Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-03 / 76. (4222.) szám
Ma: Nagy rádió melléklet % * 18 oldal. Ara Ké 1.20 |9 j9T | XVI. évf. 76. (4222) szám • SSOKlbat ■ 1937 április 3 Mt a mca a VB ^BBr YsRS&vr B Htf JBSsv BH fü&aM EHa k^« SaUs lak. Jy 'ÜB. wsb^ jg % W /II W W /% mW+ 9 11 mw 9 w£ m wjr Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 0 fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ul i c e 12, 11. emelet O Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © « SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRAHfl. Aktivistáink első számú „vívmánya” (d) „A cseh-német kiegyezés a magyarokra vonatkozólag kiegészítésre szorul, mert a magyarok több olyan dolgot nem kaptak még meg, ami a németségnek már rég megvan." Körülbelül ezekkel a szavakkal jellemezte Hodza miniszterelnök a magyar kisebbség javára teendő nemzetiségi intézkedéseket. A magyar aktivisták szavaiból aztán megtudtuk, hogy a magyarok számára szóló külön vívmány elsősorban az állampolgársági kérdés rendezése lesz. Az állampolgársági kérdés szőnyegrehozá- sát természetszerűen helyeselni kellett, hisz az állampolgársági törvény benyújtását évek óta sürgettük. Éppen Szent-Ivány volt áz, aki 1926-ban kikényszeritette az akkori úgynevezett vámtöbbség utján, hogy a nemzetgyűlés mindkét háza határozatban utasította a lex-Dérer elfogadásakor a kormányt, hogy két éven belül terjessze be a végleges állampolgársági és illetőségi törvényt. Még az ellenzéki magyarok is hálával tekintettek volna az úgynevezett aktivista magyarokra, ha legalább a hontalansági kérdésben harcolnak ki számunkra nemzetpolitikai vívmányokat. De reményünk korai volt, az aktivista vívmányból, amelyet oly nagy győzelemnek harsonáz- tak, szánalmas r.etrogád törvénytervezet lett Olyan korcs terv, amely nemcsak, hogy haladást nem jelent a mai állapothoz képest, hanem még a mainál is rosszabb jogi helyzetet teremtene. A honpolgársági kérdésben eddig egyedül a lex-Dérer jelentett valamelyes előrehaladást. Igaz, csak részleges megoldás volt, a hontalanoknak csak egy kisebb részére vonatkozott és csakis 1930-ig volt érvényben, de ez a törvény, amelyet bár Dé- rer alkotott, de mégis Szent-Ivány fogadtatott el a többséggel —> Dérer pártja és a szocialisták mind ellenzékben voltak — mégis valami olyasmit tartalmazott, ami megfogható pozitív jog volt azok kezében, akikre vonatkozott: följogosította őket az állampolgárság igénylésére. Az állampolgárságot nem csupán kérhették, hanem igényelhették. Az állampolgárság megadása nem kegy volt, hanem egy jogos igénynek a kötelező teljesítése. Az aktivisták mostani állampolgársági javaslata még a lex-Dérer kedvezményéig sem jut el. Az állampolgárság elnyerésére senkinek nem ad majd jogigényt. Ellenkezőleg: kimondja, hogy a polgárjog megadása kizárólag az illetékes hivatalok szabad mérlegelése és elbírálása alá tartozik. Szóval kegy. A lex-Dérer megszűnte óta ez volt a tényleges helyzet, az aktivista javaslat most örök időkre rögzíteni akarja ezt az átmenetinek remélt állapotot. Az aktivista javaslat egyszersmindenkorra megfeledkezik arról, hogy itt nem csupán külföldről bevándoroltakról kell Intézkedni, akikkel szemben érthető a legteljesebb rí- gorózitás, hanem olyan lakosairól a köztársaságnak, akik nem idevándóriással, hanem az állam megszületésének pillanatában való ittlétükkel, itteni állandó tartózkodásukkal, itteni fizikai egzisztenciájukkal szerezték meg az emberi jogot, az erkölcsi jogigényt arra, hogy ez az állam elismerje állampolgár voltukat. Az aktivista javaslat csak kegyként megadható állam- polgárságról beszél, nem ismeri el a hontalanok igénylési jogát. Pedig Csehszlovákiában nem lehet napirendre térni ezen a kérTetjes az egység — állapítja meg a hivatalos jelentés Végétért a belgrádi klsantantkonferenda A kölcsönös segélynyújtás terve - Kánya Beigrádba készül? - - Antonescu Románia és Csehszlovákia viszonyáról - lenti, hogy a kisantant állandó tanácsának mostani ülésezését egész Európa élénk figyelemmel kiséri, mert a mostani ülésszak napirendjén több igen fontos kérdés szerepel. Az értekezlet első napján —* irja a lap — Sztojadinovics tájékoztatta kollegáit az Olaszországgal és Bulgáriával kötött egyezmény jelentőségéről. A csehszlovák és a román külügyminiszter teljes megelégedéssel fogadta Sztojadinovics fejtegetéseit. A három miniszter megvizsgálta ezenkívül a kisan- tant-államok Magyarországgal és Ausztriával való Viszonyát is. — A Politika cimü lap szerint az értekezlet első napján különös figyelmet szenteltek a kisantant-államok és a többi középeurópai állam egymáshoz való viszonyának. Megértés a szomszédokkal BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est dmü lap Beigrádba kiküldött külön tudósi tó ja hosszabb cikkben számol be a belgrádi tanácskozások eredményéről. A cikk egyebek között ezeket mondja: — Jól informált helyen kijelentették, hogy a kisantant-államok külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy a kisantant tagállamainak megértést kell keresniök szomszédaikkal és tovább kell fejleszteni a kisantant-államok szoros együttműködését, Olaszország segítségével nemcsak Jugoszlávia, hanem a másik két kisantant- áilazn is hasznos munkát végezhet a Magyar- országgal és Ausztriával való politikai és gazdasági közeledés megvalósítása terén. A kisantant együttműködésének feladata nem lehet örökké az- hogy csupán védelmi szövetség legyen, hanem végső célként az lebeg a kisantant- államok előtt, hogy együtt dolgozzanak Ausztriával valamilyen formában Középeurópa gazdasági talpraállitása érdekében. Újabb hirek Kánya magyar külügyminiszter tervezett belgrádi látogatásáról PARIS. — Stanislas de la Rochefoucauld, a Petit Journal belgrádi munkatársa beszélgetést folytatott Antonescu román külügyminiszterrel, aki nyilatkozott a kisantant uj törekvéseiről. — A háború óta állandóan hangoztatták, hogy a kisantant szét fog esni — mondotta Antonescu. — A kisantant azonban bebizonyította, hogy erős* Az elmúlt tizennyolc év alatt műiden revizionizmus kudarccal végződött. A belgrádi konferencián a kisantant alapjainak kiterjesztéséről van szó és megvitatásra kerül a kölcsönös megsegítésre vonatkozó általános paktum kérdése. Ez olyan probléma, amelyről behatóan gondolkodni kell. Természetesen olyan kérdéseikre is tekintettel kell lenni, amelyek kizárólag a Duna-medencét érdeklik. Románia eltökélt szándéka, hogy Csehszlovákiához való jóviszonyát elmélyíti. A gazdasági és a kulturális viszonyt máris megerősítettük, Csehszlovákiával három szerződést kötöttünk a felfegyverzésről és Tatarescu miniszterelnök legutóbbi prágai látogatása bebizonyította, hogy a román-csehszlovák viszony kitűnő* Románia és Franciaország között csupán barátságos szerződés van. A román-francia diplomáciai kötelékek megerősítése ugyancsak a jövő feladata lesz. Az értekezlet második napja BELGRAD. — Pénteken délelőtt tizenegy órakor a kisantant állandó tanácsa megtartotta harmadik konferenciáját. Tizenhat óra harminc perckor Pál régensherceg fogadta a minisztereket s a fogadtatást ebéd követte. Délután a miniszterek a régenstanács másik két tagjánál, dr. Sztankovicsnál és dr. Perovicsnál tették tiszteletüket. Tizenhét óra harminc perckor záró- értekezletre gyűltek össze a miniszterek, amelynek befejezése után fölolvasták a konferenciáról szóló hivatalos kommünikét Az adriai kikötők kiépítése BELGRAD. — Az előkészületben lévő terv alapján a jugoszláv adriai kikötőket megnagyobbítják és az eljövendő években félmilliárd dináros költséggel átépítik. Az állami hitelbank csütörtökön engedélyezte az uj százmilliódináros kölcsön kiírását a kikötők kiépítésének céljaira. A tárgyalások visszhangja BELGRAD. — A ma reggeli lapok részletes beszámolót közölnek a kisantant állandó tanácsának mostani értekezletéről. A Vrernte kijeBUDAPEST. — (Szerkesa tőségünk teleifön- jeleütése.) Az Est belgrádi különtudósitójának jelentése szerint jugoszláv politikai körökben dr. Benes Eduárd csehszlovák köztársasági elnök belgrádi látogatása után Kánya Kálmán magyar külügyminiszter érkezését várják. Erősen tartja magát az a hir, hogy Fran- ges szenátor, volt jugoszláv pénzügyminiszter — aki legutóbb gazdasági megbeszélést folytatott Budapesten, — készítette elő Magyar- országon a magyar külügyminiszter belgrádi utazását. Ehhez a jelentéshez Az Est budapesti szerkesztősége azt a megjegyzést fűzi hozzá, hogy Budapesten erről az állítólag tervezett utazásról egyelőre semmit sem tudnak. Magyarország és a Habsburg-kérdés BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A „Magyarország" cimü lap Bel- grádba kiküldött különtudósitójával beavatott helyen közölték, hogy a három külügyminiszter mostani tanácskozása uj szellemet visz a kisantant politikájába, amely eddig főként a középeurópai status quo megmerevítése érdekében dolgozott. Ez az uj szellem baráti közeledést keres a Dunamedence országaival és végső célként a Hodza-féle terv keretében keres olyan megoldást, amely barátságos együttműködést teremt a dunamenti államok között. A péntek délelőtti megbeszélések — mondották illetékes belgrádi helyen a „Magya- ország" tudósítójának — főként két sikon mozogtak. Sztojadinovics tegnapi informatív előadása alapján megindult az eszmecsere a kisantant és Magyarország viszonyáról. Az az általános vélemény, hogy meg lehet találni azt a járható utat, amely a kisantant-orszá- gok és Magyarország jószomszédi viszonyának megteremtése felé vezet. A másik fontos kérdés, amellyel ma délelőtt foglalkoztak, a Habsburg-probléma volt. Nagyon valószínű, hogy az este kiadandó kommünikében ez a kényes kérdés is szerepelni fog. A jugoszláv kormány felfogása ebben a tekintetben határozott és változatlan: semmi körülmények között sem járulnak hozzá a Habsburg-restau- rációhoz. Ugyanez az álláspontja a másik k t kisantant-állam kormányának is. désen, ez az igénylési jog voltaképpen Írott szerződésre épül, mert hiszen az állam alapokmányát alkotó saint-germaini szerződés külön intézkedik arról, hogy a hontalanok kategóriája létre ne jöhessen, amikor 3-ik cikkében radikális határozottsággal kimondja, hogy „Csehszlovákia ipso facto és mindennemű formalitás nélkül csehszlovák állampolgároknak ismeri el azokat a német, osztrák és magyar állampolgárokat, akik e szerződés életbeléptének napján a körülmények szerint lakóhellyel vagy illetőséggel bírnak azon a területen, amely Csehszlovákia területének elismertetett vagy el fog ismertetni." Ez világos és félreérthetetlen beszéd, Csehszlovákia aláírta ezt a szerződést s ugyanennek a pontnak az állampolgárság optálására vonatkozó másik rendelkezését szigorúan be is tartotta. Ha most az állampolgársági kérdést szabályozni akarjuk, akkor annak a nemzetközi jogban gyökerező alapja adva van és ez nem lehet más, mint a békeszerződés fönti világos rendelkezése. Ha a lakáshoz kötött jogigény belekerül az uj javaslatba, akkor egy tollvonással megszűnik a hontalanok kategóriája. Számtalanszor halljuk a sztereotip szólást, hogy Csehszlovákia többet adott kisebbségeinek, mint ameny- nyire a nemzetközi szerződések kötelezték: kívánatos lenne, hogy az állampolgársági kérdésben „formalitás nélkül" adják meg a hontalanoknak azt, amit a békeszerződés számukra kikötött. Nem többet annál, de kevesebbet sem. A mi aktivistáink javaslatukban megfeledkeztek úgy a hontalanok-
