Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-10 / 82. (4228.) szám
1937 április 10, szombat. ^I^<M-MACífaiRHTKLAP 3 „Mi, magyar kisebbség tiltakozunk a legfelső közigazgatási bíróság hatáskörének csorbítása ellen“ Kolota János bírálata a parlamentben a legfelső közigazgatási bíróság reformjáról • „A bíróság hatáskörének megszorítása azt jelenti, hogy a kisebbségek jogvédelméből elvesznek valamit*1 PRÁGA. —' A képvíselőház csütörtöki ülésén dr. Hol’ota János nemzetgyűlési képviselő az egyesült párt nevében hosz- szabb beszédben foglalkozott a legfelső közigazgatási biróság reformjával. Holöta beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a legfelső közigazgatási bíróságnak a legfőbb hivatása abban áll, hogy bírói védelmet adjon a polgárságnak a közigazgatási és pénzügyi hatóságok túlkapásaival szemben. Ragaszkodunk ahhoz az elvhez, mondotta, hogy a legfelső közigazgatási biróság függetlensége és bírósági jellege minél inkább biztosítva legyen annál is inkább, mert a mostani törvényjavaslat egyes rendelkezései oda tendálnak, hogy hivatallá minősítsék át. Mi a legfelső közigazgatási biróság működésével töb- bé-kevésbbé meg voltunk elégedve, annál kevésbbé voltunk megelégedve a köz- igazgatási hatóságok működésével és a föllebbezési fórumok lassúságával. A közigazgatás nem működik úgy, ahogy kellene és a hatásköri kérdésekben teljes káosz uralkodik. A legfelső közigazgatási biróság reformját mi másképpen képzeltük el: egy külön, modern törvénnyel. Ez a javaslat csak átmeneti jellegű reformot jelent. A reformot kiváltó igáit okok — A javaslat indokolása szerint két fontos ok váltotta ki a reformot. Az egyik az. hogy a biróság mai szervezettségével nem vol't képes megoldani ágendáját, mert 1936 végével 17 ezer ügyirat hátraléka van. A másik oka a takarékossági bizottság sürelmúlt 17 év alatt sok olyan esztendő volt, amikor a legfelsőbb közigazgatási biróság statisztikája kimutatta, hogy az összes megsemmisített ügyek 50 százaléka azért semmisittetett meg, mert a közigazgatási hatóságok hibás illetékesség alapján döntöttek, vagyis más hatáskörű hatóság döntött, mint amelyiknek a törvény szerint döntenie kellett volna. A legfelső közigazgatási bíróságot nem úgy kellene tehermentesíteni, hogy annak hatáskörét megszorítjuk s az állampolgárok perhez való jogát megnehezítjük. A tehermentesítés elsősorban azt jelentené, ha az alsóbbfoku közigazgatási hatóságok a törvényeknek és rendeleteknek megfelelően hivataloskodnának, hogy az állampolgár a közigazgatási hatóságok intézkedései ellen ne legyen kényszerülve a legfelső közigazgatási bírósághoz védelemért fordulni. „A biróság nem kereskedelmi vállalat** — A harmadik indokolás az, hogy a legfelső közigazgatási biróság az államnak 6,200.000 koronájába kerül, viszont a bírságokból és illetékekből csak annak századrészét hozza be. A törvényjavaslatnak ezt az indokolását én teljesen mellőzendőnek tartom és nem is tartom helyesnek, hogy ebből a szempontból nyúljunk a köz- igazgatási biróság reformjához, mert a legfelső közigazgatási biróság nem kereskedelmi vállalat, amelynél az a fontos, hogy a belefektetett költség az üzemből vissza is jöjjön, vagy még haszonra is dolgozzék. A legfelsőbb tribunálnál teljesen mellékes szempont kell hogy legyen, hogy az igazságnak kiszolgáltatása és minden polgár legelemibb joga, a jogvédelem sok pénzbe kerül-e, vagy kevésbe. Ósdi osztrák hagyaték — A mai közigazgatási bíróságunk szervezete még 1875-ben Ausztriából maradt reánk, ahol a közszabadségok gyöngék, az államhatalom pedig igen erős volt. Ennek tulajdonítható az a nagy hátránya, hogy csak a megtámadott határozatot áll jogában megsemmisitenie, de nem áll jogában a megtámadott határozat helyébe újat hozni. A mai törvényhozás mindenütt rég eltér már ettől az irányzattól és mindenütt joga van a legfelső közigazgatási bíróságnak újabb határozatot hozni, csak nálunk ragaszkodnak még mereven a régi osztrák formához, mert az államhatalomnak és annak képviselőinek kellemesebb ez a helyzet és nem törődnek azzal, hogy ez rosszabb a jogkereső polgárságnak. A magyar közigazgatási biróság szabályalkotó foga — A régi Magyarországon már 41 esz-1 ki, a sérelmek tízezreit idézhetnék elő, tudván tendővel ezelőtt meghozták a legfelső köz- 8 azt, hogy a legfelső közigazgatási hiróság nem igazgatási bírásáról szóló törvényt, amely | szüntetheti meg eljárásukat Sérelmes az a renA PONTOS ÓRA Parlamenti klubunk ülése PRÁGA. — Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt valamint Szepesi Német párt parlamenti klubjának tagjait dr. Szüllő Géza klubelnök fontos értekezletre hívta össze április 15-én, csütörtökön délelőtt 11 órára Prágába a parlamenti klub- helyiségbe, Az értekezlet az általános politikai helyzettel és fontos szervezeti kérdésekkel fog foglalkozni, gaszkodunk ahhoz, hogy a legfelső közigazgatási biróság biráinak 50 százaléka a bírák soraiból kerüljön ki. Az ugymieivieizieitit jkisiegfiltiő előadók, aíkilk ceaik bizonyos időre tesizmeik berendeli ve elhlheiz a fórumhoz, érezni fogják mindig függőségüket előbbi bivaitialniktóil és ezért nem tudnak arra a független és piáintatliain. piedes'zitáilina emelkedni, amit a közigazgatási biróság tagjaitól elvárunk. A döntvények kötelező ereje A ja/vaslat néhány pontja azt célozza., hogy az alisóbbfofcu közigazgatási hatóságokat a legfelső közigazgatási biróság döntvényei kössék. A szöveg azonban nem elegendő ahhoz, hogy rászorítsa a közigazgatási hatóságokat a döntvények konzekvens respektálására. A komplikált és hosszadalmas eljárás helyett ki kell érthetően mondani, hogy a biróság törvénymagyarázó jogi véleménye minden körülmények között köti a közigazgatási hatóságokat, amint azt a magyar törvény is kimondja. 1 Teljesein helybelien az a rendelkezés, hogy a panaszos fél fizesse a költségeket a kincstárnak, ha panaszát elutasítják, de a kincstár ne tegyen köteles költségeket fizetni. Ha az egyik fél fizet, fizessen a másik is. Át kell verni a magyar törvény ama pontját, amely szerint ha a bírói eljárásra a hatósági közegek törvénybe vagy rendeletbe ütköző eljárása szolgáltatott okot, a költségek egészben vagy részben való viselésére a hibás hatóság, vagy hatósági közeg is kötelezhető. Ugyancsak föl kelil venni a törvénybe a pör- ujnaMvétel lehetőségét. Ha a panaszeljárás során a közigazgatási hatóság visszavonja a meggetése. Ez a két ok tulajdonképpen csak okozat, az igazi okok egészen mások. Az egyik magának a kormánynak a lefolyt 17 éven át kifejtett kormányzati működési hibái, a másik magának a közigazgatási apparátusnak tökéletlensége és hibái. Ha a kormánypolitika jobb lett volna és nem lett volna eltelve forradalmi szellemmel, akkor a törvényes intézkedések és rendeletek nem adtak volna alkalmat arra, hogy a polgárság szinte menekülésszerüen forduljon a legfelső közigazgatási bírósághoz, hogy ott védelmet nyerjen. Ha a vagyondézsma-törvény jobban lett volna megcsinálva, ha az adó- és illeték- törvények jobbak lettek volna, vagy ha az elbocsátott volt magyar alkalmazottakkal szemben más eljárást, liberálisabb és igazságosabb álláspontot foglalt volna el a kormány, vagy pedig, ha a sok nyugdíjas panaszának méltányos elintézéséről! gondoskodott volna, egészen bizonyos, hogy a legfelső közigazgatási bíróságnál a 17 ezer ügy darab hátralék nem halmozódott volna föl. Ha hozzávesszük, hogy el van halmozva nyelvi viták eldöntésével is, amelyek a nyelVtörvénynek nem tökéletes, sőt mondhatni hiányos végrehajtásából származnak, továbbá, ha hozzávesszük, hogy a kormányzat 17 év alatt nem gondoskodott egy modem, a mai igényeknek megfelelő állampolgár- sági törvényről és hogy az állampolgárság nélkül az exisztenciák ezrei vannak még Slovenszkón és Ruszinszkóban, akik egzisztenciájuknak védelmében sorra fordulnak a legfelső közigazgatási bírósághoz jogvédelemért, akkor megértjük, tűiért van 17 ezer ügy darab elintézetlenül felhalmozva. A reform másik okául a közigazgatási hatóságok hibás működését teszem meg. Az ennek a magas testületnek megadta azt a jogot, hogy a megtámadott határozat helyébe a törvények és a jognak megfelelő uj határozatot hozhasson. — Az életből tudjuk, hogy az állampolgárnak abból semmi előnye nincs, hogyha évek múlva odáig jut el, hogy a megtámadott határozatot megsemmisítik, mert azután még esztendőkig eltarthat, míg az alsóbb fokú hatóság újabb határozatot hoz és újból elölről kezdheti kálváriáját a legfelső közigazgatási eljárásban és a jogsérelmet szenvedett polgár a legtöbbször olyankor jut igazához, amikor annak, már nincs is jelentősége reá nézve. A panaszjog szűkítése ellen A törvényjavaslat érdeméhez szólva állást foglalt a legfelső közigazgatási biróság hatáskörének szűkítése ellen, amit az a megszorítás tartalmaz, hogy az 500 koronán aluli értékű porok nem vihetők a legfelső biróság elé. A demokratikus elv megkívánja, hogy minden ember a legkisebb ügyével is igénybe- vehesse ennek az intézménynek a jogsegélyét. Rámutat arra, hogy a betegsegélyző pénztárak, amelyek rendszerint kisebb összegeket vetnek Airunytiihan is ka keli egészíteni a javaslatot. I hogy a tegfeteő kjözigaizgotiáei bíróság ne tegyem | kötve alhhoiz a tényálláshoz,, amit aiz alsóbb folkiu hatóságok állapítottak meg, vagyis aiz.ok a hatóságok, amelyeknek törvénytelen intézkedése ellen a polgár panasszal él. Át kell veininii a magyar törvénynek azt a rendelkezéséit, hogy a legfelső közigazgatási bíróságnak joga legyen, ha valamely ténykörülményt tisztázni kíván, vagy a bizonyítási eljárást kiegészíteni óhajtja, hogy a bizonyítást fölvehesse felek meghallgatása, tanuk és szakértők kihallgatása, helyszíni szemle tartása, iratok és vélemények beszerzésié által. A legfelső közigazgatási bíróságnak necsak kasszatórikus jogköre legyen, hanem a régi rossz, megsenunidelkezés is, hogy panasszal csak az élhet, akit az intézkedés egyénileg valamilyen jogában sért. A szónok ezzel kapcsolatban felhozza, hogy 1922-ig a pozsonyi járásbíróság területén volt magyar nyelvhasználati jog, de az igazságügyminisztérium a járásbíróság községeit átcsoportosította úgy, hogy a Pozsonyhoz közel eső magyar községek egy részét is más járáshoz csatolta s távolabb fekvő szlovák községeket osztottak be, úgyhogy aztán a magyar kisebbség arányszáma a 20 százalék alá csökkent. A pozsonyi magyar ügyvédi kar ez ellen az intézkedés ellen a legfelső közigazgatási bírósághoz fordult panasszal, de ez a panaszt visszautasította azzal, hogy az ügyvédeket semmilyen panaszjog nem illeti meg, mert őket semmilyen konkrét jogsérelem nem érte. A szónok kívánatosnak tartja a törvényjavaslat olyan kiegészítését, hogy a hivatalnoki kinevezések ellen az esetben is panasszal lehessen élni bármely polgárnak, amikor a hivatalnoki állásokat a kisebbséglakta területen nem a nemzetiségi arányszám szerint töltik be. Ez lenne a kisebbségi polgárságnak ellenőrző joga, ha a kormány a nemzetiségi nyilatkozatban tett Ígéreteit nem tartaná be. sitett határozat helyébe a törvénynek megfelelő uj határozatot is hozhasson. Vaníliáik ügyeik, amelyek már néhányszor megjárták a tagfielteő közigazgatási bíróság hoisiszia- dalmias útját és 8—10 ©sízltieucteig keresik polgárok jogaikat csak azért, miért a legfelső közigazgatási bíróság a megtámadott luaitámozat helyiébe nem fald újait hozná. A kisegítő előadók A ezóinok a leghatározottabban állást foglal a kisegítő előadóik rendszere eliten.. A magyar kisebbség legfőbb törekvése az, hogy a legfelső közigazgatási biróság maradjon biróság ás ne legyen hivatal. Ezért rátám ad ott határozatot, akikor a panaszosnak köteles legyen megtéríteni költségeit. Az illetékek ■ A szónok a leghatározottabban állást foglal az illetékek emelése ellen. Az illetékeket — úgymond — az eddigi illetékek 12-szeresére emelik és ezáltal megnehezítik, hogy az állampolgárok jogaikkal éljenek. A panasz benyújtása szerinte bélyeg- és illeték- mentes kell, hogy legyen. — Mi magyar kisebbség — mondotta végül Holota — a bíróságoknak függetlensége mellett széliünk síkra és éppen ezért tiltakozunk a legfelső közigazgatási biróság hatáskörének és függetlenségének mindennemű csorbítása és megszorítása ellen. Valóban fönnáll az, amit Mares képviselő mondott, hogy kisebbségi szemszögből nézve a legfelső közigazgatási bíróság hatáskörének megszorítása azt jelenti, hogy a kisebbségek jogvédelméből elvesznek valamit. Az egész javaslat tulajdonképen fölösleges. Jó kormánypolitikával, jól működő hatósági munkával a legfelső közigazgatási biróság jelenlegi állapotában is megoldhatja föladatát. A törvény- javaslatot nem kifogásolt részeiben, amelyek tulajdonképen bizonyos praktikumok bevezetését szolgálják, elfogadom, de kifogásolt részeiben semmiesetre nem fogadhatom el. Tatarescu és Ciano Ankarába késiül ANKARA. — A török távirati iroda jelentesz szerint Tatarescu román miniszterelnök április 29-én, a török nemzeti ünnep alkalmával látogatja meg a török fővárost. Tatarescu ankarai látogatása alkalmával fognak megállapodni abban is, hogy a török miniszterelnök és a török külügyminiszter mikor utazik Bukarestbe. Félhivatalosan jelentik, hogy a római török nagykövet utasítást kapott arra, hogy Ciano grei olasz külügyminisztert a török kormány nevében hívja meg az őszre Ankarába. Több jogkört a legfelső közigazgatási bíróságnak! #
