Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-16 / 111. (4257.) szám

1937 május 16, vasárnap. tmmmBamammaaBma ^M<M-MAG$AR-mKLAP Jaross és Esterházy megnyilatkozása Kassán „Pozitív törvények kellenek az elnemzetlenités ellen“ fiz egyesüli párt kassai választási nagygyűlése ■ ■ Jaross a dunai megegyezés és a magyar kisebbség viszonyáról beszélt ■ ■ ■ A kassai program tiz pontja Esterházy: Az állam biztonságát a megelégedett polgárság adja KASSA. — (Kassai szerkesztőségünktől) Telefon jelentésben röviden beszámoltunk Kas­sa csütörtöki nagy napjának, az egyesült párt választási nagygyűlésének lefolyásáról. A Schalk'ház nagytermét zsúfolásig megtöltő kö­zönség, mint közöltük, óriási lelkesedéssel fo­gadta a párt országos elnökeit, Jaross Andor és Esterházy János nemzetgyűlési képviselőiket. A napirend előtti felszólalások után Jaross Andor emelkedett szólásra. Jaross Andor beszéde Jaross beszéde elején arra az ellentétre muta-S tott rá, amely a községi képviselőtstületek mun­kaköre és azok megválasztásának módja közt van. A törvény a községi képviselőtestületeik munkateréről száműzi a politikát, de a képvi­selőtestület megválasztása mégis pártok kezé­ben van. A községi választás ennek következ­tében a gyakorlatban politikai erők mérkőzésé­vé válik. Kassa jövendő miagyar képviselőinek megvan a várospolitikai programjuk, melyet áthat a város hagyományaiból fakadó igaz sze­retet, a város jövendő fejlődésébe vetett hitük, ezért ő, mint a párt országos elnöke, ezt a kér­dést nem érinti, hanem csak az általános politi­kai helyzetet akarja jellemezni néhány vonással. A dunavölgyi kibontakozás útja — A mai modern világban gyors ütemben változik a világpolitikai helyzet és egy-egy ál­lamfő vagy politikus utazáisla szinte napról-nap- ra uj szempontokat vetít elő. Bennünket, cseh­szlovákiai magyarókat legközelebbről érdekel az, ami a Dunamedence kérdésében zajlik és történik. Jóidéig az volt a helyzet, hogy a kér­dés felbukkanása után mindig egy aktuálisabb probléma került előtérbe és igy a Dunámé den- oe problémája elhalványult s megoldása eltoló­dott. Olaszország és Németország megegyezése azonban az aktualitás első vonalába állította ezt a kérdést, mert olyan egyensúlyi helyzet következett be, amely a megoldást meg­sietteti. — Azok a nyilatkozatok, amelyek a közel­múltban ebben a kérdésiben elhangzottak, körül­belül tisztán mutatják, hogy melyek azok a po­litikai utak, amelyek a •kibontakozás felé vezet­hetnek. Utalok itt Darányi Kálmán magyar mi­niszterelnök, valamint Bethlen István volt ma­gyar miniszterelnök, továbbá a kisantant ál lám- férfiainak nyilatkozataira. Mi örömmel üdvözöljük az igazi kibontako­zást, amely a békét szolgálja, tehát megszün­teti a nemzeti harcot, nemcsak a Duna- völgyében, hanem a mi belföldi viszonyaink között is. A pártelnök itt felsorolja a magyarság leg­alapvetőbb sérelmeit. Törvényt az elnemzetlenités ellen — Meg kell azonban azt is mondanunk — mondotta a továbbiakban, — hogy a jelenlegi belpolitikai viszonyok között mindezt nem tud­juk elképzelni gyökeres rendszerváltozás nélkül. Szükségünk van olyan pozitív törvényekre, amelyek az elnemzelleni tés eredményeit ki­küszöbölik, azokat jóváteszik és a jövőben kifejezetten megakadályozzák, Hangsúlyozni kell, hogy a szuverenitás a csehszlovák ál­lamé és az államban a csehszlovákokon kívül németek, magyarok, lengyelek, ruszinok is élnek. Az elmúlt napokban a szudétan'émet párt hat törvényjavaslatot nyújtott be, amelyek az el­nemzetlenités megakadályozását és büntetésiét célozzák. Nem kívánok itt e javaslatokra kitér­ni, mert pártunk parlamenti klubja fog azokkal a kö­zeljövőben kimerítően és érdemben foglal­kozni. Csupán azt akarom itt kiemelni, hogy a német párt az évek folyamán ugyanarra a belátásra és ugyanazon követelésék han­goztatásához jutott el, mint mi. Az egységes lista győzelme .— Kassán megfontolás tárgyává tették, — folytatta beszédét Jaross Andor, — hogy váj­jon a községi választáson a magyarság egy vagy több listával vegyen részt és úgy döntöt­tek, hogy csak egy lista lesz. Ez az elhatározás helyes volt és egyedül méltó a Rákóczi ham­vait őrző ősi város szelleméhez. Bízom a 2-es lista győzőimében, mert tudom, hogy Kassán egész emberek, bátor magyarok lobogtatják a zászlót, melyhez május 23-án zárt sorokban fog csatlakozni. Az egész csehszlovákiai magyarság féltő szeretete és gondja veszi körül e döntő napon a kassai ős­lakosságot. Május 23-án győznünk kell, ez a magyarság létérdekében kiadott nemzeti pa­Esterházy János beszéde Dr, Hercz Ignác magvas beszéde után, amely­ben harmincévi városházi munkásság után búcsút vett a közéleti szerepléstől és további kitartó hűségéről biztosította a pártot* Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke emel­kedett szólásra. Esterházy!, a kassai kerület képviselőjét lelkes tapsvihar fogadta. Beszéde elején meleg szavakkal azonosította magát Ja­ross Andor politikai fejtegetéseivel, majd igy folytatta: — őseinkre és a jövőnkre való tekintettel tiltakoznunk kell az oly híresztelések ellen, hogy a magyarság száma Csehszlovákiában csökke­nőben van. Kívánja, hogy a kassai választás igazolja az ezzel ellentétes valóságot, azt, hogy igenis az itteni magyarság ereje nem hanyatlik, hanem szilárdan őrzi pozícióját. Az itteni ma­gyarságnak van oka panaszokra s ezeket nem is hallgatja el, hanem állandóan hangoztatjuk a kormány előtt is. A kormánynak kötelessége a demokrácia és a teljes egyenlőség jogait a magyarságra is kiterjeszteni. A magyar néppel lehet beszélni, a magyar népet meg lehet nyerni, ha valóban a demokrácia és egyenlőség szellemében bán­nak vele. — De azt látjuk lépten-nyomon, hogy a vá­rosokban és falvakban a csehszlovák iskolák száma egyre szaporodik, a magyar iskolák száma pedig egyre csökken. A magyar .kisebb­ség fiai csak elenyésző arányiban jutnak közhi­vatalokba. Nem vagyunk államfelforgatók, éppen ellen­kezőleg, jogaink igénylésével az állam bizton­ságát akarjuk, mert ezt a biztonságot csak a békés, megelégedett polgárság, a nyelvi és nemzetiségi tekintet nélküli, megelégedett pol­gárság adhatja meg. Percekig tartó zugó taps üdvözölte Esterházy János szavait, aki beszéde után távozni volt kénytelen a nagygyűlésről, mert pártvezéri fel­adatai máris az ország másik részébe szólítot­ták. Az egyesült párt programja a kassai városházán A nagygyűlés utolsó szónoka dr. Pajor Miklós szenátor volt, aki alapos ismerettel, vesébe látó szem­mel, rávilágító humorral ismertette az őslakos­ság ellen felvonuló törpepár.tok és nagyobb pártok összetételét és céljait. A szenátor végül részletesen foglálkozott az egyesült párt város- politikai programjával, melynek tiz pontját a nagygyűlés megnyitásakor az elnöklő Tost László volt helyettes polgármester szlovák nyel­ven is felolvasta. Az egyesült párt követeli, hogy 1. A magyar nyelv jogai visszaállíttassanak a város közéletében, 2. A legteljesebb takarékosságot vezessék be a város gazdálkodásában, mert nem a fényűzés, hanem a város polgárságának, munkásságának és szegénységének boldogulása a fontos. 3. A magyar gimnázium és megfelelő magyar elemi iskolák azonnal építtessenek, 4. A városi munkákat, megrendeléseket kas­sai őslakos iparosok kapják, 5. A városi közmunkáknál a város jobb sorsra érdemes lakosai jussanak munkához és kenyérhez, 6. A magyar kultúra szabadon érvényesül­hessen, a magyar sziniidény meghosszabbittas- sék és a magyar filmek beengedtessenek. 7. A városi hivatalokban és üzemekben ős­lakosok gyermekei kapjanak alkalmaztatást és Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy-, csont-, izületi- és bőrbajok, hüdések, köszvényes - csuzos loboknál csíz jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál Arak az összköltségekkel: az elő- éa utóidényben 14 napra Kő 7 60'— 21 napra KC 1100­Otthon tartandó ivókúrákhoz C8IZI JÓD.BRÓMOI OYÓQYVIZ Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdőigazgatóság tlZ-KÜPELE, Slov. munkaalkalmat és ezek teremthessenek a város­ban maguknak egzisztenciát. 8. A külvárosokban a közszükségletet képe­ző vízvezeték, uccajavitás éa csatornázás sürgő­sen kiépíttessék. 9. Városi takarékpénztár létesittessék, mi­által a város készpénze és alapítványai a vá­rosnak kamatoznak s ezzel az adófizetők teher­viselése könnyitt essék. 10. A piaci árusítás, a vágóhíd, a Tábor, a Három-domb, a városi sportpálya, a viz- és villanyár kérdései közmegelégedésre a legsür­gősebben rendeztessenek. Magtörténlek a listakapcsolások KASSA, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.)1 Ma délben járt le a május 23-i községi választásokra a listák kapcsolási határideje. Huszonkét párt közül mindössze az egyesült párt és a kommunista párt nem kapcsolt más választási csoporttal. A többi pártok között két-háromszoros kapcsolás is történt s ez beigazolja azt, hogy ezek a kispártok a nagy pártok segítő társai. A pártok máskülönben erősen felkészültek a válasz­tási küzdelemre. A Henlein-párt itteni csoportjáról az utóbbi időben sok szó esett Először arról volt szót hogy Maxon Milán pártjával kötnek megállapodást de később az egyesült párttal folytattak tárgyalásokat Ez a tárgyalás nem vezetett eredményre, igy a Hen- Irín-pért szabadkezet adott Kassán híveinek. Hcn- 1 rínék ezután a cseh nemzeti egyesülés pártjával- •--- ............:or>. • ~íA^^. O' ke zdtek tárgyalni ,s 'j és hír szerint meg is egyeztek. Diszebéd a londoni magyar követ* ségen Kánya Kálmán tiszteletére LONDON. — Masirevich Szilárd, Magyar- ország londoni követe diszebédet adott Kánya Kálmán külügyminiszter tiszteletére, amelyen, megjelent az angol kereskedelmi miniszter és az angol politikai élet számos más előkelősége. A katolikus papok megtagadják az agrárpárti ifjúság zászlajának fölavatását? POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) A „Szlovák” mai száma háromhasábos ér­dekes cikket hoz „A katolikus lelkészek nem akarják felszentelni a csehszlovák agrár ifjúság zászlaját” címmel. A csehszlovák agrárpárt ifjúsági szervezete pünkösd vasárnapján zászlószentelést akart tar­tani az egyik faluban, de Schubert Emánuel, a falu plébánosa nem adott engedélyt a zászlószen­telésre. Az ifjúsági szövetség Blaha Marian besz­tercebányai püspökhöz fordult, de ez válaszleve­lében helybenhagyta a plébános határozatát, azzal az indokolással, hogy az egyház nem támogathat olyan egyesületet, amelynek a katolikus vallás­hoz semmi köze nincsen. Récsén hasonló eset történt. A katolikus lel­kész szintén megtagadta az agrár-ifjúság zászló­szentelését. Pozsony most nagy érdeklődéssel vár­ja a pünkösdöt, mert ott is agrár-ifjúsági zászló­szentelés készül. Hir szerint azonban dr. Oká- nyik, a belvárosi plébánia lelkésze szintén meg­tagadta a zászlószentelést. 3 Európában az emberek milliói 8 cipő- és bőrápolás céljaira évtizedek óta H? wf #1^8 ^ 1^ jmbbmi a *&«■, JaaL aga ^ asx% ÁA a rég ismert és felülmúlhatatlan QqH OíIÍTI^#^®KCÍ& használják. A kutatás és gyakorlat élén álló szakemberek a legjobb és legnemesebb nyersanyagokból állítják elő az „Érda 1“-pasztát, mely a cipőnek és egyéb bőrárunak tartós és időálló, lakkszerü fényt kölcsönöz, kíméli a bőrt, kiadós, ezáltal olcsó. Tapasztalt és okos háziasszonyok ezért csak az „Erdal“ minőség-pasztát használják.

Next

/
Thumbnails
Contents