Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-20 / 113. (4259.) szám
9 1937 május 20, csütörtök, ■DnHBBBBBHi SKÖZGAZDASÁG £ A rovatért LirKÖ GÉZA felel ígéretek ellenére mégis központosítani fogják Kassán a denaturáitszesz elárusitását A kereskedők tiltakozni fognak a pénzügyi hatóságok intézkedése ellen PRÁGA. — Többizben foglalkoztunk már azzal az akcióval, amelyet a kassai fűszer- kereskedők a kereskedelmi grémium támogatásával indítottak a denaturáitszesz központi elárusitásának bevezetése ellen. Ismételten rámutattunk azokra a körülményekre, amelyek a kereskedők által tett ja vaslatot nemcsak a fogyasztóközönség, hanem a kincstár érdekeinek szem előtt tartásával is indokolttá teszik. Mert nyilvánvaló, Hogy a kereskedők utján történő denaturált- szeszeladásnál a denaturáltszeszttercsi e- delem sokkal jobban ellenőrizhető, mintha az eladást egy üzlet végzi. A közönség szempontjából viszont nem kívánatos az, hogy a háztartáshoz szükséges csekély mennyiségű szesz bevásárlása céljából a nagy távolságban fekvő központi elárusító helyet keresse föl. Most arról értea pénzügyminisztérium jóváhagyta a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóságnak a központi elárusitás bevezetésére tett javaslatát annak ellenére, hogy a minisztérium ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a denaturáitszesz elárusitását meghagyja a kereskedőknek. A pénzügyminisztérium a denaturáltszesz- elárusitás koncesszióját megkapó céget csupán arra fogja kötelezni, hogy a város több helyén fiókelárusitást létesítsen. A kérdés ilyen rendezése szociális szempontból egyáltalán nem kívánatos, mert sok kereskedő anyagi érdekeit sérti és értesülésünk szerint a központi eladási engedélyt olyan cég fogja megkapni, amelynek több üzlete, nagy területre szóló bizományi lerakata van, amelyet több utazó alkalmazásával saját autóján bonyolít le. Természetes, hogy a kassai kereskedők a pénzügyi hatóságok ez intézkedése ellen illetékes helyeken tiltakozni fognak és mindent elkövetnek sérelmeik orvoslása érdekében. Közel ötmillió koronás kárt szenvedtek a párkányjárási gazdák az árvíz következtében Bevezetik az adótartozások kompenzálóját az önkormányzati testületeknek történő szállításoknál is PRÁGA. — A belügyminisztérium a napokban külön leirattal figyelmeztette a járási hivatalokat, hogy az állami szállítások értékéből történő adótartozások kompenzációjára vonatkozó irányelvek, melyeket a pénzügyminisztérium az 1934 julius 7-én kelt 80.000. számú határozatában szögezett le, hasonlóan érvényesek az ön- kormányzati testületeknek történő szállításoknál is. A részletkérdésekre vonatkozóan az országos és járási hivatalok fognak megállapodni az illetékes pénzügyi hatóságokkal. Márciussal szemben csökkent a kő* és a barnaszéntermelés — a kivitel emelkedett PRÁGA. — Április hónapban 77 kő- és 166 barnaszénbánya volt üzemben. A kőszéntermelés márciussal szemben 1396 tonnával 1,344.188 tonnára csökkent, viszont a múlt év áprilisával szemben 417,324 tonnával többet tett ki. Barnaszenet 1,443.497 tonnát termeltek, azaz 93.288 tonnával kevesebbet, mint márciusban, de 193 ezer 955 tonnával többet, mint a múlt év azonos hónapjában. A koksztermelés márciussal szemben 6.600, a múlt év áprilisával szemben pedig 107.300 tonnával több volt és 253.800 tonnát tett ki. A kőszénbrikett előállítása márciussal I szemben 1.948 tonnával kevesebbet tett ki s 37 I ezer 272 tonna volt, amely mennyiség azonban a múlt év áprilisában kimutatott adatokat 4.772 tonnával múlja felül. Bamaszénbrikettet 18.485 tonnát, azaz 4.926 tonnával kevesebbet termeltek, mint márciusban és 5.036 tonnával többet, mint a múlt év azonos hónapjában. A kőszénkivitel márciussal szemben 4.524 tonnával 177 ezer 275 tonnára, a barnaszénkivitel 3.133 tonnával 159.522 tonnára, a kokszkivitel pedig 13 ezer 501 tonnával 62.123 tonnára emelkedett. Áprilisban 83.800 tonna kőszenet, 7.399 tonna barnaszenet, 13.880 tonna kokszot és 5.182 tonna antracitot hoztak be. A kőszénkészlet április végén 440.056, a barnaszénkészlet 593.278, a kokszkészeit pedig 167.716 tonnát tett ki. Tizenegyezer vagonná! több búzát exportált Csehszlovákia az év első negyedében PRÁGA. — A statisztikai hivatal tegnap hozta nyilvánosságira a gabona- és a malomi termékek külkereskedelmi forgalmának adatait. Ezek szerint április hónapban nagyobb tételben kukorica került behozatalra. A kukoricabehozatal 750 vagon volt a tavalyi 980 vagonnal szemben. Az év első negyedében összesen 751 mázsa (tavaly 1035) búzát, 1659 (2007) q rozsot, 74.993 (31,011) q kukoricát és 2532 (10.579) q malomi terméket hoztak be. A buza- és a buzalisztkivitel áprilisban is a javult színvonalon mozgott. Áprilisiban 4003 vagon búza került kivitelre a tavalyi 57 vagonnal szemben. A buzalisztkivitel 728 vagont tett ki a. tavalyi 143 mázsával szemben. A buzatakarmányliszt- kivitel 331 vagon volt a tavalyi 265 vagonnal szemben. Az év első negyedében összesen 11 ezer 377 vagon búzát vittek ki, mig a múlt év azonos szakában csak 450 mázsát. A rozskMtel az év első negyedében a tavalyi 386 mázsáról 382 mázsára süllyedt. A malomi termékek kivitele 1239 vagonról 1799 vagonra, a búza- és rozskorpa kivitele pedig a tavalyi 7.5 vagonról 233 vagonra emelkedett. PÁRKÁNY. — Az országszerte előfordult árvizek és esőzések következtében beállott viz- károkród szóló jelentéseknek se szeri, se száma. A jelentések valóságos képét adják a szomorú helyzetnek, de mint mindenütt, úgy ezen a téren is akadnak bölcs prókátorok, akik átlátszó tendenciától vezettetve azt igyekeznek bizonyítani, hogy a károk nem is olyan nagymérvűek. így például a párkányi járásban akadnak olyan tényezők, akik azt hangoztatják, hogy vízkárról ma még beszélni korai, mert az elpusztult vetéseket tengerivel lehet pótolni. Az ilyen vélemény természetesen minden szaktudást nélkülöz, ment tény az, hogy a párkányi járásban okozott vízkárok olyan nagy mértékűek, amelyek a járás gazdasági életére súlyos kihatással lesznek, A különféle jelentések alapján körülbelül négyezer holdra tehető a víz által elpusztult őszi vetések területe, amelyből 3500 hold búza és 500 hold rozsvetés. A búza vetésénél 80 kg vetőmagot számítva holdanként, a 3500 hald vetési területre 2800 mázsa búzát vetettek el, amelynek értéke mázsánként! 140 koronás árat számítva 392.000 koronát tesz ki. A rozsvetésnél holdanként 80 kg vetőmagot számítva, az 500 hold területre 400 mázsa vetőmag kellett, amelynek értéke mázsánként 98 koronával számítva 39.200 koronát tesz ki. őszi vetőmagban tehát az összveszteség 431.200 korona. Természetesen ehhez kell számítani még a munkadijat is, amelyet jelen esetben nem kívánok számszerűen megállapítani. Meg kell azonban vizsgálnunk a további veszteséget. Számítási alapul vesszük a kisgazda átlagtermését, vagyis búzánál holdanként 8, rozsnál pedig 7 mázsát Tekintettel arra, hogy a fent említett területen lévő búza- és rozsvetést a víz elpusztította, s a (—) összehívták a központi ártanácsadó testületet. A belügyminisztérium mellett működő központi ártanácsadó testület munkaülését május 28-ra hívták össze. Ezen le fogják tárgyalni a rizs- és a csokoládé áralakulásának kérdését és valószínűen ki fogják osztani a textiláruk, a szíj, a szappan, a petróleum és esetleg a fa árára vonatkozó referátumot. (—) Átalányositani fogják a mész forgalmiadóját? A mészipar javaslatot terjesztett a pénzügyminisztériumhoz a mész forgalmiadójának átalányositására vonatkozóan. Az ipar 3.5 százalékos átalányt javasol bevezettetni julius 1-től. (—) A „Hitel'4 ma megjelenő második száma hosszú cikket szentel a csehszlovák-magyar gazdasági megegyezés kérdésének. Fekete !mre mérnök az állatmonopólium tervezetéről ir nagyobb cikket s a kérdést Szlovenszkó és Kárpátalja szemszögéből bírálja meg. Kadosa Pál, a Duna- bank elnöke az áralakulás problémájáról értekezik. A lap ezenkívül számos Szlovenszkó és Kárpátalja gazdasági életét érintő kérdést tárgyal. (—) Nemzetközileg megszüntetik a „műhelyem" elnevezést. A nemzetközi textilipari és kereskedelmi szövet síégek Angliában, Francia- országban és Olaszországban elhatározták, hogy niem fogják használni a müselyem, vagy a „sode artifidelle" elnevezést és minden mü- selyemanyagot „rayon" szóval neveztek el. A csehszlovákiai textil- és készruhakészitő szervezetek csatlakozni kívánnak ehhez a mozgalomhoz és minden müselyemből készült készítményt „xayon" szóval kiyánnalk élnieyézni. fent feltüntetett károk mellett elveszett 28.000 mázsa búza és 3500 mázsa rozs. A buzakár értéke mázsánként 140 koronával számítva 3 millió 920.000 koronát tesz ká, a rozskár értéke pedig 315.000 koronát. Az összveszteség tehát 4,235.000 koronát tesz ki, A párkányi járás gazdasági életében a fenti összeg tagadhatatlanul jelentős tétel. Ez a veszteség azonban nemcsak a mezőgazdaságot érte, de közvetve a lakosság nagyrésze szociális helyzetének romlását vonja maga után. Köztudomású, hogy a szociális helyzet a vidéken nem a legrózsá- sabb. Hiszen ipari üzemeket és gyárakat alig lehel találni. A helyzetet súlyosbította az idén az a körülmény is, hogy az építkezési mozgalom is késik. Nagy veszteség éri a búza és a rozskárok következtében az aratómunkásokat is. a párkányi járásban az aratómunkás átlag a tizedik részt kapja s a fenti közel 5 millió koronás veszteség mellett a vízkárok folytán az aratómunkások nem kevesebb mint 423.000 koronát veszítenek eb Ami azt az ellenvetést illeti, hogy az elpusztult vetések kukoricával pótolhatók, igen józanul kell megbírál ni. Kétségtelen, hogy vannak igen jelentős korai, jobban mondva rövid termésidejü tengerifajták, mint például a pecsenádi száznapos, a Mautner-féle 12—13 hetes stb. A párkányi járásban azonban a nyári időszakban a szárazság az uralkodó, ami azt jelenti, hogy még a rövid termésidejü tengeri késői elvetése is nagy kockázattal jár és igen könnyen megeshetik, hogy a tengerivetőmag is veszendőbe megy. HEGEDŰS BALÁZS. (—) A csehszlovák-palesztin ai kereskedelmi kamara közgyűlése, A cseh szlovák-pale sztin ai kereskedelmi kamara dr. Tfebicky elnöklete alatt tartotta meg harmadik rendes évi közgyűlését. Kadlec palesztinai főkonzul részletesen ismertette a palesztinai politikai és gazdasági eseményeket, amelyek folytán Csehszlovákiának Palesztinába irányuló kivitele csökkent. Manor- Mandelik vezértitkár hosszabb előadásban vázolta a palesztinai gazdasági és politikai helyzetet és Csehszlovákia helyzetéit a palesztinai kivitel terén igen kedvezően ítélte meg annak ellenére, hogy a verseny Igen nyomasztó. (—) Revíziós kereskedelmi tárgyalások Magyarországgal. A helyzet eddigi állása. szerint a múlt év december 22-én kötött csehszlovákmagyar kereskedelmi egyezmény revíziós tárgyalásai május 24-én kezdődnek meg Prágában. A Prágába érkező magyar kereskedelmi delegációban a külügyi és a kereskedelemügyi minisztérium megbízottai lesznek. Nincs kizárva, hogy a revezlós tárgyalásokban résztvesz a Magyar Nemzeti Bank megbízottja is. (—) A kárpátaljai erdőbirtokok megoszlása. A S50 hektáron felüli erdőbirtokok összeírása során megállapították, hogy az ilyen erdőbirtokok kiterjedése Kárpátalján 520.403 ha. Ezek közül a legnagyobb rész és .pedig 323.728 ha köztestületeké. Az állam 289.728, az egyházak 22.572, a községek 11.110 ha erdőterületet birtokolnak. A társaságok és egyesületek birtokában 104.886 ha, az úrbéres közösségek 66.147 ha, a magánosok pedig 25.960 ha erdőterületet birtokolnak. r J . ii Megalakították a pozsonyi villamossági vállalatok kartelljét PRÁGA. — A „Hitel" jelentése szerint a pozsonyi villamossági vállalatok május 5-én kartellegyezményt kötöttek. Az uj kartellt május 13-i kelettel 1045/1. szám alatt vették föl a csehszlovák kartelljegyzékbe. A kartell célja, a statisztikai hivatal közlése szerint, az elektrotechnikai cikkek árának és az installációs munkálatok díjazásának szabályozása a pozsonyi elektrotechnikusok grémiumának hatásköréhez tartozó területen. A kartellszerződés érvénye nincsen időhöz kötve, de minden naptári év végén 13 hónapra fölmondható. Az uj kartell neve: „Druzstvo koncesovanych elektro- technikov s r. o.“ Pozsony, Vajansky-part 6. A szervezetet Langsfeld Ervin (Pozsony, Marianská 8) képviseli. A kartell tegjai a következők: Barber Emánuel (Pozsony), Berger Sándor (Rarbok), Bestenreiner János (Pozsony), Brabec Rudolf (Pozsony), Brandt- ner Antal (Bazin), Csermák László (Pozsony), Duris Vilmos (Pozsony), Eisenstádter M. mérnök (Pozsony), Elektra rt. (Pozsony), Fatul Károly (Pozsony), Fejér Jenő mérnök (Pozsony), Filberger Vilmos (Pozsony), Frank László (Pozsony), Fried Béla (Pozsony), Gross Károly (Pozsony), Hackenberger Károly (Pozsony), Holcz Adolf (Pozsony), Kacsicz Károly (Pozsony), Kalmár Leó (Pozsony), Lam- precht Ottó (Pozsony), Langsfeld Ervin (Pozsony), Matuschek Róbert (Pozsony), Michálek Rudolf (Pozsony), Morgenstern Emil (Pozsony), Patrovsky Gusztáv (Szent-György), Rondl János (Ligetujfalu), Rechendorfer Bertalan (Pozsony), Rosenberg Tivadar (Pozsony), Sales József (Pozsony), Seydl Alajos (Pozsony), Singer János (Pozsony), Schiessel Ernő (Pozsony), Schill Ernő (Pozsony), Schnitzer Albert (Pozsony), Schwantzer György (Pozsony), Szabó Gyula (Pozsony), Telegrafie rt. (Pozsony), Tóth József (Pozsony), Törk Hugó (Pozsony), Vanicek Gusztáv (Pozsony), Vácz Ferenc (Pozsony), Walla Jaroslav (Pozsony) és VodiCka Ferenc (Pozsony). Lényegesen rosszabb a szlovenszkó! és kárpátaljai őszi búza* és rozsvetések osztályozása a tavalyinál PRÁGA. — Tegnap röviden ismertettük a földművelésügyi minisztérium által május 1-re vonatkozóan kiadott vetéshelyzet-ijelentést A részletes jelentés szerint az őszi búza aránylag jól telelt, bár sok helyen jelentős károkat okoztak az egerek és a hó előtti fagy. Az őszi rozs, amit nagyobbára későn vetettek, nem kelt ki rendesen s a vetések állása nagyon gyönge. A rozs ritka, nem jól fejlett és az egérkárok is jelentősek. A vetések egyrészét ki kellett szántani. A tavaszi munkálatok az esős és hideg időjárás következtében néhány vidéken négy héttel megkéstek. Május 1-én a tavasziaknak csak egyirésze volt miég elvetve, a korábbi vetések szépen keltek. A cukorrépavetést is csak részben sikerült végrehajtani. A korábban vetett cukorrépa kel, a takarmány- répa vetése május elején már megkezdődött. A korai burgonya nem egyöntetűen kél és sokhelyen a dér meglehetős károkat okozott. A repce aránylag jól telelt és már virágzani kezd. A lent május elején kezdték vetni. A kukoricavetés szintén nem volt befejezve május elejére. A bükköny és a borsó elég jól kelt, de nagyon lassan fejlődik. A lóherékben az egerek nagy károkat okoztak. Egyébként a lóherék állása türhetőnek mondható és amennyiben az időjárás kedvez, jó fejlődésre lehet számítani. A 'minisztérium a szokásos ötjegyes osztályozással klasszifik álja a vetéseket. Eszerint az őszi búza állása május 1-én rosszabb, mint a múlt év azonos idejében, országos viszonylatban a búza osztályozása 3.18 a tavalyi 2.46-tal széniben. Az őszi rozsé 3.81 a tavalyi 2.79-cel szemben. Az egyes országrészek szerinti osztályozásnál kitűnik, hogy az őszi bu- • za Csehországban 2.88 (2.39), Morvaországban és Sziléziában 3.54 (2.28), Szlovenszkón 3.19 (2.58), Kárpátalján pedig 4.25 (2.95). Az őszi rozsot Csehországban 3.75 (2.93), Morvaországban és Sziléziában 4.03 (2,66), Szlovenszkón 3.65 (2.68), Kárpátalján pedig 4.23 (2.50)-nel osztályozzák. (—) Szombaton nyílik meg a prágai mező- gazdasági kiállítás. A prágai mezőgazdasági kiállítás előkészítő munkálatai már befejeződtek. A (kiadott jelentés szerint a kiállítás az idén sokkal nagyobb méretű lesz az eddigieknél. A vásárt szombaton, május 22-én nyitják meg. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1.25, Lisszabon 1.05 koronával javult, Berlin, Zürich 1, Helsinki 0.05, Páris 0.27)4 koronával gyöngült. (-*-) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a silling 2.50, a márka 2.50, az ezüstmárka. 5, a svájci frank és a Belga 1, a francia frank 0.50. koronával gyengült. (A pengő utazási csekk árfolyama változatlanul 607,— korona.)
