Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-26 / 118. (4264.) szám
XVI. évf. 118. (4264) szám ■ Szerda ■ 1937 május 26 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet # Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYÖM H1RLRP, PRRHR. A párisi világkiállítás (sp) — Nem akarunk ünneprontók lenni. Nem akarunk azzal a kérdéssel foglalkozni, kinek a hibájából nem készült el kellő időre a nagy parádé és szívesen utalunk a mentegetődzésre, amely szerint még soha világkiállítás nem nyílt meg pontos időben, sőt akadt kiállítás, mint a barcelonai vagy a wimbledoni, amely egyáltalán sohasem készült el, a megnyitás után sem. Az 1900-as párisi világkiállítást a Dreyfus- pör viharzása késleltette, a mostanit más politikai bajok. Baloldali laptársaink, amelyek mindent pontosan tudnak, természetesen megállapították, hogy a kiállítás ,,a reakció szabotázsa** miatt késett el. Csodáljuk, hogy — á la Szovjetoroszország — nem követelik a .gyönyörű csarnokokat kitervező, a csodálatos finomságokat megálmodó „reakciós építészek és művészek" sta~ tádális utón való agyonlövetését, hiszen e lapok a1 lelkesedésparoxizmusá'ban dicsérik a szovjetpéldát és követésre ajánlják, valahányszor marsaitokat, népbiztosokat, rendőrfőnököket, drámaírókat tesznek hidegre és negyvennégy vagy ismét tizenegy „sza- ixü'éwjrt" lőnek agyon Jagoda elvtárs földi paradicsomában. Mi csak a sztrájkokra emlékszünk a kiállítás építése alatt s .tudjuk, hogy a szakszervezetek gyakran/nem engedték dolgozni a munkásokat, hogy borsot törjenek a kormány orra alá és a kiállítás kudarcának bejósolásával revolve- rezzenek. León Blum számtalanszor összetett kezekkel kérte a munkásokat, hogy térjenek jobb belátásra; nem ment. Mi csak ezt láttuk, nem volt módunkban a „kulisz- szák mögé nézni", mint baloldali laptársainknak s a sztrájkok külső arcéle mögött röntgenszemmel meglátni, — vagy kigondolni — a reakció összeesküvéseit. Csak azt tudjuk, hogy az egyhavi késés és a további egyhavi félmegoldás milliárdokkal tette szegényebbé a francia népet, a vendéglősöket, pincéreket, szállodásokat, a vasutat, a hajózást, az államot. Május lett volna a legerősebb hónap: az angol koronázásról Párisba özönlött volna a vendégsereg. Nem özönlött s a nyári kánikulában nem igen jön többé. A franciák eddig a külfölddel ellentétben kitűnő sikerrel tudták megrendezni kiállításaikat, ez lehet az első, amely számottevő deficittel végződhet. Most megnyitották ugyan, de máris bajok kísértenek. A Normandie, a legnagyobb és a legszebb francia hajó legénysége sztrájkba lépett, a megnyitáson résztvevő kétezer amerikai kétségbeesetten vár utazási lehetőségre Cherbourgban. Ezt is a reakció tette? A tőke talán lefizette a matrózokat, hogy ne utazzanak? Ha a közlekedést nem sikerül biztosítani, a kényes- igényű nyugatiak nem igen jönnek el a kiállításra, a Keletről jövők pedig nem hoznak pénzt. A régi „reakció" idején, amikor a kiállítást kitervezték, a terveket elkészítették, a szervező munkát megkezdték s a nagy szemle valamennyi csodáját megkon- eipiálták, négy-öt millióra becsülték a látogatók számát, de jó lesz, ha a fele eljön. Akkor, amikor a világkiállítás eszméi és méretei megszülettek, Franciaország még tűrhetően olcsó ország volt. Azóta a népfront Franciaországa a világ legdrágább és legfényüzőbb országa lett. A frank értékének leszállításánál jóval nagyobb arányban emelkedtek az árak, amire jellemző, hogy a két év előtt még 25 centimes-es ujFOLYTATÁ3 A 2, OLD. I. HASÁBJÁN Siralomvölggyé vált a Garamvölgye Huszonegyezer hold termését pusztította el egy óra alatt a felhőszakadás A magyar gazdák és földművesek kára a párkányi és zselizi járásban meghaladja a 19 milliót ■ Az egyesült párt nyomban akcióba lépett a károsultak érdekében Porubszhy gyors segítséget kér a kormánytól az éhínség megelőzésére PÁRKÁNY. <— A párkányi és a zselizi járás a sorozatos elemi csapások állandó sodrába került. A múlt évben a Garam és az Ipoly többszöri kiáradása alatt szenvedtek a vizmenti falvak. Ezenkívül a máskor gazdag termést rengető folyóvölgyek magyar népét a katasztrofális rossz termés is nélkülöző nyomorba és eladósodásokba vitte. Ez év tavaszán is a folyók kiöntése mind a két járásban milliókat kitévő károkat okozott. A segélynyújtás jelentéktelen volt. Az őszi vetőmagakció rendszertelen volt és kedvezményt csak szórványosan nyújtottak. Az idén a szemestermésből jó közepes, a szőlőből kitűnő termés mutatkozott volna — sajnos, csak mutatkozott volna, ha közbe nem jön az újabb katasztrófa. Amint már röviden jelentettük, május 22-én a délutáni órákban a Garam folyó és a Szikince patak alsó szakaszán óriási felhőszakadás vonult végig jégesőtől kisérve és rövid egy óra alatt huszonegyezer katasztrális hold termését a szó szoros értelmében lekaszálta és eliszapol- ta. Több, mint félórán át géppuskaszerüen verte sürü zuhatagban a határt a mogyo- rónagyságu — sőt közben diónagyságu —■ jégeső. Nyolc községben — Kőhid- gyarmaton, Kéménden, Garampáldon, Kisgyarmaton, Zalabán, Kisölveden, Ipolypásztón és Ipolybélen — mindent letarolt a jégeső. Itt az élet, a kenyér teljesen kiesett a földműves kezéből, —- mert az őszi vetéseket (búza, rozs) mind ki kell szántani. A határ minden pontja kivétel nélkül a jégeső pergőtüze alatt állott. 80—100 százalékos károk! Az ősziekben a kár 100 százalékos, a tavasziakban 80—90 százalékos, a szőlőkben 100 százalékos. A kapás- és takarmányne- müekben a kár még pontosan nem becsülhető föl, mert ezeket a jégverés sokhelyt be- iszapolta vagy a viz elborította. A két járás következő kilenc községe részleges kárt szenvedett a jégveréstől: Libád, Bény, Garamkövesd, Kicsind, Ipoly- szalka, Kiskeszi, Kissalló, Dunamocs és Muzsla. A helyszínen fölvett jégkár a fölsorolt községekben az alábbi szomorú képet tárja föl: 1. Őszi vetésben (búza, rozs) 7000 kát. holdon a kár 100%. 2. Tavaszi vetésben (árpa, zab) 5500 kát. holdon a kár 75%. 3. Kapás- és terménynemüekben 7500 kát. holdon a kár 50%. 4. Szőlőkből 1000 kát. holdon a kár 100%. - . Összesen 21 ezer kát. hold föld, mind kisgazdák és földművesek birtoka, amely biztosítva jég ellen nem is volt. A nagybirtokosok . fölvéve nincsenek, mert ezeknek kára a jégbiztosítás révén részben megtérül. A kárvallott magyar kisgazdák kára a legenyhébb becslés szerint is meghaladja a 19 millió koronát. Nyolc községben a felszerződött arató- munkásokat a gazdák kénytelenek voltak elbocsátani, mert — íTem lesz mit aratni. Elvégezte helyettük a munkát a jégverés kaszája. A falvakban meglett emberek sírnak, az asszonyok kétségbeesve imádkoznak. A Garam és a Szikince alsó völgye siralomvölgy lett, ahol a mindennapi kenyér ravatalon fekszik... Öreg, tapasztalt gazdák tanácstalanul állnak. Nem tudják, mit kezdjenek a letarolt vetésekkel, mert életükben ilyen jégverésre nem emlékeznek. Pos’ubszksf képviselő mentőakciója A megrendítő katasztrófa első óráiban dr, Po- rubszky Géza kéméndi plébános, az egyesült párt nemzetgyűlési képviselője, — aki maga is a kárvallott gazdák közé tartozik, — Baig Árpád körzeti ügyvezető, Répássy Károly helyettes ügyvezető elnök, Hegedűs Balázs járási képviselő és Bratkovics párttitkár társaságában bejárta a jégkárt szenvedett területet, A képviselő hétfőn felkereste a párkányi járási hivatalt és az adóigazgatóságot a károsultak érdekében s megsürgette az égetően sürgős hatósági intézkedések foganatosítását. A járási főnök gyorssegélyképpen a párkányi járás kárvallott falvai részére 637 métermázsa, száz nap alatt beérő kukoricavetőmag kiutalását megígérte a kiszántásra kerülő őszi vetések pótlására. Porubszky képviselő Párkányból azonnal Pozsonyba utazott s ott ma az országos elnöknél jár el a károsult mezőgazdák érdekében. Szerdán a zselizi járási hivatalt keresi fel s ott is kérni fogja a gyorssegélyezés azonnali foganatosítását. Segítsen a földművelésügyi kormány! Porubszky képviselő ezenkívül az egyesült párt parlamenti klubja utján sürgős írásbeli előterjesztést nyújtott be Zadina földművelésügyi miniszterhez. Előterjesztésében a következőkben foglalta össze az éhínség veszélyébe került jégkárosult vidék kéréseit: 1. Gyorssegélyképpen néhány napon belül tengeri (száz napos Pecenády kukorica), muhar, köles küldését, hogy az elpusztult búza- és rozsföldek beültethetők legyenek. 2. A kárvallott gazdák és aratómunkások részére kenyérgabona kiutalását — 3. A Garam és Ipoly szabályozásának azonnali megkezdését, hogy az aratás nélkül maradt munkásság kereset és kenyér nélkül ne maradjon. — 4. A teljes kárt szenvedett községekben az adóbehajtás felfüggesztését 1938 szeptember 1-ig, A földadó, forgalmi és jövedelmi adó leírását, illetve elengedését — 5, A kárbecslő bizottságoknak azonnali munkába lépését a részletes károknak összeírására. Ebben a munkában a hatósági közegek a lesújtott népnek legyenek emberi megértéssel segítségére, tekintet nélkül a kárvallott nemzetiségére vagy politikai pártállására. — 6, A jövő gazdasági évre az uj vetőmagnak biztosítása ingyen vagy kedvezményes áron, utólagos fizetési kötelezettség mellett, — 7, A járási főnökök és az adóigazgatóság főnökei a károk áttekintésére menjenek ki helyszíni szemlét tartani. Koldusbotra jutott a garamvölgyi nép OROSZKA. — Tegnap beszámoltunk már arról a katasztrofális elemi csapásról, amely szombat este a garammenti rónaságot sújtotta. Mindössze egy óráig tartott a borzalmas erejű jégorkán s ezalatt az ítéletidő rombadöntött, letarolt mindent, ami útjába került. Az elszegényedett garamvölgyi nép az elemi csapás után kritikus helyzetbe került.' Az Ítéletidő által okozott károk egyelőre felbecsülhetetlenek. Jégkár ellen igen kis terület volt biztosítva. Mikor szombat délután elsötétült az ég és szakadatlan égzengés hirdette az ítéletidő közeledtét, a falvak valamennyi templomában megszólaltak g harangok, A vakitófényü villámok sisteregve vagdostak a Garam-folyóba. A garami rónáság fölött az emberek ezrei zokogva szemlélték a borzalmas csapást. A gyümölcsészetek- ben csupaszon maradtak a fák, a szőlőhegyeken a venyigék hajtása mind lehullott, a kalászba szökkenő búza, árpa, rozs és a kapás vetemé- nyek gyenge hajtásai mind elpusztultak. Kisgyarmaton, Kiskeszin és Páldon az egész határt percek alatt mintegy húsz centiméteres jég borította be. A közel egy óráig tartó jégorkán után felhő- szakadás következett. \ FOLYTATÁSA A 2. OLD. KÖZEPÉN
