata nyomult elő, a lapvállalat élére Becka volt pénzügyminisz­ter került és kiszorították azokat, akik a pártban exponált helyet .foglalnak el, igy Hodác ügyvezető alelnököt, Matuska sze­nátort. Ez azonban csak a nyitánya volt a további torzsalkodásoknak. A párt szükebb elnökségének 17 tagja tegnap ülést tartott s elhatározta, hogy junius 19—20-ára összehívja a pártkong­resszust. Az elnökség egyben kimondta, hogy a Haviin szenátor vezetése alatt ál­ló „népi mozgalom" tagsága összeférhe­tetlen a párttagsággal és azokat, akik a népi mozgalomban szerepet vállaltak, tö­rölni kell a tagok sorából. Stribrny, aki jelen volt az elnökség ülésén, lapjában közli, hogy ezt a határozatot 9:7 arányban fogadták el. Ezzel a határozattal megtörtént a had­üzenet a Stribrny-féle nemzeti liga tagjai felé. A határozat eredményeképen Sme- tánka és Schwarz képviselők be is jelen­tették a párt parlamenti klubjának, hogy nem tekintik magukat a klub tagjainak. j|Kut csak azért nem követte egyelőre példá­jukat mert részt kivánt venni a klub ülésén, hogy ott programmatikus bejelentést tegyen. A klubülés napirendjén a három képviselő kizárása is szerepelt. Kút állítólag ajánlatott tett Gajda fa­siszta képviselőnek, hogy a fasiszták a három disszidenssel közös parlamenti klubot alakítsanak. Ennek a radikális jobboldali klubnak 9 tagja lenne. A tanácskozások azonban nem vezettek eredményre. A három disszindens valószínűleg Fen- czik ruszin nemzeti párti képviselővel, aki a cseh egyesülés pártjának klub- hoszpitánsa, külön klubot alakit. Mint ismeretes, a házszabályok szerint egy klubnak legalább négy taggal kell bírnia. Olyan hir is fölmerült, hogy Kuték a szlo­vák néppárt felé közeledtek, de ott is el­utasításban volt részük. A cseh egyesülés pártja ezek szerint visszatér oda, ahonnan az 1935-ös válasz­tások előtt elindult: a cseh nemzeti demo­krata párthoz és a cseh nemzeti ligához. A cseh nemzeti demokrata párt csak a Stribrny csoporttal szemben olyan határo­zott, magában a pártban a legnagyobb ta­nácstalanság és széthúzás uralkodik. Ho­dác az agrárpárt felé kacsingat és a kor­mányba akarja vezetni a pártot. Preiss és Beéka csoportja, amely a Národni Listyt birtokába vette, hallani sem akar Hodáé vezérségéről. Hodác abban bízik, hogy a vidéki szerve­zeteket megnyeri magának. A nagy kavarodásban egyetlenegy de­rűs mozzanat van: a széthulló párt mind­két frakciója Kramár nevével indul harc­ra a másik ellen. A halott Kramárnak egyszerre két pártja van. A dán külügyminiszter Berlinben BERLIN. — Munch dán külügyminiszter pén« teken délután 5 órakor a német fővárosba érke­zett, ahol néhány napig marad. térem hogy azt nem lehet behozni.' Párt­ja nem lelkesedik a javaslatért. Amit a javaslat nyújt, az nem műegye­tem, csak gyenge embriója annak. Rekompenzáció gyanánt csak a szurrogá­tumát adja annak, ami Szlovenszkón az államfordulat előtt már megvolt. Selmecbányán 200 esztendős ősrégi bá­nyászati, kohászati és erdészeti főisko­la volt, 80 éven keresztül a monarchia egyetlen ilyen intézete, amely világhír­rel rendelkezett. Kassán az államfordulatig gazdasági fő­iskola volt. Ezeket a főiskolákat megszün­tették és nem tudják pótolni más főisko­lákkal. Siroky kommunista kijelenti, hogy a kormány tizenkilenc éves politikája azt eredményezte, hogy Szlovenszkó gazdasá­gi, szociális és kulturális tekintetben elma­radott országrész. Szlovenszkót iparosíta­ni kell. Tumlirová agrárpárti hangsúlyozza, hogy a műegyetem a köztársaság fennál­lásának huszadik évében kezdi meg műkö­dését. Eichholz szudetanémetpárti tiltakozik az ellen, hogy amikor uj főiskolát létesíte­nek, ugyanakkor a német főiskolák önkor­mányzatát meg akarják csorbítani. laross beszéde Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő az egyesült párt nevében magyar szem­pontból bírálja tüzetesen a javaslatot* Közérdekű beszédét lapunk holnapi szá­mában ismertetjük. Devecka agrárpárti szükségesnek talált­ja, hogy a pozsonyi egyetemet természet- tudományi karral egészítsék ki. A kassai műegyetem terve már tiz évvel ezelőtt megvalósítható lett volna. Deveöka sür­geti ,hogy Gömört vasútvonallal kapcsolják össze a Magas Tátrával. Devecka beszéde után a vitát? félbeszakí­tották. Az ülés folyamán dr. Kiima Vlasti- mil prágai ügyvéd, Kramár utóda letette a fogadalmat. Az elnök bejelentette, hogy; Kút képviselő kilépett a cseh nemzeti egy­ség pártjának klubjából. A képviselőház legközelebbi ülése ked­den, junius 8-án délután 3 órakor lesz, ame­lyen a mai ülés le nem tárgyalt pontjai ke­rülnek napirendre, továbbá az idegenforgal­mi novella és a községi választási rend no­vellája. A jövőheti munkaprogram A jövő héten a törvényhozásban megle­hetősen mozgalmas lesz az élet. A képvise­lőház plénuma a keddi ülésen kívül valószí­nűleg még szerdán, esetleg csütörtökön is tart ülést. Emellett kedden több bizottságot hívtak össze ülésre. Kedden délelőtt 9 óra­kor összeül a külügyi bizottság s megkezdi a külügyminiszter legutóbb mondott expo­zéjának vitáját. Féltiz órakor a földműve­lésügyi bizottság, fétizenegy órakor az ipari és kereskedelmi bizottság, 11 órakor pedig a költségvetési bizottság, délután 2 órakor a mentelmi bizottság tart ülést, hogy a kép­viselőház plénumának munkaanyagát elő­készítse. Szerdán délelőtt 9 órakor pedig a kulturális bizottság tart ülést. A szenátus plénuma kedden délután négy órakor ül össze s a legfelső közigazgatási bíróságról S20ló kormányjavaslatot fogja tárgyalni. Valószínű, hogy a vita szerdára is át fog terjedni. A községi választási rend reformja A képviselőház alkotmányjogi bizottsága csü­törtökön foglalkozott a szenátus által módosí­tott községi választójogi novellával. A szenátus, — mint ismeretes, — annyiban módosította a képviselőház által megszavazott javaslatot, hogy azok a községi pártok, amelyek a legutolsó nemzetgyűlési választáson nem nyertek kép­viseletet a nemzetgyűlés valamelyik házában és a községi választáson nem érik el a válasz­tási alapszámot, kötelesek lesznek maguk meg­fizetni jelöltlistáik előállításának költségeit. A bizottság magáévá tette ezt a módosítást A bizottság Meissner javaslatára elvetette a sze­nátus ama határozati javaslatát, amely azt kí­vánja, hogy a l$ormány uj javaslatot terjesszen be az állandó választási névjegyzékekről.

Next

/
Thumbnails
Contents