Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-09 / 105. (4251.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ul i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 *1 1. • • SÜRGŐN YCIM: HIRLRP, PRRHR. A LÉGHAJÓ PUSZTULÁSA UTÁN Irta: Szvathó Pál lljabb negyven halott gyarapítja a légha­józás mártírjainak számát. Bármennyire úgy látszik, hogy a levegő meghódítása befeje­zett tény és az emberi értelem hadserege végérvényesen megszállta a sztratoszféráig terjedő légi birodalmat, a meghódított elem nem adta meg magát s ha emberi béklyók alatt nyög is, szabadcsapatai néha-néha megrohannak és elpusztítanak egy-egy em­beri különitményt. Soká fog tartani, amíg ezt a gyarmatot, a levegőt végleg pacifizál- juk. Ezer próba és áldozat kell s az elemek­kel való béke akkor sem lesz örök. Beszél­tünk utasokkal, akik a Hindenburgon száll­tak át egyszer-kétszer Amerikába! valósá­gos Ikarosz-élményeik voltak, nem győzték magasztalni a repülő szállodát, ezt a nyu­godt, biztos lebegést a világ fölött, a szalo­nokat, a bárokat, a tánczenét, a manikűrt és a pedikűrt kétezer méter magasságban, amig a kiegyensúlyozott hatalmas test diszkrét finomsággal suhant halkan a felhő­kön át és vitte az embert céljai felé. Az első légi jármű, ami nem ráz, mondották az uta­sok, s áhol nem érezni, Hogy az ember a semmiben úszik. De húsz méterre a föld fö­lött, amikor a globetrotter már fölvette fel­öltőjét, begombolta a kesztyűt és az útleve­lét kezébe véve, a szép ut zsibbasztó emlé­kével föllélegzett: >— „megérkeztünk", — mondotta, s indult a kijárat felé, — ebben a váratlan pillanatban fújta el a végzet gőgös és diadalmas életét. A levegőt meghóditot- tuk, de a levegő mindennap föllázad elle­nünk. A szakértők majd megállapítják, mi volt a szerencsétlenség oka. Az egyik ok máris nyilvánvaló: Németország szegénysége. Eckener bús szavaiból ismerjük a fried- richshafeni Zeppelin-müvek hosszú küzdel­mét a biztos gázért, a héliumért, amely a szerencsétlenségek legnagyobb százalékát meggátolhatja, s tudjuk, hogy a valutáris helyzet eddig nem engedte meg a drága anyag megvásárlását, s az igazgatóság csak most gondolhatott beszerzésére, amikor a pompás léghajó egyéves forgalmának anya­gi sikere lehetővé tette a beruházkodást. Késő volt. Meglep bennünket a bátorság, amivel a németek kijelentik, hogy a zeppe- linépitést nem hagyják abba. Az „R 101" katasztrófája után az angolok, az Akron és a Macon pusztulása után az amerikaiak nyomban abbahagyták. A friedrichshafeniek biztosabbak a dolgukban? Istenkisértésnek hangzik, amikor most Hitler, Göring és a sok üzemigazgató, mérnök, pénzember nem várt lelkesedéssel hirdeti, hogy csakazértis uj léghajókat építenek, többet és gyorsab­ban, mint eddig, kétszeres szorgalommal és pénzáldozatokkal. Az L. Z. 130 és 131 máris munkában van, nagyobb lesz, mint a Hindenburg, száz luxuskabinban selyem és bársony között, antik szobrok, zenélő órák és szökőkutak társaságában repülhet velük a szorgos üzletember a másik világ felé. A visszahatásban, amit a Hindenburg pusztu­lása Németországban keltett, benne van az uj német ember jelleme, a határtalan csökö­nyösség, amivel a német ma dacolni mer mindennel, az elemekkel is. Csak azért is, mondja, s úgy bízik önmagában, mint a mániákus. Nem adja meg magát, minél na­gyobb csapás éri, annál lelkesebben rohan a célja felé s az sem győzi le vagy változtatja meg fölfogását, ha égszakadás, földindulás sújtja porba kitervezett alkotásait. Beleszól­VITORIA. — A nemzeti csapatok Mola tábornok vezetése alatt csütörtökön újra megkezdték az offenzivát a bilbaói fronton és számos falut és stratégiailag fontos hegy­csúcsot. meghódítottak. Péntek éjjel alig kétszáz méter távolságban voltak a Sollube hegytől, a kormánycsapatok legerősebb ál­lásától. A hegyért folyó küzdelemben Ane- to község közelében a kormánycsapatok 80 halottat és 24 foglyot vesztettek, közöt­tük két kapitányt. ütközet Toledotól délre MADRID. — A nemzetiek pénteken erős támadást hajtottak végre Toíedótól délre. Hir szerint elfoglalták Arges községet. A kormánycsapatok a támadásra Toledo he­ves ágyúzásával feleltek. Két gránát tönk­retette a villanymüveket. A nacionalisták támadásuknál páncélos teherautomobilokat RÓMA. — Hivatalos jelentés szerint a kormány visszahívta Londonból az ottlévő újságírókat. A meglepetést keltő rendsza­bályt azzal indokolják, hogy az olaszok az angol sajtó fasisztaellenes hadjárata miatt kénytelenek az erélyes , rendszabályhoz nyúlni. Ezzel a sajtókonfliktussal az angol­olasz ellentét újból kiéleződött. Egy olasz kormányrendelet három kivételével kitiltja az angol lapokat Olaszországból. Csak a Daily Mail, az Evening News és a Monday Observer jöhet be a jövőben Olaszor­szágba, ni nehéz. Hagyni kell, nem tudni, ki az erő­sebb. S mégis, a Hindenburg fölrobbanása után történt valami, ami jólesik a békebarátok­nak. Egy-két újságot kivéve, a világ közvé­leménye ez. egyszer nem válaszolt politiká­val az eseményre, nem keverte be a szegény utasok halálába azt az ,ideológiai harcot", ami ma a legföltolakodóbb a kontinensen, s a legszívesebben a fürdőkádból, a babfőze­és gépesített osztagokat használtak. A leg­eik eseredettebb harc Toledotól délre a vas­útvonal birtokáért folyt, ahol a nemzetiek páncélvonatot haszir'tak. Az United Press munkatársa a kormánycsapatok főhadiszál­lásáról úgy értesül, hogy a nemzetiek jelen­tős eredményt nem értek el, ámbár néhány község birtokukba esett. Madrid bombázása pénteken tovább folyt. A gránátok kilenc embert megöltek, közülük négyet egy kávéház terraszán. Pénteken a nemzetiek a Manzanares partján is támadtak. Megkísérelték, hogy átkeljenek a folyón és fölszabadítsák az egyetemi városban levő nemzetieket, de a hídépítést a kormánytüzérség megakadá­lyozta. A Jarama-fronton ugyancsak heves har­cokra került a sor, A kormánycsapatok tá­Angol illetékes körökben nagy megdöbbenést és föltünést keltett az olasz újságírók visszaren­delése éppen most, négy nappal a koronázás előtt. A Duce magatartása arra vezethető vissza, hogy Anglia meghívta Haile Szelassziet, a volt abesszín négust is a koronázásra, amit az olaszok köz­vetlen provokációnak tekintenek. Ezenkívül az angol lapok állandóan azt állították, hogy Spa­nyolországban Franco oldalán nem önkéntesek, hanem rendes olasz sorkatonák küzdenek. A jö­vőben csak Rothermere sajtója juthat el Olaszor­szágba. Előzetesen az angol kormányt nem tájé­koztatták a tervezett lépésről, ami még jobban elmérgesitette a helyzetet. Az olasz—angol kon­fliktus igy tetőpontra hágott. lékből, ágyunk párnái közül is azt kiáltaná felénk: „ember, mi vagy, fasiszta vagy kom­munista, miért teszed azt, amit teszel, bal- oldaliságod, vagy jobboldaliságod miatt?" Csodálatosképen hallgat e kar (vagy még nem jött meg a hangja?), s úgy látszik, nem indul meg a vita, ki követte el a merényle­tet a zeppelin ellen, a jobboldal vagy a bal­oldal, s kinek van haszna az eseményből, a fasizmusnak vagy a bolsevizmusnak, Ellen­madtak, de nem jutottak a nemzetiek máso­dik védelmi vonaláig. Barcelonában 186 ember esett el LONDON. — A barcelonai rádió hiva­talos jelentése szerint a barcelonai nyugta­lanságok folyamán 186 ember életét vesz­tette, 40 pedig megsebesült. Mig a katalán fővárosban nyugalom uralkodik, a vidéken tovább tart a nyugta­lanság. Caballero spanyol miniszterelnök repülőgépen Barcelonába érkezett. Ugyan­akkor Azana spanyol elbök egy katalán delegációval Valenciába utazott Mégis Spanyolországban helyezik el a bilbaói menekülteket PARIS. — Franciaország és Anglia kez­detben ellenezték Franconak azt a tervét, hogy a bilbaói asszonyokat és gyermekeket ne tengeri utón szállítsák el, hanem a spa­nyol szárazföld egy kijelölt semleges terü­letén helyezzék el. A Quai d’Orsay jelen­tése szerint a nagyhatalmak most foglal­koznak Franco tervével és nem lehetetlen, hogy elfogadják azt. A menekülteket Spa­nyolországnak azokra a területeire szállí­tanák, amelyeket a polgárháború megkí­mélt. A nemzetiek szívesen beleegyeznének az asszonyok és gyermekek elszállításába, mert igy ellenőrizhetnék azt, nem mene­kült-e el Bilbaoból olyan ember is, akit a nemzetiek felelősségre akarnak vonni. Tegnap újabb két, menekültekkel telt hajó hagyta el Bibaot. Az egyiknek fedél­zetén 2300 menekült volt, a másikon 390. Az osztrák külügyi államtitkár Londonban és Páriskan BÉCS. — Schmidt Guido osztrák kül­ügyi államtitkár szombaton Londonba uta­zik, ahol Ausztriát képviselni fogja a május 12-iki koronázáson. Visszatértében Schmidt megállapodik Párisban, ahol megnyitja a világkiállítás osztrák csarnokát. Jólértesült körök szerint az osztrák diplomata London­ban Edennel és Baldwinnal, Párisban Bkunmal és Delbossal fog tárgyalni. Alóla tábornok folytatja előnyomulását Megindult a harmadik offetuiva Bilbao ellen Kezdeti sikerek ■ A nemzetiek Madridnál is támadnak • Bilbao kiürítése Kiéleződött az angol-olasz konllikitts BnBmnmunemnmuumBHmumueamuHBmBHMBHöuuBBBBnunMumineuuBUMeuoui Visszarendelték Angliából az olasz újságírókat A Rothermere-sajtó kivételével kitiltották Itáliából az angol lapokat Az ok: Haile Szeiatszié meghívása és a spanyolországi sajtókampány Ha; Kis Magyarok lapja 105. (4251) szám • Vasárnap • 1937 május 9 Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents