Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-23 / 116. (4262.) szám
1937 május 23, vasárnap. TRAGAiA\\&^AR'H1 RLAR 7 Különös repülöszerencsétlenség Nyitrán Egy katonai repülőgép nekiment az írgalmasrend templomtornyának Gyógyít: Idegbántalmakat. női bajokat, vérszegénységet, szívbajt stb. vyhi,e 1 Gyógyít: üdülést, Idegbántalmakat, női , . , ] bajokat, vérszegény- SZOfaiKOZÍlS* ( séget, szívbajt stb.' nyújt. Teljes penzió, fürdőt és gyógydijat is beleértve: j junius—szeptemberben Ki 35"— julius—augusztusban Ki 36—44’— J A ledöntött, több mázsa súlyú kereszt a zárda kertjébe zuhant ■■■ A szerencsés baleset idejében a hívek tömege tódult ki a templomból NYITRA. — Különös repülőszerencsétlenség történt péntek este hét órakor Nyit- rán. Egy katonai repülőgép gyakorlatozás közben alacsonyan repült a -város fölött és nekiütközött a Plébánia-uccai irgaimas- rendi zárda templomtornyának. A repülőgép ledöntötte a templomtorony mintegy két méter magas keresztjét, amely hatalmas gömbre volt szerelve. A kereszt és a nagyméretű gömb lezuhant a zárda kertjébe. A különös véletlennek köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár, mert ép- pen a szerencsétlenség idejében ért véget a templomban a szokásos májusi litánia és éppen nagy tömeg hagyta el a templomot. Ha a több métermázsa súlyú kereszt az uccára zuhan, beláthatatlan katasztrófát idézett volna elő. A pilóta, amikor látta, hogy a gép nekiütközik a templomtoronynak és megbillen, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem teljes gázt adott a motornak, igy sikerült egyensúlyba kerülnie és sértetlenül szállt le később a közeli repülőtéren. Röviddel a repülőszerencsétlenség után egy másik katonai repülő lefényképezte a csonkán maradt tornyot. Évekkel ezelőtt hasonló szerencsétlenség történt Nyitrán. Akkor egy repülőgép a gőzmalom kéményének repült neki és lezuhant. « A magyar nyelv joga a kárpátaljai tartománygyüléten Korláth Endre képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz R. Vozárv Aladár tartománygyiilési képviselő magyarnyelvű fölszólalásának megakadályozása és rendőrökkel való kivezettetése ügyében PRsGA. — Dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő még áprilisban interpellációt intézett a kormányelnökhöz és a kormányhoz a magyar nyelvhasználati jognak Kárpátalja tartomány gyűlésén való tiszte- letbéntartása és a cenzúra indokolatlan túlkapásai tárgyában. Az interpelláció szövegét a képviselőház egyik legutóbbi ülésén nyomtatásban kiosztották. Az interpelláció a következőképen hangzik: Az interpelláció szövege Miniszterelnök Úri Podkarpatská Rus országos képviselőtestülete 1937 április 1-én évnegyedes ülését tartotta. Meznik }. dr. országos alelnök, Podkarpatská Rus országos hivatalának ezidőszerint ideiglenes vezetője az ülést megnyitó beszédében hivatkozott a köztársasági elnök urnák Libe- recen és Jablonecen a német kisebbséghez intézett beszédére, majd arra, hogy a miniszterelnök ur milyen nagyvonalúan kívánja megoldani a kisebbségi kérdéseket. Azután ismertette a Prazské Noviny ezévi 44-ik számában a minisztertanács február IS-áről kelt határozatát „a kisebbségi politika igazságosságáról". „A csehszlovák kormány — idézte és jelentette ki Meznik dr. — a politikai erkölcs és okosság természetes parancsának tekinti, hogy a köztársaság törvényei a kisebbségekkel való vonatkozásban a közigazgatás minden ágában respektáltassanak. Áthatva azon tudattól, hogy a köztársaság elnökének, a miniszterelnök urnák és a csehszlovák kormánynak intenciója szerint járok el, valamint azon meggyőződésben, hogy ezen eljárással a csehszlovák köztársaság tényleges életérdekeinek védelmét elősegitem, örömmel és készséggel kijelentem, hogy az érvényes törvények s előírások keretein, valamint saját hatáskörömön belül a kisebbségi kivánalmaknak és javaslatoknak mindenkor eleget fogok tenni. Ami az országos képviselőtestület nyelvi gyakorlatát illeti, rámutatok főképen a 229—'28. sz, kormány- rendeletre és kijelentem, hogy sua sponte hajlandó vagyok előírásai szelleméhez és betűihez is teljesen alkalmazkodni, továbbá hajlandó vagyok az összes idevonatkozó kéréseknek és javaslatoknak eleget tenni, amelyek e rendelet előírásaira támaszkodnak." Elnöki megnyitója befejezése és e kijelentései után Meznik dr. üléstvezető orsz. alelnök utasította előbb dr. Pavluch közigazgatási főbiztost, majd fölkérte dr. Stefán A. orsz. választmányi tag urat, hogy referátumaikat magyar nyelven is terjesszék elő. Megtörtént. — Ugyancsak dr. Stefán A. képviselő ur ismertette a huszti állami kórház építésének ügyét, mellyel kapcsolatban Meznik dr. alelnök öt ismét felkérte, hogy referátumát, tekintettel az ügy jelentős voltára, magyar nyelven is adja elő, noha a huszti járásban nincs 20%-os magyarság. R. Vozáry Aladár, az egyesült magyar pártok választott tartományi képviselője. Meznik dr. alelnöknek a kisebbségi nyelv- használat ügyében történt kijelentéseit és rendelkezéseit, melyek folytán Podk. Rus országos képviselőtestületében először történt meg hivatalosan a magyar nyelv használata, csak most, 9 év múltán érvényesítve a 229—928. sz. kormányrendelet idevonatkozó rendelkezéseit, tiszteletteljes ,,éljen‘‘- zéssel kisérte. Az ülés délutáni folytatásán második tárgyként a Latorca folyó Munkács alatti, Várpalánka-i partszakasza szabályozásának ügyét tárgyalták. R. Vozáry képviselőnk kérte, hogy magyarul is adják elő az ügy és javaslata ismertetését, tekintettel arra is, hogy a Latorca a 20% -os magyarságu ungvári járáson is keresztül folyik. Meznik dr. alelnök a kérést nem teljesítette. A tárgyhoz elsőnek a kommunista párt képviselője szólt hozzá magyar nyelven. Meznik dr. zavartalanul engedte ezt megtörténni, csak utólag jegyezte meg, hogy e tárgya bán nincs jogosultsága a magyar nyelvű felszólalásnak, mert Várpalánkánál a Latorca nem 20%-os magyarságu területen folyik át. Ezután R. Vozáry Aladár, az egyesült magyar pártok választott képviselője jelentkezik szólásra és hangsúlyozottan a következőket mondja: „Ma ünnepelni akartam itt a magyar nyelv hivatalos használatának első megszólalását s csak annyit kívántam mondani: üdvözlöm a magyar szót..." Meznik dr. üléstvezető elnök megszakítja R. Vozáry képviselőt és figyelmezteti, hogy nem szólalhat föl magyarul e tárgyhoz! R. Vozáry képviselő igy folytatja: ,,Nem tudom megérteni az elnök ur magatartását! Nem tudom megérteni, hogy különösen a délelőtti megnyilatkozása és kijelentései alapján miért nem engedélyezi a magyar nyelvű felszólalást, annál is inkább, mert egy partszabályozás valamely része érinti a folyó egész menetét, már pedig a Latorca folyó Munkácsnál, tehát Várpalán- ka község fölött nem egészen 2 kilométerre, majd Várpalánka alatt alig 5 kilométerre Nagydobronynál 20%-osan magyar köz- igazgatási területen folyik . . .“ Meznik dr. gyüléstvezető alelnök R. Vozáry képviselőtől megvonja a felszólalás jogát s a magyar nyelvű felszólalást rendzavarásnak minősíti. Meznik dr. felfüggeszti a gyűlést, kimegy az ülésteremből, majd pár perc múlva visszatér. Ekkor R. Vozáry képviselő igy folytatja s fejezi be felszólalását: „Nem értem és csodálom Meznik dr. elnök ur e magatartását és rendelkezését! —■ különös, hogy éppen ma akadályozza meg s minősiti rendzavarásnak a magyar nyelvű felszólalást, mikor pedig éppen a mai gyűlés délelőtti megnyitójában ő maga jelentette be a magyar nyelv hivatalos használatának bevezetését! — Tiltakozom az ellen, hogy a magyar nyelvnek felszólalásban való használatát Meznik dr. meg akarja akadályozni s hogy a magyar nyelvű felszólalást Meznik dr. rendzavarásnak minősítse!" ■ ^ ;.y Meznik ]\ dr.’gyüléstvezető elnök, orsz. alelnök ezután előbb a teremőrnek, majd két polgári ruhás és két egyenruhás rendőrnek rendelkezést adatott, hogy R. Vozáry egyesült magyar párti, magyar nemzetiségi képviselőt magyar nyelvű felszólalása és beszédének magyar nyelven való folytatása miatt mint rendzavarót erőszakkal vezessék ki az ülésteremből! A rendőrök Meznik dr. orsz. alelnök rendelkezésének eleget tesznek! A történtek teljességének ismertetése és megvilágítása céljából még a következőkre mutatok rá: Podk. Rus 1928 óta meglévő országos képviselőtestülete működésében eddig az volt a törvényes alapon nyugvó nyelvhasználati praxis, hogy a magyar anyanyelvű és nemzetiségű képviselők minden kérdéshez tehettek magyar nyelvű felszólalást, ellenben szemben a 229—928. sz. kormányrendelet előírásaival azok ellenére önkényesen hivatalosan nem volt használva a magyar nyelv! A másik megjegyzés: a munkácsi rendőrbiztosság cenzúra osztálya — minden valószínűség szerint felső, közigazgatási utasításra, — cenzúrázták és elkobozták lapjainkat, melyek a Podk. Rus országos képviselőtestülete fent ismertetett üléséről adtak beszámolót, — igy elkobozták lapjainkat cenzúrázva R. Vozáry képviselőnknek a Miniszterelnök Úrhoz küldött ez ügybeni sürgönyét, — cenzúrázás és elkobzás történt pl. e kifejezéséit: ,,a nagy jelenet a magyar nyelvű felszólalás miatt" ... „a magyar nyelvű felszólalást rendzavarásnak minősitette" ..........kifogásolom, hogy szinte ün nepélyesen tett és hangsúlyozottan előzékeny készségű felszólalásomat annak ma- gyarnyelvüsége miatt Meznik dr. meg akarta akadályozni!" ...stb.. Miniszterelnök Lír! Szorosan e tárgyhoz tartozónak Ítélem az alábbiakban leirt és általunk jogosan sérelmezett ténykörülményt: Biztos értesülést szereztem arról, hogy a belügyminisztérium, külügyminisztérium és igazságügyminisztérium bizalmas utasítást adtak íl podk. ruszi cenzor hatóságoknak és közegeknek (rendőrségeknek, ügyészségnek), hogy a kétoldalú nemzetközi szerződésekkel garantált, a csehszlovák alkotmánytörvényre becikkelyezett, de az elmúlt. 19 év alatt életbe nem léptetett, állítólag most bevezetni szándékolt autonómia javaslattervezetének kritikáját a legszigorúbb cenzori figyelemmel kisérjék és lehetőleg cenzúrázzák. Ennek a bizalmas rendelkezésnek alapján az államügyészség utasítására újságjainkat valóban sorozatosan cenzúrázták és elkobozták az autonómia javaslat- tervezetének kritikája miatt. Hogy mennyire alapnélküliek és indokolatlanok voltak az autonómia javaslattervezetének kritikája miatti elkobzások, azt legjobban az bizo-' nyitja, hogy az elkobzások legnagyobb részét hatályon kívül helyezték a kerületi bíróságok felfolyamodásunkra és ezzel a bíróságok lapjainknak adtak igazat. Mindezekkel kapcsolatban interpellációnk a következő: A Saint-Germain-en-Laye-ben a szövetséges és társult nagyhatalmakkal kötött, kétoldalú, nemzetközi szerződésben garantált autonómiával felruházott Podk. Rus területén az e szerződésben biztosított nyelvi autonómia ellenére a magyar nyelv használatát még ma is a nemzetközi szerződés neg- . ligálásával a prágai központi kormány 229—928. sz. rendelete szabályozza az egész Csehszlovák-köztársaság —■ tehát nem az autonóm terület — törvényhozása által hozott 122—1920. sz. nyelvtörvény felhatalmazása alapján bocsátott ki az országos és járási képviseletek és választmányok számára. Ez interpellációnk történeti részében előadottak szerint Meznik J. dr. orsz. alelnök, akit a központi prágai kormány — ugyancsak az említett kétoldalú nemzetközi szerződés semmibevevésével — Podk. Rus autonóm népképviseletének megkérdezése és Hozzájárulása nélkül nevezett ki, még ezt a nyelvrendeletet sem tartja meg, hanem az annak keretében magyar nyelven felszólaló kisebbségi magyar képviselőinket a magyar nyelv jogos használatában megakadályozni igyekezett és (mintha a magyar nyelvű felszólalással rendzavarást követett volna el), rendőri karhatalommal távolittatta el az országos székház ülésterméből! Mindezek alapján kérdjük a Miniszterelnök Urat: Hajlandó-e a Miniszterelnök Ur és az összkormány intézkedni s mily módon annak érdekében, hogy Meznik J. dr. országos alelnök ur és az alárendelt hatóságok, közegek a jövőben tiszteletben tartsák legalább a nyelvtörvény alapján kibocsátott kormányrendeleteket (noha azok sem a nemzetközi szerződésekben garantált autonómia alapján adattak ki!) és hogy a jövőben ne történhessék meg a mostanihoz hasonló eset országos képviselőtestületi képviselőinkkel, kiknek népünk választás utján adta e tisztséget, mikor a magyar nyelvnek a törvény keretén belül való használatához ragaszkodik. Kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy a történtekkel kapcsolatban népünk megnyugtatása ne úgy történnék, hogy a törvénysértő főtisztviselő mai helyéről eltávolíttatván magasabb pozícióba emeltessék, vagy magas elismeréssel nyugdijaztassék (mint arra ilyen vonatkozásban már volt eset!), mert nem volna helyes megerősíteni azt az aggodalmunkat, hogy kisebbségi védelmünk mást mutat a törvényekben és mást a valóságos életben. Mert pl. a még hivatalosan is 5%- os magyarságunak elismert — (a valóságban közel 100%-os) Beregszászban még ma sincs a postán egyetlen magyar nyelvű ki- és felírás sem. De ez csak egy kis eset a sok és nagy között. Hajlandó-e a Miniszterelnök Ur és az összkormány intézkedni, hogy a nevezett minisztériumok által kiadott bizalmas (és interpellációnk történeti részében másodsorban ismertetett), a cenzúrával kapcsolatos utasítások visszavonassanak, mert ezek a bizalmas utasítások az összkormány kijelentéseinek és ígéreteinek komolyságába vetett hitet áshatják alá.
