Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-23 / 141. (4287.) szám
XVL évf. 141. (4287) szám ■ Szerda ■ 1937 junius 23 Előfizetést árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki. vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská tt 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Az első év mérlege „A magyar kérdést a magyarság vezetőivel s nem csehszlovák pártok embereivel kell megoldani" Az egyesült párt országos vezetőségének zsolnai ülése - Jaross Andor és Esterházy János adtak beszámolót Járass Andor elnSki megnyitója — Nemzeti kisebbség vagyunk. S ez a körülmény sok irányban meghatározó tényező volt és ma is az. Az egyesült párt két ellenzéki párt erőösszetervőiből alakult. Ellenzéki harcot vívtunk egy esztendőn át és készeknek kell lennünk ezt a harcot továbbra is folytatni. Helyzetünk lényegében nem változott az elmúlt év alatt, de megváltoztak bizonyos körülmények, amelyek helyzetünket nem befolyásolják, de motiválják. Csehszlovákia szövetségi rends?ere — Államunk, a csehszlovák köztársaság külpolitikai helyzete lényegesen megváltozott. Szövetségeseink tekintélye megcsorbult. A köztársaság a maga * biztonságát a népszövetségre, Franciaországra, Oroszországra és a kisantantra építette. A népszövetség születési hibáit nem tudva kiheverni, hatalmas uj palotájába egy vidéki úri kaszinó tekintélyénél alig nagyobb erkölcsi tőkével vonult be: Franciaország Blum alatt világnézeti harcokra váltotta fel egykori történelmét formáló hatalmát; Oroszország további forradalmi mozgásban van s látszólag kijegecesedett erői ismét feloldódtak s ma a világpolitika tőzs-* déjén az orosz részvényt alig lehet jegyezni: a kisantant egysége már csak az egyetlen trianoni magyar érdekvonalra zsugorodott. Ut megoldandó belső kérdés — Egy évvel ezelőtt — kezdte beszédét Jaross —' Érsekújvárod fogott kezet két történelmá' jellegű magyar erő, amelyek mindegyike ezer éven át volt megtartó tényezője a magyar létnek. Az egyik maga a nemzeti lét tudatából fakadó lelkiség: a magyar nemzeti gondolat, a másik a nemzeti lét földi méreteit a végtelenbe beállító és konzerváló: a keresztény etika. A kérdés fel volt vetve. Felelnünk kellett. A kézfogás epizódszerep marad-e vagy kifejlesztője lesz egy olyan szellemiségnek, amely a két párt rendszeréből, a technikailag két testből, nemcsak egy fizikai testet, de egy pszichikai testet is tud formálni. A nemzeti keresztény vagy keresztény nemzeti gondolat olyan habitussá fejlődik-e, amely megteremti a csehszlovákiai magyar ember egységes lelkiségét? Megvan a szellemi egység is! — A szervezetek technikai egyesítésén túl ezt a szellemet kellett meggyökereztetnünk, kifejlesztenünk és általánosítanunk. Éreztük, tudtuk, hogy az egymásba illesztett két kéz erői akkor öntik át egymásba erőkomponenseiket, ha a kezet szorító szellem motorja azonos ütemben mozog. Állítom és felelősségem teljes súlyával jelentem be a párt igen tisztelt vezetőségének, hogy a technikai egyesítésen túl ezt a szellemi munkát is elvégeztük. A párt mögött álló tömegek lelkét egységes szellemiség fonja át, amelyet a sors- közösség mélységes tudata, a szociális felelősségérzet szorgalma és a nemzetér t* való gondoskodás hivatása tölt be. Aí egyesült párt sziklafala — Akik ezt a magától értetődő történelmi folyamatot megérteni nem tudták, azt ellenkező anyagi jelentőségű érdekeltség j folytán gáncsolták, vagy ma is támadni; igyekeznek, egy hatalmas sziklafal előtt; állnak, amely a megdönthetetlenség szilárdságával és a megingathatatlansiág súlyával néz le rájuk. Ez a sziklafal nemcsak: egy párt szervezete, nemcsak azonos érdekeltségű emberek tömege, hanem maga a csehszlovákiai magyar nemzet. Ez a sziklafal azonban nem rideg gránittömb, amely védőleg taszít, hanem élő testek és lelkek falanksza, amelyen belül kerülhet mindenki, ha egyéni önzést és mellékérdeket félretéve ki akarja venni részét a közös munkából, aki a magyarul beszélő könnyed gesztusán túl magyarul cselekedni és magyarul élni vállalkozik. Az egyesült párt kapui nincsenek lezárva s minden csehszlovákiai magyar számára van helyünk. Ezeknek 3 helyeknek az elfoglalása nem nekünk szóló megtisztelés, hanem az illető önbecsülését jelenti. — A teljes egység megteremtésén túl feladatunk volt a nemzet önvédelmi frontjának kiépítése és a mindennapi élet tengelyébe állított szolgálata. Állítom, hogy itt is helyt álltunk és a két párt eddiqi frontját itt is kiszélesítettük* — Á Hodfa vezetése alatt álló csehszlovák kormány ilyen körülmények között a külső stabilitás helyébe a belső védelmi intézkedések sorozatával kívánt egyensúlyi helyzetet teremteni. Törvények logikus sorozata került egy év leforgása alatt a parlament elé, amelyek az állam védelmét katonai eszközökkel kívánták szolgálni, A következő lépesek a belső viszonyok pacifikálását kívánták volna meg. — Tárgyilagos szemmel ítélve, a köztársaságnak öt közjogi jelentőségű problémája van, amelyek évek óta megoldatlanok, vagy itt-ott részleges látszatmegoldásokkal lettek irritálva. Ezek: a német kérdés, a magyar kérdés, a lengyel kérdés, S lo- venszkó autonómiája és Kárpátalja önkor mányzata. — A nemzeti kisebbségi kérdések megoldását sürgetik a tényleges belső viszonyok, a békeszerződések és álkotmánytörvény megfelelő pontjai1: Szlovenszkó autonómiáját a pittsburghi szerződés, a legnagyobb szlovák párt és a szlovenszkói politikai többség: Kárpátalja önkormányzatát pedig a békeszerződés, valamint, alkotmánytörvény idevágó pontjai és majdnem az osztatlan kárpátaljai közvélemény. — A német és lengyel kisebbségi probléma ezen nemzetek politikai ügyét képezi, amellyel szándékosan nem foglalkozom. Szlovenszkó és Kárpátalja önkormányzatának mai helyzetét pedig Esterházy János kollégám fogja megvilágítani. Magam részéről a magyar kisebbség kérdéseivel kívánok foglalkozni. A magyarok nem szédithetők meg múlt századbeli kortesfogátokkal — Meg kell állapítanom, hogy a cseh-, szlovák kormányok kezdettől fogva helytelenül átélték meg a magyar kisebbség kérdését. S ezen a téren hibásnak kell minősítenem a csehszlovákizmus vezető egyéniségeinek a magyar kérdéssel kapcsolatos és szinte csökönyös teóriáját, akik mint magyar szakértők a jelenlegi népi magyar lelket a múlt századvég kortesvirtus eszközeivel gondolják megszéditení. Elfelejtették, hogy közben majdnem 40 év telt cl, uj magyar generáció nőtt bele a közéletbe, világháború volt s az itteni magyarság közel 20 éve él kisebbségi életet. — Egyes egyéneknek juttatott kegyek, ajándékok, dohánytermelési, vagy újabban paprikatermelési engedélyek utján gondolják egy nemzet lelkét megvenni. Persze hiába, súlyos milliók úsznak el korteseszközökre lényegében véve eredménytelenül, mert a magyar tömegek ellenzéki tábora gyengülés helyett állandóan erősödik. A magyar lelket nem lehet materiális módszerekkel megkörnyékezni. — A csehszlovákiai politikai vezetés kezdettől fogva abba a hibába esett, hogy a demokrácia fennen való hangoztatása és reklamirozása mellett mindenáron a csehszlovák nemzet szupremáciáját akarta a többi nemzet rovására kiépíteni és sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy ez a politikai felfogás még ma sem tudott kezdeti mámorából józan értékméréssé letisztulni, hogy ennek megfelelően az államban lakó nemzetek települési területe, lélekszá- ma és erköcsi ereje szerint osztotta volna meg az állam javait, jogait és ezzel párhuzamosan kötelességeit. Egyenrangúságot a magyar kisebbségnek! — A magyar nemzeti kisebbség többségi nemzet volt az államfordulat előtt s igy az uj államalakulatba olyan erkölcsi tőkét hozott magával, amely relatív magasabb igényeket és életnívót feltételezett, ennek tu- data és elismerése helyett pedig éveken át éreztették vele uj megnehezült sor át. Ennek a nemzetnek meg kell adni azt a ranpárt köszönetét tolmácsolta a kassai magyar választóknak, akik a párt iránt való ragaszkodásuknak s magyarságukhoz való rendíthetetlen kitartásuknak oly szép tanu- jelét adták a legutóbb lefolyt községi választásnál. Üdvözölte ezután dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselőt, a párt parlamenti klubjának elnökét abból az alkalomból, hogy a budapesti Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta. A pártvezetőség Szüllő Gézát nagy ünneplésben részesítette. Jaross Andor elnök indítványára a pártvezetőség jegyzőkönyvben mondott köszönetét a szénátori mandátumáról hmondott dr. Törköly Józsefnek és üdvözölte mandátumban utódját, dr. Szilassy Bélát. Jaross elnök ezután elmondotta megnyitó beszédét, amelyben egyebek között a következőket mondotta: ZSOLNA. — Az Egyesült Országos Ke- j resztényszocialista és Magyar Nemzeti; Párt országos végrehajtóbizottsága és országos pártvezetősége vasárnap, a pártegyesülés kimondásának első évfordulója ünnepén Zsolnán ülést tartott. Az ünnepi] ülésen az egyesült párt törvényhozói teljes számban, a végrehajtóbizottság és a pártvezetőség tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Mindkét ülést Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke vezette. Az országos végrehajtóbizottság dr. Al- xinger László országos pártigazgató jelentése alapján foglalkozott a pártban létesített szakosztályok ügyrendjével s azt szakszerű vita után elfogadta, m3jd a pártvezetőség ülésének anyagát készítette elő. I Az országos pártvezetőség délután 2 ;j órakor ült össze. Jaross Andor országos el- | nők az ülés megnyitása után az egyesülta
