Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-26 / 118. (4264.) szám

t>rmlm-AY\c&ar-hi rlap 1937 május 26, szerda. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA ságok már-már 40-be kerülnek. Három szál­lodaprospektust kaptunk a napokban Pá- risból. Megfizethetetlen árak. Az egyik szálló legolcsóbb szobája 100 frank ('két év előtt még 35 frankért lakott a szálló bán egyik ismerősünk). Chartiernél, a nagy tömegvencféglőben két év előtt még 10 frankért ebédelt az ember, ma ugyan­azért 18 frankot fizet! Anglia, Amerika, Hollandia és Svájc aránytalanul olcsóbb ország, mint Franciaország, nem szólva Olaszországról, ahol a devalváció ellenére az elsődleges életszükséglet indexszáma csaknem változatlan maradt, de a bérek tetemesen emelkedtek. Az idegen ma Olaszországban olcsóbban él, mint odaha­za, a vasúton szinte ingyen utazik, a pan.. zióárak húsz és ötven líra között váltakoz­nak.­A párisi világkiállításból most csak e külsőségeket látjuk még, hiszen semmi sem kész, nem tudhatjuk, mi valósult meg a ter­vekből. Az a terv, amit két év előtt kidol­goztak. természetesen nagyszerű és csodá-, latos. A világ népeinek seregszemléje lesz a kiállítás s 'ha nem is az a fontos, amit a franciák teremtettek benne, azért, hogy egymás mellett lássuk valamennyi nép íz­lését, modernségének fokát, teljesítőképes­ségét, művészetét s azt, hogy hogyan ol­dotta meg a feladatot, mit tartott érdemels- nek megmutatni, amikor kultúrájának, technikájának s életszínvonalának kereszt- metszetét kívánta adni lehetőleg pregnán­san és tökéletesen, — ezért érdemes ki­utazni Párisba és a hallatlan drágaságot és a régi zseniális megfogalmazás után a fran­cia munka tökéletlen kivitelét is elviselni. Negyvennégy nemzet mutatkozik meg. Összehasonlíthatunk, lélektani vizsgálatot tehetünk, adatokat gyűjthetünk, hiszen mindegyük nemzet a legjobbat és a legszeb­bet kívánja adni. Olyan tanulságokat von­hatunk le, ha az egyik csarnokból a másik­ba vándorolunk, amilyenekre egyébként csak hosszú és fáradságos utazásokkal és tanulmányozásokkal tehetnénk szert. Le­bonyolódik előttünk a nemzetek élete, pszi­chológiája, világnézete, sűrítve kapjuk mindenüket, amijük van. 1900 óta nem láthatta Így együtt Európát az európai, nem ismerhette meg ily tökéletesen nem­zettársait. Már az elrendezés és a megépítés tempója jellemző. Amit a finom francia szellem két-há­rom évvel ezelőtt kitervezett, csodálatos és re­mek. A beosztás a francia logika csodája, az architektúra modem s végre zárt stílus, a sok keresés kiteljesedése, ami annyira hiányzott ed­dig korunkban. A csúf régi Trocaderot lebon­tották, uj palota áll helyében; a lehető legmo­dernebb és Corbusiertől a de&saui Bauhausig az „uj tárgyilagosság" valamennyi ismertető jel^ magán viseli, s — csodálatos — az épület még­is görögösen hat, szinte oda nyúl vissza, ahol az egyszerűségükben fenséges dórok és jónok elhagyták. Korunk ma inkább az üveg kora, mint a vasé és a betoné: szellős, világos, logi­kus üvegcsarnokok gyönyörködtetik a szemet, anélkül, hogy e színes és nemes stílus rideggé, üressé és nyugtalanítóvá válna, mint a weimari Németország építészeti stílusa s annak orosz utánzata volt. Hiányzik belőle az erőszakolt monumentalitás, . nem „pályaudvar"- és „áru- ház“-stilus többé, ha templomot vagy színházat akar építeni, a lakóház nem kubus, a szoba­berendezés nem kinzókamrára emlékeztet. A lakás nem fogorvosi rendelő, a társalgó nem gombrajáró fodrászüzlet... Ne.m merülhetünk el a részletekben. A kiállí­tásra még visszatérünk. A nagy szemle hatása bizonyára évekig ott fog rezegni Európa társa­dalmi és művészeti életében, megreformálja az egész kormentalitást, mint az 1887-es és 1900-as párisi kiállítás tette. Kár, hogy a régi zseniális francia elgondolások kivitele tökéletlen, s egy­előre csak a többi népek müveiben gyönyör­ködhetünk. Elsőnek az oro&z, a német, az olasz és az amerikai és a brit csarnok készült el, az öt legérdekesebb világnézet csarnoka. Az orosz csarnok szemben áll a némettel, a két csodálatos épület farkasszemet néz egymással. Ismerjük modelljeiket. Mindkettő nagyságra és felségességre törekedett, mindkettő uj világné­zetének apotheőzlsát kívánta megalkotni, óriá­si tömbök — a legnagyobbak a kiállításon — s mégis, mennyire más-más a lelki magatartás, ami a gyönyörű épületeket teremtette! Két el­lentétes ember és nemzet müve a két palota, a német nyugodt és klasszikus, a harmadik biro­dalom tradicionális építészetének legszebb al­kotása, főszimbóluma az oszlop, az életet hor­dozó pillér, az orosz lázas, gigantikus, a tömb­bel és az egymásra tornyosodó kváderekkel ha­tást kereső, mint a keleti, ázsiai népek archi­tektúrája, vagy m2 egyiptomi építőművészet Újabb II kivégzés Szibériában Gyanús hírek Tuchacsevszkij körű! — Scftm’dt északsarki expedciója jégtáblán hányódik MEXIKÓ CITY. - Trockij az elmúlt napokban fogadta a nemzetközi újságírókat és a következő nyilatkozatot tette; —' A harmadik internacionálé összeom­lott. Sztálin tudja ezt és azért küzd minden eszközzel az én negyedik internacionálém ellen. De eredményt igy sem érhet el. Sztá­lin napjai meg vannak számolva. LONDON. — A Morning Post helsing- forsi jelentése szerint a kegyvesztett Tucha- csevszkij szovjetmarsall állítólag öngyilkos­ságot követett el. Ezt a hirt nem erősítették meg. Vorosilov és a többi tábornok hiába kísérelte meg, hogy Sztálinnál kieszközölje a kegyelmet Tuchacsevszkij számára. Vo­rosilov állítólag kidolgozta a vörös hadse­reg átalakításának tervét. Ezer magasrangu tisztet lemondatnak, ötezer más tisztet mint kolonistát a mandzsuriai határra küldenek. Újabb kivégzések LONDON. — A Reuter-iroda moszkvai je­lentése szerint a keletszibériai Chabarovszkban tizenegy vasutast kivégeztek, akiket azzal vá­doltak, hogy kémek, szabotőrök és trockisták. A hatóságok kijelentették, hogy a japán szolgálat­ban álló vasutasok tudatosan rongálták a kelet­szibériai vasutakat és megnehezítették a forgal­mat. A Schmidt-expedició sorsa MOSZKVA. — Schmidt orosz tanár a közelmúltban északsarki expedíciót szerve­zett. A szovjet tudósok repülőgépeken ju­Schacht a német gazdasági terjeszkedésről tárgyal Párisban Papén visszautazik Bécsbe • A világkiállítás német csarnokának megnyitása PARIS. — Dr. Schacht, a német Birodalmi Bank elnöke kedden a francia fővárosba érke­zett, ahol a közeli napokban megnyitja a világ­kiállítás német csarnokát. Ugyanakkor Schacht fontos gazdasági tárgyalásokat folytat Párisban. A Journal munkatársa szerint nem hozza magá­val azokat a német javaslatokat, amelyek alkal­masak volnának a világ békéjét biztosítani. Schacht mindössze kölcsönt akar kapni Párisban és azt a jogot, hogy német cégek francia gyar­matokon letelepedhessenek. A francia gyarmat- ügyi miniszter megvizsgálta a német javaslato­kat és a koncesszió ellen nyilatkozott, mert a né­met cégek tönkretennék a francia gyarmatokon a francia cégeket. A németeket figyelmeztették, hogy abban az esetben, ha kitartanak kívánsá­gaik mellett, a franciák beszüntetik az ércszálli- tást, amely havonta 620.000 tonnát tesz ki s amely nélkül a német hadsereg felszerelése lehe­tetlen. * Cáfolják Papén távozását BÉCS. — Hivatalos jelentés szerint a Papén lemondásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak és a német követ a közeli napokban visszatér állomáshelyére. Az utazás BERLIN. — Schacht birodalmi gazdaságügyi miniszter kedden délben repülőgépen Párisba utazott a nemzetközi kiállítás német csarnoká­nak megnyitására. Gatgócon egy ház elmerült az iszapban — egy halott, hét súlyos sebesült TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON GALGÓC. — A szombat délutáni vihar Galgócon és környékén oly borzasztó pusztítást végzett, amire a város legidő­sebb polgárai sem tudnak visszaemlékezni. Rövid időn belül az uccákon félméternyi magasságiban árként hömpölygőit a viz. Számtalan ház pincéje pillanatok alatt viz alatt állt. A közeli szőlőkből és földekről hatalmas iszaptömegeket sodort magával a viz. A tüzolltóság azonnal talpon volt és a veszélyeztetett helyeken termett. Különösen kritikussá vált a helyzet a Mihály-ucca egy mélyedésében fekvő házánál. A több oldalról tóduló viz- és iszaptömegek rövidesen teljesen elborí­tották a házat, majd egy nagy kőfalat döntöttek romba, amely a házat szegé­lyezte. A lezuhanó kőtömeg a ház lakóit érte és Megó István vasutas 40 éves fe­lesége oly súlyos sérüléseket szenvedett, hagy rövidesen meghalt. De életveszé­lyes sérüléseket szenvedett Strnad Fe­renc papucskészitő, valamint menye, Strnad Ilona is. Mindkettőjüket beszál­lították a nagyszombati kórházba. A ház többi lakóit úgyszólván eltemette az odatóduló iszaptömeg. Emberfölötti munkára volt szükség, hogy az iszapot eltakarítsák és megakadályozzák a tö­megszerencsétlenséget. Különösen dr. Herzog Jakab első orvosi segélynyújtásának köszönhető a szeren­csétlenség megakadályozása. Az önfelál­dozó orvos elsőnek hatolt be az omlásnak induló házba. A mentési munkálatoknál bravúros teljesítményt végzett Fussmann Oszkár fiatalember is. A tűzoltóság és rendőrség számos lakót lakoltatott ki. Gömörben is pusztitoií a jégvihar RIMASZOMBAT. Szombaton késő délután kiadós felhőszakadás zudult a Sa­jó, Balog, Rima, Gortva és a Vály völgyé­re. A vihart perceken át tartó jégeső ve­zette be, amely a gyümölcsösökben és ve­tésekben nagy kárt okozott. A felhőszaka­dás sokhelyütt orkánszerü viharrá fokozó­dott és a vihart sürü villámcsapások kí­sérték. Egyházasbást községben ifj. Mede János Gazsit villámcsapás érte s a hatalmas légnyomás úgyszólván levetkőztette a fiatal! földművest, de kisebbfoku égési sebeken kívül semmi komolyabb baja nem történt, ítéletidő a verebélyi járásban VEREBÉLY. —■ A szombati borzasztó jégverés és felhőszakadás óriási károkat okozott a verebélyi járás keleti és déli ré­szein, különösen Besén, Bairacskán és Poz- bán. Borzasztó látványt nyújtott a vidékre zuduló hatalmas víztömeg. A völgyekből lefutott vizek szinte elsöpörni látszottak a tömb-r endszcre. A német palota olyan, mint az óriási kapu, amely belépésre csábít, de mögötte nincs épület, s ez ember a hatalmas bejárt után az űrbe lép (minden nyugateurópai építé­szet a homlokzat építészete, s többé-kevéisibé ilyen), az orosz palota olyan, mintha egy ki- siklott gyorsvonat egymásra szaladt kocsipark­ja volna, olyan, mint az í&gyetlen másodperc alatt a legvadabb formákban megkövesedett kristály, amelyet sokfélesége ellenére mégis csodálatos belső törvényszerűség egységesít és szépít. Aki e két csarnokot, az először egymás mel­lé került német és orosz felfogást végignézi, már hosszú időre ható fontos tapasztalatokkal érkezik vissza a francia világkiállításról. tottak az északi sarkra. Az utóbbi napókban rendkívül kedvezőtlen időjárás uralkodott és Schmidt tanár vészjeleket adott le. Rá­dión közölte, hogy jégtáblára került, amely fél tengeri mérföld sebességgel nyugati irányban sodródik. A jégtábla három méter vastag és föltétlenül biztos. Május 23-án az expedíció a 88. hosszúsági és a 89.37 szé­lességi fok alatt volt. A sötétségben az ex­pedíció tagjai semmiféle méréseket nem esz­közölhetnek. A rossz időjárás miatt a Ru- dolf-szigeteken lévő csoport nem csatlakoz­hatott a főexpedicióhoz. A tudományos megfigyelések lehetetlenné váltak. A Ru- dolf-szigeten lévő expedíció tagjai közt állí­tólag egy cseh fiatalember is van,. Breziná- nak hívják és Kolinból származik. kis falvakat. Mintegy 30 centiméteres vas­tagságú iszapréteg rakódott a vihar után a földeikre és rétekre s a hatalmas szélvihar' tövestől szakított ki fákat, derékon tört betonoszlopokat s mint játékszereket kap­ta föl a nagy szalmakazlakat. A községek tűzoltóságai nagy önfeláldozással termet­tek a veszélyeztetett helyeiken és fegyelme­zett munkájuknak köszönhető, hogy em­beréletben sehol sem esett kár. A besei ál­lomás egészen viz alá került. Baracska községben egy kis patak, amely ilyenkor már teljesen kiszárad, a felhőszakadás, kö­vetkeztében annyira megnövekedett, hógy elöntötte a partján fekvő udvarokat és la­kóházakat.. A szörnyű Ítéletidő borzasztó pusztításokat végzett a Pózba határában fekvő Szentkuton is, a vidék közkedvelt bucsujáróhelyén. Felhőszakadás Nagyszombat vidékén * NAGYSZOMBAT. - Szombaton dél- "., után és vasárnap délelőtt hirtelen jött zi-4 vatar vonult végig Nagyszombat és kör­nyéke fölött. Nagyszombatban aránylag sima lefolyású volt a zivatar, de a közeli községekben és falvakban olyan nagy volt a jégverés és vihar, amilyenre a legidősebb falubeliek sem emlékeznek. Különösen nagy volt a pusztítás a közeli Farkashida községben, itt több mint 200 hold gabona- termés pusztult el. A károsultak legna­gyobb része kisföldmüvesnépből áll. De hasonló kárjelentések futnak be a közeli Nádas, Szomolány és Cseszte községekből1 is, ahol a gyümölcsösök teljesen elpusztul­tak, A másfél órán át dúló zivatar alkal­mával számos lakóház és gazdasági épü­let rongálódott meg. Ausztriában fogták ki a Dunából egy Pozsonyból eltűnt hajós holttestét POZSONY. — (iSzerkesz tőségünk telefonjelen­tése.) Poppe Hüppolit pozsonyi hajók ormányos még május 13-án eltűnt lakásáról. Poppe a D>una- gŐzhajózási társaságnál volt alkalmazva, a 61.271. számú uszálynak volt a kormányosa. Május 10-ig szabadnapos volt, majd Bécsbe rendelték szolgá- lattételre, onnan pedig Pozsonyba (hívták be. He­lyette azonban felesége jelent meg a táamság pozsonyi igazgatóságánál és bejelentette, hogy férje eltűnt. A rendőrség is nyomozott az eltűnt után, de nyomozása tegnapig eredménytelen ma/- radt. Tegnap a bécsi rendőrség telefonon értesítette a pozsonyi rendőrigazgatóságot, hogy Manns- wörth határában egy férfihullát fogtak ki a Dunából. A ruhában talált Iratokból megállapí­tották, hogy az Illető Poppe Hlppollt pozsonyi hajóssal azonos. A holttesten gyanús foltokat és külerőszak nyomait találták, úgyhogy a ha­tóságok megindították a nyomozást, nem lett-e a szerencsétlen ember bűntény áldozata. Poppe régi hajóscsaládiból származik, édesatyja is nyugalmazott hajóskapitány, ö maga 16 éves korában került a társaság szolgálatába s azóta pontos, lelkiismeretes Ihajósnak ismerték. Halálát egyelőre rejtély fedi. Olyan nyomok is vannak, hogy esetleg ve tél y társa tette őt, el lálb alól. As utóbbi időben idegbajban szenvedett s nemrégiben betegszabadságon volt, ezért a nyomozó hatósá­gok azt a. körülményt sem hagyják figyelmen ki. vfll, nem követett*® el pillanatnyi élni ('/.a varában öngyilkosságot. A nyomozási folyik, , 2

Next

/
Thumbnails
Contents