Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-03 / 76. (4222.) szám

2 1937 április 3, szombat ról, mint a békeszerződés állampolgársági rendelkezéséről is. Ez a legnagyobb cser- benhagyása a hontalanok szent ügyének, elejtették a hontalanokat s figyelmen kívül hagyták a békeszerződés egyik fontos pa­ragrafusát. De nemcsak a hontalanokat hagyták igy cserben, hanem általában a kisebbségeket is. Az uj javaslat nemcsak a lex-Dérerrel, de még a mai tényleges helyzettel szemben is rosszabb helyzetet teremtene a kisebb­ségek részére, ha törvényerőre emelnék az aktivisták ama kikötését, hogy az állam- polgárságot a jövőben csak az nyerhetné el, aki igazolni tudja az államnyelv tudá­sát. Eddig a többségi és a kisebbségi nem­zet fiai formailag egyenjogúak voltak az állampolgárság kérvényezésénél, a kisebb­ségeknek nem volt semmi nyelvi hendikep­jük. Az aktivisták javaslata szerint elvesz­tenék ezt a formai egyenjogúságot s nekik S köszönhetjük, ha a kisebbségi polgárok! nyelvvizsgák sikanériái miatt vesztenék el az állampolgárság megszerzésének remé­nyét. Itt megint olyan jogot ejtenének el aktivistáink a javaslatban, amelyet a béke- szerződés külön kikötött a nemzeti kisebb­ségeknek, amikor 8-ik paragrafusában hangsúlyozta, hogy ,,a kisebbségekhez tar­tozó csehszlovák állampolgárok jogilag és ténylegesen ugyanabban az elbánásban ré­szesülnek, mint a többi csehszlovák állam­polgár. “ Nem volna egyenlő elbánás, ha a kisebbségek nem ugyanolyan föltételek mellett nyerhetnék el az állampolgárságot, mint a többségi nemzet fiai. Mert nyilván- ; való, hogy a nyelvtudás igazolása csak a ■; nemcsehszlovák ajkúak számára jelentene hátrányt, a csehszlovákok számára nem. Ilyen egyenjogúságot hoznak .nekünk vív­mányként a mi aktivistáink. Törvényalkotó munkájukban megfeledkeztek a kisebbség- védelmi szerződés egyik elvi jelentőségű pontjáról. így állanak ők őrt a magyar ki­sebbség jogállománya fölött! Nem kizárólag kisebbségi hátrány lenne, de mégis többnyire kisebbségi polgárokat sújtana az az ujitás, hogy a külföldi nők a csehszlovák állampolgárral valŐ házasság- kötés ténye által nem automatikusan kap­nák meg a csehszlovák állampolgárságot, hanem a belügyminiszter szabad mérlege­lésétől függne, hogy csehszlovák állampol­gár lesz-e vagy külföldi alattvaló marad. Elvégre a lakosság jó harmada olyan ha­tárvidéken lakó nemzetiségekből áll, ame­lyeknek nyelvtestvérei közvetlenül a határ túlsó oldalán élnek s így a nyelvközösség révén sok lehetőség van arra, hogy a há­zasságkötésnél a határ nem szolgái akadá­lyul. Ám a külföldi nők kilencvenkilenc szá­zalékban nem tudnak csehszlovák nyelven s igy a házasságuk könnyen elbukhatik azon, hogy nem kapják meg az állampolgárságot, mert a nyelvvizsgán elégtelen osztályzatot kapnak. Szerelemből jeles, nyelvtudásból elégtelen, — ez jól hangzik egy operettben, de nem tekinthető a családjog szentsége védelmének, különösen ha elgondoljuk, hogy ha valamely külföldi nő az állampol­gárság megtagadása esetén sem riad visz- sza a házassági együttéléstől s mint csa­ládanya is bármikor kiutasitható lesz, mint közigazgatási vélelemmel „nem kívánatos­nak" minősített idegen. Aktivistáink, ugy- látszik, nem gondoltak arra, hogy ez a jog­bizonytalanság sok esetben érhetne kisebb­ségi ajkú családokat és demokrata létükre arra sem gondoltak, hogy a családjogba ezzel bizonyos mértékben rendőrelveket I vezetnének be. A demokrácia szellemiségétől akkor tér- u nek el a legmesszebbre, amikor javaslatuk-! ba fölvették az állampolgárság elkonfiská- lásának paragrafusát is. Emlékezünk, mi­lyen nagy felháborodással tárgyalták ma­gyar sajtójukban, amikor a németországi horogkeresztes nemzeti szocialista rendszer alkalmazni kezdte a ,,kihonositási‘‘ para­grafust és világhírű tudósokat, írókat, egy Einsteint és Thomias Mannt közösített ki a német polgárok sorából. Az emberi jog, a humanizmus elleni merényletnek minősí­tették a kihonositást, de a szenvedélyes kritikának lám mégis az a vége, hogy ne­kik is megtetszett a náciparagrafus és ja­vaslatukba szintén fölvették. Igaz, csak emberi szempontból furcsa ez a pálfordu- lás, tárgyi tekintetben nem fontos, hogy valamely jogi elvet honnan kölcsönöznek, csupán az a fontos, hogy az uj elv demo­kratikus-e vagy sem, hogy az ujitás bele- illik-e szervesen az itteni demokratikus jogrendbe vagy sem. A náciparagrafusrót bízvást előre mondhatjuk, hogy nem demo­kratikus, mert bürokratikus. A bürokrácia kezébe adja rendtörvényes büntetések ese­tében az állampolgársági jog elkobzásá­nak hatalmát. Az állampolgárságig jog el­kobzása a legsúlyosabb, mert egzisztencia­Hodia miniszterelnöktől kér orvoslást kivezettetéseért R. Vozáry Aladár UNGVÁR. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Megírta a PMH, hogy Kár­pátalja országos képviselőtestületének csü­törtöki ülésén R. Vozáry Aladár egyesült­párti tartománygyülési képviselőt az elnök*, lő dr. Meznik országos alelnök kivezettette a teremből, mert a képviselő a Latorca­folyó szabályozásának ügyében magyar nyelven szólalt fel. R. Vozáry Aladár még csütörtökön este dr. Hodza Milán minisz­terelnöknek tiltakozó táviratot -küldött az országos alelnök eljárása miatt. — Kárpátalja mai országos képviselő­testületi ülésén — szólott a távirat — a Latorca-folyó szabályozásának ügyében magyar nyelven szólaltam fel. A Latorca­folyó húszszázalékos magyarsággal biró já­rásokon is keresztül folyik. Dr. Meznik országos alelnök magyarnyelvű felszólalásomat nem engedélyezte, annak foly­tatását az ülés megzavarásának minősítette, amiatt az ülést kétszer felfüggesztette, majd mint rendzavarót magyarnyelvű felszólalásom miatt rendőrséggel kivezettetett, noha megnyi­latkozásomat éppen azzal kezdettem meg, hogy üdvözlöm a nyelvhasználat liberális ügykezelé­sének bejelentését, amelyet dr. Meznik orszá­gos alelnök a köztársasági elnök ur és a minisz­terelnök ur intencióira hivatkozva jelentett be az ülés megnyitásakor. Sérelmemet bejelentem és annak orvoslását kérem. R. Vozáry Aladár (Munkács), Podkarpatská Rus országos képvi­selőtestületének magyar nemzetiségű választott tagja. Palesztinát kettéosztják? Zsidó és arab részre ■ Az arabok teljes függetlenséget kapnak LONDON. — A Daily Héráid értesülése szerint a királyi palesztinai bizottság jelenleg azon fáradó­a test bedörzsöléséhez zik, hogy a palesztinai zsidókérdést a brit mandá- tuníterület kettéosztásával oldja meg. E terv sze­rint Palesztinát zsidó és arab részre osztanák. A zsidó telepek önálló domíniummá válnának a brit világbirodalmon belül, mig az arab állam teljes függetlenséget kapna. Egy másik terv Palesztinát svájci mintára kantonokra akarja osztani a mai mandátum! közigazgatás keretén belül. Jeruzsálem és Haifa, ahol a moszuli olajvezetékek futnak át, semleges területté válna. A Daily Héráid vélemé­nye szerint a két állam terve valószínűbb, mind a másik. Eddig az illetékes körök nem hoztak dön­tést a kényes kérdésben. Egyelőre nem lesz kövezetvám Kassán A képviselőtestület többsége tiltakozott az uj teher ellen KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Kassa város képviselőtestülete a húsvéti ünnepek miatt elkésve, április 1-én tartotta csak -meg március havi ren­des ülését. A közgyűlésen Maxon Milán polgármester elnökölt. Legnagyobb érdek­lődést váltott ki a járómüvek utáni köve­zetvám ügyének letárgyalása. A kövezet­vámot, amelyet a köztársaság minden na­gyobb városában szednek, már 1927-ben megszavazta a városi képviselőtestület, ak­kor azonban a minisztérium -megsemmisí­tette a határozatot, mert kiderült, hogy a kezelési költségek fölemésztették volna az egész jövedelmet. A mostani közgyűlés elé terjesztett tervezet szerint ezért a maximá­lis díjtételeket állapították -meg. A képviselőtestület többsége az uj adó bevezetése ellen foglalt állást, ezért vi­harra volt kilátás. Alig néhány felszólalás után azonban maga janoud helyettes polgármester, a technikai ügy­osztály vezetője terjesztette elő azt a váratlan javaslatot, hogy a kövezetvám ügyét vegyék le a napirendről. Ezt a javaslatot óriási többséggel és nagy he­lyesléssel el is fogadták. Az egyesült párt vá­rosatyái is a többséggel szavaztak s igy az egész tervezetet visszautalták a városi tanács­hoz azzal az újítással, hogy uj tervezetet dol­gozzanak ki és azt újból tárgyalja le a jogügyi és a pénzügyi bizottság. Az egyesült pártnak az az álláspontja, hogy a kassai autó- és kocsitu­lajdonosok mentesüljenek a k-övezetvámtól és csak az idegen jármüveket adóztassák meg. Ugyancsak a napirendről való levétellel vég­ződött a temetői ravatalozó további munkála­tainak kiadására vonatkozó javaslat is, mert megállapították, hogy fedezethiány miatt egye­lőre nem lehet érdemlegesen foglalkozni a kér­déssel. A ravatalozó fölszerelésére szolgáló köl­csön fölvétele a közeli napokban fog elintéződ­ni és akkor a képviselőtestület rendkívüli ülése fog ebben a kérdésben határozni. Hasonlóképen levették a napirendről a szegények számára épí­tendő lakóház ügyét is, mert a népjóléti minisz­térium még nem döntött arról, hogy mennyivel járul hozzá az építkezéshez. Ezután a jekielfullíusi birtok bérbeadását hár­íts jelentőségű büntetés. Demokratikus rendszerben ilyen súlyos büntetés csakis a független bíróság hatáskörébe tartozhat­nék. Furcsa elképzelés aktivistáinktól, hogy ia bíróság csak bizonyos időbeli kor­látozások közt mondhatja ki a polgári jo­gok felfüggesztését, ugyanakkor a polgári jogok örökös és végleges elvétele föll'eb- bez-hetetlenül egy -másodfokú politikai ha­tóság hatáskörébe tartozna. De ha a bíró­ság hatáskörébe utalnák is át, az uj para­grafus az eddigi1 jogi helyzettel szemben mindenesetre rosszabbodást jelentene. Ilyen vívmányt hoznak nekünk a ma­gyar és német ,.aktivisták". Reformjuk a hontalanok számára nem hoz jobb kilátáso­kat, a kisebbségek eddigi formai egyenjo­gúságát megnyirbálná, az állampolgársági jogot nem hozná közelebb a békeszerző­dés szelleméhez s legfontosabb újításai nem lennének haladók és demokratikusak. Ilyen reformból nem kérünk. De ilyen aktivisták­ból sem. gyaltáik. Dr. Balnni Béla fölszólal á&a u-cátn a kö-zgyulés ellhaitáiroizta, hogy ** a birtokot további hat esztendőre az eddigi bérlőnek, Franciscy volt erdőtanácsosnak ad­ja bérbe. A btirhoikoin lövő mállóim átépité-s-éiuelk ügyiét el- -küliöinitették és azit aiz endésffietti bázotiteág elé utalták. Nagyobb vitát váltott ki egy Pes-ák János nevű utkapa-ró elbocsátási ügye. A szo-ciálde- mokinaitia páirt javaslata ellenéire a többség úgy határozott, hogy a muinikár-a alkalmatlan, rö­vidlátó és béna emberit elbocsát.jálk és az agg­kori biztosítás elintézéséiig a város folyósítja neki a bi-ztositás utján várható illetményeket. Több kisebb ügy ■ elintézése után inteirpellá- ciökat terjesztettek elő, majd a közgyűlés este hét órakor végétért. Tormay Cecil meghalt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentésie.) Tormay Cecil, a kiváló magyar Író­nő ma hajnalban váratlanul meghalt. Az elhunyt Írónő évek óta Mátraházán lakott villájában. Ma hajnali négy óra tájban váratlanul szívroha­mot kapott s mire az orvosi segítség megérke­zett volna, a roham végzett vele. Az elhunyt Írónő hatvanegy éves volt. Tagja volt a népszö­vetség szellemi együttműködési bizottságának s évek óta a „Napkelet" cimü irodalmi folyó­iratot szerkesztette. * A híres és nagy szeretetnek örvendő írónő 1900-ban fiümt feli az első önálló munkával. „Apróidsz-eneiliem" volt. ennek a nov-elláskötett- nelk a címe. Majd ölt évvel később „Apró bűnök" cimü kötetével airatta az első szép sikert. „Szi­rének hazája" és ^A virágok városa" cimü kö­tteted következtek ezután, die az első átütő sikert 191.1-ihen aratta, amikor „Az embereik a kövek közt" cimü megiánye jelent.meg. Ettől a pillanat­tól kezdve nagy és lelkes -tábora volt az előkelő irói eszközökkel és nemes fantáziával dolgozó írónőnek. Első regénye egyszerű emberek éle­tét és leillkiiviMgáit rendkívüli mély megfigyelé­sek alapján erős realizmussal, de nem kisebb művészettel mutatja be. A regényt hamarosan több nyelvire lefordították és a külföldön is nagy sikere volt. Budapesten sorra következtek töb­bi regényei, amelyek közit a „Régi ház" című­vel,, amely nyolic kiadást ér-t el, a legolvasottabb magyar írók sorába emelkedett. Ezt a regényt, amely a szabadságharc előtti fővárosi életről ad sziinies korképet, a. Magyar Tudományos Akadémia a Péczely-dijjal tüntette ki és ez a regény úgy Magyarországon, mint fordítások révén a külföldön is hatalmas sikert aratott,. Három movei'.iláslkötet követte ezt a nagy re­gényt. A „Bujdosó könyv", amely 1921-ben jelent meg, a vörös uralom szörnyűségeit festi megrázó erővel. Az utolsó időben hatalmas re­génycikluson dolgozott. Ennek „A csailióköizi hattyú", „A túlsó parton" és „Az ősi küldött" -az egyes részied. A nagy ciklus -a Tatárjárás ide­jében játszódik. A szovjetdiplomatáknak kötelességük a kommunizmus terjesztése VARSÓ.: — A varsói lapok moszkvai jelentése szerint a külügyi népbiztosság tisztviselőinek kommunista szervezete a múlt hét végén értekez­letet tartott, amelyen Litvinov külügyi népbiztos hosszabb előadásban számolt be arról, hogyan érvényesíti a kommunista-párt elveit a gyakorlati külpolitikában. — A kommunista pártpolitikának a külpolitikában is érvényesülnie kell és ezért, az egész szovjetdiipl-oimáciiát át kell szervezni, mert a jelenlegi rend-szer mellett a kommunista elvek nem tudnak teljes mértékben érvényesülni. — Az értekezlet végül határozati javaslatot szavazott meg, amely kimondja, hogy a polgári államok fővárosaiban működő szovjetdiplomaták szemé­lyükben felelősek a kommunista elvek terjeszté­séért. Tekintettel arra, hogy a külföldön működő ezovjetdiiplo-maták erős ellenzéki befolyásoknak va-nn-ak kitéve, — mondja ezután a határozat —, a legszigorúbb intézkedéseket kell foganatosita- ni annak érdekében, hogy a megbízhatatlan ele­meket eltávolítsák a szovjetdiplomáciából. — XI. PIlIS PÁPA — amint Rómáiból je­lentik — csütörtökön megkezdte nyilvános kihalítoatásait a -második emelőti fogadóié mié­ben. Ez unióst már tulajdonképpen a Szentalya teljes hivatali tevékenységének megkezdését jelenti. A szerdai és szombati napot. Pi-us pápa az ifjú házasok és kiváltságos zarándo­kok fogadásának szen-telL ^fogadjunk, dogy én. é&k fomM? / ? i| / Nem egy tyúk már rég a fazékban fői, mikor a tojása még * ol | JVUiiii örül az életnek, mert berakták, hogy ilymódon a drága téli <í v f időszakban pénzt takarítson meg a háziasszony! w JJj Figyeljetek háziasszonyok: a tojás elrakásának nagyon egy­elj? szerű, biztos és olcsó módja, ha vízüvegbe tesszük. Maga az 1 Kd-ért \. V Aí eljárás nagyon könnyű: a megmosott friss és sértetlen tojásokat , . An tí V beletesszük egy rész vízüvegből és kilenc rész fölforralt és ii *ui«f f lehűtött vízből álló folyadékba. Ilymódon egy évnél tovább is toiast tehet el. ^ *’• p'* megmaradnak használható és élvezhető állapotban a tojások.

Next

/
Thumbnails
Contents