Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-23 / 141. (4287.) szám

XVL évf. 141. (4287) szám ■ Szerda ■ 1937 junius 23 Előfizetést árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki. vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská tt 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Az első év mérlege „A magyar kérdést a magyarság vezetőivel s nem csehszlovák pártok embereivel kell megoldani" Az egyesült párt országos vezetőségének zsolnai ülése - Jaross Andor és Esterházy János adtak beszámolót ­Járass Andor elnSki megnyitója — Nemzeti kisebbség vagyunk. S ez a körülmény sok irányban meghatározó té­nyező volt és ma is az. Az egyesült párt két ellenzéki párt erőösszetervőiből alakult. Ellenzéki harcot vívtunk egy esztendőn át és készeknek kell lennünk ezt a harcot to­vábbra is folytatni. Helyzetünk lényegében nem változott az elmúlt év alatt, de megváltoztak bizo­nyos körülmények, amelyek helyzetün­ket nem befolyásolják, de motiválják. Csehszlovákia szövetségi rends?ere — Államunk, a csehszlovák köztársaság külpolitikai helyzete lényegesen megválto­zott. Szövetségeseink tekintélye megcsor­bult. A köztársaság a maga * biztonságát a népszövetségre, Franciaországra, Orosz­országra és a kisantantra építette. A népszövetség születési hibáit nem tudva kiheverni, hatalmas uj palotájába egy vi­déki úri kaszinó tekintélyénél alig nagyobb erkölcsi tőkével vonult be: Franciaország Blum alatt világnézeti harcokra váltotta fel egykori történelmét formáló hatalmát; Oroszország további forradalmi mozgás­ban van s látszólag kijegecesedett erői is­mét feloldódtak s ma a világpolitika tőzs-* déjén az orosz részvényt alig lehet jegyez­ni: a kisantant egysége már csak az egyet­len trianoni magyar érdekvonalra zsugo­rodott. Ut megoldandó belső kérdés — Egy évvel ezelőtt — kezdte beszédét Jaross —' Érsekújvárod fogott kezet két történelmá' jellegű magyar erő, amelyek mindegyike ezer éven át volt megtartó té­nyezője a magyar létnek. Az egyik maga a nemzeti lét tudatából fakadó lelkiség: a magyar nemzeti gondolat, a másik a nem­zeti lét földi méreteit a végtelenbe beállító és konzerváló: a keresztény etika. A kér­dés fel volt vetve. Felelnünk kellett. A kézfogás epizódszerep marad-e vagy kifej­lesztője lesz egy olyan szellemiségnek, amely a két párt rendszeréből, a technikai­lag két testből, nemcsak egy fizikai testet, de egy pszichikai testet is tud formálni. A nemzeti keresztény vagy keresztény nemzeti gondolat olyan habitussá fejlő­dik-e, amely megteremti a csehszlová­kiai magyar ember egységes lelkiségét? Megvan a szellemi egység is! — A szervezetek technikai egyesítésén túl ezt a szellemet kellett meggyökereztet­nünk, kifejlesztenünk és általánosítanunk. Éreztük, tudtuk, hogy az egymásba illesz­tett két kéz erői akkor öntik át egymásba erőkomponenseiket, ha a kezet szorító szel­lem motorja azonos ütemben mozog. Állí­tom és felelősségem teljes súlyával jelen­tem be a párt igen tisztelt vezetőségének, hogy a technikai egyesítésen túl ezt a szellemi munkát is elvégeztük. A párt mögött álló tömegek lelkét egysé­ges szellemiség fonja át, amelyet a sors- közösség mélységes tudata, a szociális fe­lelősségérzet szorgalma és a nemzetér t* való gondoskodás hivatása tölt be. Aí egyesült párt sziklafala — Akik ezt a magától értetődő történel­mi folyamatot megérteni nem tudták, azt ellenkező anyagi jelentőségű érdekeltség j folytán gáncsolták, vagy ma is támadni; igyekeznek, egy hatalmas sziklafal előtt; állnak, amely a megdönthetetlenség szi­lárdságával és a megingathatatlansiág sú­lyával néz le rájuk. Ez a sziklafal nemcsak: egy párt szervezete, nemcsak azonos érde­keltségű emberek tömege, hanem maga a csehszlovákiai magyar nemzet. Ez a szikla­fal azonban nem rideg gránittömb, amely védőleg taszít, hanem élő testek és lelkek falanksza, amelyen belül kerülhet minden­ki, ha egyéni önzést és mellékérdeket félre­téve ki akarja venni részét a közös munká­ból, aki a magyarul beszélő könnyed gesztu­sán túl magyarul cselekedni és magyarul élni vállalkozik. Az egyesült párt kapui nincsenek lezárva s minden csehszlovákiai magyar számára van helyünk. Ezeknek 3 helyeknek az elfoglalása nem nekünk szóló megtisztelés, hanem az illető önbecsülését jelenti. — A teljes egység megteremtésén túl fel­adatunk volt a nemzet önvédelmi frontjának kiépítése és a mindennapi élet tengelyébe állított szolgálata. Állítom, hogy itt is helyt áll­tunk és a két párt eddiqi frontját itt is kiszélesí­tettük* — Á Hodfa vezetése alatt álló csehszlo­vák kormány ilyen körülmények között a külső stabilitás helyébe a belső védel­mi intézkedések sorozatával kívánt egyensúlyi helyzetet teremteni. Törvények logikus sorozata került egy év leforgása alatt a parlament elé, amelyek az állam védelmét katonai eszközökkel kí­vánták szolgálni, A következő lépesek a belső viszonyok pacifikálását kívánták volna meg. — Tárgyilagos szemmel ítélve, a köztár­saságnak öt közjogi jelentőségű problémája van, amelyek évek óta megoldatlanok, vagy itt-ott részleges látszatmegoldások­kal lettek irritálva. Ezek: a német kérdés, a magyar kérdés, a lengyel kérdés, S lo- venszkó autonómiája és Kárpátalja önkor mányzata. — A nemzeti kisebbségi kérdések megol­dását sürgetik a tényleges belső viszonyok, a békeszerződések és álkotmánytörvény megfelelő pontjai1: Szlovenszkó autonómiá­ját a pittsburghi szerződés, a legnagyobb szlovák párt és a szlovenszkói politikai többség: Kárpátalja önkormányzatát pedig a békeszerződés, valamint, alkotmánytör­vény idevágó pontjai és majdnem az osz­tatlan kárpátaljai közvélemény. — A német és lengyel kisebbségi prob­léma ezen nemzetek politikai ügyét képezi, amellyel szándékosan nem foglalkozom. Szlovenszkó és Kárpátalja önkormányza­tának mai helyzetét pedig Esterházy János kollégám fogja megvilágítani. Magam ré­széről a magyar kisebbség kérdéseivel kívánok foglalkozni. A magyarok nem szédithetők meg múlt századbeli kortesfogátokkal — Meg kell állapítanom, hogy a cseh-, szlovák kormányok kezdettől fogva hely­telenül átélték meg a magyar kisebbség kérdését. S ezen a téren hibásnak kell mi­nősítenem a csehszlovákizmus vezető egyé­niségeinek a magyar kérdéssel kapcsolatos és szinte csökönyös teóriáját, akik mint ma­gyar szakértők a jelenlegi népi magyar lelket a múlt szá­zadvég kortesvirtus eszközeivel gondol­ják megszéditení. Elfelejtették, hogy közben majdnem 40 év telt cl, uj ma­gyar generáció nőtt bele a közéletbe, világháború volt s az itteni magyarság közel 20 éve él kisebbségi életet. — Egyes egyéneknek juttatott ke­gyek, ajándékok, dohánytermelési, vagy újabban paprikatermelési engedélyek ut­ján gondolják egy nemzet lelkét meg­venni. Persze hiába, súlyos milliók úsznak el kor­teseszközökre lényegében véve eredmény­telenül, mert a magyar tömegek ellenzéki tábora gyengülés helyett állandóan erősödik. A magyar lelket nem lehet materiális mód­szerekkel megkörnyékezni. — A csehszlovákiai politikai vezetés kezdettől fogva abba a hibába esett, hogy a demokrácia fennen való hangoztatása és reklamirozása mellett mindenáron a cseh­szlovák nemzet szupremáciáját akarta a többi nemzet rovására kiépíteni és sajná­lattal kell megállapítanunk azt, hogy ez a politikai felfogás még ma sem tudott kez­deti mámorából józan értékméréssé letisz­tulni, hogy ennek megfelelően az államban lakó nemzetek települési területe, lélekszá- ma és erköcsi ereje szerint osztotta volna meg az állam javait, jogait és ezzel pár­huzamosan kötelességeit. Egyenrangúságot a magyar kisebbségnek! — A magyar nemzeti kisebbség többségi nemzet volt az államfordulat előtt s igy az uj államalakulatba olyan erkölcsi tőkét ho­zott magával, amely relatív magasabb igé­nyeket és életnívót feltételezett, ennek tu- data és elismerése helyett pedig éveken át éreztették vele uj megnehezült sor át. En­nek a nemzetnek meg kell adni azt a ran­párt köszönetét tolmácsolta a kassai ma­gyar választóknak, akik a párt iránt való ragaszkodásuknak s magyarságukhoz való rendíthetetlen kitartásuknak oly szép tanu- jelét adták a legutóbb lefolyt községi vá­lasztásnál. Üdvözölte ezután dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselőt, a párt par­lamenti klubjának elnökét abból az alka­lomból, hogy a budapesti Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjai sorába választot­ta. A pártvezetőség Szüllő Gézát nagy ün­neplésben részesítette. Jaross Andor elnök indítványára a párt­vezetőség jegyzőkönyvben mondott köszö­netét a szénátori mandátumáról hmondott dr. Törköly Józsefnek és üdvözölte man­dátumban utódját, dr. Szilassy Bélát. Jaross elnök ezután elmondotta meg­nyitó beszédét, amelyben egyebek között a következőket mondotta: ZSOLNA. — Az Egyesült Országos Ke- j resztényszocialista és Magyar Nemzeti; Párt országos végrehajtóbizottsága és or­szágos pártvezetősége vasárnap, a párt­egyesülés kimondásának első évfordulója ünnepén Zsolnán ülést tartott. Az ünnepi] ülésen az egyesült párt törvényhozói teljes számban, a végrehajtóbizottság és a párt­vezetőség tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Mindkét ülést Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke vezette. Az országos végrehajtóbizottság dr. Al- xinger László országos pártigazgató jelen­tése alapján foglalkozott a pártban létesí­tett szakosztályok ügyrendjével s azt szak­szerű vita után elfogadta, m3jd a pártve­zetőség ülésének anyagát készítette elő. I Az országos pártvezetőség délután 2 ;j órakor ült össze. Jaross Andor országos el- | nők az ülés megnyitása után az egyesülta

Next

/
Thumbnails
Contents