Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-23 / 93. (4239.) szám

J XVI. évf. 93. (4239) szám ■ Péntek ■ 1937 április 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké.f külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és rusz magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® ® SÜRGÖNYC1M: HIRLRP, PRflHfi. A velencei összejövetel (sp) — Mussolini tanácskozásai az osz­trák vagy a magyar államférfiakkal ma­napság ugyanúgy odatartoznak az európai politika szabályos eseményei közé, mint a kisantant-konferenciák, vagy az angol- francia találkozók. A csütörtökön Velen­cében megkezdődött osztrák-olasz értekez­letnek általában mégis nagyobb jelentősé­get tulajdonítanak, mint a többi szokvá­nyos összejövetelnek s a várakozás fe­szültsége annyira felcsigázta az érdeklő­dést, hogy a bécsi és a római illetékes kö­rök kénytelenek voltak tompítani a tulvér- mes reményeket. Természetesen ismét min­denki „végérvényes középeurópai megol­dást* * vár a velencei találkozótól, a római blokk és a kisantant közeledésének külön- külön szerződésekkel való előkészítését és eltagadhatatlan, hogy a jugoszláv-olasz megállapodás után valószínűnek is látszik a további barátkozó lépések megbeszélése. Ránk, középeurópaiakra nézve szomorúan kémikus helyzet, hogy valahányszor a bé­ke szellője kezd lengedezni Európában, azonnal -mindenki a közép európai ügyek rendezéséről cseveg. Ha fontosabb dolog van, nem törődnek velünk. Most, két kon­fliktus között, hamarosan felénk figyelnek s ismét előszedik a hitlerizmus megszületé­sekor, az abesszin háború kitörésekor vagy a spanyol polgárháború kezdetén félretolt dunai aktacsomót, hogy két nagyobb ,,munka" között kissé elbibelődjenek. Fegy­verszünet van a világ'on, a lapok tehát Kö- zépeurópáról imák. Sebaj, ha rólunk Írnak, legalább megtud­juk, hogy a világfeszültség enyhül Gya­korlati következménye nem igen lesz Ve­lencének sem. De a hangulat javul s ez is valami. A megbeszélés előterében a német­osztrák viszony és a Habsburg-kérdés uj- raátrágásán kívül hivatalosan az esetleges osztrák-csehszlovák szerződés problémája áll, miint az első lépés a két középeurópai blokk összeegyeztetése felé. Örömmel ven- nők, ha tényleg sikerülne p'lattf ormot ta­lálni a kibontakozásra s azt a békülési készséget, amely eddig főleg csak egyes államférfiak nyilatkozataiban jelentkezett, gyakorlati eredményekkel támasztanák alá. Az ut nehéz és göröngyös. A római jegyző­könyv hatalmai szorosan összeforrnak s egyik sem cselekszik a másik tudta és bele­egyezése nélkül s igy, ha Velencében az osztrákok és az olaszok elhatároznák a kö­zeledést, Magyarországot is érintené az uj politika. Darányi Kálmán magyar minisz­terelnök feltételeinek határozott leszögezé- se után a kisantant-hatalmakon s elsősor­ban Csehszlovákián múlik, hogy nyilat­kozzanak a lehetőségekről. Prága még nem válaszolt a magyar felhívásra, nem tudjuk, elfogadja-e a két feltételt — az egyenjogú­ság megadását és a kisebbségek sorsának alapvető rendezését, — vagy hajlandó-e ezeket a tárgyalás alapjára tenni. Sem a miniszterelnök, sem a külügyminiszter nem nyilatkozott, de a hivatalos sajtóban sem olvastunk kommentárokat, amelyek határo­zottan állást foglaltak volna a ma-gyar felté­telek ellen vagy melllett. A helyzet, ugylá-t- szik, nem alakult ki s ebből a szempontból nagy jelentőségük van a mindenfelé meg­induló tavaszi puhatol'ódzásoknak, a sze­mélyes politikai 'kapcsolatok ujrafelvételé- nek, mert előmozdítják a kérdés tisztázását. Miniszterek cikkáznak át össze-vissza Európán, nemcsak Schuschnigg van Mus- floUoMt hanem a D.uice tó w&ra A velencei konferencia Srtrasehnlgg és Mussolini az „Aurora" fedélzetén tárgyal Tartózkodó hangok Bécsból » Előkészítik az osztrák-csehszlovák közeledést? VELENCE. — Az osztrák delegáció Schuschnigg kancellár vezetésével csütör­tökön délelőtt 10 óra 55 perckor érkezett Velencébe. A Santa Lucia pályaudvart eb­ből az alkalomból virágokkal díszítették. Mussolini és veje, Ciano gróf külügymi­niszter egy óráival előbb érkezett repülő­gépen Riminiből Velencébe és azonnal a pályaudvarra sietett. A fogadtatás rendkí­vül szívélyes volt. A déli órákban meg­kezdődtek az osztrák-olasz tárgyalások az Auróra jacht fedélzetén. Az osztrák politikai körök bizonyos tar­tózkodással tekintenek a velencei konfe­renciának arra a részére, amely á római jegyzőkönyv kiterjesztésére vonatkozik. Az illetékesek véleménye szerint a középeuró­pai helyzetben egyelőre nem történhet lé­nyeges változás. A konferencia erős tün­tetés lesz az osztrák függetlenség mellett, mert e függetlenség gáránisa továbbra is az olasz nagyhatalom maradt Mussolini veze­tése alatt. Az osztrák-csehszlovák közele­désre vonatkozólag az illetékesek megjegy­zik, hogy nem szabad túlsókat várni a ve­lencei előkészítő megbeszélésektől g mind­addig, amig Csehszlovákia nem nyilatko­zott erről a kérdésről!, lehetetlen pozitív eredményt várni, GSring Rómában BERLIN. •— Göring porosz miniszterel­nök csütörtökön délelőtt magánlátogatáisra szőr Locarnö óta és Hitlert akarja meglá­togatni. Daladier Angliában van, Beck Bu­karestben, Göring Rómában, csupa tájéko­zódás, ajánlattétel mindenfelé. Az állam­férfiak szemmellát'hatóan meg kívánják tudni, van-e tényleg békekedv a világon, érdemes-e ezen a téren uij vállalkozásokba fogni. Középeurópai viszonylatban a velen­cei összejövetel is ezt a célt szolgálja s a két politikus józanul, illúzió és optimizmus nélkül mérlegelni fogja a dunai kibontako­zás lehetőségét, értékét és céljait. Ilyen ér­telemben tényleg a drámai kibontakozás expozíciója lehet Velence, — ha a békét nem akaró titkos hatalmak az utolsó pilla­natban nem lépnek közbe s ugiy össze nem zavarják a terveket, hogy a kibonyolÓdást isméit el kell halasztani. * Mert sajnos, sokan vannak Európában, akik nem bilznak, vagy nem akarnak bizni, vagy — ami még rosszabb *— szántszán­dékkal nem bíznak a békében, sőt a tervei­ket zavarná, ha netán az általános megbé- ’külés valóra válna. Lansbury esetére kell gondolnunk. Az ősz angol pacifistát politi­kai szempontból nem sízabad tulkomolyan JmatíU iaw* Ca «É8ís W&jfel­Rómába érkezett. A miniszterelnököt és feleségét Bastianini külügyi államtitkár fo­gadta a pályaudvaron, továbá Hassell ró­mai német nagykövet. Rövid római tartóz­kodás után Göring és felesége tovább uta­zott Nápolyba. Félhivatalos jelentés szerint Hitler és Mussolini találkozásának előkészítése any- nyira előhaladt, hogy a Duce valószínűleg május 4-én röpül Berchtesgadenbe, ahol találkozni fog Hitlerrel. Olasz hivatalos je­lentés szerint Neurath német külügyminisz­ter május 3-án Rómába érkezik. 6 pont vagy 3 pont? LONDON. — Az angol sajtó egybe­hangzó jelentése szerint a mostani velen­cei tárgyalások során részletesen megvi­tatják a középeurópai helyzetet. A Daily Mail római levelezője szerint Mussolini és Schuschnigg a következő pontokról fog tár­gyalni: 1. gróf Ciano németországi látoga­tása, 2. a bécsi Habsburg-propaganda, 3. báró Neurath bécsi látogatása, 4, Cseh­szlovákiának Ausztriához intézett ajánlata a gazdasági és politikai együttműködés te­kintetében, 5. dr, Benes csehszlovák köz- társasági elnöknek az a terve, hogy a kis­antant bekapcsolódjon a Páris-Prága- Moszkva rendszerbe, 6. az olasz-jugoszláv egyezmény. — A Daily Express viszont úgy tudja, hogy a következő pontokról kés és szorgalmas békejárásának több he­lyen tapasztalt visszhangja. Az európai saj­tó egy bizonyos része igyekezett nevetsé­gesnek feltüntetni törekvését, Hitler béke- készségét elszabotálni, Roosevelti érdeklő­dését kicsinyíteni. Mintha azt mondta vol­na ez a sajtó: ments Isten, hogy béke le­gyen, mert a demokratikus hatalmak kibé­külése az autoritativ hatalmakkal megza­varná az autoritativ hatalmak személyes el­lenségeinek köreit. Véget vetne az uszítás lehetőségének, az aláaknázásnak, a megfú­rásnak, véget vetne az ingerült légkörnek s a zavarosnak, amiben oly jó halászni. Min­dent el kell követni, adja ki a jelszót ez a sajtó, hogy Lansbury terve ne váljék va­lóra, a világgazdasági konferencia ne szü­lessen meg, a versenyfegyverkezés, amely­ben a leszegényedett Németország és Olaszország hamarább fül ki, mint a dús­gazdag Franciaország, Anglia és Oroszor­szág, teljes erővel tovább tartson s a biro­dalom ne kerüljön ki esetleges szorult hely­zetéből. Katasztrófa volna egyesekre, ha Anglia, Amerika és Franciaország ugyan­úgy ki tudna békülni Hitlerrel, minit Sztá­linnál kibékült s az ideológiai harcot elvető közös, aeiyezőre jutna $ fognak most Velencében tárgyalni: 1. a Habsburg-restauráció, 2. Anglia felfegy­verkezése, 3. az a kérdés, hogy lehet-e szo­rosabb viszonyt teremteni Csehszlovákia és a római csoport között, A Reuter-iroda értesülése szerint a ve' lencei tárgyalás után közeledés várható a római csoport és a kisantant államai kö­zött. — A Morning Post szerint kereske­delmi szerződésről is szó lesz. Ausztria va­lószínűleg részesülni fog Abesszínia kiak­názásának előnyeiben. Olasz körök hangoztatják, hogy a láto­gatás főcélja annak újbóli kidomboritása, hogy Olaszország középeurópai politikájá­nak alapja továbbra is a római jegyző­könyv marad. Hírül tárgyal Hadia Londonban? PRÁGA. — Dr. Hodza Milán minisz­terelnök a csehszlovák delegáció élén már május elején Londonba utazik, hogy részt- vegyen a koronázási ünnepségeiken. A mi­niszterelnök körülbelül tizenkét napot tölt az angol fővárosban. Londoni tartózko­dása alatt alkalma lesz Valamennyi állam politikusaival és államférfiaival tanácsko­zásokat foytafni. Ezeknek az informatív jellegű tanácskozásoknak prágai politikai körökben rendkívüli jelentőséget tulajdo­nítanak. Azok eredményeit a legnagyobb érdeklődéssel várják. dűlt fasizmussal. A béke ugyan megszület­ne, de mivé válna az elv, az ideológia?! Mindent el ke® követni Németország bé­kekészségének elszabotálására, — hirdetik ezek a ikörök és a lehető leghevesebben 'megtámadják Lansburyt. Hitler és Schacht szavait egyszerűen hazugságnak minősitik. Amikor a világforradalmat hirdető Sztálin kijelentette, hogy békét akar, elhitték, Hit­lernek nem hiszik el. Boldogak, ha azt Ír­hatják, hogy Roosevelt nem akarja komo­lyan a világgazdasági konferenciát. Uj­jongnak, ha az angol premier kijelenti, hogy lefegyverzésről nem lehet szó. Léleg­zetvisszafojtva figyelik, hogy a kibékülés valahogy meg ne történjék. Béke? Ments Isteni Közeledés a nagy ideológiai ellenfe­lek között? Teljes erővel ellene dolgozni! Az a kis sajtókampány, amit Lansibury ár­tatlan kezdeményezése pattantott ki, aka­ratlanul rávilágított arra, hogy kik szabo­tálják teljes erejükkel az európai kibékülést a mai körülmények —- az ideológiai status quo —' alapján s kik. agresszívek abban a viszonylatban, hogy az európai békét csak ideológiai ellenfeleik erőszakos megtörése után tudják elképzelni.

Next

/
Thumbnails
Contents