Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-23 / 93. (4239.) szám

1937 április 23, péntek* Az uj polgári perrendtartás a képviselöház előtt Srámek mint unifikációs miniszter elsőizben mondott expozét a plénnmban ■ Sivák szlovák néppárti képviselt választot­ták a Ház alelnbkéiil ■ Vihar a paprika kOrttl a bizottságban PRÁGA. — A képviselőház csütörtökön dél­előtt ülést tartott. Az ülés elején dr. Pjescsák, kurtyákpárti ruszin képviselő, a szlovák nép­párti Onderéo utóda letette a törvényhozói fo­gadalmat. Malypetr elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Pemica Márton miniszteri ta­nácsosnak, a parlamenti gyorsiroda főnökének elhunytéról. A jelenlevők állva hallgatták meg az elnöki bejelentést. Pernica ülőhelyén a gyors­írók padján gyászszalagos virágcsokor feküdt. Ezután a képviselőház hozzájárult ahhoz az előterjesztéshez, hogy a polgári törvénykönyv javaslatát közös bi­zottság vegye tárgyalás alá. A javaslatot az alkotmányjogi bizottságnak osz­tották ki. Ezután a Ház megválasztotta a szlovák nép­párti Sivák Józsefet alelnöknek. transz expoiéja az t?j psrrs&disrtásró] Ezután a napirend első pontjára tértek: a pol­gári perrendtartásról szóló javaslat előzetes megvitatására. A vitát Srámek unifikációs mi­niszter expozéja vezette be. Ez volt az első eset, hogy Srámek mint unifikációs miniszter a plénumban felszólalt A miniszter hangoztatta a polgári perrendtartásról szóló törvény fontos­ságát. A polgári pör — mondotta -— kiegészí­tője a magánjognak, mert biztosítja ennek ér- vényrejutását oly esetekben., ha a kötelezett jogalany megtagadja a kötelem teljesítését és ez zel veszélyezteti a jogbiztonságot. Biztosítja a polgárok becsületes és a jogi sza­bályoknak megfelelő érintkezését és ezáltal a polgárok békés együttélését az államban. Ezért a polgári perrendtartás nélkülözhetet­len része a jogrendnek. A törvény mindenekelőtt a bíróságok illetékes­ségét szabályozza, másodszor az eljárást, amely- ivei a bíróság az igazságos ítélet alapjait keresi meg. A bevezető rendelkezéseknek a célja az, hogy biztosítsák a jelenlegi kétféle jogrendnek az uj rendszerre való sima átmenetét. A minisz­térium a javaslat előkészítő munkájában egy prágai és pozsony szakbizottság véleményadását vette igénybe. A törvény célja a perrendtartás egységesítése. Igen nehéz feladat volt a két meglévő törvény alapján uj egységes jogot alkotni, mert bár mindkét törvény a legújabb idők törvényhozási müve, mégis sok eltérés vollt köztük Ki kellett választani azt, ami mind a két jog­ban a sokesztendős gyakorlat alatt jónak bi­zonyult. Például az úgynevezett kauzális jogszolgáltatást, amely intézmény, például a kereskedelmi és bá­nyászati ügyekben a történelmi országokban honos volt, a Szlovenszkón és Kárpátalján ed­dig érvényes perrendtartás nem is ismeri. Mivel lehetetlen, hogy minden egyes kerületi bíróság­nál minden egyes szakmakörre külön szakértő lehessen, a törvényjavaslat elejti azt az elvet, hogy minden kerületi bíróságnál legyen keres­Spanyolország székesegyházainak sorsa LONDON. — „Mentsétek meg Spanyolország székesegyházait!“ E felhívással fordul Hilarie Beiloc a londoni „Universe" cimti lapban a ke­resztény nyugathoz s a valenciai kormány terü­letén lévő művészeti kincsek hathatós védelmét sürgeti. „Amint látom, — úgymond —, eddig még senki sem tette szóvá a nagy veszedelmet, amely keleti Spanyolország bires műemlékeit és szenté­lyeit fenyegeti. A régi évszázadoknak száz és száz mestermüveiről van szó, amelyek közül csak a két vi'ághirii művészeti nevezetességet emlí­tem: a tarragonai és barcelonai székesegyházat. A barcelonai csodálatos Betlehem-templom a lán­gok martalékává lett. Nem tudjuk, mennyi pó­tolhatatlan műkincs fogja követni. A székesegy­házról tudjuk, hogy nagy károkat szenvedett, kivált a híres keresztfolyosó, de azt is tudjuk, hogy nagyobbik része sértetlen maradt. De ki biz­tosíthat 'bennünket arról, hogy azok, akiknek ma hatalma alatt ál, nem fogják-e a rombolás mun­káját folytatni és befejezni? E szén Melynek 600 évnél idősebb műkincsei és 12 századnál öre­gebb hagyományai vannak. Barcelona sohasem volt a félhold uralma alatt. Főváros volt abban az Időben, amikor nagy Károly a pirenei hegy­láncot átlépte és seregével az Eibro mentén hada­kozott. Nem szörnyű tragédiája-e a történelem­nek, hogy ma Barcelonában, ahol a szultánnak egyetlen emirje sem uralkodott, ezer esztendő múltával az antikrisztue ütötte fel fejét, mig a felszabadult Saragosea híres székesegyházában a keresztény hit talált menedékre és szabadságra? Vagy a tarragonai székesegyház! Miként az Acropolis, messzire látható magaslaton, hatalmas négyszög!! kövekből épü'ten emelkedik a béke -temploma. Vájjon fogjuk-e még láthatni pazar művészi pompájában? Meg fog-e maradni a mű­vészet e csodája az utókor számára? Az egész Nyugatnak felértékelhetelien örökségéről van ezó. Törtönt-e eddig valamely Intézkedés e szent­helyek biztosítására ? Vagy a mai kor embereit az évszázadok öröksége már egyáltalán mm ér­dekli?" ' " : kedelmi és bányaügyi tanácsos. A kormányt fel­hatalmazza, hogy .belátása szerint csak oly bí­róságoknál szervezzen kereskedelmi tanácsokat, amelyek kereskedelmi központokban működnek. Ugyanígy kormányrendelet fogja megállapítani a bányaügyi tanácsok helyét is. Az uj perrendtartás erősen hangsúlyozza a szóbeliség elvét. A Szlovenszkón és Kárpát- j alján érvényes jogrendből az uj perrendtartás] átveszi azt az intézményt, hogy az elmaka-1 csőit félnek jogában áll a marasztaló ítélettel I szemben kifogással élni. Fontos újítás a Cseh- és Morvaországban érvényes joggal szemben, hogy a javaslat megengedi a íellebb- viteli tárgyalásnál az uj bizonyítási anyag ér­vényesítését. Végül a miniszter bejelenti, hogy a javaslatban külön intézkedések gon­doskodnak arról, hogy az államvédelem érde­kei a bírósági tárgyalás folyamán fokozott védelemben részesüljenek. A vitában dr* Pruzimsky szlovák néppárti és dr* Clementis kommunista képviselők a javaslat ellen beszélt, dr. Mares cseh szociáldemokrata és dr. Micura cseh néppárti pedig a javaslat elő­nyeit ismertette. Délután négy órakor a vitát félbeszakították és annak folytatását pénteken délelőtt tiz órára halasztották. Pénteken befejezik a vitát és ezt a javaslatot is az alkotmányjogi bizott­sághoz utalják, amely a szenátus bizottságával együtt veszi majd munkába. A képviselőház a jövő héten valószínűleg kedden és szerdán tart ülést. Ez alkalommal a tábori hadbíróságra vonatkozó kormányjavaslatot fogja tárgyalni. fi szenátus ülése PRÁGA. — A sziemátus imái ülésén dir. Somkuip elnök kegyelietos szavakkal pareinitálta a par- laimiemiti gyoinsiirocta eilíhueyit főnökiét, Pemica miniszteri taináa&oeit. Ezután folytátiták a pol­gári törvényflíiönyv eílőziehee vitáját. A vitában Havteffca cseh agrárius, Heiüleír inémeit 6zooiá.l- diemokrata^ Modráoek cseh ez.ocááildemiok'riaita., S'öbiridt sz-udétaniémiet párti, Milota cseh nem­zeti szocialista, Kovák cseh tnépipáihi és Krel- iblcih kommunista szenátor szólalt föl. A vita befejeztével a polgári törvénykönyvet az alkot­mány jogi biziotbsághoiz utalták. A szenátus legközelebb kedden délután négy érakor ül össze. Ezen az ülésen Sirámiek uniifdkácóós minősziteir megismétli a képviselőháziban ma elmondott expozéját s utána a szenátus plénuma megkez­di a polgári perrendtartás előzetes vitáját. A parlament bizottsága követeli a paprika­gazdálkodás reformját PRÁGA. — A parlament plenáris ülései előtt több bizottság tárgyalt. A képviselőházban az Ipari-kereskedelmi bizottság néhány kereskedelmi pótszerződést fogadott, majd több kormányren­deletet tárgyalt meg. Nagyobb vitát váltott ki a pa.prikaterineiésre és paprikakereskedelemre vo­natkozó k o rm án y r e ndeil et. A felszólalók, éspedig nemcsak az ellenzékiek, de a kormánytöbsíghez tartozó képviselők is sérelmesnek találták a rendelet több intézkedé­sét és éles bírálatot mondottak az irányított gazdálkodás rendszeréről, amelyben az eddigi gyakorlat szerint egyoldalú pártszempontok ér­vényesülnek. A bizottság jóváhagyta ugyan a kormányrendé­it tét, de egyben határozati javaslatot fogadott el, amely fölhívja a kormányt, hogy a jelen gaz­dasági év letelte után a szerzett tapasztalatok alapján újtól és igazságosabban rendezze a pap­rika-termelést. A szenátus nemzetgazdasági bizottsága a Fran­ciaországgal kötött kereskedelmi pótegyezményt tárgyalta. A bizottságban megjelent dx. Fried- mann meghatalmazott miniszter és hosszabb ex­pozét mondott a kormány kereskedelmi politiká­járól. A bizottság elhatározta, hogy az expozé fölött vitát Indít ée azt a bizottság legközelebbi ülésén kezdi meg. Ugyancsak ülést- tartott a szenátus alkotmány- jogi bizottsága is és megszavazta az állatvédelmi javaslatot, amely hamarosan a szenátus plénuma elé kerül. Rotaániában isméi engedélyezték a magyar hetoégaevek használatát BUKAREST. — Emlékezetes, hogy a román belügyminisztérium a nemzetiségi kisebbségi sajtónak eltiltotta a földrajzi ne­vek és helységnevek kisebbségi nyelven való megjelölését s elrendelte, hogy mind­azok a lapok, amelyek címükben ilyen helységnevet használnak, kötelesek ezt tö­rölni. A belügyminiszter most ezt a sérel­mes rendeletet hatályon kívül helyezte. Körrendeletében, amelyet az ország Vala­mennyi megyefőnökéhez intézett, elren­delte, hogy a jövőben a kisebbségi lapok lapfejében is alkalmazhatók a helységne­vek kisebbségi nyelven is, de emellett zá­rójelben az illető helység román elnevezé­sének is szerepelnie kelL Az egyéb szöveg­ben szerepelhetnek a helységnevek és föld­rajzi megjelölések csak idegen nyelven ro­mán elnevezés nélkül is. isti! állítólag Etözvetit Magyaromig ás Románia közűit A lengyel külügyminiszter bukaresti útja BUKAREST. — A bukaresti sajtó vezető helyen foglalkozik Beck lengyel külügyminisz­ter bukaresti látogatásának jelentőségével. A lapok nem titkolják, hogy a román-lengyel vi­szony az utóbbi években erősen elhidegült és a lengyel külügyminiszter mostani látogatásától a régi szívélyes kapcsolatok megújítását és ki- mélyítését várják. A Curentul cimü jobboldali lap azt írja, hogy a lengyel külügyminiszter bukaresti utazásának ünnepélyes jelentősége van annál is inkább, mert Beck úgy élt a román köztudatban, mint aki ellensége Romániának. Erre a köztudafra rácá­folnak az adott körülmények és a földrajzi szükségszerűségek is, amelyek a két országot egymásra utalják. Kétségtelen, — Írja a lap, — hogy Romániának oka volt elcsodálkozni afö­lött, hogy szövetségese, Lengyelország, minden előzetes bejelentés nélkül Németországgal is szerződést kötött. Ugylátszik azonban, hogy eh­hez hozzá kell szoknunk, hiszen másik szövet­ségesünk, Jugoszlávia is befejezett tény elé állí­tott az Olaszországgal megkötött szerződés al­kalmával. Ugylátszik, hogy az eféle dolgokon túl kell tenni magunkat s csupán arra kell fi­gyelemmel lennünk, ami összeköt bennünket szö­vetségesetekkel* Lengyelország és Románia I földrajzilag is egymásra van utalva, a szovjet midkettőnek tőszomszédja. Másrészt pedig, ha Lengyelországnak a balti tenger felé elvágnák a kijárását, csak Románián keresztül juthat ten­gerhez. Ez áll fordítva Romániára nézve is, ha a román hajók valamely okból kifolyólag nem futhatnának ki a Földközi tengerre, A lengyel külügyminiszter bukaresti látogatása minden bi­zonnyal hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezeket az alapvető igazságokat előtérbe helyezze és álta­la a két ország viszonyát tovább javítsa azon az utón, amelyen Antonescu román külügyminisz­ter járt Varsóban, BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Az Uj Nemzedék varsói tudósítása szerint Beck lengyel külügyminiszter Bukarest­be való elutazása előtt közel két óra hosszat ta­nácskozott Hóry András varsói magyar követ­tel. A külügyminiszter a magyar követtel való tanácskozás után a köztársasági elnöknél jelent meg kihallgatáson. Beck külügyminiszter és a magyar követ tanácskozása nagy föltünést kel­tett. Ez a tanácskozás — mint a lap irja — meg­erősíteni látszik azt a hírt, hogy Beck Bukarest­ben fölveti a magyar—román viszony rendezé­sének kérdését Is és Igyekezni fog befolyását érvényesíteni, hogy a ké tország között békü- lékenyebb légkör teremtődjék* v CLuÁrsíaoahC ^ Vfkű M • FO 6KKÉM%JbL^ Az egyesült pártból | Az egyesült, országos keresztényszocialista és ■magyar nemzeti párt helyi szervezetei legújabban a következő helyeken alakultak meg: Hardicea: elnök Kis Peti Mihály, társelnök Nagy _ István, iigyv. elnök Peti Lászó, alelnökök Kicsiny La­jos és Oláh Jáno6, jegyző B. Kovács Mihály, tit­kár ifj. Stefán András, pénztáros Szovák Mihály, ellenőrök Szűcs János és Kosztrub FeTenc. — Szinyér: elnök Karosi Lajos, ügyv. elnök Csiszár András a!elnök Bagos András, titkár Veres Já­nos, pénztáros Kiss József, jegyző CsiszáT Já­nos, ellenőrök Tőikéi Lajos és Takács József. — Nagytoronya: elnök Újhelyi Mihály g. k. esperes, társelnök Bajzáth József ügyv. elnök Hűt ka Jó- izsef, alelnök Felső Bajzátlh Imre, jegyző Bogda Mihály atyó, titkár Bajzátlh Imre alsó, pénztáros Bajzáik János kis, ellenőrök Mentó János és G<uza László. — Magyarszőgyón: diszelnök dr. Haiezl Kálmán plébános, elnök Ivanits István, alelnökök Va kó Imre és Mikus István, jegyző ifj. Király József, 'pénztáros Horváth János, ellenőrök id. Hánya János és Elzer András. — Gesztete (fe­ledi járás): tb. elnök Csank József Bálint, elnök Csánk József Antal, alelnök Ceank Benkő Béla, pénztáros Balog András, jegyző Mihályi Bálint, titkár Csank Lukács István, ellenőrök Csank J. Miklós és Csank G. Sándor. . A nemzetiségi kiegyezés a gyakorlatban PRÁGA. — Jaksch német szociáldemo­krata képviselő Brünnben tartott beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy meg kell aka­dályozni azt, hogy a kormány nemzetiségi ígéreteit egyes bürokraták szabotálják. A brünni országos pénzügy igazgatóság német tisztviselők fölvételére vonatkozó inter­venció során azt a választ adta, hogy előbb az előjegyzésben levő jelentkezőket kell fölvennie s igy az első német pályázók csak 1943-ban jöhetnek sorra, ^ * Az angol nagyipar Chamberlain ni adói ellen LONDON. — A nagyiparhoz közelálló kon­zervatív képviselők erélyesen tiltakoznak Chamberlain uj adója ellen, amely tulajdonkép­pen elsősorban a nyereségeket érinti. Ezzel szemben a munkáspárti Daily Héráid lelkesen üdvözli Chamberlain pénzügyi Intézkedéseit. A nagyipar véleménye szerint Chamberlain meg­töri a vállalkozási kedvet Angiiéban s igy ve­szélyes helyzetbe hozza az ipart. A tiltakozó konzervatív képviselők élén Sir Róbert Home áll, akit soka® a pénzügyi kancellár utódjaként emlegettek. A londoni tőzsde rendkívül idege­sen fogadta az uj adó kiírásának hírét. Újpesten 4500 asztalos sztrájkéi BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A pestkörnyéki osztalossztrájk vál­tozatlanul tovább tart. A munkaadók ugyan hajlandók voltak béremelést adni a munkások­nak, de csak azzal a feltétellel, ha ezek a mini­mális bérek nemcsak Budapesten és környékén, hanem az ország egész területén életbelépnek. Az iparügyi minisztérium ezt a kívánságot el­utasította, mert annak kivitelét lehetetlennek minősítette. Ezután az újpesti munkaadók visz- szavonták a már felajánlott munkabérfelemelést s igy a sztrájk tovább tart. A bérmozgalomiban mintegy 4500 munkás van érdekelve. f Halálos autószerencsétlenség a Pozsony—bécsi országúton POZSONY. — (SzK?<rkeszit<őiségü'nIk tteilefoin- jeilemtése.) Halálos autószerencsétlenség történt a pozsony—bécsi országúton. Az egyik pozso­nyi utazási iroda nyolc pozsonyi kirándulót vitt autókárján Bécsbe. Útközben a solőr meg akart előzni egy katonai teherautót s bele- rohant egy parasztszekérbe. GammeJ Mihály ligetfalusi fuvaros, aki a szekéren ült, súlyos sérüléseket szenvedett és délután három óra­kor meghalt a pozsonyi állami kórházban. Az autó utasai közül megsérült Both Károly Gröss- ling-uccal autókereskedő és Vanyák Jolán li­getfalusi dlv^tárusleány. A sofőrt gondatlanság miatt letartóztatták. 2

Next

/
Thumbnails
Contents