Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-27 / 119. (4265.) szám
2 T>RXGMMAO^ARHroLCT> S^épfaquk átíolísáJw£ ratba pozitivista programmal vonult be. Ezt a programot a következőképen fejezte ki: Mi egy lehetséges, elérhető s a mi erőnknek és mások erejének, valamint a cseh nemzet szellemének megfelelő poli- tikát Űzhetünk és kell Űznünk s csak igy fogjuk elérni azt, amit mindnyájan óhajtunk s ami a végső és legmagasabb politikai célunk: az önállóságot. Ezzel a taktikával Kramárnak Bécsben sikerült nyelvpolitikai koncessziókat elérnie, a cseh nemzet fiainak nyitva volt az ut a legmagasabb hivatali állások elérésére, számos cseh középiskola létesült, magániskolákat államosítottak, megépítették Brünnben a második cseh műegyetemet, emelték a cseh kulturális és tudományos intézmények államsegélyét, megoldották a mezőgazdasági főiskola kérdését. Kramár pozitiv politikájának az volt az ér telme, hogy a cseh nemzetet politikai, kulturális és gazdasági téren előkészítette az önálló nemzeti életre. Kísérlet Ausztria és Oroszország Ssszebarátkozására Kramár hosszú éveken át tagja volt az osztrák—magyar delegációnak s mint ilyen szószólója volt a cseh külpolitikai koncepciónak. A régi monarchiában az volt a külpolitika alaptétele, hogy a németséggel szemben a szlávságot kell ellensúlynak megtenni s ezért arra törekedett, hogy Ausztriát kiszakítsa Berlin befolyása alól. Hogy ezt a célját elérje, azon dolgozott, hogy Ausztriát összebarátkoztassa Oroszországgal. Híressé vált akkori egyik kiszólása: „a hárma£S£Övetség. olyan, mint egy agyonjátszőtt zongora". Kramár a pánszláv mozgalom élén 1908-ban Kramár az ujszláv mozgalom élére állt. Első föladatának azt tekintette, hogy a pánszláv szolidaritás érzését fölkeltse az oroszokban, akik akkoriban elnyomták a lengyeleket. .Nem szláv az, — mondotta — aki egy másik szlávot elnyom. 1908 nyarán résztvett a szláv delegátusok szentpétervári konferenciáján, amely mindenekelőtt ki akarta békiteni az oroszokat és a lengyeleket. Itt elhatározták, hogy 1908 júliusában Prágában összeül a pánszláv kongresszus. A prágai pánszláv kongresszus lefektette az uj szláv mozgalom alapjait. Bosznia és Hercegovina és az oroszok balkáni politikája miatt nem lehetett szó komolyabb orosz-osztrák-magyar közeledésről, ezért Kramár fokozatosan orosz orientációt vett föl. Az 1910-es szófiai pánszláv kongresszuson Kramár elnökölt s itt rakták le a szerb-bolgár barátság és későbbi j háborús szövetség alapjait, amely szövetség aztán balkánszövetséggé szélesedett ki s 1912-ben a törökellenes háborút eredményezte. Egy történelmi fontosságú újságcikk A világháború kitörésekor Kramár végleg szakított Ausztriával. 1914 augusztus 4-én irt újságcikkében a világháborút úgy jellemezte, hogy az „a germánság harca a szlávok ellen" s sejtetni engedte, hogy a cseh nemzet helye melyik oldalon van. „Európa orszáHárom emberi ölt meg a villám PRÁGA. — A Cseh-morva hegység fölött kedd délután óriási vihar vonult végig s a sürii villámcsapás három emfoeráldozatot (követelt. Sklenné községiben a bíró házába csapott be a villám, ahol éppen egy tárgyalás alkalmával többen voltak jelen. A villámcsapás Sikora József földművest érte, aki a helyszínen meghalt. A falucska mellett az országúton két munkást ölt meg a villám. gai — irta történelmi nevezetességű cik-1 kében — elő fogják terjeszteni politikájuk végső számláit és mondhatjuk, hogy] a borzalmas háború befejezése után nem fogjuk megismerni Európa térképét. Nemzetünk jövője felől nem aggódunk." Nemzetvezér az akasztófa árnyékában Kramár a világháború kitörése után rövidesen a cseh „Maffia" élére állt. Már 1914 őszén kapcsolatokat keresett a nagy- antant-körökkel, elsősorban Oroszországgal s már 1915 márciusában átnyújtotta a nagyantant kormányainak a cseh követeléseket tartalmazó emlékiratot, amely az önálló cseh állam megújítását kívánta. Cseh királynak egy Romanov herceget akart megtenni. Az osztrák katonai köröket főleg azzal bőszitette föl maga ellen, hogy megakadályozta egy cseh küldöttségnek a főhadiszállásra való utazását. A cseh delegáció ugyanis Frigyes főhercegnek ki akarta fejezni szerencsekivánatait a gorli- cei áttörés sikere alkalmából. Kramárt emiatt 1915 május 29-én letartóztatták és Rasinnal együtt hazaárulás címén pörbe- fogták. Az ellenük folyó port a cseh közvélemény az egész cseh nemzet pőrének tekintette. 1916 junius 5-én a hadbíróság halálra ítélte, de az osztrák császár a halálbüntetést 1917 január 5-én 20 évi börtönbüntetésre változtatta át. Ám Kramár csak 1917 julius 7-éig ült a börtönben, mert a császár amnesztiában részesítette. A börtönből diadallal tért haza, újból kézbe- vette a fölszabaditási harc irányítását, megalakította a cseh nemzeti demokrata pártot, amelynek porgramja Kramár államjogi koncepciójának megvalósítása volt. A deiron ziló kormányéinak 1918 nyarán újjászervezte a cseh nemzeti tanácsot, amely elnökévé választotta. A nemzeti tanács volt a belső fölszabaditási küzdelem legfelső irányítója és párhuzamosan dolgozott Pá- risban Masaryk, Benes és Stefánik vezetése alatt működő ideiglenes csehszlovák kormánnyal. Kramár a nemzeti tanács küldöttségének élén 1918 október 25-én Genfbe utazott, hogy ott megbeszélje a külföldi akció vezetőivel az uj állam megszervezésének programját. November 12-én átvette az uj csehszlovák kormány miniszterelnöki tisztségét, November 14-én mint kormányelnök a forradalmi nemzetgyűlés ülésén kihirdette, hogy a Habsbura-uralkodóház elvesztette jogait Csehország trónjára s hogy a csehszlovák állam köztársasági formában alakult újjá s elnöke Masaryk egyetemi tanár. A békekonferencián Kramár nem sokáig maradt az első csehszlovák kormány élén. Egy hétre azután, hogy 1919 január 8-án sikertelen merényletet követtek el ellene, Párisban utazott a békekonferenciára, mint a csehszlovák delegáció feje. Közben községi választások voltak s ezek alapján a szocialisták megbuktatták. Az uj kormány julius 8-án lépett hivatalba, Kramár azonban végig ott maradt a békekonferencián. Itt- minden erőfeszítést elkövetett, hogy a kommunista forradalom után polgárháborúba sodródott Oroszországban nyugati segítséggel állítsák vissza az orosz-nemzeti, helyesebben pánszláv irányzatú polgári uralmat. Az volt ugyanis a tétele, hogy csak egy pánszláv érzésű nemzeti Oroszország, mint keleti nagyhatalom a legjobb biztosítéka Csehszlovákia tartós önállóságának. A be poi.v'föus, alti nem sierette a magyarokat Kramár számos müvei gazdagította a cseh politikai irodalmat. Egyike volt a ■ legkitűnőbb cseh közíróknak. A belpolitikában a szélső jobboldalt képviselte. Túlzó sovinizmusát jellemzi az a kijelentése, amelyet pozsonyi beszédében mondott, hogy „mindig gyűlöltem a magyarokat". Mint a cseh nemzeti koalíció nagyhatalmú pet- kájának tagja, erős befolyást gyakorolt a törvényhozásra. Fontos szerepe volt a polgári koalíció létrehozásában, amikor a tartományi rendszert bevezető közigazgatási reform csalétkével a szlovák néppártot megnyerte a kormány- többség számára. 1931-ben súlyos betegségen ment át s azóta nem vett részt a parlamenti életben, de pártja vezetését továbbra ds megtartotta. Az utóbbi időben sok vezércikket irt a Národni Listyben s különösen a kormány külpolitikáját bírálta éles hangon és szellemesen. Nem érdektelen följejegyezni, hogy egyik utolsó megnyilatkozásában a kormány február 18-iki nemzetiségi nyilatkozatával foglalkozott és a legszélsőbb cseh nacionalista szemüvegen keresztül sem talált abban ellenezni valót. Kramár csalódásai Egyébként az államfordulat óta, amikor életének és sikereinek csúcspontján állott, sorozatos csalódásban volt része. Alig tette ki lábát az országból, a nemzet többsége elfordult politikájától s a kormányelnökségből kibuktatta. Pártja, amely az államfordulatkor döntő szerepet játszott, egyre inkább összezsugorodott. A csalódott Kramár soha többé nem vállalt miniszteri széket s a köztársasági elnök funkciója, amelyre személyisége és múltja révén igényt tarthatott volna, nem ürült meg az ő számára. A nemzetközi politika is hovatovább eltávolodott az ő pánszláv koncepciójától s meg kelett érnie azt a legnagyobb csalódást, hogy valamennyi hatalom elismerte a szovjetet, sőt Csehszlovákia kormánya a szovjettel kölcsönös megsegitési szerződést is kötött. Egy évvel ezelőtt vesztette el feleségét. Az agg államférfi anyagilag sem csinált karriert. Szegényen távozott az élők sorából. Az utolsó időben főjövedelmét újságírói tevékenysége alkotta. Család nem maradt utána, egész életében nemzetének élt. A villát, amely a prágai várral szemben levő magaslaton épült, a főváros veszi át, mert a telek Prága tulajdona. A villában Prága főpolgármestere fog lakni. Keserű végnaeok Politikai balsikerei között tán az utolsó volt, hogy a cseh nemzeti egység pártja nem hozta meg a várt sikert. A cseh nemzeti demokrata pártot Hodác hiába egyesítette Stribrny nemzeti ligájával, a két párt együtt sem lett erősebb, mint külön-külön volt. Kramár életének utolsó napjait ezen felül erősen megkeserítették a veszekedések, amelyek éppen Hodác és Stribrny közt folynak és amelyek valószínűleg a két párt újabb szétválásával fognak végződni. Kramár az 1935-ös választáson szenvedett kudarca után nem titkolta csalódását s akkor mondta el utolsó hattyúdalát a parlament szónoki emelvényéről. Abban a beszédében elmondta 46 éves parlamenti működésének rezüméjét. Számára közömbös, mondotta, hogy nagy vagy kis párt élén ált-e, mert elérte a legfontosabbat, amit elérhet: halálával nem fog meghalni; 1937 május 27, csütörtök. A Magyar Nemzeti Bank elnöke Londonban tárgyal Magyarország külföldi hitelezőivel BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szombaton Londonba utazik és ott a jövő hét folyamán fontos tárgyalásokat fog folytatni Magyarország hitelezőinek egy csoportjával. E tárgyalások anyagának megvitatása és előkészítése céljából kedden délután fontos értekezlet volt a miniszterelnökségen Darányi miniszterelnök, Fabinyi pénzügyminiszter, Imrédy, a Nemzeti Bank elnöke, Gajzágó rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, gróf Bethlen volt miniszter- elnök és néhány szakreferens között. A volt miniszterelnököt azért vonták be a tárgyalásokba, mert jól ismeri Magyarország pénzügyi helyzetét és ismeri azoknak a tárgyalásoknak az anyagát, amelyeket évek során át folytatott az ország külföldi hitele zőivel. Hir szerint Magyarország népszó vetségi kölcsönének további kamatszolgál tatásáról tárgyaltak. Petrásek eredményes közbenjárása az üzbégi és darázsi árvízkárosultak érdekében Hidakkal látják e! az épülő vasúti töltést s a kárvallottak kártérítést kapnak NY1TRA. — A pusztító tavaszi árvizek és egyéb elemi csapások által sújtott vidékek és kárvallott gazdák megsegítése érdekében az egyesült párt törvényihozói betek óta járják az illetékes hivatalokat és sürgetik az illetékes tényezőket, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel mielőbb siessenek a kárvallottak segítségére. Szlovenszkó tartománya is háromszázezer koronát szavazott meg az árvizsujtotta vidékek támogatására, de az összeg oly kicsiny, hogy távolról sem elegendő az okozott károk enyhítésére. Adóelengedést a legtöbb helyen nem is kértek, mert az rengeteg munkával terheli meg a jegyzőket, az eredmény pedig bizonytalan, vagy igen kevés. A legutóbb Petrásek Ágoston egyesültpárti képviselő járt el illetékes helyeken, hogy az üzbégi és darázsi kárvallottak érdekében hathatós támogatást érjen el. Üzbég és Aranyosmarót között most építik az uj vasútvonalat. A Nyitra vize Üzbég és Darázs községek között évente több kilométernyi szélességben ki szokott önteni. A vonal mentén építettek ugyan magas töltést néhány kisebb áteresztővel, Ha betegség környékezi,-víz megelőzi tl-iJiííEILO Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. de — valószínűleg takarékosságból — nem építettek hidakat. Az árvíz a töltést több helyen is átszakitotta s heteken át elborította a jórészt már felszántott réteken több község vetését. - -vfed, A inyitrai építési igazgatóság azonban a járásnak ezt a határozatát megföllebbezte az országos hivatalhoz, alhol az iratok még most is elintézetlenül hevernek. Közben a vasút épül, hiszen ebben az évben meg kell nyílnia. r.■ Petrásek nemzetgyűlési képviselő eljárt az építési igazgatóság kormánytanácsos vezetőjénél s Ott közbenjárására kijelentették, hogy — tekintet nélkül a járási hivatal végzésének sorsára — megérkezett a miniszteri engedély a hidak és széles átereszek építésére. A képviselőnek megígérték, hogy az eddig okozott károk pontos kiszámítása céljából a ki- rendeltség mérnökei fogják végigjárni az árvizsujtotta területeket, és rövidesen az országos hivatal szakértőinek jelenlétében a kárvallott felek egyénenkintl tárgyaláson megegyezhetnek a szenvedett kár jóvátételi összegében a vasúttal. A kormánytanácsos — akinek pártatlanságáról Petrásek képviselő mnnkásfelvételi tárgyalások alkalmával is meggyőződést szerzett, — végül is megígérte, hogy a kár megtérítésénél igazságosan fognak eljárni és reméli, hogy pörlekedni nem fog egy károsult sem. Jelentkezni a károsultaknak előre nem kell, mindenki értesítést fog kapni. ■- A PÁPAI ENCIKLIKA KANADAI VISSZHANGJA. A kanadai igazságügyminiszter a pápai körlevélről a szövetségi parlament egyik legutóbbi ülésén a következőkép nyilatkozott: „Tudni szeretném, hogy e Ház tagjai olvasták-e XI. Pius pápa körlevelét a kommunizmusról? Kiemeli, hogy az igazságosság és a felebaráti szeretet a legjobb fegyverek a kommunizmus leküzdésére. Teljesen egyetértek vele, hogy a kommunizmust gyűlölettel kiirtani nem lehet. Minden kanadainak össze kellene fognia, hogy ez igaz tant elterjessze. Legszívesebben a kanadaiaknak olyan ligáját alapítanám, melynek egyedüli célja; harc a kommunizmus és a földalatti s forradalmi erők minden reakciós mozgalma ellen; Kanada vallásos örökségének védelme a tévelygések és istentagadás tanainak fenyegető veszedelme ellen. Az ilyen politika eredményesebb lenne az ágyukkal és egyéb erőszakos eszközökkel való harcnál. Azok, akik Istenben, az isteni világrendben és a szabadságban rhisznek, a legerősebb bástyák a kommunizmus ellen."
