Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-18 / 89. (4235.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké, • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská nlice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emeiet. • • TELEFON; 3 0 3-1 1. « * SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. A polgárháború megkezdése óta először történt Spanyolországban, hogy az ellen­felek az egyik harctéri szakaszon rövid fegyverszünetet kötöttek a halottak elta­karítására. Nem nagy eset s a néhány órás béke után újból felhangzottak az ágyuk és a bombák halálos csattanásai, — mégis szimbólumnak tekinthetjük a békés közjátékot: az első repedés a háború tes­tén, kicsiny és jelentéktelen, de már ott van és eszi, rágja, rontja a harci kedvet, A világháborúból ismerjük e 'helyi fegy­verszünetek lélektanát: amikor 1917 óta meg-megjelentek az orosz fronton és el­szaporodtak, nemsokára vége volt ott a háborúnak, A „halottak eltakarítása" csak ürügy s amint a pietás első lenge fuvalma átszáll a iővészárkok fölött, Mars isten ha­talma máris töredezni kezd. Lehet, hogy tévedünk. De elvitathatat­lan, hogy a küzdő felek elfáradtak. Pang a háború. Két egyforma erős ellenfél néz far­kasszemet, egyik sem győzi le a másikat. Az elernyedés légköreiben a két spanyol1 világ mögött álló hatalmak között is eny­hül a feszültség s tulajdonképpen Európa szempontjából ez a legfontosabb, mert bár­ki győz az ibériai félszigeten, nem jelent sokat a kontinensen, ha a hatalmakat nem fertőzte meg az ideológiai harc. A jelek azt mutatják, hogy bizonyos körök bűnös eről­ködése ellenére nem fertőzte meg s a lon­doni benemavatkozási konferencia, az an­gol ügyesség mégis hatásos ojtóanyagnak bizonyult, amely lokalizálta a kórt. Grandi és Maiszki, az olasz és az orosz, feltűnően barátkoznak az angol fővárosban, a véle­mények egységesek s csaknem harmonikus hangulat terjeng a delegátusok között. Öt év óta nem látunk annyi egységet, mint legutóbb Londonban, vájjon tényleg az enyhülés jele ez, mint egyre több illeté­kes tényező hangoztatja és Benes is leszö­gezte péntek esti rádióbeszédében? Min­denesetre a nemzeti- és a kormány-Spa- nyolország kibékitésének lehetősége elő­térbe ugrott s ha Churchill próba-ballonja egyelőre nem is valósulhat meg, az angolok nem adták fel a reményt és biztosra veszik, hogy a két kifáradt ellenfél megegyezik, amint a hatalmak megegyeznek a hátuk mögött. Kezdettől fogva óhajtottuk ezt a megegyezést és a demokratikus középura­lom győzelmét Spanyolországban, még ak­kor is, amikor a nemzetiek határozott fö­lényben voltak, mert Európa szempontjából a legörvendetesebb volna, ha sem Caballe- ro, sem Franco szélsősége nem diadalmas­kodna, hanem a Gil Robles, Madariaga, Zamora középvonal. Bíztunk az angolok közvetítő ügyességében, —’ bárcsak iga­zunk lenne! Amint a spanyol lángok lelohadnak, vé­get ér az Európa békéjét három év óta kínzó nyugtalanság is. Egyre több jel szól a béke mellett s ha az abesszin háborúhoz vagy a spanyol nemzeti forradalomhoz ha­sonló váratlan esemény nem tör elő vala- honnét a lappangó titkok mélyéből, akkor végre megjelenhetik a láthatáron a politi­kai kibontakozás ezüstsávja. A hangulat kedvező. Schatht brüsszeli tárgyalásai be­bizonyították, hogy Németország likvidálja lyeseljük politikáját, mely három év alatt hármat ért el: kivezette Belgiumot a fran­cia kötöttségből, kivezette a gazdasági nyomorból és megtalálta azt a formát, ahogy a középpártokkal kormányozni le­het. A jelek szerint az európai jobboldalak békiilni akarnak a demokráciákkal. Szem- melláthatólag ugyanazt óhajtják megtenni, amit 1934-ben a szovjet tett, amikor a nép­front alakjában szövetkezett az addig he­vesen támadott demokráciával s ma, ha demokráciáról van szó, a lehető legönérze­tesebb és legősibb demokrataként veri a mellét, sőt felháborodik, ha valaki a demo­kráciát támadja, mintha néhány év előtt nem lett volna még a ma büszkén magáé­nak vallott irányzat legádázabb ellensége és nem csöpögött volna a gyűlölettől, ha róla szólt. Mussolini a közelmúltban (mi­lánói beszédében) gúnyosan megjegyezte: ,,ezt a kunststiklit mi is utánacsinálhatjuk". Abban a pillanatban, amint a fasizmus megszűnt agresszív lenni, ugyanolyan szö­vetséget köthet a demokráciával, mint a másik diktatúra tette s a kommunizmus visszavonulhat birodalmába a trockizmus- sal bíbelődni. Schacht útja, Mussolini szer­ződései, Van Zeeland közvetítése tényleg azt bizonyítják, hogy a némileg visszaszo­rított jobboldal, amely ma hasonló adott­ságok között van, mint a szovjet volt 1934- ben, ugyanúgy keresi az utat a demokrá­ciák felé, mint Moszkva tette s hajlandó ugyanolyan engedményeket tenni. A béke szempontjából mindenesetre ör­vendetes ez a fejlődés. Az olasz-jugoez áv Gratz: Politikai megegyezés nélkfil nem leket gazdasági közeledés Gratz Gusztáv érdekes levele SzQHő Gézához a dunai kö­zeledés politikai és gazdasági föltételeinek kérdésében POZSONY. (Szerkesztősörünk jelentő­se.) Aiz utóbbi időben isimót sok szó esik a du­nai állaimők közeledéséiről. Sokat vitatják azt, vajjo-n imi a fotnitosaíbb, a politikai vagy a gazdásági problémák megoldása. Dr. Szülő Géza, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke rendkívül érdekes levelet kapott most dr. Gratz Gusztávtól, az isimért magyar poli­tikustól, aki e kérdést nagyon jól ismeri. Szül­lő Géza ezzel kapcsolatiban a következőket volt szi1 vés munkatársunknak mondani: — A koinmánylt támogató magyar sajtó a dunai probléma megoldása kérdésiében nem­régiben Friedriöh István, Hantos Elemér ée Gratz Gusztáv nyilatkozatát közölte olyan formában, amelyből meglepetéssel olvashatta mindenki azt, hogy ezek a magyar politikusok a magyar hivata­los állásponttal ellenkezően a dunai kér­dést minden politikai megegyezés nélkül egyszerűen a gazdasági megegyezés felté­tel nélküli létrehozatala által látják ren­dezik etönek. Az egyesült párt országos el­nöke, Jaross Andor világosan kifejezte azt, hogy nem lehet politikai megegyezés nél­kül csak gazdasági alapon rendezni a dunai kérdést. Jaross Andor e cikkét a kormánylap fölényes­kedő hangon s minden jogosultság nélkül ta­nít éhangu cikkben támadta meg. Gratz Gusztáv levele — A nyilatkozó magyar politikusok közül engem csak Gratiz Gusztáv nyilatkozata ér­dekelt. Hozzá hosszabb idő óta barátság fűz, s ő 'valóiban marsall is. Tőle levélben kértem felvilágoisitást, hogy hogyan áll ez az ügy- Gratz Gusztávtól írna levelet kaptam, amely­ből a következő részleteket közlöm: „LRána- gondolva a dolgoknak, emlékszem arra, hogy husvét előtt felkeresett egy magyar újságíró, aki valam ily en un agy ar-cs eíh s ziov ák viszonyra vonatkozó nyilatkozatot kért tőlem, amit neki meg is adtam. De azt nem tudtom, hogy melyik lap számára kért©, minit ahogy ima &eim tu­dóim, hogy ez melyik lapban jelent meg. Amit neki mondtam, az körülbelül ugyan­az volt,.amit az utolsó időben egy francia, egy svájci, egy osztrák folyóiratban és a csehszlovákiai német Bohemiában írtam, hogy tudniillik mind Magyarország, mind Csehszlovákia érdekében állónak tartom, hogy köztük politikai közeledés létrejöjjön, hogy azonban ennek előfeltétele Magyaror­szág bizonyos politikai kívánságainak tel­jesítése és a kisebbségi kérdés megfelelő rendezése. Ez régi álláspontom,, amit sokasom titkoltam el s amihez változatlanul ragaszkodom, bizo­nyos közelmúltban Német országban és Olasz­országiban tett észleleteim alapján jobban, 'minit valaha. Ami azt a cikket illeti, amelyet nekem megküldeni szives voltál (ez Jaross Andor cikke), ez azok ellen irányul, akik Magyarország és Csehszlovákia között poli­tikai megegyezés nélküli akarnak gazdasá­gi közeledést létrehozni. Én is hittem vala­mikor ennek a gondolatnak a keresztUlvihe­Amerika nem épit a szovjetnek csatahajókat A visszautasított megrendelés ■ A16 hüvelykes ágyuk problémája WASHINGTON. — Sllamdeparte- ment közlése szerint a szovjetkormány két nagy amerikai hajógyárban egy hatalmas sorhajót rendelt, amely 16 hüvelyes ágyuk­kal lett volna fölszerelve. Az amerikai kor­mány nem engedte meg ennek a hajónak fölépítését, mert azzal érvelt, hogy a sor­hajók ágyúinak nagyságát a nemzetközi flottakonferencia még nem állapította meg s ezért ilyen nagy ágyukat amerikai hajó­gyárakban nem szabad építeni. A szovjet­kormány a megrendelésnél! azonkívül azt kívánta, hogy a csatahajót a szállítás előtt az amerikai flotta próbálja ki. Ezt a kíván­ságot Amerika nem teljesítheti. A washing­toni kormány kijelentette, hogy magatartá­sa nem jelenti a szovjet diszkriminálását, mert minden más hatalommal szemben ha­sonló esetben hasonlóan járt volna el Wa­shington, r tőségében és hasznosságában és talán volt idő, amikor ez az ügy tényleg bizonyos eredményekkel kecsegtetett, de már évek­kel ezelőtt meggyőződtem arról, hogy ez az ut nem veziet céilhoz, ezért minden ilyen ak­cióról távoltartom magamat. Ilyen érteleimben küllemben gyakran már a nyilvánosság előlit is ibesizélteim. így tehát a nekem beküldött cikk (Jaross Andor cikke) egy olyan álláspont ellen irányul, amelyet én nem osztok. Fogadd őszinte tiszteletem nyil­vánítását, amellyel maradiok igiaz barátod Giratz Gusztáv." — Tegnapelőtt klubunk ülésén idézteim Krofta külügyminiszter urnák a „.Rassegma di Politica Internacionale" ci/mü milánói lap­ban megjelent nyilatkozatát, ha ehhez hozzá­adjuk a magyar külügyminiszternek a beszé­dét, akkor láthatjuk, hogy a „marsaitok" egy véleményen vannak. Az olasz uraiMipá? budapesti útiéra készül itea BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A „8 Órai Újság" római tu­dósítója hosszabb cikket küldött a lapnak az olasz uralkodópár budapesti utjának elő­készületeiről. Római politikai körökben rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az olasz uralkodópárt buda­pesti útjára gróf Ciano külügyminiszter is el fogja kísérni. A római udvarban egyre fokozottabb ütemben folynak a budapesti utazás előkészületei. Az uralkodópáron kí­vül Umberto trónörökös, Mária hercegnő, gróf Ciano külügyminiszter és Alfieri pro- pagándaminiszíer, valamint az olasz kül­ügyminisztérium vezető tisztviselői is ellá­togatnak a magyar fővárosba. Az uralkodó pár közvetlen kíséretét Pasquililini gróf, a királyi ház minisztere, továbbá Bcrmezzo márki első szárnysegéd, két udvarhölgy és nagyszámú udvari tisztviselő és személyzet képezi. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — T- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja — i wn íiiwipi1 icninm— iiwiii miTíl'iinii"im~fiiif ■■ '■■'wmwi'iwwii'i yiiliTFUinhili i hm iiiiiiHii ■ —WEBHHfiR9RHHHKHHMRHR8BKHS9K81S1 JSSSSHBSESSMBBffiBSKVHNHREJHBKWJr BÉKEHANGULAT MADRIDTÓL A DUNÁIG Irta: Szvatkó Pál I eddigi mozgalmas politikáját és békejavas­latait a nagyhatalmak szívesen veszik. Vá­lasztási győzelme óta Van Zeeland 'belga miniszterelnök valósággal a hatalmak álhi­tére lett: ő közvetít, ő tárgyal, az ő politi­kai formáját és példaadását kezdik a leg­inkább becsülni a kontinensen. Minden ro- konszenvünk e kitűnő katolikus államférfin mellett van, mint legutóbb kifejtettük s he-

Next

/
Thumbnails
Contents