Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-27 / 119. (4265.) szám

XVI. évf. 119. (4265) szám • Csütörtök ■ 1937 május 27 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. ® « SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHR. Rövid és heves vita Géniben Abesszínia kizárásáról Meglepetésszerü lengyel javaslat - Mexikó a lengyel kívánság és Abesszínia kizárása ellen - Két álláspont harca * Kramár halála (sp) — Nem szerette a magyarokat. Nem értett, nem ismert bennünket, makacs előítéleteiben sohasem ingott meg. Halála­kor mégis meghajtjuk a tisztelet zászlaját koporsója előtt s annyi elismeréssel adó­zunk, amennyi a nagy és a nemes ellenfél­nek okvetlenül kijár. Mert tiszta és nemes egyéniség maradt Kramár Károly élete vé­géig, személyiségét sohasem érhette gáncs. Egyike volt a cseh nép erkölcsileg is ki­magasló vezetőinek, egyenes, őszinte em­ber, talán tularisztokratikus a demokrati­kussá vált világban. Ragyogó szónok volt, parancsoláshoz szokott ur, Európában ne­velkedett grand seigneur. Amikor a világ megváltozott és ideáljai látszólag a meg­valósuláshoz közeledtek, nem adta fel a régi szempontokat, amelyeket az időközben másképp elért cél jegyében kitűzött, hü maradt a Romanovokhoz, a pánszláv ideál­hoz s nem alkalmazkodott a konjunktúrá­hoz. Mindent feláldozott hazájáért és meg­győződéséért: a hajdan gazdag ur szegé­lyen halt meg, mint közíró, aki cikkeiből él Szenvedni tudott népéért csaknem úgy, mint barátja, a mártír Rasin: halálraitélték, törhetetlen nyugalommal átélte a siralom- ház borzalmait, később merényletet követ­tek el ellene, majd meggyanúsították. Szembekerült hajdani társaival s a haza egyik megalapítója ellenzékbe szorult. Párt­ja, a nemzeti demokrata párt, nem tudott alkalmazkodni az időhöz, legyengült, poli­tikai hatalma megtörött, de Kramár szava továbbra orákulum maradt s a cseh lelkiis­meret hangja, az egyéni érdekektől nem elhomályosított tiszta szó. Tündöklő egyé­niségében, különösen az utolsó években, helyzetében és egyedülállóságában sok ha­sonlóság volt Apponyi Albert háboruutáni szerepével, csak éppen nem tudta kivívni az érvényt, amit Apponyi Magyarországon kivívott - s ez lett élete tragédiája. Évekkel ezelőtt a cseh nemzet két veze­tőre esküdött: Kramáfra és Masarykra. A háború előtt Kramár volt az elismert politi­kai vezér, de amikor a háború után megin­dult a vita, hogy mi segítette elő a cseh­szlovák fölszabadulást a háború alatt, Kra­máf belső, vagy Masaryk külső munkája, a nemzeti demokraták vezére egyre inkább háttérbe szorult. Masarykkal az az irány diadalmaskodott, amely elkanyarodott a többi szlávtól és nyugati orientációt vett föl, Kramáf kitartott régi pánszláv és nem­zetien orosz irányzata mellett, annak elle­nére, hogy az idők nem igazolták. A két ki­magasló férfi elvi különbségeit talán családi és környezetbeli kötöttségeik is aláhúzták: az alacsony sorból származó Masaryk ame­rikai nőt vett feleségül, s a régi hugenotta családból származó Charlotte Garigue be­folyással volt a tanár demokratikus és nyu­gati világképének kialakítására, az arisz­tokratikus Kramáf gazdag és előkelő orosz családból házasodott és felesége, Nadezsda Chljudakova-Abrikoszova mindvégig befo­lyásolni tudta a konzervatív politikus roma- novbarát pánszláv politikáját. A két vezér­férfi eszmei rivalitása hosszú évekig kisér­tett a háború utáni prágai politikában, míg végleg Masaryk győzött. De Kramáf az utóbbi években már csak fárosz, jelkép, szolitér volt. Igazi nemzet- alkotó munkája a háboruelőtti évekbe esik, amikor kimagasló egyénisége köré kristá­lyosítani tudta nemzete vágyait. Rányomta bélyegét az 1900—1914-es cseh bel- és kül­GENF. — A népszövetség rendkívüli köz­gyűlése Teffig Ruzsdi Arras török külügyminisz­tert választotta elnökévé. Politis görög delegá­tus, akit eredetileg elnökké akartak választani, lemondott Ruzsdi Arras javára. Abesszínia kép­viselője nem jelent meg az ülésen, úgyszintén az olasz delegátusok sem. A délelőtti ülés félórás szünete után meglepe­tésszerűen Komamicki, Lengyelország megbí­zottá emelkedett szólásra. Anélkül, hogy Abesz- sziniét nevén nevezte volna, utalt arra, hogy a PRÁGA. — Dr. Kramáf Károly, a cseh nemzeti egyesülés pártjának elnöke, a cseh­szlovák köztársaság első miniszterelnöke csütörtökre virradó éjszaka hajnali négy órakor meghalt. A 77 éves államférfi hus- vétkor kiránduláson meghűlt s hülése egy­oldali tüdőgyulladásba ment át. A tüdő- gyulladás elmúlt ugyan, de a hosszú ideig tartó láz annyira kimerítette az agg politi­kus szervezetét, hogy halálát voltaképen végelgyöngülés okozta. Csaknem az utolsó pillanatig eszméleténél volt. Este még meg­látogatta Horák, a cseh nemzeti egyesülés pártjának főtitkára és Libensky egyetemi tanár. Kilenc óra után a nagybeteg elaludt s hajnali három óráig aludott. Ekkor rövid politikára, oroszbarátsága, királypártisága, pánszláv elgondolása mértékadó volt, s a cseh ember akkor nem is álmodta, hogy máskép is lehet, elfogadta, amit Kramáf és Dürich mondott a „szláv impériumról“ és kívánta: „vajha Szent Vencel koronája megragyogna a Romanovok koronájának fényében". Merész oroszbarát politikája el­lenére Kramáf a monarchiában reálpoliti­kusnak számított s pozitivizmust hirdetett, Béccsel való együttműködést. Taktikai és parlamenti ügyességére vall, hogy az együttműködésért óriási engedményeket tu­dott kicsikarni Bécstől: a cseh hivatalnokok mindenhová bejutottak és mindent tudtak, s neki volt köszönhető, hogy 1918-ban az uj ország kinevelt bürokratakarral rendel­teljhatalmakat ellenőrző bizottság nem fogad­hatja el nemlétező államok megbízó iratait. A lengyel kormány nevében kijelenti, hogy a nép- szövetség, ha élni akar, létét tényekre kénytelen alapítani. Lengyelországnak a világ semmiféle részen nincsenek érdekei és ha most felszólal, csupán azért teszi, mert a népek együttműködé­sét mindennél fontosabbnak tartja. A lengyel delegátus után Fabela mexikói de­legátus emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a lengyel nyilatkozatot a legnagyobb figyelem­mel követte és megállapította, hogy Lengyelor­szág nem tett határozott javaslatot. Ennek elle­idore fölébredt s újból álomba merült, hogy többé föl ne ébredjen. Egy jogász elindul a cseh államjog eszméivel Kramáf 1860-ban született. Prágában, Strassburgban és Berlinben jogot tanult, majd elvégezte a párisi École des Sciences politiques tanfolyamát. Párisban szerezte meg a doktorátust 1884-ben. Hat évvel ké­sőbb meglátogatta Oroszországot s ott fe­leségül vette Chljudakov Nadezsda Niko- lajevnát. 1891-ben belépett az ifjucseh párt­ba, 1891 óta, rövid háborús megszakítást leszámítva, állandóan képviselő volt, össze­kezett, amely zökkenő nélkül átvehette a közigazgatást. A pánszláv mozgalom me­rész harcosa, aki az oroszokat is arra akar­ta kényszeríteni, hogy a szláv testvériség nevében kibéküljenek a lengyelekkel, igy vált óvatos reálpolitikussá odahaza, igy ké­szítette elő az erős cseh vezető osztályt, amely egyre többet valósított meg a nemzeti önállóságból és fegyelmezett magasrangu- ságával nagyszerűen előkészítette a talajt a végérvényes megoldás számára. Nélküle a függetlenséget akaró cseh öntudat nem érett volna meg annyira, hogy kihasználhassa a világháború nagy lehetőségét. Ez örök ér­deme marad Kramáfnak cseh szempontból a cseh történelemben. A háború után befejezte misszióját. Nem nére a mexikói delegátus a legnyomatékosabban hangsúlyozza, hogy Mexikó minden olyan ja­vaslatot elvet, amely a népszövetség egyes tag­jainak kizárására irányul. A gyors eszmecserét Abesszínia helyzetéről különböző kommentárok követték genfi körök­ben. Először történt, hogy Abesszínia népszövet­ségi tagságának kérdése a nyílt vitában szóba került. Az általános vélemény szerint a lengyel delegátus azért nem tett határozott javaslatot Abesszínia kizárására, mert az angol külügymi­niszter ebben az irányban interveniált a lengye­leknél. sen 46 éven át volt törvényhozó. Politikai pályája elején a cseh közjog érvényrejuttatását tűzte programjául. Abban bizakodott, hogy evolúciós utón a cseh nemzet az osztrák birodalom keretében megvalósíthatja ál­lamjogi programját. Mindenekelőtt a cseh nemzet gazdasági megszervezésén dolgozott, majd sikerült több nyelvjogi kedvezményt kiharcolnia. Sok része volt az orsztrák rendszer demok­ratizálásában, igy a választójog 1907-es re­formjának létrehozatalában. Kramáf khebbtégpolltikája Az általános, egyenlő és közvetlen vá­lasztójog alapján megválasztott uj Reichs­volt rá szükség, más problémák tornyosul­tak. Ami fontos és nagy volt 1910 körül, háttérbe szorult 1930-ban, s igy törpült év- ről-évre Kramáf, a beteg ember politikai súlya is. Nem tudott alkalmazkodni, fölál­dozni régi magatartását. Legutóbb már csak pompásan megirt és figyelmesen olva­sott cikkeiben mutatkozott meg, amelyekben a cseh élet másik és régi pólusát képviselte, azt, amely a monarchia keretén belül virág­zott és nem gondolta, hogy onnan kikerül. Sok minden nem tetszett az öreg Kramáf­nak a mai csehszlovák életben, aggódott és aggodalmának kifejezést adott, igy leg­utóbb is, amikor nyíltan rámutatott a kis- antant nehézségeire, — A nemzeti lelki­ismeret szava volt, — most elhallgatott. Heghalt Kramár Károly, Csehszlovákia első kormányelnöke Negyvenhat éven át volt törvényhozó ■ Orosz védnökség alatt akarta a háború alatt megteremteni a cseh királyságot •• •• Másfél évig az akasztófa árnyékában Kramár hirdette ki a Habsburgok trón­fosztását ■ ■ ■ Szegényen halt meg a cseh forradalom belföldi vezére

Next

/
Thumbnails
Contents