Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-17 / 136. (4282.) szám

1937 junius 17, csütörtök*

3

tra<^Mag^arhirlap

BBHBBHMBHBai

Kárpátalján a teljes autonómia, Szlovenszhán a plttsbnrghi eguezmeny megvalósítását követelte Esterházy

■■■ Esterházy beszéde a kárpátaljai kormányzó jogköréről szóló javaslat vitájában ■■■■ „Autonómia alatt legalábbis olyan autonómiát kell értenünk, amilyet a horvátok élveztek"

PRÁGA. — Jelentettük röviden, hogy Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke a képviselőház keddi ülésén hosszas beszédben bírálta a kárpátaljai kormányzó jogkörének ideiglenes szabályozásáról szóló kormányjavaslatot. A közjogi tartalma miatt közérdekű beszédet teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük:

mégis a csehszlovák többségi pártok szemében kellemetlen volna, már most hangoztatom azt, hogy

kritikámnak semmi bántó éle nincsen és tisztán törvényhozói kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor a Ház plénuma előtt illő tisztelettel rámutatok arra, hogy ebben az országban a törvényeket úgy

alkotják meg, hogy a kormány hivatkoz- hassék arra, hogy a rárótt kötelezettségeket teljesítette, de sajnos mi, akik itt bent élünk és akiknek az ilyen törvényekből előnyök kellene, hogy származzanak, csak azt látjuk, hogy a törvény meg lesz szavazva, de ebből a világon semmi előnyünk nincs.

Egy hölgy visszanyerte karcsúságát

és megszabadult a felesleges hájtól ’l

Nem csoda, ha az alanti levél írónője azt hitte, hogy az élet csak teher a számára, mert felesleges hájtömeg terhelte és tele volt mindenféle panasszal. Majdnem min-, dennel kísérletezett, ami módjában állt, mig egy szép napon Kruschen-sót kezdett szedni és a könnyebbülés mindjárt jelentkezett. Most már elmúltak panaszai és ismét visszanyerte karcsúságát. Érdemes elolvasni saját vallomását:

,,Körülbelül hat hónappal ezelőtt fájdalmak kínoztak és majdnem 100 kilót nyomtam. Az életem egészen elkeserített mindaddig, mig egy szép napon, sok haszontalan kísérletezés után megpróbáltam a Kruschen-sót. Rögtön jobban éreztem magam. Visszanyertem karcsú derekamat és megszabadultam panaszaimtól. El kell mondanom, hogy a Kruschen-só nagyszerű és ezt elmesélem minden barátomnak.

E. V.-né.“

Egy nagyhorderejű javaslat

— A parlament nyári szünetének megkezdése előtt jónak látta a kormány •— kezdette beszédét Esterházy —, hogy előterjesszen egy törvényjavaslatot a Ház elé, amely a várva-várt ruszin kérdés elintézését kellene, hogy eredményezze. Is. merve a prágai parlament szokásait, már eleve tiltakozom pártom nevében a tárgyalás módja ellen, mert mi úgy látjuk, hogy egy ilyen nagy horderejű törvényjavaslatot nem lehet két nap alatt letárgyalni olymódon, hogy a hozzászólás idejét a Ház elnöksége korlátozza.

Nem vagyok hive a fölösleges szószapori- tásnak, de valahogy uav érzem, hogy a köztársaság fennállása óta ilyen fontos törvényjavaslat még nem került a * Ház elé

, és épp ezért kivételt kellett volna tennie a Ház elnökségének a beszédidő megállapításánál csak azért, hogy tárgyilagos kritikánkat kifejthessük teljes egészében és ezzel lehetővé tegyük, hogy

Ruszinszkó autonómiája tényleg a béke- szerződések idevonatkozó rendelkezései szerint alkottassák meg.

A békeszerződés rendelkezései Kárpátaljáról

— A magunk részéről az előttünk fekvő törvényjavaslat bírálatánál kénytelenek vagyunk kiindulni az 1919 szeptember 10-én Saínt Germain en Laye-ben kötött békeszerződés második fejezetének 10—13. cikkeiben foglak rendelkezéseiből, amelyek szószerint a következő intézkedéseket tartalmazzák:

„Csehszlovákia kötelezi magát arra, hogy a ruszinoknak, a Kárpátoktól délre fekvő területét a szövetséges és társult főhatalmak által megállapított határok között a csehszlovák állam keretében autonóm egység alakjában oly szervezettel látja el, amely a Csehszlovákia egységével összeegyeztethető legszélesebb körű autonómiával rendelkezik. (10. cikk.)

A ruszinoknak a Kárpátoktól délre fek-j vő területe autonóm országgyűléssel fog! bírni. Ez az országgyűlés fogja a törvényhozó hatalmat gyakorolni a nyelvoktatás és vallás ügyeiben, valamint a helyi köz- igazgatási és minden egyéb oly kérdésekben, amelyeket a csehszlovák állam törvényei hatáskörébe fognak utalni. A ruszinok területének kormányzóját a csehszlovák köztársaság elnöke nevezi ki és a kormányzó a ruszin országyülés előtt lesz felelős. (11. cikk.)

Csehszlovákia hozzájárul ahhoz, hogy a ruszinok területének hivatalnokait, ameny- nyiiben lehetséges, a terület lakói közül válasszák. (12. cikk.)

Csehszlovákia a ruszinok területének méltányos képviseletet biztosit a csehszlovák köztársaság törvényhozó ülésében, amelyben az említett terület a csehszlovák köztársaság alkotmányának megfelelő módon választott képviselőket fog küldeni. Mindazonáltal e képviselőknek a csehszlovák országgyűlésen nem lesz szavazati joguk oly törvényhozási kérdésekben, amelyekkel egyező kérdések a ruszin tartó- mánygyülés hatáskörébe vannak utalva. (13. cikk.)"

Tárgyilagos bírálat

—• Mielőtt a javaslat bírálásába belekezdenék, előre kell bocsátanom azt, hogy ez itt részemről elhangzandó kritika tisz- tárgyilagos lesz és ha tartalma netán

A csatlakozáskor kikötötték az autonómiát

— Amidőn 1918. év végén, a világháború befejeztével és a nagyhatalmak segítségével megalakult a csehszlovák köztársaság, akkor

Kárpátalja azzal a feltétellel csatlakozott a csehszlovák köztársasághoz, hogy teljes autonómiát fog kapni.

Hogy Kárpátaljának Csehszlovákiához való csatlakozása mennyire függött az autonómiától, ennek legfőbb bizonyítéka a már előbb idézett és idevonatkozó rendelkezése a békeszerződésnek. Már most eltelt 19 év, mig egyáltalában rászánta magát a csehFvlost már csak 1 perc a befőzés ideje!

és70 százalékkal több a gyümölcsíz (lekvár),mert ■ MARMELIN a segítőtárs, a Haas müvek legújabb gyártmánya |S

szlovák kormány, hogy a ruszin autonómia kérdését a parlament elé vigye. Ez a tény maga mérhetetlen károkat okozott Kárpátaljának, mondhatnám, hogy ezen károk szinte javíthatatlanok.

19 év eltelte után „autonómia törvény- javaslat" címén elénk adnak egy olyan javaslatot, amely egyszerűen komolytalannak minősíthető, mert a benne foglalt rendelkezéseik eleve lehetetlenné teszik azt, hogy Kárpátalja lakossága önmaga intézkedjen saját sorsa fölött.

A horvát minta

eldönteni. Nem szeretnék oly színben föltűnni, mint akinek jós tehetsége van, de előre látom mar azt, hogy minden fontosabb kérdésben a kormányzó és alkormányzó sohasem fog megegyezni és akkor automatikusan a minisztériumok fogják eldönteni ezt a kérdést legjobb csehszlovák belátásuk szerint és ezen intézkedést autonómiának fogják nevezni.

Egyelőre nem...

— A javaslat indokolása egy érdekes megállapítást tartalmaz. Ez pedig az, hogy az előadó ur bevallja, hogy a kormány által előterjesztett javaslat nem tartalmazza mindazt, amit tartalmaznia kéne, de megint csak hivatkozik arra, hogy

egyrészt Kárpátalja lakosságának hiányos fölkészültsége, valamint az állam egységének érdeke azt követeli, hogy a teljes jogok birtokába Kárpátalja egyelőre ne kerüljön.

Ez ellen a megállapítás ellen már eleve tiltakoznom kell, mert Kárpátalja lakossága igenis fölkészült a maga ügyeinek vezetésére és

a kormánynak nem kellett volna semmi mást sem csinálnia, mint tárgyalási alapul venni az orosz központi nemzeti tanács törvényjavaslatát Kárpátalja autonómiáját illetően.

A Kruschen olyan sókat tartalmaz, amelyek a belső szerveknek helyes működésük szabályozásában segítségükre vannak, — ugyanis a felesleges anyagok naponkénti kiválasztását elősegítik, amelyek a testet csak terhelik. Ezzel együtt éltünik a csúnya háj is, — mindenesetre lassan, de biztosan. 2389

Természetesen a kormány, mint mindig, az ellenzéki párt javaslatát ex offo elutasítja, mégha az oly kiváló és életrevaló volna is.

Autonómia és a körmi ny ellenőrzési joga

— Szerintem nem hagyható figyelmen kívül az, hogy Ruszinszkó autonóm hatalma a csehszlovák államhatalomnak egyik ága, amiből nem következik, hogy Kárpátalja autonóm hatásköre a csehszlovák kormány ellenőrzése alatt állna. A román kisebbségi szerződés 11. cikke a székely és szász autonómiát kifejezetten a román államhatalom ellenőrzése alá helyezi (sous le controle de 1‘État roumain), addig a csehszlovák kisebbségi szerződés 10—13. cikkeiben egyetlenegy, az állami ellenőrzésre távolról is utaló kifejezést sem találunk. Ebből az következik, hogy

autonóm ügyekben a csehszlovák államnak Ruszinszkó fölött nincs ellenőrzési joga.

— Autonómia alatt legalábbis olyan autonómiát kell hogy értsünk, mint amilyen autonómiát élveztek a horvátok az 1868-as 30. törvénycikk alapján.

— Valószínűnek tartom azt, hogy a horvát autonómia kérdését a csehszlovák parlament tagjai közül talán legjobban éppen a miniszterelnök ur ismeri, aki hosszú évek során át, mint nemzetiségi képviselő tagja volt a budapesti parlamentnek. Ha az ember figyelmesen elolvassa az előbb említett törvényt és összehasonlítja ezt a kormánypártok által most benyújtott törvényjavaslattal, akkor teljes tárgyilagosságom mellett merem állítani azt, hogy

a csehszlovák intéző körök egy másodpercig sem gondolnak komolyan arra, hogy Ruszinszkó autonómiához jusson. Méltóztassank figyelemmel elolvasni a horvát autonómiát meghatározó törvényt és meg fognak győződni arról, hogy ott a legapróbb részletekig minden pontosan ki volt dolgozva

s a horvátok jogai respektálva voltak, úgy hogy a törvény életbelépésének napján minden egyes magyar tudta azt, hogy hányadán állnak és hogyan kell intézni egyrészt saját ügyeiket, másrészt a közös ügyeket. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem válik díszére a prágai törvényhozásnak, mert

megcsúfolása a békeszerződéseknek és megalázó Kárpátalja összlakosaira nézve.

A szakminiszterek teljes beleszólási joga

— Ha csak egyet nézek a javaslatnál, akkor minden körülmények között tiltakoznom kell az ellen a rendelkezés ellen, ahogy a kormányzó és alkormányzó jogkörét szabályozzák.

A javaslat úgy szól, hogy amennyiben a kormányzó és alkormányzó valamely kérdésben megállapodni nem tud, úgy a vitás esetet az ügy illetékes minisztere fogja

Ruszinszkó autonómiájának fölfogásunk szerint tárgyai:

1. A nyelvi autonómia, amely azt jelenti, hogy Ruszinszkó önmaga szabályozza a területén működő autonóm és állami hatóságok hivatalos nyelvét. így tehát a Kárpátalján fönnálló nyelvi kérdések ellentétét Kárpátalján kell eldönteni, a megegyezést ott kell megkötni, nem pedig Prágában. Ez magyar szempontból azért is fontos, mivel Kárpátaljának nagyszámú magyar lakosa ily körülmények között nyelvi jogait ki tudná harcolni és el tudná legalább azon minimumot érni, amit most a szűkkeblű csehszlovák hatóságok nem akarnak neki elismerni.

A magyar kisebbség tagjait ugyanis az autonóm területen legalább azok a nyelvi jogok illetik meg, amelyeket nekik a 7. cikk

4. bekezdése biztosit az állam egész területére nézve.

2. Közoktatásügyi autonómia, nemcsak az iskolaügy, hanem az egész közművelődés szabályozását is magában foglalja.

Egyetlen korlátozás a szerződés 8. és 9. cikke. A 9. cikk azokat a föltételeket állapítja meg, amelyek mellett az állam a nyelvi kisebbségek gyermekei részére is nyilvános iskolákat létesíteni köteles és amelyek szerint a kisebbségeket megfelelő rész illeti meg a közköltségvetésekből közoktatási, vallási és jóléti célokra előirányozott összegekből. Ezek a jogok az autonóm terület kisebbségeit és ezek között a magyarokat is megilletik.

3. A vallásügyi autonómia, mindazokat a jogokat foglalja magában, amelyeket egyházpolitikai vonatkozásban az állam szokott gyakorolni.

Főleg kiterjed az autonóm területet illetően az állam és az egyház közti viszony szabályozására is*

4. A belső közigazgatás: ez alatt nemcsak a községi önkormányzatot és igazgatást, hanem az egész közigazgatást, tehát a járásokét és tartományét is, különösen az autonóm tisztviselői állások betöltését, valamint az autonóm vagyon kezelésének szabályozását kell érteni.

— A békeszerződések értelmében Ruszinszkó autonómiája úgy a törvényhozásra, mint a végrehajtásra kiterjed.

Az autonóm országgyűlés a törvényhozás jogát gyakorolja az előbb fölhozott autonóm ügyekben, melyeket itt ismertettem.

Ezt a törvényhozói jogát a szerződés szerint senkivel sem osztja meg, tehát a köz- társasági elnökkel sem, a prágai parlamenttel sem, de legkevésbé a kormányzóval.

Az említett szerződés ugyanis minden félreértést kizáróan úgy rendelkezik:

„az említett országgyűlés gyakorolja a törvényhozási hatalmat".

(La dite diéte exercera le pouvoir Iégisla- tif.) Ha éz nem állna százszázalékosan igy, ha a szerződést kötők bárkinek beleszólási jogot, vagy akár vétójogot akartak volna biztosítani, úgy ezt a szerződésbe föl is vették volna.

Eltérés a békeszerződés és az alkotmány közt

— Ruszinszkó autonómiáját a csehszlovák állam alkotmányába becikkelyezte. Ellenben a saintgermaini szerződés 10—13. cikkeitől eltérően. A csehszlovák alkotmány szerint

„a ruszinszkói országgyűlés által hozott törvények, ha azokhoz a köztársaság elnöke aláírásával hozzájárul, külön gyűjteményben tétetnek közzé és a kormányzó által is aláíratnak".

(3. §. 4. bekezdés.) A szerződés m agya ráKárpátalja autonómiájának köre