Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-10 / 82. (4228.) szám

4 1937 április 10, szombat. *KS<OTr7^tií^iHnaiSB R.Vozáry Aladár nyilatkozik a kárpátaljai tartománygyűlés uj nyelvgyakorlatáról ■* Meznik országos alelnök eddig két ülésen a régi Rozsypal-féle gyakorlathoz tartotta magát s csak most vezette be az uj korlátozást *■ ■■ MUNKÁCS, — Lapunk szerkesztősége kér­dést intézett a kárpátaljai tartománygyülés leg­utóbbi eseményeivel kapcsolatban R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselőhöz, aki a következő nyilatkozattal világította meg a tör­ténteket: — Nem tudtam akkor és máig sem tudom megérteni dr. Meznik országos alelnöknek a magyar nyelvhasználat ügyében váratlanul meg­változott magatartását, annál is inkább, mert a közvetlenül előttem felszólaló kommunista képviselőnek megengedte a magyarnyelvű fel­szólalást! Dr. Meznik már 1936-ban kétszer elnökölt az országos képviselőtestület ülésén, tehát tudta, hogy a magukat magyar anyanyelvűnek valló képviselők magyarul szólalnak fel s magyarul való felszólalásuk­ban soha sem korlátozta Őket sem Rozsypal országos elnök, sem pedig maga Meznik or­szágos alelnök, —- Ha Meznik ebben a tekintetben meg akarta változtatni az eddigi rendet és szokást s azt akarta, — szemben különösen a nyelv­kérdésben hangoztatott „liberálisabb" ügykeze­lés Ígéretével, —1 hogy csak a 20 százalék magyar jellegű járások ügyeinek tárgyalásában használható a magyar nyelv, azt be kellett volna jelentenie, hogy a válto­zásról, tehát a nyelvkérdésben kevésbé libe­rális felfogás bevezetéséről tudomást ve­gyünk! Ezt a bejelentést azonban dr. Meznik nem tette meg. Nem tudhattuk tehát, hogy az eddigi rendet megváltoztatja, a magyar nyelv eddigi használatának gyakorlását felborítja. De ha meg is tette volna ezt a bejelentést, a Latorca partszabályozása ügyében a magyar nyelv kizárásának akkor sem lett volna helye, mert a partszabályozás ügye és vonatkozásai a Latorca-part egészének érdekeltségét érintik, egy rész abból nem vehető külön s igy 20 szá­zalékosan magyar jellegű járást is érdekel. ■— Én nem az ülésről való kitiltást, a rend­őrökkel való kivezettetést kifogásolom, hanem azt, hogy a magyarnyelvű felszólalást akarta dr. Meznik megtiltani ez ügyben s hogy az ed­digi szokásnak megfelelően történt magyar- nyelvű felszólalást „rendzavarásnak" minősí­tette. ■— Kifogásolom, hogy szinte ünnepélyesen és hangsúlyozottan előzékeny felszólalásomat an­nak magyamyelvüsége miatt meg akarta aka­dályozni. 1— Dr. Meznik, ha az eddigi gyakorlattól el­térő s a nyelvkérdésben egyáltalában nem libe­rális, hanem mereven paragrafusos felfogását mindenáron érvényesíteni akarta, találhatott Volna más módot is arra, hogy azt közölje és bevezesse, mint ahogy ezt cselekedte! — A botrányt én nem provokáltam, —■ nem vagyok barátja az erőszakos fellépések nek, nincs szükségem ilyen reklámra! Sokkal helye­sebbnek, a magyarság és a köztársaság érdekei szempontjából sokkal inkább célravezetőnek tartom a megértés és együttműködés lehetősé' geinek keresését (arra nem egyszer példát mu­tattam a tartománygyülésen is), mint az olyan eseményeket, amilyenek ezt az ügyet kisérték és jellemzik. — A történtek miatt táviratilag panaszt emel­tem dr. Hodza Milán miniszterelnök urnái. Vá­rom intézkedését a történtek orvoslására és jó­vátételére. — Bejelentem az ügyet egyesült pártunk par­lamenti és tartománygyülési klubjának, hogy parlamentáriu9aink ez ügyben, a magyar nyelv érdekében a kormány illetékes tényezőinél lépé­seket tegyenek. — Személyes sérelmemet mellékesnek tekin­tem. Tudatában vagyok annak, hogy aki köte- lességszeriien, hűségesen és erélyesen szolgálni és képviselni akarja népe érdekeit, minden kel­lemetlenséget is el keli viselnie. .—• A történtekkel kapcsolatban még legfel­jebb csak annyi a megjegyezni valóm, hogy megállapítható: egyes lapok, melyek pedig any- nyira hirdetik magyarságukat s azt állítják, hogy a magyarság érdekeit szolgálják, vagy igyekeztek agyonhallgatni (Magyar Újság) a történteket, a magyar nyelv használhatásómak e legújabb korlátozását és sérelmét, vagy éppen helyeselték (Uj Közlöny) Meznik magatartását, — egy harmadik pedig csak a kitiltás hirüladá- sa és név említése nélkül merte az ügyet szóvá- tenni (Magyar Nap). Ha j6 rádiót akar, forduljon a RÁDIÓ­QUASTLER céghez Modern rádiómiihely! BRATISLAVA, Lörinckapu 17 Telefon 25-05 LONDON. — A Star értesülése szerint lord Plymouth külügyi alállamtitkár, a benemavatko- zási bizottság elnöke rövidesen Helsinkibe uta­zik, hogy politikai megbeszéléseket folytasson a finn kormánnyal. Annak ellenére, hogy a megbeszélések kizárólag közgazdasági kérdések körül fognak forogni és legfeljebb egyes, a sem- legességi kérdéskomplexummal összefüggő prob­léma kerül megvitatás alá, mégis politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Plymouthnak az a feladata, hogy Anglia leg­újabb skandináv politikáját illetően tapoga­tózzék Finnországban. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak annak a körülménynek, hogy Sandler svéd külügyminiszter látogatása után most Stauning dán miniszterelnök tartózkodik Lón­Paris attól tart, hogy az olaszok bojkottot kezdenek a világkiállítás ellen Az olasz-francia labdarugómérkőzés lemondásának háttere szertartás harmadik részében a Camterbury érsek bemutatja a királyt a megjelenteknek a következő szavakkal: — Urak, bemutatom György királyt, aki kétség­kívül a királyotok. Akarjátok-e hódolatotokat szá­mára felajánlani? Amire a templomban lévők egyhangúlag kiált­ják: — Isten tartsd meg György királyt! Erre megszólalnak a trombitáik és a püspöki kar a Bibliát és kegyszereket az oltárra helyezi, mig a Lordok Házának kijelölt tagjai körmenetben viszik körül a királyi jelvényeket, a kard kivételével, amelyet a Canterbury érsek visz és átnyújt a Westminster Abbey dékánjának, aki azt az oltárra helyezi. Ezután következik a szertartás negyedik része, az eskü, amelynél a Canterbury érsek megáll a ki rály előtt és megkérdi, hogy le akarja-e tenni az esküt. A király beleegyező válasza után őfelsége ünnepélyesen megígéri, hogy az egyesült királjnság törvényeit, valamint az anglikán egyház jogait és kiváltságait meg fogja tartani. Mindezt ülve mond­ja el, de az Ígéret elhangzása után felemelkedik székéből és miközben a főpecsétőr az ország mez­telen kardját viszi előtte, az oltárhoz vonul, ahol jobbkezét a Szent Bibliára téve, elhangzott Ígére­tét a következő szavakból álló esküvel erősiti meg: — Mind azokat a dolgokat, amelyeket az imént megígértem, megtartom. Isten engem úgy segéljen! Ezután a király megcsókolja a szent könyvet és aláírja az eskümintát, amelyből az eskü szövegét felolvasta. Ezt' követőleg a király visszatér trónjára, az ér­sek pedig átnyújtja neki a parlament Írásos dekla­rációját és kéri, hogy őfelsége aláírásával szíves­kedjék elismerni, hogy a parlament őit uralkodójául kérte és elismerte. Ezt követi a szertartás ötödik része, a koronázá­si mise. A hatodik része a királyné megkoronázása az Qffertoriuim előtt történik. A koronázási mise utolsó részében a Te Deum alatt a király és a ki­rályné fölkelnek a trónról és teljes diszben Szent Edward-kápolnájába indulnak, mégpedig a király az oltár déli része, a királyné pedig az oltár északi része felé eeő ajtón keresztiül. Ez a szertartás he­tedik része. A kápolnáiból való visszatértük köziben a West­minster dékánja leveszi róluk a királyi jelvényeket, majd az angol himnusz hangjai közben elhagyják a templomot. Ezt aiz ünnepélyes szertartást a világ összes rá­dióállomásai közvetíteni fogják. Róma közelében súlyos aulóbaleset ért hét budapesti bankembert BUDAPEST. — (6 zieiitkteisizíbö&égTÜjnlk tefefon- ■Jeflieaitésie.) CsiüJtlöirtiöik este Róimiálblóil ibeMon- éritíesáités jött Knapp Miksa budapesti imaigyváílr Mkozó és komán yfőhain ác-sos csaíliádjáiho'z, hqgy Kna|píp Miksát Riómra, klözeflélbem giépko'csá- foailieset értté. A komárnyfőtamáiCsoB állapotba ímegMielbősein súlyos. Kéisőíbh kiderült, hogy Knappal együtt utazott a gépkocsim dr. Makay Oszkár is, a Magyar Általános Hitelbank igaz­gatója. A gtépkocsibaíleset következtében mind- ke tltem idegtsokíkoít kaptak. Knapp etzaernktivüil a fején bőtrrepedést szenvedett. Mimdteütőijüfcet alz egyik római kórházban ápolják. A legfelső bíróság is helyben- hagyf aLunerné halálos ítéletét BECS. •— Az osztrák legfelső bíróság hely­benhagyta a cselédgyilkos Luner Jozefin halá­los Ítéletét. Lünemé védőjének semmiségi pa­naszát elutasították. A védőügyvéd benyújtotta í/tmemé kegyelmi kérvényét a szövetségi eU hőkhöz. A gyilkos asszony a legfelső bíróság Ítéletét nyugodtan vette tudomásul és Idjeletv tette, hogy biztosra veszi a szövetségi elnök ke­gyelmét, hiert „az ilyen lu5ztiaao®clot'‘ nem le­het végrehajtani 1 ' '' ^ PARIS. — Jieflieinltietitiük, hogy a vasárnapra hirdeheitit párisii oliasiz—francia, iaibdaímgónnéirkő- zést az oliaez fntbailsziöveitsiég lemondta*, mórt nem kapott garanciát arra nézve., boigy a mér­kőzést olasz-ielllIiemeB körök nem fogják-e a fa­siszták elemi itiüntieitésre fellhaszmáiM. A francia futballszövetség az olaszok köve­telésével a kormányhoz fordult, de a francia kormány visszautasította, hogy bármiképpen is beleavatkozzék egy — szerinte hatásköré­be nem eső — sportügybe. A párisi rendőr­főnök sem látott lehetőséget arra nézve, hogy bármilyen garanciákat adhasson az olasz- ellenes tüntetés megakadályozására. Eime az olaszok megszakítottak mdndiem. további tárgyalást és lemondták a pdifisi játékolt. Párisban nagy aggodalommal vették tudo­másul az olaszok elhatározását, amelyben franciaellenes tüntetést látnak és attól tarta­nak, hogy az olaszoknak ez az első lépése ab­ban a nagyszabású agitációban, amelyet a pá­risi világkiállítás látogatása ellen kívánnak indítani. A franciáik most lázasam keresnek partnert a vasárnapi mérkőzésre, merít az olaszok lemon­dása következtében máris 600.000 frank értékű belépőjegyeit keltett vlsszaváltamiok. A Pnagieír Tagibiaiit értesülése szerint a mér­kőzés nem annyira politikai, mint inkább pénz­ügyi differenciák miatt maradit ell. Az olaszok attól tartottak, hogy ráfizetéssel jár majd a pá­risi kirándulás és ezért előzetes káintiaJlanitást követelitek a franciáktól, akik ezt megtagad­ták. A felmondás politikai oka tehát csak ürügy. VI. György és Erzsébet királyné koronázásának fényes szertartása Angol könyv a szertartás rendjéről VI. György angol király és Erzsébet királyné koron ázásának szertár térrendjéről, amely május 12-én, szerdai napon a We&tmúnster-templomban fog megtörténni, a Novello Andi Oo. londoni könyv­kiadócég kiadásában közel 150 oldalra terjedő könyv Jelenít meg, amely felöleli a szertartás egész rendjét, beleértve az egyházi szövegeket és a szertartás alkalmával előadandó kórjieoik kottáit. Ebből az alkalomból érdemes ismertetni az an­gol királyok koronázási szertartását, amely ősrégi szertartás tulajdonképpen változatlanul az, amely- lyel Egbertet (802—837-1g) Wessex királyát, vagy amint az angolok nevezik „Britannia minden ural­kodójának elődjét" királlyá koronázták. A hagyományos liturgiái forma mellett 3 zenei rész változatosan régi és uj egyházi éne­kekből, klasszikus és modern szerzők szerzemé­nyeiből van Ö98zcáIlHva. A KforbartM könyv#! (IjS Ernőit Bullock, a West­minster Abbey orgonistája ég Sir Walford Davies, a király karmestere állították össze a király titkos tanácsának és a Canterbury érseknek a meghatal­mazásából neves zenészekkel való tanácskozás után. Maga a szertartás hét részre oszlik. Az előkészítés, amelyben a Westminster Abbey dékánja és papi testületé, nemkülönben a Canter­bury érsek és püspöki asszisztenciája vesz részt, az oltárnak a szertartásra való előkészítéséből, vala­mint a celebráló papság beőltöztetéséből áll. A fő­papok bevonulása a székesegyházba akkor kezdő­dik, amikor jelt adnak, hogy a király és a királyné közelednek a templomhoz. A szertartás második része a felségek belépése a templomba. A király és a királyné a székesegyház nyugati kapuján lépnek be, amely alkalommal a Wostminster-kórus Parry zsoltárát intonálja. A zsoltár alatt a király és a királyné helyet foglalnak a trónszékeken. [Amikor az ének befejeződik, a Az egyesült pártból I A pártegyesités folyamán újabban a következő községekben alakultak meg az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt he­lyi szervezetei: Dénesd: elnök: Nágl József 82, íigyv elnök Sebestyén Gyula, alelnök Konrád Lőrinc, jegyző Paksy László, pénztáros Seibece- der József, ellenőrök Lintner József és Valentin Ferenc. — Somorja: elnök dr. Zelliger Ernő, társelnökök Lic. Fizély Ödön és Pschierer József, alelnökök id. Bargár Rikárd, Klimits Károly és Záborszky János, ügyv. elnök Németh Ferenc, jegyző Vavrovits István, titkár ifj. Bargár Ri- kárd, pénztáros Záborszky János, ellenőrök Po- lónyi János, St.rasser József és Buday Ernő. — Sárosfa: elnök Varga András, ügyv. elnök Sándor Péter, alelnökök Fejes Lajos és Végh Kálmán, jegyző Pongrácz Ernő, pénztáros ifj. Albert Imre, ellenőrök Érsek Ferenc és Fejes Mihály. — Alsó- szecse: tb. elnök Székely Dezső, elnök Pólya Gyula, ügyv. elnök id. Kálnay Ernő, alelnök id. Kuics Sándor 39, pénztáros Szabó Sándor, jegyző ifj. Kálnay Ernő, ellenőrök Somogyi Jónás és Varga Géza. — Kisölved: tb. elnök Vlcencz Gyu­la, elnök Suba Vilmos Vizv, ügyv. elnök Détáry Vilmos, alelnök Pásztor Gyula felső, jegyző Bacsa Lajos, pénztáros Suba Zsigmond Berányi, ellen­őrök Suba Imre és Csenger Lajos part. — Pered: tb. elnök Darázs János, elnök Darázs Menyhért, ügyv. elnök Somogyi Benedek, alelnökök Tvukos Dénárt és Bárc-zy Vince, titkár Borsányi Márk, jegyző Varga Mátyás, pénztáros Barczy Imre, ellenőrök Nagy József és Borsányi Nándor. — Véke (bodrogközi járás): elnök Kajla László, ügy­vezető elnök Kiss Sándor, alelnök Balogh Sán­dor, titkár Demeter István, pénztáros Szabó Ist­ván, jegyző Bagos István, ellenőrök Balogh Fe­renc ée Szatmáry Ferenc. — Kistoronya: elnök Varanay János, társelnök Szemez y István, ügyv. elnök Rutka Márton, alelnökök Molnár István, titkár Habura József, jegyző ifj. Molnár János, pénztáros Gazdag Imre, ellenőrök Török János és Lutheréin György. — Bátorkeszin és Szégyen­ben az egyesült párt mnnkatástagjai megaka,li- tották a keresztény szakszervezetet. Ennek Bá­torkeszin elnöke Rohnesek József, alolnöke ifj- Matiusek István, jegyző Buday János, pé ntáros Rigó Mihály, bizalmiak Pallag Károly és Buday József. — Szögvénben elnök Nágcl Boldizsár g ügyvezető eln*>k Czilling Gyula, Anglia a skandináv áliamok és a Balti tengerszoros iránt érdeklődik Lord Plymouth utazása Helsinkibe, Sandler és Stauning tárgyalásai Londonban donban és a brit kormány tagjaival állandó ta­nácskozásokat folytat. Az angol kormány ér­deklődése a skandináv kérdések és különösen a Balti tengerszoros szabad hajózása iránt miná- inkább előtérbe nyomul. Stauning miniszterelnök londoni tárgyalásai! folyamán, mint jólinformált körökben mond­ják, elsősorban a Schl es wig -kérdés kerül megvitatás alá. Nagybritánnia igyekszik Dániától biztosítékot kapni arra nézve, hogy a schleswigi kérdésben nem kezd külön tárgyalásokat Berlinnel, hanem a kérdést a népszövetségi ülések napirendjére fogja tűzni. LONDON. — A Reuter-iroda értesülése sze­rint Stauning dán miniszterelnök megjelent a Downing-streeten és másfélórás tanácskozást folytatott Baldwin miniszterelnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents