Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-27 / 145. (4291.) szám

1937 junius 27, vasárnap*

A szociális igazság és a demokratikus

egyenlőség elvének érvényesitését követeli Petrásek bizottsági beszédében

Depolitizálni kell a szociális intézményeket és a közigazgatást • Neias miniszter magáévá teszi Petrásek több elgondolását ■

A teljes vasárnapi munkaszünet mielőbb megvalósítandó. A miniszter ur legyen rajta, hogy szociális elgondolásait a végrehajtásnál senki ne szabotálja, pártpolitikai és elnemzetlenitési célokra ki ne használja s ne szedjen vámot a nyomor után. A miniszter ur expozéjának tónusa arra enged következtetni, hogy ő állandóan küzd a miniszterközi tárgyalásokon a szociális követelések végrehajtásáért, s ezen munkájában őt a bizottság készséggel támogatja.

PRÁGA, — A képviselőház szociálpolitikai bizottságában csütörtökön, — mint jelentettük, — Necas népjóléti miniszter hosszabb expozét mondott s abban részletes képet nyújtott a köztársaság lakosságának szociális helyzetéről és a szociálpolitika további irányelveiről. Beszédéből nagy optimizmus csendült ki, amit azonban az expozé fölött megindult vita szónokai, — a kormánypártiakat sem kivéve, — meglehetősen lehűtöttek, amikor rámutattak arra. hogy a munkanélküliség csökkenése nem olyan mérvű, ahogy azt a hadfelszerelési ipar konjunktúrája mellett várni lehetett volna és a kereseti viszonyok sem javultak ennek arányában. Különösen a kartellek ellen hangzott el sok panasz.

A bizottság csütörtökön késő este kezdte meg az expozé vitáját.

Az egyesült párt szónoka, Petrásek Ágoston képviselő este tíz órakor beszélt s a miniszteri expozé kapcsán ismertette a párt szociális politikájának irányelveit és álláspontját a felvetett kérdésekben.

Politika

a munkaközvetítésben

Petrásek képviselő beszédében mindenekelőtt a munkaközvetítés mai módszerét bírálta s követelte, hogy a munkaközvetítést teljesen depolitízálják, mert — úgymond — ma a legtöbb munkaközvetítőben csak valamely kormánypárt igazolványával lehet munkához jutni. Ellenőrző paritásos bizottságokat kell megszervezni föléjük munkásokból s munkaadókból.

Nunbássegélyezés

Petrásek ezután a genti rendszerű munkanélküli segélyezésről beszélt. A munkás-szakszervezetek genti rendszerében már érezhető ugyan valamelyes javulás, — mondotta egyebek között, — de még sok a bizonytalanság és sokszor a csendőrség jelentése dönti el azt, hogy ki részesülhet szakszervezeti segélyezésben. Ezenkívül nagy baj s

a demokratikus egyenlősséggel szinte összeegyeztethetetlen az is, hogy nem egységes a segélyezés ugyanazon kategóriához tartozó munkásoknál sem, mert például 10 héttől 26 hétig váltakozik a segélyigény tartama.

Ez irigységet s nyugtalanságot kelt a munkásság körében.

— Az élelmezési akciót s általában minden segélyezést egészségesebb alapokra kell helyezni, — folytatta ezután a képviselő, — s elvként kellene kimondani, hogy

munkabíró egyén ne segélyt, hanem becsületes munkát s igy keresetet kapjon.

Állítom, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján, de bizonyára az egyéb országrészekben is nincsen olyan község, de talán város sem, ahol nem volna szükséges javítani az utakat, gátiakat s szabályozni a patakokat, folyókat.

— Meissner volt miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényhozóiknak a szoros parlamenti munkán kívül feladatuk a közigazgatás ellenőrzése. Ezt valamiképpen

konkretizálni kellene, hogy a törvényhozó jogosan betekinthessen az agyonpolitizált köz- igazgatás minden ágazatába s ne mondhassa bármely referens, hogy az ő aktái hivatalos titkot tartalmaznak.

— A drágaság elleni küzdelemben alig történt valami, mert a belügyminiszter ur statisztikája, amely szerint nem drágul semmi, nem födi a tényeket. A korona devalvációja s a kartellek mellett bizonyos, hogy nehéz küzdeni az általános drágaság ellen. Az építő anyagok, főleg a fa ára rohamosan emelkedik. Mondják, hogy az állam, mint a legnagyobb erdőbirtokos kezdte a fa árának drágítását s ez vonzza a többit is.

G^zdaadósságok, munkaidő, mihsir...

— A gazdaadósságok rendezésének eddigi eredménye nulla. Ezt maga Zadina miniszter is elismerte.

Az önkormányzatoknak- nyújtott segély- e apok, iskolaépítésekre stb. már kimerültek. Szlovenszkó az áll amford lilát után félt az ilyen

építkezésektől, mig a történelmi országok községei, járásai a gazdag alapokból felépítették kórházaikat, iskoláikat, útjaikat. Mire Szlovenszkó is erre az útra tért, a segélyalapok kimerültek és községeink, városaink súlyos adósságok terhe alatt görnyednek.

— A munkaidő megrövidítéséről is beszélt a miniszter ur. A munkanélküliség leküzdésére ez is egy alkalmas eszköz, s ma úgy látszik, hogy elkerülhetetlen.

— A gabonamonopóliumról óvatosan beszélt

a miniszter. Tudjuk, hogy ez ütközőpont. Meg kellene fontolni, hogy a drága részvénytársaság, — amelynek létezése különben is jogilag kétséges, — helyett az állam intézné az egészet.

— A szegénységnek nélkülözhetetlen mü- zsinkontíngenst emelni kellene. Ha a szociálpolitikai bizottság nevéhez méltó szellemben működik, akkor ezt követelnie kell.

— A munkabérek emelése jogos kivánság, azonban a gazdasági, ipari munkaadók és vállalkozók teherbírását is tekintetbe kell venni.

Neias miniszter válasza

A vita végén ismét szólásra emelkedett Necas miniszter és röviden válaszolt a szónokok beszédeire. A kartellek túlkapásairól szólva Petrásek képviselőnek azt válaszolta, hogy a kartelltörvény novellájának elkészülte előtt is megvan a mód arra, hogy a túlkapásokkal szemben hatályos intézkedéseket tegyenek.

!gy

a papirkartell ellen már meg is történtek az előkészítő lépések s hamarosan csökkenteni fogják a papír behozatali vámját az eddigi vám egytizedére. Petrásek egyéb kifogásaira kijelenti a miniszter, hogy elgondolásait magáévá teszi

s a különböző szociálpolitikai kérdések megoldásánál fel fogja használni.

Mr. PiH, a milliomos,

huszaollárosoKat osztagai

Irta: Neubauer Pál

Mr. Pitt, a milliomos •—■ ki ne ismerné A. B. C. Pitt elpusztíthatatlan gumisarkait, amelyeken egész Amerika robog — igen jókedvű volt. Egy csomag huszdolláros bankjegyet gyömöszölt a zsebébe és sofőrjével az előkelő villanegyedből egy másik negyedbe vitette át magát, amelyet ő ke- vésbbé ismert s amelyben őt kevésbbé ismerték. Ott kiszállt kocsijából és elvegyült a járókelők között. Mivel a forgalmat túl- nagynak tartotta és igy nem tudta volna szándékát keresztülvinni, belépett egy nyilvános parkba.

A parkban lármás gyerekhad üdvözölte. Mr .Pitt nagyon szerette a gyerekeket. Zsebébe nyúlt, kivett egy huszdollárost és a kicsinyek közé dobta. Azonmód verekedés indult meg a gyerekek között. Az egyik a másiktól hódította el a huszdollá- rost és percek alatt a bankjegy apró darabokra tépve hevert a füvön. Nem volt bank, amely ezekért az összerakott darabokért akárcsak egy centet is fizetett volna. A duhaj verekedés közben sok minden egyéb is elszakadt és úgy látszott, hogy komoly verekedéssé fajul az ügy. Mr. Pitt azonban méltósággal nyúlt a zsebébe, minden gyereknek egy huszdollárost adományozott és pillanatok alatt visszatért a béke. Milyen egyszerű — gondolta Mr. Pitt — ellentéteket kiküszöbölni és békét teremteni, ha ehhez a művelethez elég pénz áll rendelkezésre.

Mr. Pitt tovább sétált a parkban. Séta közben mintegy véletlenül újabb bankjegyet ejtett ki a zsebéből. Úgy esett a fűre, mint falevél az ágról. Ez akkor történt, amikor éppen egy pádon helyet foglalt. A pádon fiatal lány ült, akinek madonnaarca és szelid pillantása mélyen megfogta Pitt lelkét. A lány a nap felé fordította tekintetét. MiA Pitt újságba temetkezett és várt. Ekkor a leány szemében különös sugárzás és csillogás indult meg. Továbbra is mozdulatlanul ült a pádon és a napot nézte, de jobblábával különös játékba fogott, amelynek az volt a célja, hogy a husztdol- lárost maga felé irányítsa. Ez a művelet sikerre vezetett és végül is olyan közelségbe került a bankjegy, hogy a leány feltűnés nélkül felemelhette. Ezt úgy cselekedte, hogy cipője zsinórjával babrált és amikor rendiben volt a cipő, felemelte a huszdollárost, nyugodtan felállt és kecsesen távozott. A huszdolláros nem nyomta a vállát, ellenkezőleg mintegy szárnyakat kölcsönzött neki.

Pitt mosolygott az oly ártatlannak látszó leány magatartásán és tovább sétált. Közben újra elejtett egy vadonatúj huszdollárost. Tíz lépésnyi távolból, egy bokor mögül szemlélte, mi fog következni. Egy pocakos férfi közeledett, hóna alatt hatalmas aktatáskát szorongatott, csontkeretes pápaszemet viselt és uqy festett, mint egy előkelő sheriff. Mr. Pitt hajjiar megfordult és a huszdolláros felé közeledett. Ugyanabban a pillanatban akarta fölemelni, mint a másik, azonban az előkelő férfiú orrhosz- szal megelőzte.

—1 Ön akarja-e a rendőrségnél letétbe helyezni, vagy tegyem én? — kérdezte a kövér ember és bizalmasan nézett Mr. Pitire. Arca határtalan becsületességet árult el.

— Tegye ön —- mondotta Pitt, akit az ilyen becsületes arcok viselői már annyiszor becsaptak, hogy igen gazdag tapasztalata volt ezen a téren. Érdeklődéssel nézett a távozó férfiú után, aki valóiban egy rendőr felé közeledett. Pitt ennek megörült: ime egy becsületes ember! Ö is a rendőrhöz ment s megkérdezte, hogy mit adott át az aktatáskás kövér férfi..

— Semmit sem adott át — volt a válasz csak azt kérdezte tőlem, hogy hány óra?

Mr. Pitt vigyorgott. Egy tapasztalattal gazdagabban közeledett a középső széles ut felé. Elegáns hölgy jött vele szemben.

— Nagyságos asszonyom •—• kiáltott rá hátulról —- ön valamit elvesztett! — Felemelt egy huszdollárost és az asszony szemei elé tartotta.

— Köszönöm, — mondta az elegáns hölgy, a huszdolláros után nyúlt, retiküljé- be tette és fejét húsz dollárral magasabban hordva távozott.

Mr. Pitt mosolygott a hölgy háta mögött. Igen, a pénz a legjobb értékmérője az emberi jellemnek. A gtazdag ejmbert mulattatták ezek a kis fogások. Egy útkereszteződésnél egy vaik ember állít. Pitt huszdol- lárost dobott a kalapjába.

— Micsoda! — ájuldozott a vak. — Egy zöld bankjegy?! Isten tartsa meg az egészségét, nagyságos uram!

— Isten tartsa meg a sz^mevilágát, kedves vak barátom — felelte Pitt.

Nemsokára ezután autóba szállt, de csak abból a célból, hogy huszdollárost felejtsen az ülésen. Az autó következő vendége mohón fog utána nyúlni, — gondolta Pitt — és a sofőrnek egy kukikot sem fog szólni. Végül Mr. Pitt felvitette magát egy kerti1 vendéglőbe, amely felhőkarcoló tetején volt elhelyezve és ott egy kis koktéjt ivott meg. Maradék huszdollárosait lassan szórta onnan az uccára. Odalent az emberék ordítva fogadták az égből aláhuliló mannát és a kis játéknál hatalmasan összeverekedtek.

Ezzel a (művelettel a miílomos megszabadult bankjegyeitől. Autójába szállt, lassan hazavi'tette magát és ezalatt élgondolkozott az ember és a pénz viszonyáról. Mialatt ő ezt tiette, az általa megajándékozott emberek viszont az Ő ihuszdollárosailnak az értékéről gondolkoztak el mélységesen. Mert Mr. Pitt huszdollárosaimak a. hátlapjára vörös betűkkel ez volt írva: „Ezzel a huszdollárral nem fog nagy utat megtehetni, ellenben A. B. C. Pitt elpusztíthatatlan és elévülhetetlen gumisárkaival éljuthat a világ végére.”

Losonc magyar társadalma a magyar iskoláért

LOSONC. — A losonci magyar társadalmi, kulturális egyesületek és a magyar tanítás- nyelvű iskolák szülői szövetségének kiküldöttei népes értekezletre jöttek össze a városháza dísztermében.

Az ankéten dr. Dávid Sándor ügyvéd, a gimnáziumi szülői szövetség elnöke elnökölt. Lendületes megnyitó beszédében a magyar iskolaügy fontosságát vázolta s egyben felhívta a jelenlevő szülőket arra, hogy mérlegelve mindazt az előnyt, amit a magyar gyermeknek a magyar iskolába való járása jelent, fokozottabb mértékben teljesítsék kötelességüket a magyar iskolával szemben.

Ezután Mártinké Mátyás gimnáziumi tanár ismertette a most meginduló és megszervezendő mozgalom feladatait.

Erősen hibáztatta a szülői társadalom részéről eddig tapasztalt érthetetlen és indokolatlan közönyösséget. Észre kell vermünk azokat az óriási lehetőségeket, a melyek előttünk állanak. Hogy ezeket kihasználni tudjuk, a mozgalomba bele kell vonni az összes társadalmi szervezeteket. Ezekből kell kialakítani azt a központi szervet, iskolatanácsot, amely nemcsak Losoncon, de a környező magyar községekben is egységes irányítás alá venné a magyar iskolakultúrát. Ezután részletesen foglalkozott a tervezettel s annak pedagógiai, szociális és egészség- ügyi problémáival.

A nagyvonalú előadás után Sándor László hirlapiró saját egyéni tapasztalatai és élményei alapján, közvetlenül ható esetek és példák felsorolásával illusztrálta azt, hogy micsoda hátrányt jelent a magyar tanulóra a más iskolában, más környezetben való tanulás.

Végül Kövy Árpád református lelkész a szülői társadalom nevében adott visszhangot az elhangzott előadásoknak. Hogy eddig iskolaügyi téren csak csekély eredményt tudtunk elérni, annak legfőbb oka a szülői társadalom szervezetlenségében rejlik.. Kétségtelen, hogy a magyar iskolakultúra jövőjéért áldozatokat kell hoznunk, de azt vállalnunk kell felelősségünk tudatában. Beszédében különösen kihangsúlyozta azt a gondolatot, hogy a magyar szülőnek, nemcsak addig kell törődnie a magyar iskolával, amíg a gyermekeit iskoláztatja, hanem a közösség tudatainak kell összekapcsolni a szülői társadalmat ezekkel a fontos kérdésekkel szemben.

Az előadásokhoz többen szólották hozzá. Végül az értekezlet a következő határozati javaslatot fogadta el: Kimondotta annak szükségességét, hogy minden losonci magyar tanitásnyelvü elemi-, polgári- és középiskola amellett szülői társulat, szülői tanács szerveztessék.

A szülői tanácsok pedig szövetségbe tömörit- tessenek azzal a céllal, hogy Losonc város magyar iskolakultúráját közös előadások tartása utján vállvetefct munkával fejleszthessék, továbbá, hogy a magyar tanulók szociális helyzetét tanszerekkel, könyvekkel való ellátását, egészségügyi szolgálatát egységes terv és elgondolás alapján szolgálhassák, bevonva ebbe a szövetségbe mindazokat a jótékonycélu egyesületeket, amelyek az iskolásgyermekek megsegítésével, felruházásával foglalkoznak. Az értekezlet a benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag, elfogadta és ötös bizottságot küldött ki a szervezési munkálatok előkészítése céljából. A bizottság tagjai lettek: Schercr Lajos, dr. Dávid Sándor, Kövy Árpád, dr. Pál Sándor és Szepessy László.

A bizottság munkálatainak eredményéről a szeptember folyamán tartandó monstre-gyülés keretében fog. beszámolni.

VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) Igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kindóh Tataiunk: Brafislava, tvőrinekapu-ucra 17. II.

(Centin! Pnssage). Ilyen útlevelek nirghoísznMúlását is vállaljuk A lobbi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk esz- közli; Praha U„ P*ngká uh 12* 111.

$