Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-25 / 95. (4241.) szám

H>37 április 25, vasárnap* RflHBfl T>R&GAI ALmÁAR- H1RLAP beszélő tényeit Szíovenszkó országrész költségvetését az 1937. évre a pozso- nyi országos elnök az országos hivatal hi­vatalos lapjának 1937 április 10-iki számá­ban hirdette ki. Dacára annak, hogy a nyelv­törvény végrehajtási rendelete 35. cikkének második bekezdése világosan előírja, hogy azon hivatalok hirdetményei, melyek hatás­köre kisebbségi járásokra is kiterjed, hirdet­ményeiket kötelesek a kisebbség nyelvén is kiadni, az országos elnök Szíovenszkó or­szágrész költségvetését csak az államnyel­ven hirdette ki, de magyarul nem, ami ellen­kezik a törvénnyel. Az állam a költségveté­sét a törvénytárban magyarul is megjelen­teti, csak a pozsonyi országos elnök feled­kezett meg Szíovenszkó országrész költség- vetésének magyar nyelven történő közzété­teléről a hivatalos lapban, ami a kisebbségi járásokban lévő magyarságnak nagy nehéz­séget jelent és ezért kérjük az országos el­nököt, hogy hivatalos lapjában az 1937. évi költségvetést jelentesse meg a magyar ki­sebbségi nyelven is és a jövőben is kérjük a költségvetés magyar nyelven való hirde­tését, mert ahhoz feltétlen jogunk van. A párkányi járás területén a magyarság a hivatalos statisztikai közlemények szerint a legutolsó népszámlálás adatainak megfelelően a la­kosság 81.55 százalékát alkotja. Ennek da­cára az iskolaügyi minisztérium legutolsó hivatalos kiadmánya szerint a járás terüle­tén egyedül létező párkányi polgári iskola tannyelve kizárólag csehszlovák, ami ellen­kezik a lakosság követelményével és jogai­val. Mivel az állam hivatalos legfőbb ténye­zői ismételten hangsúlyozták, hogy az ál­lamnak nem célja az elnemzetleniíés, fel­hívjuk erre a visszás helyzetre az iskolaügyi miniszter figyelmét azzal, hogy kérjük ezen állapot megszüntetését és a járás magyar la­kossága érdekeinek és jogainak megfelelően a magyar tannyelvű polgári iskolák mielőbbi felállítását* A nagyszállást járásbíróság területén a magyarság a legutolsó sta­tisztikai kiadmányok szerint a lakosság 21.31 százalékát alkotja és így megilleti a magyar kisebbségi nyelvhasználat joga. Ebből a nyelvtörvény végrehajtási rendele­te alapján következik, hogy a járásbíróság minden hirdetményét tartozik magyar nyel­ven is kiadni Ennek dacára a hivatalos lapban háromszor egymásután jelent meg a járásbíróság felhívása, melyben az érde­kelteket arról értesíti ki, hogy Tiszaujlak községben a betétszerkesztési eljárást meg­indítja és a hirdetmény mindannyiszor csak az államnyelven jelent meg. Tiszaujlak köz­ség lakosságéinak 51.04 százaléka magyar és igy eltekintve attól, hogy a járásbíróság amúgy is köteles minden hirdetményét ma­gyar nyelven közzétenni, a község lakossá­gát, melynek túlnyomó része magyar, érzé­kenyen sújtja az, hogy a közlemény a hiva­talos lapban nem jelent meg magyarul és ezért felhívjuk erre a körülményre az igaz- 8ágügyminiszter figyelmét azzal, hogy kér­jük, hogy haladéktalanul utasítsa a járás­bíróságot, hogy hirdetményét magyar nyel­ven is tegye közzé. Franca offenzlvája Borio ellen MADRID, — A legújabb jelentéseik szerint Franco csapatai az elorioi szakaszon heves tá­madásba kezdtek. A kormánycsapatok elkese­redett ellentállást tanúsítanak és körömszakad- tig védik a baszk várost, A felkelők repülőgé­pei bombázzák a kormány állásait, Dr. Zenk! Péter Prága ui polgármestere PRÁGA. — Prága város képviselőtestülete szom­baton délelőtt ejtette meg a dr. Baxa lemondása folytán szükségessé vált polgármesterválasztást. Mint az előrelátható volt, nagy többséggel dr. Zenk'l Pétert választották meg Prága uj polgármesterévé. A 99 leadott szavazat köziül 81 esett dr, Zenklre, 18 szavazólap üres volt. Az üres szavazólapok kö­zül 13 a kommunistáké, 4 a cseh nemzeti ligáé és egy dr. Zenkié volt. A választás eredményének ki­hirdetése után dr. Stűla alpolgármester, dr. Baxa lelépő polgármester és a képviselőtestület cseh nemzeliszocialista tagjai ünneplésben részesítették dr. Zenklt. — Prága uj polgármestere a cseh nem­zeti szocialista párt tagja. Most 53 éves, eredeti­leg kereskedelmi akadémiai tanár volt, később mi­nisztériumi tisztviselő lett és a miniszteri tanácsosi rangot érte el. Dr. Zenki lífll óta vett részt a vá­rosházi politikában és főleg szociális ügyekkel fog­lalkozott. Megválasztásától általában a Baxa által követet szélső nacionalista és németi Henes város káoú politika enyhülését várják, Jaross: Hajlandó-e Miniszter Ur gondoskodni arról, hogy a „vis$za$zlovákositá$“ ürügyével megindult szlovákodéi a garamkövesdi magyarok között heszüntetiessék? Az egyesült párt interpellációja a miniszterelnökhöz és az iskolásügy! miniszterhez PRÁGA. — Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke április elején aiz alábbi1 közérdekű interpel­lációt intézte a miniszterelnökhöz és aiz is­kolaügyi (miniszterhez. Bevezetőben megállapítjuk, hogy az in­terpelláció benyújtásának és a parlamenti nyomtatványok között való megjelenésének időpontjai között máris elért részleges ered­ményt. Ugyanis az interpelláció hatása alatt az illetékes egyházi hatóság Prohászka Margit taní­tónőt állásában felfüggesztette s ellene a fegyelmi vizsgálatot folyamatba tette. Az interpelláció szószerint a következő: ■ Az imeroei’scft — Hodza Milán miniszterelnök ur egyik legutóbbi kijelentése, hogy nem engedi egyetlen cseh e'lnémetesitését. de egyetlen német, elcsehesitését sem, olyan elvi jelen­tőségű. hogy bizonyára a köztársaság más nemzeteire is vonatkozik. — A nemze‘ti harc, amely lelkek megnye­rését célozza. Szlovenszkón nem szünetel és a Slovenská Liga a szlovák kultúra zász­laját mindenáron magyar nyelvterületen igyekszik kitűzni, ahelyett, hogy szlo­váklakta területen a szlovák müveÜfcség s öntudat kimélyitését szolgálná. — Garamkövesd községben a párkányi' járásban az áilamfordulatkor csak egy ma­gyar tannyelvű római katolikus népiskola működött. Az 1921. évi népszámlálás ebben a községben 1235 magyar és 159 szlovák lakost tüntetett fel. Miután a község köz­vetlenül' a határ mentén fekszik s igy tekin­télyes számú csendőr és határpénzügyőr került a községbe, a Slovenská Liga csakhamar felállította a szlovák iskolát. Egyetlen magyarnak sincs kifogása az el­len, hogy szlovák gyermekek szlovák is­kolába járjanak: de a szlovák iskola felál­lításával egyidejűleg megindult az ngyneve- zett „vis'szaszíovákositás" akciója, amely­hez erkölcsi indoknak kínálkozott az a fel­itevés, hogy Garamkövesd községben a XVII. században a törökök kiűzése után a tmagyar hercegprímás szlovákokat telepített de, akik az idők folyamán elmagyarosod- itak. Amennyiben él is fogadnánk ezt a fel­tevést, tudnunk kell, hogy Garamkövesd köröskörül olyan szinmagyar területtel van körülvéve, hogy itt néhány telepitett szlo­vák család elmagyarositása szinte termé­szetes néprajzi folyamat és semmiesetre sem elmagyarositás eredménye. — A Slovenská Liga akciója már kifeje­zésre jut az 1930-as népszámlálás eredmé­nyében, amikor már csak 885 magyart, de 580 szlovákot mutattak ki a népszámláló biztosok. Jelenleg a régi’ római kát. magyar tannyelvű népiskola 3 tainerős, a Slovenská Liga iskolája pedig 2 tanerővel működik. — A magyar iskolában a tanulók száma 1934/35-ben: 180, 1935/1936-ban: 175, 1936/37-ben pedig: 171 volt, a szlovák is­kolában 62. 68 és .70 a tanulók létszáma ugyanezekben az években. A szlovák isko­lába a pénzügyőrök és vasutasok gyerme­kein kívül néhány leterrorizált magyar gyermeke is jár. Az adatokból kitűnik, hogy mig a magyar iskolában közel 60 gyermek tanul egy tanteremben, aidddg a szlovák iskolában 33—34. —- A Slovenská Liga akciója azonban to­vább folyik s ma már a harmadik osztály felállítását szorgalmazzák, számítva arra, hogy szá­mos magyar gyermek fog szlovák iskolá­ba átiratkozni, — Az elmúlt napokban minden magyar szülő házába eljuttatták az eredetiben ide- csato'flt felhívást. Ez a szöveg beszédes bi­zonyítéka annak, hogy a „visszaszlováko- sitás“ egyben magyar lelkek megnyerését is célozza. S ennek az akciónak az alátá­masztására kínálkozik egy tanítónő, aki a magyar iskolában évek óta működik, úgy hogy minden felettes hatósága: az egyházi épp úgy, mint az állami meg van győződve róla, hogy Prohászka Margit tanítónő tel­jesen alkalmatlan gyermekek 'tanítására és nevelésére. Mégis annak ellenére, hogy ■mind az egyházi, mind az állami tanügyi hatóságot évek óta g panaszok ég beadvá­nyok garmadájával halmozták el a neve­zett tanítónő ellen. Prohászka tanítónő ked­veik egyéniség a hatóság előtt, mert kiváló szerepet tölt Se a gyermekek és szüleik el­riasztására a magyar iskolától és igy köz­vetve szolgálja a szlovák iskola érdekeit. — Nemcsak magyar kisebbségi, de álla­mi és magasabb erkölcsi érdek az, hogy Prohászka Margit garamkövesdi tanítónő a törvényes keretek betartásával működési helyéről eltávolittassék és Garamkövesd 'községben a Slovenská Liga harca a ma­gyar gyermekekért beszü-ntettessék. — Fenti tényállás alapján kérdem a MG niszterelnök Urat és az Iskola- és Népmíi- veiődési Miniszter Lírat: 1. Van-e tudomása a garamkövesdi is­kolai és nemzetiségi viszonyokról? 2. Hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a „visszaszlovákositásf* ürügyével1 megin­dult szlovákositás a magyarok között be- szüntettessék? 3. Hajlandó-e intézkedni, hogy Prohász­ka Margit tanítónő a tanítói működéstől mielőbb felfüggesztessék? fi szlovák iskola „magyar" fölhívása A képviselőház hivatalos kiadványában 864/1. szám alatt e napokban megjelent in­terpelláció eredetiben közli a garamkövesdi szlovák iskola magyarnyelvű felhívását is. Ez a dokumentum szóról-szóra a követke­zőiképp szól: „Tisztelt polgárok. Közeledik az idő, mikor újból egy év- re előre elhatározzák magukat, hogy me­lyik iskolába adják gyermekeit a követ­kező évbe. Egyik — másik már előre meggondolta a dolgot, és ő tovább is csak szlovákba, vagy csak magyarba fogja küldeni gyer­mekeit. De vannak olyanok is. akik újból nem tudják magukat elhatározni, nem-e volna célszerű próbálni a szlovák iskolá­val. A szlovák iskolának van már a köz­ségbe múltja is, és hálaisteninek jó híre. Jövő évbe szándékozunk megszervezni a harmadik osztályt. Diákok száma évről évre növekszik — az a legjobb bizonyítvány iskola részére. Aki szeretne mégis, elbeszélések és roszszemmel nézésnek dacára, beiskoláz- tatai gyermekét 1937/38* iskolái évbe szlovák iskolába, nyugodt lehet, hogy jó és néppel érző tanítókra bízza gyerekeit, akik vallásba és erkölcsökbe úgy oktat­ják a diákokat, sőt néha jobban is, mint felekezeti iskolába. Azok aztán, akik tudják, hogy nagy- szüleik eredeti Szlovákok voltak, kapnak újból alkalmat, hogy az ősök emlékét megtiszteljék avval, hogy a gyermekei­ket szlovákul nevelik és szlovákul isko­láztatják. Ismerős a közmondás, hogy ki mennyi, nyelvei bir, annyiszor ember. Fiuk részére nagyon előnyös a szlo­vák nyelv tudása tekintve a katonai szol­gálatra, mely sokkal könnyebb annak, aki bírja az állami nyelvet. Nagyob kilátás elhelyezkedésre, mun­kára és akármilyen szolgálatra van an­nak, aki bírja a szlovák nyelvet. Vannak egyesek, akik tovább ak rják iskoláztatni gyermekeiket, azoknak szlo­vák nyelv tudása nagy előnyükre válik* Minden felháborodás azok ellen, akik imkáb szlovák iskolát választanak, egész alaptalan, mert aki akar, könnyen meg-: tudhatja az öreg falu lakosaitól hogy néhány évvel ezelőt Kövesd inkáb szlo­vák mint magyar volt. Az öreg emberek emlékeznek még arra is, mikor még kö- vesdi templomba szlovák istentisztelet volt. Nem egy öreg embertől lehet hallani, hogy mikor még ők iskolába jártak, voL tak köztük kinevezve vigyázok, akik fel­írták azokat, kik az utcán beszéltek szlo­vákul* Minden változik, a sors nem engedte, hogy az itteni embereink egésszen elide- genítve legyenek a saját szüleik'ól más nyelv által. Igazság most is győz, akár lassan, de biztossan. Szlovák iskola," Váratlan nehézségek merültek föl a kárpátaljai javaslatok körül Miért maradt el a péntekre vári szenzáció Egy békenap a koalícióban PRÁGA, — Az elmúlt héten annyira el­mérgesedett a viszony a koalíciós pártük között, hogy Hodza miniszterelnök szüksé­gesnek látta a koalíciós pártok képviselő­házi és szenátusi klubjainak elnökeit érte­kezletre hívni össze. Az értekezlet hatása mutatkozik: ma történt először egy jó idő óta, hogy a sajtóháboru szünetelt és az ellenfelek kölcsönösen hallgattak egymásról. A péntekre várt belpolitikai szenzáció: a kárpátaljai autonómiajaivaslatoknak a kor­mány által való jóváhagyása váratlanul közbejött akadályok miatt újból elmaradt. Ezek a javaslatok már husvét után ké­szen voltak, mint azt hivatalosan jelen­tették, csak éppen a (kárpátaljai kormány­támogató törvényhozóknak nem kellettek. Ezen a téren lázasan folytak tovább a ta­nácskozások, s csütörtökön azt suttogták, hogy min­den. nehézséget áthidaltak s a kormány­pártok végleg beletörődtek a kormány szövegezésébe. Maga Hodza miniszterelnök is erősen sür­gette a javaslatok parlamenti benyújtását, de a súlyos nehézségek miatt a kérdés a jövő hétre maradt. De még Hodza angliai útja előtt benyújtják a javaslatokat. Az elmúlt hét egyike volt a lég szürkéb­beknek, Bár á polgári perrendtartás .előze­tes vitája is most folyt le és Srámek mint unifikációs miniszter elsőizben tartott ex­pozét, a parlamentben nagyon kicsi volt az érdeklődés és a politikai munka úgyszólván semmivel nem ment előre. A jövő hétre is csak egy komolyabb pro­grampont van: a tábori hadbíróság okról szóló javaslat tárgyalása. E javaslatnak legkényesebb pontja az volt, amely a pol­gári személyeknek a tábori hadbíróság elé való állításáról intézkedett. Ezt a homályos pontot módosították s a módosítás szerint a tábori bíróságok békeidőben nem ítélkez­hetnek polgári személyek fölött, A svéd külügyminiszter moszkvai útja BERLIN, — Sandler svéd külügyminiszter júliusban Moszkvába utazik. Az utazást Berlin­ben nagy érdeklődés előzi meg. A német lapok szerint a svéd külpolitika nem változik meg és a skandináv államok továbbra is a szigorú sem­legesség alapján állanak, azaz nem osztják az orosz nézetet a kollektív biztonság megszerve­zéséről. Munch dán külügyminiszter egy német! újságírónak kijelentette, hogy a skandináv ál lamok nem gondolnak közös deffenziv szerző­dés megkötésére. 5

Next

/
Thumbnails
Contents