Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-03 / 76. (4222.) szám

Ma: Nagy rádió melléklet % * 18 oldal. Ara Ké 1.20 |9 j9T | XVI. évf. 76. (4222) szám • SSOKlbat ■ 1937 április 3 Mt a mca a VB ^BBr YsRS&vr B Htf JBSsv BH fü&aM EHa k^« SaUs lak. Jy 'ÜB. wsb^ jg % W /II W W /% mW+ 9 11 mw 9 w£ m wjr Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 0 fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ul i c e 12, 11. emelet O Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © « SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRAHfl. Aktivistáink első számú „vívmánya” (d) „A cseh-német kiegyezés a magya­rokra vonatkozólag kiegészítésre szorul, mert a magyarok több olyan dolgot nem kaptak még meg, ami a németségnek már rég megvan." Körülbelül ezekkel a szavak­kal jellemezte Hodza miniszterelnök a ma­gyar kisebbség javára teendő nemzetiségi intézkedéseket. A magyar aktivisták sza­vaiból aztán megtudtuk, hogy a magyarok számára szóló külön vívmány elsősorban az állampolgársági kérdés rendezése lesz. Az állampolgársági kérdés szőnyegrehozá- sát természetszerűen helyeselni kellett, hisz az állampolgársági törvény benyújtását évek óta sürgettük. Éppen Szent-Ivány volt áz, aki 1926-ban kikényszeritette az akkori úgynevezett vámtöbbség utján, hogy a nemzetgyűlés mindkét háza határozatban utasította a lex-Dérer elfogadásakor a kor­mányt, hogy két éven belül terjessze be a végleges állampolgársági és illetőségi tör­vényt. Még az ellenzéki magyarok is hálá­val tekintettek volna az úgynevezett akti­vista magyarokra, ha legalább a hontalan­sági kérdésben harcolnak ki számunkra nemzetpolitikai vívmányokat. De remé­nyünk korai volt, az aktivista vívmányból, amelyet oly nagy győzelemnek harsonáz- tak, szánalmas r.etrogád törvénytervezet lett Olyan korcs terv, amely nemcsak, hogy haladást nem jelent a mai állapothoz képest, hanem még a mainál is rosszabb jogi helyzetet teremtene. A honpolgársági kérdésben eddig egye­dül a lex-Dérer jelentett valamelyes előre­haladást. Igaz, csak részleges megoldás volt, a hontalanoknak csak egy kisebb ré­szére vonatkozott és csakis 1930-ig volt ér­vényben, de ez a törvény, amelyet bár Dé- rer alkotott, de mégis Szent-Ivány fogadta­tott el a többséggel —> Dérer pártja és a szocialisták mind ellenzékben voltak — mégis valami olyasmit tartalmazott, ami megfogható pozitív jog volt azok kezében, akikre vonatkozott: följogosította őket az állampolgárság igénylésére. Az állampol­gárságot nem csupán kérhették, hanem igé­nyelhették. Az állampolgárság megadása nem kegy volt, hanem egy jogos igénynek a kötelező teljesítése. Az aktivisták mostani állampolgársági javaslata még a lex-Dérer kedvezményéig sem jut el. Az állampolgárság elnyerésére senkinek nem ad majd jogigényt. Ellenke­zőleg: kimondja, hogy a polgárjog meg­adása kizárólag az illetékes hivatalok sza­bad mérlegelése és elbírálása alá tartozik. Szóval kegy. A lex-Dérer megszűnte óta ez volt a tényleges helyzet, az aktivista javaslat most örök időkre rögzíteni akarja ezt az átmenetinek remélt állapotot. Az ak­tivista javaslat egyszersmindenkorra meg­feledkezik arról, hogy itt nem csupán kül­földről bevándoroltakról kell Intézkedni, akikkel szemben érthető a legteljesebb rí- gorózitás, hanem olyan lakosairól a köz­társaságnak, akik nem idevándóriással, ha­nem az állam megszületésének pillanatá­ban való ittlétükkel, itteni állandó tartóz­kodásukkal, itteni fizikai egzisztenciájuk­kal szerezték meg az emberi jogot, az er­kölcsi jogigényt arra, hogy ez az állam el­ismerje állampolgár voltukat. Az aktivista javaslat csak kegyként megadható állam- polgárságról beszél, nem ismeri el a honta­lanok igénylési jogát. Pedig Csehszlovákiá­ban nem lehet napirendre térni ezen a kér­Tetjes az egység — állapítja meg a hivatalos jelentés Végétért a belgrádi klsantantkonferenda A kölcsönös segélynyújtás terve - Kánya Beigrádba készül? - - Antonescu Románia és Csehszlovákia viszonyáról - ­lenti, hogy a kisantant állandó tanácsának mos­tani ülésezését egész Európa élénk figyelemmel kiséri, mert a mostani ülésszak napirendjén több igen fontos kérdés szerepel. Az értekezlet első napján —* irja a lap — Sztojadinovics tájékoz­tatta kollegáit az Olaszországgal és Bulgáriával kötött egyezmény jelentőségéről. A csehszlovák és a román külügyminiszter teljes megelégedés­sel fogadta Sztojadinovics fejtegetéseit. A há­rom miniszter megvizsgálta ezenkívül a kisan- tant-államok Magyarországgal és Ausztriával való Viszonyát is. — A Politika cimü lap sze­rint az értekezlet első napján különös figyelmet szenteltek a kisantant-államok és a többi kö­zépeurópai állam egymáshoz való viszonyának. Megértés a szomszédokkal BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Az Est dmü lap Beigrádba kiküldött külön tudósi tó ja hosszabb cikkben számol be a belgrádi tanácskozások eredményéről. A cikk egyebek között ezeket mondja: — Jól informált helyen kijelentették, hogy a kisantant-államok külügyminiszterei egyetérte­nek abban, hogy a kisantant tagállamainak meg­értést kell keresniök szomszédaikkal és tovább kell fejleszteni a kisantant-államok szoros együttműködését, Olaszország segítségével nem­csak Jugoszlávia, hanem a másik két kisantant- áilazn is hasznos munkát végezhet a Magyar- országgal és Ausztriával való politikai és gaz­dasági közeledés megvalósítása terén. A kisan­tant együttműködésének feladata nem lehet örökké az- hogy csupán védelmi szövetség le­gyen, hanem végső célként az lebeg a kisantant- államok előtt, hogy együtt dolgozzanak Auszt­riával valamilyen formában Középeurópa gaz­dasági talpraállitása érdekében. Újabb hirek Kánya magyar külügyminiszter tervezett belgrádi látogatásáról PARIS. — Stanislas de la Rochefoucauld, a Petit Journal belgrádi munkatársa beszélgetést folytatott Antonescu román külügyminiszterrel, aki nyilatkozott a kisantant uj törekvéseiről. — A háború óta állandóan hangoztatták, hogy a kisantant szét fog esni — mondotta An­tonescu. — A kisantant azonban bebizonyítot­ta, hogy erős* Az elmúlt tizennyolc év alatt műiden revizionizmus kudarccal végződött. A belgrádi konferencián a kisantant alapjainak kiterjesztéséről van szó és megvitatásra kerül a kölcsönös megsegítésre vonatkozó általános paktum kérdése. Ez olyan probléma, amelyről behatóan gondolkodni kell. Természetesen olyan kérdéseikre is tekintettel kell lenni, ame­lyek kizárólag a Duna-medencét érdeklik. Ro­mánia eltökélt szándéka, hogy Csehszlovákiához való jóviszonyát elmélyíti. A gazdasági és a kulturális viszonyt máris megerősítettük, Cseh­szlovákiával három szerződést kötöttünk a fel­fegyverzésről és Tatarescu miniszterelnök leg­utóbbi prágai látogatása bebizonyította, hogy a román-csehszlovák viszony kitűnő* Románia és Franciaország között csupán barátságos szerző­dés van. A román-francia diplomáciai kötelékek megerősítése ugyancsak a jövő feladata lesz. Az értekezlet második napja BELGRAD. — Pénteken délelőtt tizenegy órakor a kisantant állandó tanácsa megtartotta harmadik konferenciáját. Tizenhat óra harminc perckor Pál régensherceg fogadta a minisztere­ket s a fogadtatást ebéd követte. Délután a mi­niszterek a régenstanács másik két tagjánál, dr. Sztankovicsnál és dr. Perovicsnál tették tisz­teletüket. Tizenhét óra harminc perckor záró- értekezletre gyűltek össze a miniszterek, amely­nek befejezése után fölolvasták a konferenciáról szóló hivatalos kommünikét Az adriai kikötők kiépítése BELGRAD. — Az előkészületben lévő terv alapján a jugoszláv adriai kikötőket megnagyob­bítják és az eljövendő években félmilliárd diná­ros költséggel átépítik. Az állami hitelbank csü­törtökön engedélyezte az uj százmilliódináros kölcsön kiírását a kikötők kiépítésének céljaira. A tárgyalások visszhangja BELGRAD. — A ma reggeli lapok részletes beszámolót közölnek a kisantant állandó taná­csának mostani értekezletéről. A Vrernte kije­BUDAPEST. — (Szerkesa tőségünk teleifön- jeleütése.) Az Est belgrádi különtudósitójá­nak jelentése szerint jugoszláv politikai kö­rökben dr. Benes Eduárd csehszlovák köztár­sasági elnök belgrádi látogatása után Kánya Kálmán magyar külügyminiszter érkezését vár­ják. Erősen tartja magát az a hir, hogy Fran- ges szenátor, volt jugoszláv pénzügyminiszter — aki legutóbb gazdasági megbeszélést foly­tatott Budapesten, — készítette elő Magyar- országon a magyar külügyminiszter belgrádi utazását. Ehhez a jelentéshez Az Est buda­pesti szerkesztősége azt a megjegyzést fűzi hozzá, hogy Budapesten erről az állítólag tervezett utazásról egyelőre semmit sem tud­nak. Magyarország és a Habsburg-kérdés BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A „Magyarország" cimü lap Bel- grádba kiküldött különtudósitójával beavatott helyen közölték, hogy a három külügyminiszter mostani tanácskozása uj szellemet visz a kisan­tant politikájába, amely eddig főként a közép­európai status quo megmerevítése érdekében dolgozott. Ez az uj szellem baráti közeledést ke­res a Dunamedence országaival és végső célként a Hodza-féle terv keretében keres olyan megol­dást, amely barátságos együttműködést teremt a dunamenti államok között. A péntek délelőtti megbeszélések — mon­dották illetékes belgrádi helyen a „Magya- ország" tudósítójának — főként két sikon mo­zogtak. Sztojadinovics tegnapi informatív előadása alapján megindult az eszmecsere a kisantant és Magyarország viszonyáról. Az az általános vélemény, hogy meg lehet találni azt a járható utat, amely a kisantant-orszá- gok és Magyarország jószomszédi viszonyának megteremtése felé vezet. A másik fontos kér­dés, amellyel ma délelőtt foglalkoztak, a Habsburg-probléma volt. Nagyon valószínű, hogy az este kiadandó kommünikében ez a kényes kérdés is szerepelni fog. A jugoszláv kormány felfogása ebben a tekintetben ha­tározott és változatlan: semmi körülmények között sem járulnak hozzá a Habsburg-restau- rációhoz. Ugyanez az álláspontja a másik k t kisantant-állam kormányának is. désen, ez az igénylési jog voltaképpen Írott szerződésre épül, mert hiszen az állam alapokmányát alkotó saint-germaini szerző­dés külön intézkedik arról, hogy a honta­lanok kategóriája létre ne jöhessen, amikor 3-ik cikkében radikális határozottsággal ki­mondja, hogy „Csehszlovákia ipso facto és mindennemű formalitás nélkül csehszlovák állampolgároknak ismeri el azokat a né­met, osztrák és magyar állampolgárokat, akik e szerződés életbeléptének napján a körülmények szerint lakóhellyel vagy ille­tőséggel bírnak azon a területen, amely Csehszlovákia területének elismertetett vagy el fog ismertetni." Ez világos és fél­reérthetetlen beszéd, Csehszlovákia aláírta ezt a szerződést s ugyanennek a pontnak az állampolgárság optálására vonatkozó másik rendelkezését szigorúan be is tar­totta. Ha most az állampolgársági kérdést szabályozni akarjuk, akkor annak a nem­zetközi jogban gyökerező alapja adva van és ez nem lehet más, mint a békeszerződés fönti világos rendelkezése. Ha a lakáshoz kötött jogigény belekerül az uj javaslatba, akkor egy tollvonással megszűnik a hon­talanok kategóriája. Számtalanszor halljuk a sztereotip szólást, hogy Csehszlovákia többet adott kisebbségeinek, mint ameny- nyire a nemzetközi szerződések kötelezték: kívánatos lenne, hogy az állampolgársági kérdésben „formalitás nélkül" adják meg a hontalanoknak azt, amit a békeszerződés számukra kikötött. Nem többet annál, de kevesebbet sem. A mi aktivistáink javasla­tukban megfeledkeztek úgy a hontalanok-

Next

/
Thumbnails
Contents