Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-23 / 116. (4262.) szám
2 1937 május 23, vasárnap. Krofta expozéjának visszhangja Budapesten tartózkodó, Becsben bizakodó A párisi sajtó meg van elégedve BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti sájtó részletesen ismerteti Krofta csehszlovák külügyminiszter pénteki prágai expozéját, de kommentárokat egyelőre még nem fűz hozzá. Csupán a Pesti Hírlap foglalkozik külön is a csehszlovák külügyi expozéval és belső vezércikkben válaszol reá. A lap válaszában többek között ezeket mondja: — Ebben a külügyminiszteri szóval most megújított kormányigéretben lehet igen sok és lehet igen kevés. A mi részünkről mindenesetre indokolt a legnagyobb óvatosság. A magyar nemzeti kisebbség teljes egyenjogúságának elismerése, nyelvének és faji sajátságainak tiszteletbentartása, az állami hivatalokban való részeltetése és általában a kisebbségi jogok tisztelétbentartása Csehszlovákiának tulajdonképen a kisebbségi szerződéseken alapuló kötelezettsége, amit az impériumváltozáskor vállalt. Amit erről Hodzia miniszterelnök és Krofta külügyminiszter mondott, elismerése annak, hogy pótlásra váró mulasztások vannak. Most az a kérdés, mit és milyen mértékben hajlandó a csehszlovák kormány a kisebbségi szerződés aláírását követő tizennyolcadik esztendőben teljesíteni. Nincsenek-e mellékgondolatai az elhangzott ígéreteknek. Ha a csehszlovák kormánynak nincsenek mellékgondolatai, mennyiben és milyen mértékben hajlandó teljesíteni a magyar miniszterelnöknek azt a föltételét, hogy „törvényes eszközökkel" biztosítsák, éspedig nem csak papiroson, hanem a valóságban is a magyar kisebbségek védelmét. Krofta külügyminiszter szükségesnek látta, hogy megemlítse azt a lehetőséget, hogy Magyarország egyoldalú kijelentéssel állítja helyre a maga katonai egyenjogúságát. Nem tudjuk, van-e a magyar kormánynak ilyen szándéka, de akárhogyan forduljon is a magyar fegyverkezés kérdése s bármilyen legyen is a magyar kormány terve és elhatározása, a kisantant- államférfiak csalódnak, ha azt hiszik, hogy a magyar jövőnek ez a fontos problémája még „vitatható", vagy alku tárgyává tehető a tervezett dunavölgyi tárgyalásoknál. Ebíülosiiaffák a szudétanémet párt leichanbergi nagygyűlését hogy é párt oldaláról sem válság, sem elkedvet- lenedés nem érheti a koalíciót. A kormány most foglalkozik az ipari hitel szabályozásának kérdésével. A kormány munkaterve A legközelebbi időben a nyilvánosság elé kerül, hogy a határidőhöz kötött intézkedések közül melyeket fognak meghosszabbítani. Egy további kategóriába tartozik a szeszgazdálkodás szabályozása. Az erre vonatkozó tárgyalások a közel jövőben befejezést nyernek. A további munkatervben sürgető szociálpolitikai intézkedések jönnek sorra. Ezeket rövidesen a nyilvánosság is tárgyalni fogja. Az iparpolitika bizonyos etapja befejeződött, most más termelési ágakra kell a figyelmet ráirányítani. Elsősorban az adósságok rendezése tolul előtérbe. Természetesen hiba lenne, ha csak egy termelési ág vagy egy társadalmi osztály adósságainak rendezéséről beszélnénk. Nem szólhatunk tehát csak a mezőgazdasági adósságok rendezéséről, hanem általában az eladósodottság rendezéséről. Ezért kerül előtérbe az iparüzők hitelviszonyainak ügye. Ebben meglehetősen kedvező megoldást találtak, mely a pénzügyminisztert sem terheli meg túlságosan, de az iparüzők követeléseinek és igényeinek is megfelel. A kormány készségesen támogatja anyagilag az önsegély-intézményt, amely az állami és közalkalmazottak eladósodottságá- jj nak enyhítését tűzi ki céljául. A kormány készí a költségvetésbe egy tételt beállítani, amelyet | ennek az intézménynek a rendelkezésére bocsát a azzal a céllal, hogy az eladósodott közalkalmazottak kamatterhét elviselhetőbbé tegye. Tárgyaim fiija a parlament a szudétanémet párt törvény- Javaslatait Arra a kérdésre, hogy a kormány milyen álláspontot foglal el a szudétanémet párt legutóbb benyújtott javaslataival szemben, a miniszterelnök kijelentette, hogy a javaslatok fölött parlamenti vita fog folyni. Ezt a diszkussziót elutasítani teljesen inparlamentáris és politikailag céltalan eljárás lenne, mert e vita során fog kitűnni, mi a célszerű, teherbíró és praktikus s hogy mi felel meg az érdekeknek és pedig akár az egyik rész, akár az egész érdekeinek. A vita eredménye irányadó lesz a kormány álláspontjára. Anglia és SCözé^eus'épa A londoni megbeszélésekben meg kell különböztetni a fontosabb és a kevésbé fontos ügyeket. Eddig Anglia visszautasított minden regionális és kereskedelempolitikai szervezetet, hallani sem akart körzeti preferenciákról. Csakhogy a preferenciáknak megvan a maguk története Közép-Európában. A gazdasági kis- antant ilyen rendszeren épült fel kezdettől fogva. Hasonló rendszeren nyugszik a római államok gazdasági együttműködése is. Németország preferenciák keretében közeledett a közép- és délkeleteurópai államok egész sorához. Középeurópai szempontból a londoni tanácskozások legfontosabb eredménye az, hogy Anglia a középeurópai gazdasági problémák konkrét megoldásával kapcsolatban jóindulatú álláspontot foglalt el. , De nemcsak középeurópai, hanem általános1 szempontból is uj, intenzivebb európai béke- politika kiinduló pontjának lehgt tekinteni a londoni tanácskozásokat. A londoni tanácskozásokból a miniszterelnök azt a benyomást szerezte, hogy általános békeakarat hajtja át az európai államférfiakat. Angol kormánykörökben, de az ellenzék részéről is érdeklődést tapasztalt Közép-Európa iránt. A miniszterelnök hangoztatja, hogy nem azért járt Londonban, mintha Csehszlovákia részére Angliában valamilyen biztosítékot akart volna kieszközölni. Ilyesmire Csehszlovákiának nincs szüksége. A Csehszlovákia elszigeteltségéről terjesztett mesék természetesen csak mesék. Senki sem gondol regionális egyezményre Angliával, Angliától csak abban a kérdésben akart a csheszlovák kormány választ kapni, hogy érdeklődik-e a brit birodalom Középeurópa iránt, vagy sem. Röviddel ezelőtt még Anglia a távolabbi országokkal, ugyanígy Középeurópával szemben is az érdektelenség álláspontjára helyezkedett, közben azonban belátta, hogy a legkisebb békezavar Középeurópában az általános európai béke fölbontásához vezethet és ennek megfelelően érdeklődik Anglia Középeurópa iránt. Az angol demokrácia és a teklntélydemokrácia Végül az újságírók Hodza személyes benyomásai felöl érdeklődtek. A miniszterelnök Bald- winnal folytatott tárgyalásaiból azt a részt emelte ki. amely a demokráciára vonatkozik.. Említette az angol miniszterelnök, hogy Csehszlovákia a fegyelmezett demokrácia hive, ami Bald- u/in szerint megfelel az angol demokrácia ideálPRÁGA. — A Die Zeit jelentése szerint Reichenbergben pénteken föloszlatták a 'szudétanémet párt kulturális népgyülését. A résztvevők számát 14—46 ezerre becsülték. A gyűlés elején a rendőrség letartóztatta a rendezőket, akik magasszáru csizmában jelentek meg, A 109 letartóztatott között volt Henlein gépkocsivezetője is. Weller szenátor, és Obrlik képviselő interveniáltak av letartóztatások ellen s eközben Obrlik összetűzött a rendőrökkel. A nagygyűlés ennek ellenére nyugodtan kezdődött meg. Sandner képviselő beszéde után Höller, a párt kultúrpolitikai osztályának vezetője a szudétanémet aktivistákról beszélt és a főiskolai törvény tervezett reformját bírálta. A hatósági kiBEREGSZÁSZ. — (Tudósítónk te1 efon jelentése). Megdöbbentő öngyilkosságot követett el szombatra virradó éjszaka Jakab Rózsi 26 esztendős beregszászi siketnéma leány. összeroncsolt holttestére, a vasúti pályaőr véletlenül bukkant rá. Az életunt leány a pályatest egy kanyarjában a kishegyi őrházon túl a közeledő mozdony előtt az utolsó pillanatban vetette magát a sínekre, úgyhogy sem a mozdonyvezető, se a vonat utasai nem láthatták őt. A vonat kerekei borzalmasan összeroncsolták a szerencsétlen öngyilkos leány testét. jának is. Majd beszélgettek a kormányzási nehézségekről, amelyek a demokráciában nagyobbak, mint más rendszerek mellett. Ezért kell, hogy az emberek felelősségük tudatában legyenek. A demokrácia sem mondhat le a tekintélyről, sőt nagyobb mértekbe van rá szüksége, mint más rendszereknek, természetesen legális és erkölcsi tekintélyekre. Franciaország és Anglia a miniszterelnök szerint teljesen egyetértenek abban, hogy a dunai államok gazdasági és általános kooperációja európai szempontból kívánatos volna. A kisantant helyzetét kedvezően ítélik meg Páriában és Londonban. Az olasz-jugoszláv küldött kétizben mérsékletre figyelmeztette a szónokot. Henlein beszédében az ittélő népek kulturális megbékélését sürgette. Kijelentette, hogy csak egy népi kultúra lehetséges, minden más megoldás nem más, mint a hanyatlás dekadens tünete. Beszéde további részében állást foglalt egyes könyvek tilalma ellen. Az egész világon szokásos német üdvözlési mód semmiesetre sem provokálja a cseh népnek, — mondotta, mire a hatósági kiküldött megintette. — Ez nem rendíti meg az államot, — folytatta Henlein s a hallgatóság helyeslőleg nem-mel válaszolt. Henleint e mondatnál a rendőrségi tisztviselő újból megintette és a nagygyűlést föloszlatta. A tömeg minden incidens nélkül oszlot szét. Lábát tőből lemetszették s a szétszaggatott holttestet a vonat több méternyire magával vonszolta a. lemetszett lábtól, amely véres csonkként hevert a földön. A szerencsétlen eoreu siketnéma leány . valószínűleg szerelmi bánatában követte el végzetes tettét. Állítólag jegyben járt egy fiatalemberrel, de vőlegényével a napokban valamiért összeveszett s efölötti elkeseredésében dobta el magától az életet. Az öngyilkosság körülményeit még nem sikerült teljesedi földeríteni. A tragédia mély megdöbbenést váltott ki városszerte. közeledést eredménynek tartják, mert Olaszország és Jugoszlávia között bizonyos félreértéseket kiküszöböl, A Szovjetorszországgal való szövetségről kijelentette a miniszterelnök, hogy ezt a tényt még azokon a helyeken is, amelyek kevés megértést tanúsítottak annak idején a csehszlovák kormány elhatározása iránt, értékes diplomáciai aktusnak tekintik, amelyet kritikus pillanatban a békepolitika kedvezően kiaknázhat. Nyilatkozata végén a miniszterelnök kijelentette, hogy rendkívül örüli annak, hogy rövidesen Romániába utazik, ahol számos kérdést megbeszélhet a román kormánnyal. be előre bele kell nyugodnia Kroftának, Csehszlovákiának és a másik két kisantant- államnak is, ha a tárgyalások megindulását komolyan akarják, A „Reichspost** Krofta beszédéről BECS. — A bécsi sajtó élénken foglalkozik Krofta külügyminiszter nyilatkozatával és a kormányhoz közelálló Reichspost a többek között a következőket írja: „Ausztria üdvözli a csehszlovák külügyminiszter beszédének különösen azt a részét, amely Bécs és Prága viszonyára vonatkozik és melyben először történik annyi év után hivatkozás hivatalos helyen a mi közös múltúnk eredményeire. Ilyen természetű megnyilatkozás a mi részünkről annál is inkább barátságos visszhangra számíthat, mert a csehszlovák külügyminiszter hasonló megértő hangon emlékezett meg Magyarországról is és elismerte Németország és Olaszország kétségbevonhatatlan érdekeit Középeurópában." A párisi visszhang PARIS. — Krofta külügyminiszter expozéjával a francia sajtó is kimerítően foglalkozik, sőt a francia rádióállomások is közvetítették. A francia lapok különös megelégedéssel veszik tudomásul a miniszternek Csehszlovákia és Franciaország barátságára vonatkozó kijelentését. Hasonlóan megnyugtató hatást keltett Franciaországban a kisantant együttműködéséről és összetartásáról tett kijelentése a külügyminiszternek, valamint azok a barátságos szavai, amelyeket Ausztriához és Magyarországhoz intézett. A szocialista Populaire vezércikkben foglalkozik a csehszlovák külpolitikával és megállapítja, hogy dr. Krofta tegnapi nyilatkozata és dr. Hodza londoni tárgyalásai között milyen összefüggések vannak. Hokky interpellációja a Holt-Borzsava vizének ártalmas anyagokkal való megfertőzése miatt PRÁGA. — Hokky Károly szenátor interpellációt intézett a Holt-Borzeava vizének ártalmas anyagokkal való megfertőzése tárgyában. Az interpellációiban Hokky elmondja, hogy 1932 augusztusában Borzsava község mellett a Holt-Borzsavá- ban nagyarányú h&lpusztitás volt tapasztalható. Ezt Darcsy Endre, a halászterület bérlője jelentette is a "csendőrségnek. A ceendőrök meggyőződtek a panasz alaposságáról, fölszólították a bérlőt, hogy farnuk jelenlétéiben, a községi tanácstagok előtt a Borzsava vizéből két liternyit küldjön az elöljáróság közvetítésével lepecsételve a iiptóujvári halvizsgálati állomásnak. A (halbiológiái intézet főnöke, Holly Béla vegyészmérnök kiszállott Borzsavára és a helyszínen végezte él a vizsgálatot. 28 oldal terjedelmű szakvéleményt küldött az esetről a beregszászi járási hivatalnak, A szakvélemény teljes határozottsággal állította, hogy a halpusztitást Klein Samu szeszgyára okozta, amikor a salakot a vízibe engedte. Holly egyszersmint kiszabta a szeszgyáros terhére a kiszállási költséget. A vegyvizsgálattól függetlenül három tánu igazolta, hogy a szeszgyár alkalmazottai, Hoffmann Samu és Blobstein Dezső a salakot a Holt-Borzsavába bocsátották. Az interpelláló szenátor hivatkozik az 1885. évi XXIII. te. 24-ik paragrafusára, amely kimondja, hogy a vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőzése tilos. A beregszászi járási hivatal Klein Samut és két alkalmazottját 200—200 korona pénzbüntetésre, vagy 10 napi elzárásra büntette s Kjeink kötelezte a halbiológiai állomás kiküldöttje kiszállási költségének megfizetésére, ami 682 koronát tett ki. A két utóbbi ellen a polgári bíróság előtt tett esküjük miatt a beregszászi államügyészségnél eljárás folyik hamis tanuzásért. Föllebbezés során az országos hivatal a három személyt fölmentette. Az interpelláló kívánatosnak tartaná, hogy a miniszterelnök kéresse be az országos hivatal végzését s hozzáteszi, hogy Klein Samu többizben követett el hasonló viz- fertőzést s emiatt a halászterület bérlője többizben tett följelentést ellene a járási hivatalhoz, ez azonban mindezideig nem büntette meg, csak a kiszállás költségeit rótta rá. E tényállás alapján a szenátor kérdi a miniszterelnököt: Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy az ungvári országos hivatal döntése megvizsgáltassék, mert ellenkezik a törvénnyel, a tanuk vallomásával és a halbiológiai állomás szakértői véleményével? Van-e joga, módja és lehetősége az országos hivatalnak e három tényezővel nyilvánvalóan össze nem egyeztethető döntést hozni? Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a referens, aki a döntést hozta, szigorú büntetésben részesüljön? r Kifí íjilnTn *-nak vizit issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. A vonat elé vetett magát a szerelmében csalódott beregszászi siketnéma leány
