Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-25 / 143. (4289.) szám
a 1>RA:GAlA\A&^ARHlRLAr> 3 1937 junius 25, péntek. A tartománygyülésen győztek Vozáry indítványai Munkács város szanálása és az aszálykár öttzeirása ügyében A magyar szánok követelte a magyar nyelvhasználat szabadságát és az autonómia bevezetését teszik meg egyenjoguvá a többi nemzet nyelvével a I lakosság 1 százalékát képező 45 ezer főnyi rétoromán nép nyelvét, kéri, hogy legalább annyiban kövessék | Hívják életre a szojmot! A kárpátaljai kormányzó jogkörének ideiglenes rendezéséről szóló javaslattal kapcsolatban R. Vozáry Aladár egyebek közt ezeket mondta: — A kormányzói jogkör kiegészitését, a kormányzói hivatal megszervezését semmi' képen sem fogjuk sem a területünk számára biztosított autonómiának, sem ez autonómia részleges bevezetésének tekinteni. Az erre' vonatkozó javaslat nem ad önkormányzati jogot és hatáskört Kárpátaljának és nép- képviseletének. Kárpátalja autonómiáját megalkotni és bevezetni népképviseleti meg- bizatás alapján voltaképen magának Kárpátalja lakosságának van joga. A kormánynak mindössze az lehet a föladata, hogy az önkormányzat életbeléptetése érdekében kiírja a szojmválasztást és annak megtörténte, a szojm által megvalósítani kívánt autonómiatervezetnek kidolgozása után ellenőrzi miként alkotta meg a szojm az autonómiát azon föltétel mellett, amelyet az alkotmány törvény ir elő, azt mondva, hogy Kárpátalja autonómiájának összhangban kell lennie az állam egységével. Szanálni kell Munkácsot R. Vozáry Aladár a továbbiakban szóvá- tette a munkácsi városi önkormányzat visz- szaállitásával kapcsolatos kérdéseket. Elmondta, hogy az 1932-ben választott, de működésében a kormánybiztosság által gátolt képviselőtestületet az országos hivatal megalakulás céljából összehívta. A választott többség korrigálására már ki is nevezték a képviselőtestület úgynevezett öt szakértő tagját. Munkács lakosságában a szlovák elem 10.4 százalékot képvisel. A kinevezettek közt négy csehszlovák, pontosabban négy cseh nemzetiségű ember van. A kinevezettek sorában tehát 80 százalékban csehek szerepelnek. Munkács lakosságának 60 százaléka magyar és zsidó, ellenben a kinevezettek közt egyetlenegy magyar vagy zsidó sincs. A képviselőtestület választott tagjai 90 százalékban magyarok, zsidók, ruszinok, a kinevezettek sorában csak egyetlenegy ruszin van, ami azt jelenti, hogy a kinevezések körül a magyarságot, zsidóságot, ruszinságot kirívó mellőzés érte. A 42 tagú választott képviselőtestület 23 tagja ellenzéki pártállásu, 19 meg koali- cióspárti, a kinevezettek ellenben mind a koalíciós pártok tagjai. Munkács város képviselőtestületének önkormányzatát annakidején azért szüntették meg, hogy a kormánybiztosi rezsim rendbehozza a város anyagi helyzetét. A kormánybiztosi vezetés alatt azonban a város nagy kölcsöntartozásai nyolcmillió koronával emelkedtek, a város kifizetetlen, de már évek óta esedékes számlatartozásainak összege ma körülbelül négymillió korona. Az ezévi igen leredukált költségvetés teljesen fedezetlen hiánya pedig másfélmillió az 500 plusz 160 százalékos pótadó bevezetése mellett. Mindennek az az oka, hogy a hatóságok és állami intézmények fokozott kiadás vállalására bírták rá a várost. A város nem kapta meg a nagyobb invesztíciókra kilátásba helyezett és papíron biztosított állami szubvenciókat, és sok más mindenen kívül az, hogy a pénzügyminisztérium egy rendelkezése több, mint 4 millió korona olyan járandóságtól fosztotta meg Munkácsot, melyet a városnak 4 évvel ezelőtt költségvetésébe bevételként be kellett állítania és azzal a városi gazdálkodásban kalkulálnia kellett. A Latorica rt. tőkekamatadójáról van szó. E címen a város költségvetésébe 4 millió 300 ezer korona lett beállítva, tavaly a pénzügyminisztérium a prágai svájci követ intervenciójára a Latorica rt.-ot mentesítette a már kivetett, az elsősorban Munkács város, de a tartomány költségvetésébe is beállított és a további években is fizetendő tőkekamaíadó fizetési kötelezettség alól. Ez Munkács lehetetlen anyagi helyzetének egyik legnagyobb baja és oka. Mert ez nemcsak azt jelenti, hogy olyan 4 millió koronája veszett el, melyet papíron már bevételezett, mellyel fedezni gondolta már eszközölt kiadásait, hanem jelenti azt is, hogy évről- évre mintegy egymillió koronával kevesebb az évi bevétele. Munkács mai anyagi viszonyai a közeli csőd felé kergetik a várost és országra szóló botránnyal fenyegetnek. —- Emiatt tisztelettel kérdezem, hajlandó-e az országos hivatal, mint Munkács város felelős fölügyeleti hatósága sürgős és hathatós intézkedést tenni annak érdekében, hogy Munkács város gyorsan és kellőképen szanáltassék? Hajlandó-e az országos hivatal vezetése fölterjesztést tenni a kormányhoz, hogy a Latorica rt. által fizetendő 4 millió 300 ezer koronának a fizetési kötelezettség alól való mentesítése miatt Munkács város a pénzügyi kormányzat által ugyanolyan mértékben kártalanittassék? Végül a kormányhoz előterjesztést tenni s a kormánytól sürgős intézkedést kérni annak érdekében, hogy Munkács város kitermelhesse s eladhassa kitermelésre már érett erdőinek faállományát, melynek jövedelme révén a város ma napi ötezerkoronás kamatterhé- től megszabadulhatna? Meznik alelnök válasza UNGVÁR. — (Szerkesztőségünk tele- ifonjelentése.) Kárpátalja országos képviselőtestülete, mint azt már röviden jelentettük, szerdán ülést tartott. Az ülésen R. Vozáry Aladár, a kárpátaljai magyarság tar- tománygyülési képviselője bejelentette, hogy a tartományi tárgyalási rendről szóló kormányrendelet alapján több előterjesztést és panaszt kíván tenni a tartománygyülés- ben. Dr. Meznik, a gyűlést vezető országos alelnök csak részben tette lehetővé a bejelentett előterjesztéseknek élőszóval való elmondását és igy R. Vozáry Aladár kénytelen volt bejelentéseinek egyrészét írásban megtenni. így írásban adta elő a magyar nyelv ügyében történt deklarációt s ugyancsak írásban adta be a kárpátaljai rendkívüli aszálykár ügyében tett előterjesztését, míg a Kárpátalja autonómiája ügyében tett deklarációját és a munkácsi kaszárnyaellenes tüntetés visszhangjára vonatkozó megjegyzéseit a tartományi zárszámadás tárgyalása során élőszóval terjesztette elő. A nyelvhasználati jog Napirend előtt R. Vozáry szóvátette azt, hogy az országos képviselőtestület ülésének meghívóját és napirendjét magyar nyelven is megküldték a magyar nemzetiségű tartománygyülési képviselőknek. Ezt a szónok elismeréssel szeretné fogadni, mert hiszen az első volt azok közül, aki ezt kérte és javasolta, de fájlalással kénytelen megállapítani, -hogy ugyanakkor újabb nyelvsérelmet talál a tárgysorozat végén levő figyelmeztetésben, amely megjelöli, hogy a tárgysorozatnak mely pontjai azok, amelyek tárgyalásánál a magyar nyelvű fölszólalások „engedélyezve vannak". Ez a figyelmeztetés egészen uj Podkarpatszká Rusz tartománygyülésének életében. Rozsypal néhai országos elnök, sőt maga Meznik alelnök, aki két ülésszak alatt elnökölt, soha nem adott ki ilyen nyelvhasználatot korlátozó figyelmeztetést Nem korlátozta a tartománygyülési fölszólalásokban a magyar nyelv használatát, hanem a jus naturale, főként a 122/920. számú alkotmány-nyelvtörvény elvei, valamint a 229/928. számú kormányrendelet 2. paragrafusának alapján természetesnek tartotta a magyar nyelv szabad használatát tekintettel arra, hogy Kárpátalja területén több olyan bírósági járás van, amelyben a magyarság az eddigi két népszámlálás eredményében fölül van a nyelv- használati jog föltételeként megszabott 20 százalékon. Az országos alelnök április elsejei rendelkezése és mostani figyelmeztetése azt mutatja, hogy meg akarja változtatni a tartománygyülés eddigi nyelvhasználati gyakorlatát. Érvényteleníti a jus naturalét, szűkítve magyarázza a kormányrendelet 2. cikkének 1. pontját, amely sehol nem mondja ki azt, hogy ha egy országos képviseletben, amelynek hatásköre egy minősített magyar kisebbségi járásra is kiterjed, nem szabad a magyar nyelvet használni, ha egy olyan ügy tárgyalásáról van szó, amely nem közvetlenül és nem direkte érinti egy kisebbségi járás vonatkozásait. A szónok utalt arra, hogy a kormány február 18-iki nemzetiségi nyilatkozata egyebek között ezt mondta ki: „A csehszlovák kormány arra törekszik, hogy a köztársaságban élő nemzetiségek kölcsönös megértését tartósan előmozdítsa és elkerülje mindazt, ami a középeurópai nemzetiségi érdekek keresztutján az állam lakosait egymástól eltávolitaná". Panasz a belügyminiszterhez — Alelnök urnák e tárgyban való fölfogása és az áprilisi ülésen tett rendelkezései miatt — folytatta a szónok — olyan eseményeknek lettem akaratlan, de a jogok védelmében kötelességszerü szereplője, amelyek országszerte nagy és kinos föltünést keltettek. Ha csak tőlem függ, nem kívánom, hogy megismétlődjenek a múltkori események. Azonban ez nem jelenti, hogy jogosnak ismerjük el mi magyarok a magyar nyelv használatának korlátozását. Minden erőnkkel és minden törvényes eszközzel küzdeni fogunk, megkeresünk minden fórumot, hogy e rendelkezéssel szemben orvoslást találjunk és a magyar nyelv korlátozatlan használatát itt továbbra is biztosítsuk. Felügyeleti panasszal élek a tárgy- sorozat e figyelmeztetése ellen s föllebbezést adok be a magyar nyelv használatát korlátozó rendelkezés ellen a belügyminiszterhez. És reméljük, hogy a kormány ezzel kapcsolatosan eleget tesz február 18-iki deklarációja egyik passzusának, amely ezt mondja: „Ha valamely önkormányzaton belül megállapítást nyer, hogy egyes intézkedések sértik a nemzeti vagy kisebbségi csoportok érdekeit, a kormány a sérelmeket meg fogja szüntetni". A szónok kéri az országos alelnököt, hogy vegye revízió alá álláspontját. Úgy hirdették, úgymond, hogy a köztársaság kí-loti Svájc lesz, Svájcban éppen most Dr. Meznik országos alelnök rögtön felelt R. Vozáry Aladárnak a magyar nyelv ügyében tett előterjesztésére. Dr-. Meznik kijelentette, hogy benne megvan a teljes jószándék aziránt, hogy liberálisan kezelje a nyelvhasználat ügyét s ezért eltérve az eddigi gyakorlattól az országos képviselőtestület ülésére szóló meghívókat magyarul is megküldöt- te és minden fontosabb elnöki megnyilatkozást magyar nyelven is kiadat. Egyben utasította az egyes szakelőadókat, hogy a fontosabb és magyar vonatkozású dolgokat magyar nyelven is terjesszék elő. Kijelentette azonban, hogy a tartománygyülés magyar nemzetiségű tagjai csak olyan ügyekben szólalhatnak fel magyarul, amelyek magyar többségű járásokra vonatkoznak. Ezt írja ugyanis elő az 1928. évi 229. számú kormányrendelet és ő, aki hivatali esküt tett a törvények és rendeletek szigorú betartására, kénytelen a kormányrendelet intézkedéseihez tartania magát. Ha azonban — úgymond — a képviselőtestület magyar nemzetiségű tagjai kifogásolnák ennek a konmányrendetartósabbak. élesebbek. erősebbek, keményebbek leinek ő általa adott magyarázatát és biztosítani óhajtanák a korlátozatlan magyarnyelvű felszólalások lehetőségét, akkor a felügyeleti fórumhoz, a belügyminisztériumhoz forduljanak, mert ez a döntő tényező ebben a kérdésben. A belügyminisztériumnak esetleges kifogásolt döntése ellen pedig mód van még a panasz benyújtására a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. Vozáry elfogadott indítványai Beszéde további folyamán az országos alelnök ■kijelentette, hogy a kárpátaljai autonómia ügyében tett deklarációra és megnyilatkozásra nem adhat választ, mert az nem tartozik az országos képviselőtestület plénuma elé, A zárszámadás tárgyalásával kapcsolatban R. Vozáry Aladár azt a javaslatot terjesztette elő, hogy Kárpátalja országos hivatala keresse meg a pénzügyminisztériumot és kérjen megfelelő kárpótlást a járások és városok részére azon tőkekamatadó után járó, de elmaradt pótadók fejében, amelyeknek fizetési kötelezettsége alól a pénzügyminisztérium a kárpátaljai Latorica Rt. és a Délkárpát Rt. vállalatokat mentesítette. Dr. Meznik országos alelnök, az országos hivatal vezetője, elfogadta ezt a javaslatot s kijelentette, hogy ennek értelmében fog eljárni. Ugyancsak elfogadták R. Vozárynak az aszálykár összeírásáról szóló javaslatát, amiről közgazdasági rovatunkban számolunk be. A kormányzó székhaza Foglalkozott ezután a tartománygyülés a kormányzó székhelyének és a kormányzói hivatal kelő elhelyezésének kérdésével s elfogadta azt a javaslatot, amely e célra az ungvári ősi vármegyeháza restaurálását és átalakítását célozza. A volt vármegyeháza épületének átalakítási költségei 2 és fél miliő koronára rúgnak, de ezt a terhet az állam fogja viselni. Ez ügyben az egyik ruszin képviselő azt az érdekes megjegyzést tette, hogy ha ilymódon most külön helyezik el az országos hivatalt és külön Kárpátalja kormányzói hivatalát, ő ebben az autonómia csorbítását és megosztását látja, amit ő rendkívül aggályosnak tart R. Vozáry Aladár osztotta ugyan a ruszin képviselőnek ezt a fölfogását, | de tekintettel a Kárpátalján uralkodó nagy i munkanélküliségre, javasolta az indítvány megszavazását. Annak a reményének adott kifejezést, hogy vajha Kárpátalja kormányzójának autonóm hatásköre is olyan hatalmas volna, mint amilyen nagy lesz hivatalos helyiségének székhaza. ioosevelt éj van ZeeEand tárgyalásai WASHINGTON. — Roosevelt köztársasági elnök és van Zeeland a Potomac nevű elnöki yachton több óra hosszat tárgyaltak a világhelyzetről és a nemzetközi gazdasági kérdések megoldási lehetőségeiről. Mindenekelőtt azt vizsgálták meg, vájjon a vezető hatalmak hajlandók-e kereskedelmi viszonyaikat kiépíteni. Ha sikerülne az árucserét fölélénkiteni, a világ is megnyugodna. A két áílamférfiu eszmecseréje egyelőre kizárólag informatív jellegű volt. A belga király tárgyal a nyugiaian frontharcosokkal BRÜSSZEL. — Szerdán a belga fővárosban súlyos összeütközésre került a sor a tüntető frontharcosok és a rendőrök között. A tüntető frontharcosok a királyi palota elé akartak vonulni, ahol lovasrendőrök elállták a 15.000 volt katona útját. Csakhamar véres vetélkedésre került a sor. Az összecsapás alkalmával 30 tüntető és 26 rendőr megsebesült. Lipót király tengerparti nyaralójából azonnal Brüsszelbe jött és fogadta a frontharcosok küldöttségét, hogy tárgyaljon velük a helyzetről, A frontharcosok a parlament felosztását és uj választások kiírását követelik. a svájci példát, hogy Kárpátalján továbbra is biztosítsák a tartománygyülésben a 110 ezer főnyi magyarság nyelvének szabad használatát. NYÍLÁSSAL
