Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-25 / 143. (4289.) szám
4 1937 junius 25, péntek* A pozsonyi Leszámítoló és Közgazdasági bank birtokába ment át az ősi Paiugyay-birtok A bank volt Palugyayék legnagyobb hitelezője Öt percig tartott az árverés POZSONY* (Szerkesztőségünk telefon jelentése.) Csütörtökön délelőtt 10 órakor szomorú aktus színhelye volt a Kertész-uccai igazságügyi palota 82. számú árverési szobája. Az egykor híres Palíugyay-vagyon került dobra. Az árverés iránt nem nagy érdeklődés mutatkozott, néhány pozsonyi ügyvéd és újságíró volt csak jelen. A család képviseletében nem jelent meg senki sem és nem jött el a csődben levő Palugyay Rt* tömeggondnoka* dr. Otdik István sem. Különben is az árverés a részvénytársaságot nem illette, mert csak a Pál ugyay-csaíád Pozsonyban levő vagyona került árverésre. A Lamacsi-ut 1—3. szám alatt levő s Palugyay Antal örökösei és a Magyarországon lakó Palugyay Ferenc földbirtokos tulajdonát képező 3384 négyszögölből álló ingatlan került dobra, ahol több lakóház, egy hatalmas kert és a híres Pál úgy ay-p Ince van. Az árverést dr. Dusek közjegyző képviseletében dr. Török' Géza közjegyzőkéiyettes tartotta meg. A vagyon 6 millió koronát képvisel, a kikiáltási ár 4 millió korona volt* A formalitások elintézése után pontosan 10 óra 20 perckor dr. Török Géza bejelentette, hogy vevőként csupán a Leszámítoló és Közgazdasági Bank jelentkezett Órával a kezében várt még öt percet, majd jelképesen megtette a három kalapácsütést és kijelentette, hogy az árverés alá került Palugyay-va- gyon a Leszámítoló és Közgazdasági Bank tulajdonába ment át. Lerchaer Gyula, a bank egyik igazgatója, a bíróság asztalára letett 600.000 koronáról szóló bankbetéti nyugtát, mint a vagyonállag értékének 10 százalékát. A bank ugyanis másfél millió koronáig volt érdekelve a vagyonnál, ő volt a legnagyobb hitelező. Az árverésen jelen volt még az adóhivatal képviselője is, mert az adóhivatal is jelentős százalékot kap a vételárból. Hogy a banknak milyen tervei vannak az ingatlannal, azt még nem tudni. Felmentenék a prágai munkást, aki Szilveszter éjszakáján a Vencet-téren agyonlőtte kedvesét Újabb téltékenységi dráma a prágai esküdtszék előtt Cigány forradalom Láb községben A szép cigánylány szénanyalábct lopott, ebből támadt a zendülés POZSONY. — (Szerke sztőségünk telefon jelentése.) Valóságos üLgányforradalom színhelye volt tegnap a Malacka melletti Láb község. A cigányok forradalmára a cigánytábor egyik fiatal tagja, egy 16 esztendős szép cigánylány adott okot. A cigánylány a közeli birtokról egy nyaláb szénát lopott. Oláh Mátyás cigánybiró tudomást szerzett a a 'Lopásról és bírói hatalmánál fogva felelősségre vonta emiatt a leányt. Megparancsolta neki, hogy a szénát vigye vissza. A cigánytáborban hire kelt az esetnek s a cigányok lázomgani kezdtek a cigánybiró .intézkedése miatt. A helyzet már annyira veszedelmessé vált, 'hogy a cigánybiró kénytelen volt elmenekülni a táborból. Bement a faluba és a községi biró segítségét kérte. A községi biró egy községi elöljáró társaságában ment vissza a cigányok táborába, hogy rendet teremtsen. A forrongó cigányok azonban ásókkal, kapákkal és lapátokkal felfegyverkezve fogadták a község biráját. Oláh Flórián cigány bottal nekitámadt a bírónak, egy másik cigány követ dobott feléje, egy cigánylány pedig ásóval akarta fejbesujtani. A községi biró és az elöljáró menekülésszerüen volt kénytelen otthagyni a cigánytábort. A csendőrs égen jelentést tett s a forrongó cigány- táborban azután a csendőrök teremtettek rendet. Oláh Flórián cigányt és két társát hatóság elleni erőszak miatt letartóztatták és a malackai járásbíróság fogházába kisérték. Ma már rend volt a cigánytáborban. PRÁGA. — Újabb szerlemi gyilíkossági bün- pert tárgyalt a prágai esküdtszék. Egy huszonegy éves villanyszerelő állott a prágai esküdtek előtt azzal a váddal terhelten, hogy meggyilkolta húsz éves kedvesét. Szilveszter éjszakáján 1936 szilveszter éjszakáján a prágai Ve ncel - tér víg forgatagában három revolverlövés dördült el, A vidám járókelők először azt hitték, hogy valaki „békát durrogtat", de nyomban a lövések után 9egélykiá'ltás hallatszott a Hvezda-palota felől s a járókelők összeverődtek. A földön súlyos sebtől vérezve fiatal leány feküdt, mellette pedig egy fiatalember, akinek a melléből szivárgott a vér. Percek alatt megérkeztek a mentők, a két súlyosan sebesült fiatal embert a kórházba szállították, ahol a leány rövid időre a merénylet elkövetése után meghalt, a fiatal ember pedig néhány hét múlva felgyógyult. A nyomozás során kiderült, hogy Kozák József 21 éves villanyszerelő négy év óta szerelmi viszonyt folytat Schanel Emíliával. A fiatalember az utóbbi időben egyre agresszívebb magatartást tanúsított a leánnyal szemben, akit féltékenységével üldözött. Állandóan azzal vádolta, hogy elfogadja másoknak az udvarlását és őt nem szereti. A kritikus éjszakán együtt voltak moziban, ahol ismét féLtákenységi jelenetet rendezett a fiú és amikor kijöttek, a mozi előtt előrántotta revolverét, kétszer a leányra lőtt s ezután maga ellen fordította a fegyvert. Nem akarta vele tölteni az éjszakát. . . A vizsgálóbíró előtt a fiatalember beismerte, hogy a leányt meg akarta ölni, az esküdtek előtt azonban megváltoztatta vallomását és azzal védekezett, hogy a fiatal leány viselkedése teljesen elkeseri tette az életét és miatta egyszer már öngyilkosságot kísérelt meg. Szilveszter éjszakáján megállapodtak, hogy együtt töltik az éjszakát, de mikor kijöttek a moziból, a leány kijelentette, hogy: „Juszt sem megyek veled, elmegyeik. a nővéremmel és a vőlegényével táncolni, leiszom magam és keresek valami fiút!" Ez annyirra fölbőszitette a vádlottat, hogy előrántotta revolverét és rásütötte szerelmesére. A merénylet leárása közben a £iu folyton hangoztatta, hogy nem tudta, hogy mit cselekszik és általában azzal védekezik, hogy gyengeakaratu volt, halálosan szerette a leányt, akit feleségül akart venni és hogy terhelt családból származik* Kozákot fiatal ügyvédnő védte, aki bizonyítani igyekezett az esküdtek előtt, hogy Kozák apja súlyos alkoholista volt. A gyilkos édesanyjának vallomása is mély hatást tesz az esküdtekre. Általában mentőtanuk vonultak föl ^ape'dstte, úgyhogy az esküdtek a gyilkosságra vonatkozó fő- kérdésre nemmel feleltek és ennek alapján Kozákot felmentették a gyilkosság vádja alól. Irta: Csathó Kálmán — A gépekről is csak hisszük, hogy tudjuk a titkot! ... Hogy rugó, gőz, benzin, villany ... Pedig kérem, az is éppen olyan, mint az élet titka. Mert mért van nyomása annak a gőznek meg benzingáznak? De az még valamivel érthetőbb, mint a rugó, mert azok égés utján és igy tovább... De miért feszül a rugó? ... Ezért érdekes a rugós óraszerkezet... Ámbár a sulyzós is. Mert azt meg valójában a föld vonzása hajtja. És, hogy ezt a titokzatos erőt kérem az ember másodpercnyi pontossággal szabályozni birja... Ez kérem a csodálatos ... De talán untatom is nagyságos asszonyt? ... — Ó, dehogy! — tiltakozott Amanda. Sőt borzasztóan érdekel, amit beszél... — És közben azt gondolta meglepetve: Nini? csakugyan érdekel? Vagy nem is az talán, amit beszél, hanem ő maga? A szeme, amiben a lelke lobog megértés és melegséget keresve? Milyen szép szeme van!... Az imént fel sem tűnt, csak most, mióta beszél... Érdekes! — Majd hozzátette: — Szóval magát a gépek lelke foglalkoztatja ... Gyula közelebb húzta a székét: — Ez az kérem! Remekül tetszik mondani. A gép lelke! Mert a gépnek lelke van. Éppen úgy, mint az embernek!... Mért volna különben két hajszálra egyező gépnek különböző természete? —■ Hihetetlen érdekes! — szólt Amanda és őt magát is meglepte, hogy ez milyen őszintén tört fel a szivéből. — És maga azt mondja, hogy megbukott a műegyetemen? Aki ennyit tud? Gyula legyintett: — A!... Ott kérem nem ezt kell tudni! Attól rnent el a kedvem éppen, hogy az egész gépészmérnöki tudományban mindenről van sző, csak éppen erről nincs. A mérnökök csak olyanok, mint az orvosok. Tudnak a vesebajról, meg a rákról, a tuberkulózisról, de már a neuraszténiával szemben bután állnak. Mert az már lélek... A mérnökök is csak szelepről, dugattyúról, fogaskerékről tudnak ... De a lényeg nem ez!... Az óráknál például valamennyi külön egyéniség... Nekem sok órám van. És van köztük lusta, ideges, szeszélyes, jóakaratu, konok. .. Hát hogy magyarázza ezt meg a technika?... Tetszik engem érteni? Amanda úgy érezte, hogy érti. Hogy tökéletesen érti ezt a fiatalembert és tudja már azt Is, hogy abból, amit Flóra tervez, nem lesz, mert nem lehet semmi. Ez a fiú lelket keres, ami Évában talán nincs is. Ilyesmit gondolt és ezért felelte: Tökéletesen!... És most már azt is értem, hogy a mérnöki pályát otthagyta... Ámbár — tette hozzá, még mindig Évire gondolva — nem tudom, azért ha a lelket keresi a gépekben, mégis meg kell előbb ismerni azoknak a testi szerkezetét is... Mikor kimondta, egy kicsit elpirult, mert olyasmit érzett, hogy a tudata alatt valami egyéb motoszkált, ami ezt mondatta vele, nem az Évi iránt való jóakarat. Gyula azonban ártatlanul felelte: — Hát igen... Most már én is belátom, hogy át kellett volna magamat rágnom ezen a nehézségen... De akkor csak haragudtam és olyan ellenkezés volt bennem ... Meg aztán más is volt... Az asszony kíváncsian kérdezte: — Más? Micsoda? — Volt ott nekem egy barátnőm, ő volt az egyetlen, aki megértette, hogy én mit gondolok. Vele tudtam beszélgetni legjobban. Gépekről és főleg órákról, mert órák közt nőtt fel!... Az apja órás volt! — Ne mondja! órás? — Mégpedig remek!... ö magyarázta meg nekem azt, amit az imént mondtam az órákról... — És a leány? Az is értett az órákhoz? — Hát... értett. De nem ez volt a fontos! — Hanem? Gyula elmosolyodott: — Hanem az, hogy engem értett —- Szép volt? — Gyönyörű. Hasonlított a nagyságos asszonyhoz... És ő is kitünően tudott öltözködni. Amanda meglepetve kapta fel a fejét: — Honnan tudja, hogy én tudok? — Látom, kérem. És ez nagyon fontos egy nőnél. Nem igaz? Amanda Évire gondolt és úgy érezte, hogy rut árulást követ el, mikor azt felelte Gyulának: — De! Nagyon igaz!... Hanem mondja, hát mi baj volt a barátnőjével? — Meghalt az apja. Ott maradt az órásbolt. Nagyon keveset akartak érte adni és én akkor, hogy megmentsem, felvettem pénzt egy uzsorástól, mert kiskorúnak más nem ad és megvettem a boltot... — Maga? Az órásboltot? — Igen! Minden bennevalóval... De ezt persze a gyámom még ma sem tudja. Csak azt, sok adósságot csináltam és ezért haza kellett jönnöm... — És a leány? Mi lett belőle? — Férjhezment. Én magam tanácsoltam neki, mert tudtam, hogy én nem vehetem el. Nem engedték volna... De aztán megbántam nagyon ... Sokáig egészen odavoltam. — És most? Gyula ránézett Amandára és kis szünet után azt mondta: — Most már nem bánom!... Jobb igy!... Sokkal jobb! Amanda olyasmit érzett, hogy kezd zavarbajönni. Hirtelen megpróbálta elterelni a szót: — És az órásbolt? — Egypár dolgot hazahoztam belőle... A többi el van raktározva Bécsben. De erről nem tud más csak nagyságos asszony. Most mondtam el először. Mert a nagyságos asszony az egyedüli, aki itt megért engem. Első látásra. Nem furcsa? Amanda halkan felelte: — Nagyon furcsa!... De szerencsére, vagy szerencsétlenségre léptek hallatszottak a szalón felől és kilépett Flóra. Amanda felállt. — Merre kell, szivem, a szobámba mennem? Szeretnék átöltözni ebéd előtt... Amint kettesben maradtak Flórával, ez tüstént megrohanta: — Nos? Mit gondolsz? össze lehet hozni őket?... Amanda a fejét rázta: — Sajnálom, lelkem, de reménytelennek látom a dolgot... — Reménytelennek? — Igen! A fiun nem múlnék, őt be lehetne ugratni... De Évi ehhez ügyetlen. És ... ha tanítanád egy kicsit? — Hogy tanitsam? Mikor olyan makacs?... És különben is! Ez éppen olyan, mint, ha válakinek megmagyaráznám, hogy hogy kell úszni, aztán beledobnám a vizbe. Bizonyos, hogy belefulna!... Flóra sóhajtott, nem szólt. Amanda kis szünet után gondolkozva kérdezte: ~~ Hány éves ez a fiú? — A múlt hónapban volt huszonnégy. Most Amanda sóhajtott és hallgatott utána egyet. Később, mikor már sok egyébről beszéltek, Flóra azt kérdezte: — És te nem gondolsz rá, hogy férjhez menj? így akarod leélni a fiatalságodat? özvegyen? Amanda vállat vont. — így! — felelte. Aztán sóhajtott egyet, majd hir- | télén, váratlanul keserves sírásra fakndt. (Vége.) ISKOLAI HÍREK Pályázat a beregszászi magyar internátusba A beregszászi magyar internátus a folyó tanévben érkezett életének legfontosabb és legörvendetesebb szakához. A folyó tanév elején avatta fel ünnepélyesen a testi és lelki nevelés minden eszközével felszerelt uj, emeletes épületét. Tágas, levegős hálótermek, mosdók, fürdőszobák és zuhanyok állanak a tanulók rendelkezésére. Hatalmas ebédlő, két tanulóterem, zeneszóba, külön betegszoba erkéllyel üdülők részére; játszó tér. A benn lakó igazgatón kívül két bennlakó felügyelő-tanár őrködik a tanulók erkölcsi és tanulmányi előmenetelére. A következő tanévre ötvennégy növendéket vesz fel az internátus egyesület választmánya. Ellátási dij havi 350 korona lesz és féléven- kint 100 korona beiratásl dij. Ebben benne van: lakás és koszton kívül fűtés, világítás, mosás, tanulmányi és egészségügyi felügyelet (két intézeti orvos). Az internátus egyesület választmánya kedvezményt nyújt a tanuló szüleinek vagyoni viszonya, a tanuló magaviseleté és tanulmányi előmenetele, valamint az Internátus Egyesület anyagi helyzetéhez mérten. A kedvezményt kérők mellékeljék a tandíjmentességhez szükséges nyomtatványt szabályszerűen kitömve és lepecsételve, llgy a felvételre, mint az esetleges kedvezményre a bélyegmentes kérvény 1937 julius 10- ig Orosz György reálgimnáziumi tanár, az Internátus Egyesület titkára címére küldhetők. FELVÉTEL A KOMÁROMI PALKOVICH- DIÁKMENZÁRA Mindazok a tanulók, akik az 1937/38. iskolai évben a Diákmenza bentlakó vagy étkezésre bejáró növendékei kivánnak lenni, a felvételért való folyamodványukat a Diákmenza igazgatóságához (Komárom. Masa- ryk-ucca 10. sz., bencés székház) Írásban adják be legkésőbb julius 1-ig. A kérvényhez mellékelni kell az évvégi iskolai bizonyítványt és 1 korona válaszbélyeget. Akik kedvezményes ellátásban kivánnak részesülni, vagyontalansági bizonyítványt is csatoljanak folymodványukhoz és kimutatást arról, hogy hány kis- és. nagykorú testvérük van. A havi ellátás dija j négyszeri étkezéssel 320 korona, bejáróknál 160 korona. A növendékek tanári felügyelet alatt vannak az intézetben és a szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumot látogatják. A DIAKMENZA IGAZGATÓSÁGA. A pozsonyi római katolikus szlovák, né" met és magyar tannyelvű népiskolákba az 1937—'38. iskolai évre szóló beiratáso,k junius 28 (hétfőn) délelőtt 9—12-ig és délután 3—5-ig, úgyszintén junius 30-án (szerdán) 8—11-ig és 3—'5 óráig lesznek. Az I. osztályba lépő tanulók a szülők állampolgárságát, a betöltött 6. életévet és az oltást tartoznak igazolni. A magasabb osztálybelieket pedig az utolsó iskolai bizonyítvány alapján veszik fel. A szülők iskolás gyermekeiket már a jelzett időben okvetlenül írassák be. mivel utólagos beiratás sem a jelzett napokon kívül, sem szeptemberben nincsen és a késedelmes beiratás nehézségeket okoz és csakis iskolahatósági engedély alapján lehetséges. Az egyház- község az illetékes iskolai hatóságoknál az egyhuzamban, vagyis csakis délelőtti tanítást az 1937,—'38. iskolai évre is fogija kérelmezni. Az egyházközség a katolikus híveknek melegen ajánlja iskoláit. xx Az irg. nőv. Nemecké Pravno-Némctpróna, felvesznek internátusba gyermekeket, akik a német nyelvet elsajátítani óhajtják. A gyermekek járhatnak az irg. nőv. vezetése alatt álló német tannyelvű elemi iskolába. Egy éven belül jól megtanulják a nyelvet. Havi fizetés 250. ... KC. Bclr atás junius 27-től szeptember 1-lg.
