Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-01 / 100. (4246.) szám
18 kozik ellene, hogy a „pénzért muzsikáló" cigánnyal, a hegedőssel azonosítsák, de azért szívesen fogadják a vándor cigány- muzsikusokat is. És bizony később már keresték is őket. Mindenféle praktikával igyekeztek kézrekeriteni egy-egy jobb cigányt, vagy pedig csatában szerezték őket Mert szokás volt ám a harcba is vinni őket a kedv előmozdítóinak s ha a csata eredményes volt, a győzelmi tor kedvcsinálóinak. Ilyenkor előkerülteik a hajdú táncos leányasszonyok is, — akik sem leányok, sem asszonyok nem voltak — és ugyancsak rophatták a táncot. A budai basa 1554-feen Vácra indulván hadával, a budai cigányokat is magával vitte. 1596-ban Zrínyi György csatára bocsátván lovasságát Pécs mellett, nem kis örömére a bég két cigányhegedőse is rabul esett. Zrínyi módfelett megörült a két hegedősnek, mert éppen Druskóczy uram menyegzőjét akarta kiszolgáltatni s igy muzsikusokra, énekesekre nagy szüksége volt. Meg is irta a nagy eseményt sógorának: ,,Az egyiknek olyan hegedője vagyon, hogy sean én, sem kegyelmed olyat nem láttunk, kinek csak két húrja vagyon, de az formája csoda, mely szép. A másiknak pedig cimbalion- 1 ja vagyon, de nem fával veri, hanem csak az ujjaival kapdozza. Amikor összeeresztik a két cigányt és vonni kezdi, csoda, hogy milyen gyönyörűség hallgatni, ki miatt embernek ugyan enni sem kell. Araellé járul mindkettőnek szép, hangos éneklések. Ez a két cigány muzsikusok Pápán voltak Igrycz basánál. Onnét Pécsre akartak menni és úgy jártak fel basákról basára, bégről bégre. Rézman az cigány törökökkel csoda, mely szép, formán való szerecsen és cigány táncokat jár ..." A 15ári udvarokban T>R\CM-MAGkAR-fflKLAg 1937 május 1, szombat* ASSZONYOK LAPJA Reggel, délBen, este: kosztüm — Vasárnapi divatlevél — A XVI. században tehát még a lantosrend tölti be a muzsikus szerepét a magyar főúri udvarokban, aztán hovatovább eltűnik és megsemmisül ez a magyar énekmondó és zenélő társadalmi rend és átveszi szerepét — a cigány. A XVII. században a főúri kastélyba a hivatásos muzsikus vonul be a lantos helyébe és közöttük sok a cigány, aki elegyesen más nemzetiségű, leginkább idegen muzsikussal játszik egy bandában. A nagy zenekedvelő Batthyány Boldizsárnak, Zrinyi György sógorának udvarában a század elején tizenegy muzsikus van s a jegyzékek a nevek mellett felsorolják a fizetséget is. Batthyány Adám első hegedőse a szabad asztalon kívül évi 32 forint készpénzt kap, a második évi húszat, ugyanennyit a cimbalmos és dudás is. Az összeírásos névsor nem mondja meg a vezetéknevüket, hanem a szerszám után cimbalmos Márton, hegedős Jankó, sípos Jóska ■a nevök, bizonyságául, hogy ezek cigánymuzsikusok voltak. Takáts Sándor szerint • Batthyány Ádám házi zenekarát lehet a mai magyar cigánybanda ősének tekinteni. Munkács várában is kiváló udvari zenekar van. Tagjai cigányok, a népes beregi cigányvilág kitűnő zenészei. Bethlen Gábor annyira szereti őket, hogy Cigány Hegedős Györgynek fiágra szólólag birtokot hagy, amely a század végéig marad a család kezén. Thököly Imrének és Zrinyi Honának is van zenekara és sok a cigány bennök. A Zrinyi Ilona által felvétetett lajstromban 53 cigányférfi szerepel. „Péter vajda nyaranta bujdosásban él" -— mondja a lajstrom. Amikor Caraffa megszállja a várat, a cigányok játéka lelkesíti a küzdőket. Thököly zenekarában három sípos cigány szerepel: Márton András, Pribék Ferenc, Horváth János. Jó fizetést kapnak, 40 forintot, két pár csizmát, köntöst, a lónak •szénát, aztán búzát, árpát, rozsot, zabot, szalonnát, elegendőt mindenből: ez járt a cigánymuzsikusnak. A síposok öltönye teljesen vörös, a többiek fehér dolmányt viselnek. A XVII. században fogIMta cl a cigány azt a helyet, amely biztosította helyét és fennmaradását a magyar zene művelésében. A SZIGORÚ TANITÓNÉNI. — Csakugyan fölbontotta az eljegyzését azzal a bájos kis tanítónővel? — Igen. — Miért ? — Mert egyszer elkéstem a megbeszélt találkozóról éa 5 azt kívánta, hogy másnap hozzak írásbeli Igazolványt a mamámtól, ' A JÓSZIVU SOFŐR. A hölgy kifizeti a taxit és még két koronát ad a sofőrnek. Igyék egy pohár bort az egészségemre, — m o nd jak ed ve són. — Nőm íbiszem, hogy egy pohár elég volna... _ feleli a sofőr tűnődve, — a nagyságos asszony nag yon rossz színben van, Nagyon sok együttest, kosztümöt mutattak be Bécsiben az utóbbi napokban lezajlott divat- bemutatókon. A tavaszi öltözékeknek ez a két ruhatápus a kedvence. Minden elképzelhető változatban, legkülönbözőbb anyagokból készülnek. Amellett valóságos megfiatalödási folyamaton mennek keresztül. Egyszerű, angolosnak mondható szabásuk mellett is elütnek az eddig viselt elődeiktől. Mert nézzük csak, milyen is volt az el'mult esztendők együttese? Kétrészes, egyszínű öltözék. Ruha vagy szoknya ugyanolyan árnyalatban tartott, rövidebb vagy hosz- szabb kabáttal. Olyan hosszú időn keresztül volt divatos ez az egyszínű összeállítás, hogy szinte úgy látszott: ezen a jól bevált szabályon nem is lehet változtatni. E tavasszal mégis megtörtént a nem várt „nagy eset". Hogy kinek az ötlete volt, azt nem lehet megtudni. Talán az adta az inspirációt, hogy egy elegáns párisi dáma egy szép napon nagyot gondolt és összecserélte különböző színű együttes darabjait. A terakotta szinü köpenyéhez egy másik, középkék színű kompléjának szoknyáját vette fel és ebben az igazán egyénien összecserélt együttesben ment el sétálni, vagy kereste fel valamelyik divatházat, ahol tarkasága sze- metszurt? Nem tudni, hogy kinek vagy minek utján kaptak Párisban ihletet, az ilyen színes, tavaszias összeállításokhoz... Csak az a fontos, hogy — megvan! Bármilyen véletlennek, apró szeszélynek, hirtelen ötletnek vagy hosszabb megfontolásnak eredménye az idei, friss színekkel és ellentétes összeállításokkal megfiatalított kompié; a lényeg az, hogy átalakulása előnyös és célszerű. Legelső helyen említjük az uf kompié el9ő számú jótulajdonságát, hogy mig a régi és egyszínű együttes csak egy célt szolgált, egyetlen öltözéket jelentett, addig a mostani több ruhát és összeállítást helyettesit A bécsi divatbemutatókon néhány ügyes megoldású és többféleképpen kihasználható komplé- modellt láttunk. Az egyik fekete alapon elszórt sárga- és zöidszinü, lepkemlntás iimprimé-ruhá- ból és egyszínű, sárga szővetkabátból állott. Természetesen a szövetkabát más ruháik vagy szoknya-blúz összeállítások fölé is viselhető. Hasonlóan az imprimé-ruha, amely később, akár kabát nélkül, akár könnyű lencsipke-kabát- kával kiegészítve is viselhető. Másik célszerű kompié volt egy sima, középkék szinü klokké- ruhából és rózsaszín alapon, apró, kék kockák- kák'kal díszített, kétharmados kabátból álló modell. Itt is a kabát és a ruha nemcsak együttesen, de külön-külön felhasználható. Például a kék ruha rövid, piros mintás boleróval vagy csípőig érő fehér píkké-kabáttal kiegészítve is viselhető. A mintás köpeny pedig rózsaszínű vászon vagy pikké késő-tavaszi ruhák kiegészítéséül szolgálhat. A sokmintás és élénkszinü modell között fel! tünt egy sima bordó zöld szoknyából, zöld és barna pepita mintás, ujjas mellényből és háromnegyedes hosszúságú, homokszinü kabátból álló kompié. Ez az összeállítás is többféle lehetőséget nyújtott. A borsózöld szoknya és pepita mellény — világos ingblúzzal vagy narancsszínű sállal a nyakban — a kis délelőtti kosztüm szerepét töltheti be. A homokszinü kabát pedig a fenti — szoknya- és mellényes összeállítás esetén — anogolos jellegűvé teszi a háromrészes kompiét. Viszont, ha a mellény helyett terakotta szinü szatén blúzt vesz fel a kompiét viselő hölgy, akkor az összeállítás franciásabb jelleget kap. A homokszinü kabát ezenkívül még mintás, imprimé-ruhák fölé is hordható. Egyszóval, ami a praktikus ötleteket és variációs lehetőségeket illeti, az idén — valóban nem panaszkodhatunk. De nemcsak -impriméket, színes szöveteket, selyemvásznakat és pikkéket dolgoznak fel komplék céljaira, hanem — a csipkeszöveteket is! A tavaszi divat meglepetéseihez tartozik, hogy az őszi idényben feltűnt gyapjucsipke, amelyet akkoriban csak délutáni és estélyi célokra alkalmaztak, a tavaszi divat nappali viseletében jelentős szerephez jutott. Sötét gyapjú- csipkéből készült hosszú kabátokat látni. Ezeket világosszinü imprimé-ruhák kiegészítéseként viselik. A hosszú köpenyek mellett sok, prin- cessz szabású és háromnegyedes hosszúságú kabátot is készítenek. Ezeket felváltva ruhák fölé. mint kabátot — és szoknyákhoz, mint kazakot lehet hordani. Kezdve a feketén és végezve a fehér árnyalaton, a gyapjucsipkéket majdnem minden színben alkalmazzák. Legnépszerűbbnek a sötétkék, mézsárga, ekrüstzinü és pasztell- rózsaszin árnyalatok ígérkeznek. Barna impri- mé-ruiha és hozzá egy hosszú, övvel lefogott, középen csukódó sárga cslpkekabát — ennél fatalosabb és Ízlésesebb összeállítást képzelni sem lehet! A gyapjucsipke mellett feltűnt még a sürü- mintás íencsipkeszövet is. Ezt a szépfényü és nehéz esésű csipkeszövetet szintén hosszabb vagy rövidebb kabátok és — kosztümök céljaira dolgozzák feL Ami a tavaszi szövetkosztümök szabását újszerű szinösszeállitását és anyagkombinálását illeti — arról már többizben beszámoltunk. Bár a hűvös idő miatt még ezeknek a szövetkosztümöknek kihasználására sem igen került a sor, a divat azért tovább halad és — bízva a közeli felmelegedésben — már melegebb tavaszi időre alkalmas vékony szövet- vagy kombinált, selyem imprimé-kosztümöket hoz ki. A bécsi divatbemutatókon is számos imprimé-kosztüm- modellt vonultattak fel. Színekben — egyelőre — a sötétkék, fekete és sötét terakotta alapon mintázott iimprimék vezetnek. De a kimondott későtavaszi modellek között már sok világosabb — sárga-, korálszinű, élénk kék-, zöld- és rózsaszínű — színezésű imprimé-kosztüm szerepelt. Ezek az előjelek azt mutatják, hogy a kosztüm — még a meleg későtavaszi, sőt nyári időkben — sem kerül le a divatosak listájáról. Tekintet nélkül évszakra, napszakra és anyagra —- a kosztüm továbbfolytatja diadalutját. Reggel, délben, este — egyaránt viselik! Pillanatnyilag — délelőttre a kétféle szinü, simából és mintásból kombinált szövetkosztümök vezetnek. Délutánra viszont az aprómintás vagy egészen sima, sötétkék, fekete vagy buzakék kosztümök járják. A vidám imprimé-divat elöfutárjaként estére virágos kosztümkabátokkal kiegészített sötét selyem- vagy csipkeszoknyás estélyi kosztümöket Viselnek. De, amint a nap maradandóbban és melegebben fog sütni — a fiatalos, élénk- mintás imprimé-kosztümök kerülnek az előtérbe. Amig a hőmérő a húsz fok alatt van, a divatos tarka mellények és sima vagy mintás blúzok — természetesen — elengedhetetlenek. De, amint jobban kimelegszik, már félig-tneddig fölöslegessé váltak. Különösen, ha meggondoljuk, hogy az imprimé-kosztümök is aránylag jótartá- su, nehezebb selymekből vagy sürü szövésű fél- vásznakból készülnek! Az előrelátó divat okult az eddigi tapasztalatokon és a legtöbb, későtavaszra szánt imprimé-kosztümöt vagy egészen könnyű, hímzett organdiból vagy leheletszerű csipkeszövetből készült blúzokkal, esetenként pedig „álbluzoknak" nevezett plasztrónrészekkel egészíti ki. Álbluzokna'k nevezte el a divatmünyelv azt a j plasztrónszerü valamit, amely az imprimé-kosz- tümkabátka alatt viselve a blúz hatását keltű Holott valójában — nem. az. Természetesen ez a „valóság" nem derülhet ki, mert az ilyen ál- bluzt viselő hölgy — majd őrizkedni fog attól, hogy kabátját levetve, felfedje álblúza titkát... Ennek az uj találmánynak praktikus volta mellett még takarékossági előnyei is vannak: lényegesen olcsóbb, mint az igazi blúz. Amellett még egyéb érv is szól a tavaszi divat ezen legújabb vívmánya mellett. Mint már említettük, a kosztümdivat a meleg napokra is érvényes marad. Sőt... Ilyenkor pedig igazán nem kívánatos a meleg „egész" blúz, elég belőle a — látszat is... Divatillusztrádónkban négy, eredet! bécsi imprimé-modellt mutatunk be. A bal szélső ábrán sötétkék rózsaszín mintás anyagból készült együttes látható. A ruhát egyszínű pikképlaszt- rón díszíti, az eredeti összeállítású kabátot viszont sötétkék, fényes rátét. A második ábránk bájos —- barna alapon sárgával és zölddel mintázott — Imprimé-kosztümöt visel. Érdekes az egyszínű bársonnyal eldolgozott felső kihajtója. ötletes összeállítású a harmadik, rózsaszínnel kombinált fekete imprimé-együttes-modell. Fiatalos az utolsó buzakék és sárga kombináció is. RÁD VAN YI MAGDA* Irodalmi szerkesztőnk üzenetei Pazarlás. Verse ügyes, „technikás11, — ahogy mondanák, — de inkább csak ügyeskedés. Anv- nyira általánosságokban mozog, hogy semmit nem mond — másnak. Logikailag is hibás, aki már semmit nem vár, az nem keres, hajszol célokat.— Két ember egy csónakban. Divatlapba való könnyű fajsúlyú novella. — Mászám. Meg nem élt, olvasmányokból leszűrt tudáson alapuló, kitalált történet. Ez nem is lenne baj, ha nem éreznék rajta túlságosan a mond v a ce in ál t-sága. Egyébként ügyes a tolla, van tehetsége, csak igyekezzék az életet megfogni. Ma ezt kívánja az irodalom. — Szappanbuborék. Buzakalász. Békét hoztam a földre. Versei bizony nem emelkednek az önképzőkört mivó fö’é s így nem közölhetők. Kusza verseiből és abból, amit kísérőbe ir, bajos megérteni. Gyerekkorában sokan azt hiszik magukról, hogy meg nem érlett zsenik. Igyekezzék tisztán, világosan és természetesen Írni, — tanulósorban, — ragaszkodni a verstan szabályaihoz s akkor mindenki meg fogja érteni. — Pacsirta. Tavaszi szél. A tárgyrag egy -1, a múlt idő ragja magánhangzó után - tt. Ha ennyit sem tud, minek bosszantja szegény tavaszi szelet, biztosan azért 'hoz annyi sok esőt! — Cél az élet. Igaz, de rossz verseket írni nem lehet életcél. — Lojzinak, esti sétáról. Emlékeinkről. Az még nem vers, ha valaki rövid sorokba tördeli az írást s elosztja 2—3—4 sorba. Próbálja egvvégiében leirni, amit igy összeszer- kesztett s akkor látná, örogy írásában sem logika, sem helyes szórend nincs, de még az értelem is botorkál. — Töprengés betegágyban. Szebb a pacsirta. Versei tipikus példái az „én verset akarok irni“ — szándéknak. Azt hiszi, hogy mert egy pár rímet össze tud hozni, már költő. Ezenkívül is sok kell méz a versíráshoz. Az is, ami a rímek kedvéért elsikkad a tollán, a helyes értelem. Például az a korty viz, arai az ember ..száján" leszalad, bajosan „csititja lázas sziveiét". „Fagyasztó februárban" még nem láttam ablak alatt rózsát nyílni, még kévé ebbé „ferde Ívben" hajlani. Egyszerűség, őszinteség, keresefrlonség az igazi vers legelső föltételei. — Feledés. „Ebből a jóból már elég. Nem jöhet más, mint a fe'edés." Igaza van! — Tavaszi melódiák. Szélhang. A napsugár. Megérdemelné, hogy leközöljük a verset, hadd nevessen rajta más is ebben a szomorú világban, ne' csak mi. — A pepita notesz. Keserű és erkölcstelen rlporff|a inkább undorító, mint érdemi feszítő. Következtctéso egészen hamis. ^
