Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-18 / 89. (4235.) szám

1937 április IS, vasárnap. szerződés, Schacht útja. Van Zeeland pro gramja a világgazdasági konferenciáról, amelyet' legújabban Roosevelt a magáévá tett. amikor meghívta a belga miniszterel­nököt Washingtonba, a lelkek lecsillapo­dása s elfáradása. Anglia aktív bekapcsolód dása a békeközvetitésbe azt igazolja, hogy a józan középút politikája erősödőben van. Ilyen körülmények között Schacht, Benes —- ez a két világnézetileg ellentétes pólus — joggal mondhatta az elmúlt napokban, hogy a békét nem fenyegeti veszély és so­ha nem voltunk oly messze a háborútól, mint ma. * Ha igy van. mi lesz a mi ügyünkkel, a középeurópai közeledéssel? Az előjelek itt sem kedvezőtlenek. Schuschnigg osztrák kancellár utjai és tervei sok biztatót tar­talmaznak s amióta egyrészt a csatlakozási kérdés, másrészt a Habsburg-probléma élét sikerült letörni, a dunai megértés kilátásai megnőttek. A feladat itt csak az. hogy Ma­gyarország és a kisantant közül épp úgy eltüntessék a közeledést zavaró politikai akadályokat, mint már részben eltüntették Ausztria és a többi dunai állam közül. Ausztria* önálló hadsereggel rendelkezik, egyenrangú fél, amely garanciát kapott, hogy Németország nem fog ellene agresz- szivan fellépni s ezért a maga részéről is engedményt tett: elnapolta a Hafcsburg- kérdést. Mikor és hol történt hasonló poli­tikai kimagyarázkodás és engedményadás Magyarország viszonylatában? Eddig so­ha. Ha tékát azt kívánjuk, hogy a politi­kai békiilékenység európai hangulata átter­jedjék a Duna medencéjébe, legalább oly| mértékben figyelembe kell venni Magyar-J ország politikai kívánságait, mint ahogy! Ausztria legfájóbb problémáit orvosolták. 8 Legutóbb például Schacht, ez a pompás] gazdasági szakember, jelentette ki Brüsz-S szélben, hogy a megelőző politikai kibékü­lés nélkül elképzelhetetlen a gazdasági ki­bontakozás. Magyar viszonylatban sokan mégis azt hangoztatják, hogy sor kerülhet a dunai megbékülésre, más utakon is, pél­dául azon a merev vonalon, amit ma Prága hirdet. Legutóbb hasonló gondolatok mel­lett agitáltak szlovenszkói magyar ,.akti­vistáink" és ,,érvnek" leközölték három magyar államférfim Gratz, Friedrich és] Hantos nyilatkozatát, amelyekkel azt akar­ták „bizonyítani", hogy helyes az az ut, amelynek a prágai kormány és az aktiviz- ■mus a szószólója. Amikor azt feleltük, hogy az általunk is óhajtott megegyezésnél tekintettel kell lenni bizonyos magyar kí­vánságokra, elsősorban a kisebbségek hely­zetének megjavítására s nem szabad az összmagyarság érdekei ellen cselekedni, dörgedelmes filippikával torkoltak le s még egyszer megragyogtatták a három „mar­saik", Gratzot, Friedrichet és Hantost, akik a mi okvetetlenkedő „kadetjeinkkel" szem­ben más nézetet vallanak. Az irtózatos szó- zuhatag nem sokat használt, a fordulatos képek és hasonlatok végetnemérő lavinája nem tudta eltakarni az igazságot: kitűnt, hogy az ellenünk felhozott nagy „érv" és tromf — hamis volt. A „marsallok" leg­jelentősebbje, Gratz Gusztáv a leghatáro­zottabb formában dezavuálta az aktivistá­kat., akik szavait kiforgatták. Az ellenünk felhozott „érv", — saját nyilatkozata sze­rint osztja a mi véleményünket és helyte­leníti az aktivistákét. Ezzel az ügyet le­zártnak tekinthetnők, ha nem volna jel­lemző, miféle eszközökkel dolgozik az „aktivizmus" s „érveit" miféleképpen vá­logatja össze! Ugyanaz az eset, mint leg­utóbb, amikor az „aktivizmus" sajtóvezére Darányi Kálmán magyar miniszterelnöknek lapunkban megjelent nyilatkozatát szögezi fegyvernek ellenünk, — azért, mert a nyi- latkoztatot rajtunk kívül álló ok miatt meg­rövidítettük és az eredeti szöveg egyes ré­szeit kihagytuk. Ha az „aktivizmus" az eredeíi Darányi-szöveget olvashatta volna, amellyel mi — hangsúlyozzuk, rajtunk kí­vül eső okok miatt —■ nem szolgálhattunk, láthatta volna, mennyire igazunk van a középeurópai közeledés előfeltételeinek megállapításánál. A dunai megegyezés kérdésében tehát a „marsall" és a „kadét" egy táborban van s közös erővel kiközösíti azt, aki nem akar tekintettel lenni a magyarság általá­nos érdekeire. Leszögezhetjük a tényt: a dunai megegyezés előtt politikailag kell megegyezni, számolni a középeurópai ma­gyarság érdekeivel is, elsősorban a kisebb­ségek ügyét alapvetően rendezni — s az­után jöhet a gazdasági kibontakozás, amely nem stallum-adományozás lesz többé, ba­ri em olyasvalami, aminek áldásait kivétel nélkül mindenki érezheti és élvezheti a Duna medencéjében. A koalíció válságos hete A látszólagos nyugalom mailett a kulisszád mmm éles karcok dúlnak a kormány ti8)&sé§ben * ■ ■ Miért suttogtak Pr^gáSsan ét miniszter lemondásáról és Cerní állítólagosuj kormányalakításáról? PRÁGA. — Az elmúlt hét belpolitikai élete a teljes bizonytalanság bélyegét viselte magán. A kormánypártok közti feszültség elérte tető­fokát s a sajtóban a leghevesebb pártcsaták játszódtak le. A polgári törvénykönyv benyúj­tása kapcsán Dérer expozéja és az azt követő előzetes parlamenti vita azt a látszatot keltette ugyan, mintha a kormánytöbbség teljes gőzerő­vel dolgozna és minden a legnagyobb rendben lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a törvénykönyv benyújtásának ünnepélyes aktusa nincs semmi összefüggésben a napi po­litikával, mert hiszen itt egy évtizedes nagy munka bemutatásáról van szó. A Hodza-kormány csak a munka végső szaka­szát végezte el s most nagyon jól jött a koalíció­nak, hogy a viharos csetepaték idején alibinek ezt a nyugalmas témát állithatía a belpolitikái ér­deklődés előterébe. A kulisszák mögött rendkívül éles összecsapá­sok játszódtak le. K. volt a kulisszák mSgSti? A bajok a földművelésügyi bizottságban kez­dődtek, ahol az agrárpárt által irányított mező­gazdasági politikát a „szegények koalíciója" ugyanúgy bírálta, mint az ellenzék. Ennek • az lett a következménye, hogy Zadina miniszter j ismét elkedvetlenedett. A másik nehézséget a Phönix-ügy körülötti huzavona okozta, itt vi­szont a három német miniszter állott harcban a koalíció cseh pártjaival olyannyira, hogy egyes körökben már a három német aktivista miniszter lemondásáról suttogtak. A legélesebb harc Najman miniszter személye körül zajlott, a cseh nemzeti szocialista sajtó a leghevesebb támadásokkal illette Najman politikáját. Ugyan­ez a sajtó cáfolat formájában azt is lanszirozta, hogy Najman esetleg lemond. Egyszóval öt miniszter lemondási szándékáról suttogott e héten a fáma, amit természetesen megcáfol­tak, de a koalícióban uralkodó feszültségre igen jellemző, hogy már ilyen hírek is napvilá­got láthattak. Híasrárpá?! fee!s® s fái A kulissza mögötti események közül talán a legfontosabb veit az. ami a cseh agrárpárt par­lamenti klubjának ülésén történt. A kommüni­kéből látni lehetett, hogy az ülésen Hodza mi­niszterelnök nagyszabású expozét mondott a kormány terveiről. Ez a hatalmas beszéd bizo­nyos tekintetben védöbeszéd volt az agrárpárt jobbszárnyával szemben, amely radikális köve­telésekkel állott elő a mezőgazdasági behozatal Cseksxtov&Ma szánéra az egyetlen lehetséges rezsin: a demokrácia • • • Benes kSz’ársasági e’n5k rád ányilaikozata ••• „Íz állatni élet fontos részét alkotják a kisebbségek” PRÁGA. — Beüss köztársasági •elmöik pénte­ken este rádiióbesizé&eit moinidiO'tit egy amieirikai irádiótáinsiaiság föikáréeérie. Az angol nyelvű be­szédben az áiliLamifÖ kífejázte, (hogy nem tart háborús veszélytől. Európa anaá nehézségei a világháborúból erednek. A világháború végén a demokrácia csak a fcjHett államokban maradt meg. A fejlődés érd ekében szükséges, hogy az államok kölcsönösein respektálják egymás rendezettét. Európáinak békére van szüksége. Az egyetlen ut, amely megmenti Európa jö­vőjét: kikerülni a háborús konfliktust. Cseh­szlovákia számára egyetlen lehetséges rezsim a demokrácia. E rendszer teljesen megfelel a csehszlovák tör­ténelem szellemének. A csehszlovák nép, amely elvesztette nemességét, sokáig nem volt részese az óflaméletneik s ez alatt demokratizálódott. Állami életünk egyik fontos részét alkotják a nemzeti kisebbségek. A csehszlovák alkotmány, amely szerint vala­mennyi polgár egyenjogú, — mondotta az el­nök — a maga demokratikus szieíiemével ki­elégíti valamennyi kisebbségünket, és ezeknek más államoktól eltérően nem kell harcolniok életük és kultúrájúik biztosításáért, hanem a kormányban rés átvéve nem csupán a kisebb­ségek, hanem az egész állam sorsának intézé­sében is részesek. Erről világosan tanúskodik a német min sz tereknek a kormányban való részvétele 1926-tól mostaniig. Az a körülmény, hogy államunkban arányiagos választói jog és haladó szociális törvényhozás van, lehetővé teszi, hogy á’lám unkát a Nyugtait leigelőhnladot- tiabb demokráciáihoz hasonlíthassuk. A gazda­sági és szociális evolucionizmus a demokrácia elvei mellett a legjobb védőeszköz a föiforgató törekvések ellen. Az államfő végül hangsúlyoz­ta, hogy a köztársaság külpolitikája a népszö­vetség alapján áll. Nemzeti önállósítás! alapot létesít a magyar kormány az álláitalan diplomások érdekében Darányi minis-tersinök nyilatkozik a készilő kormányintézkedésekről BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jdentése.) A magyar kormány tagjai pénteken minisztertanácsot tartottak. A miniszterta- náes éjfél után egy órakor ért véget. A minisz­terek végleg letárgyalták az értelmiségi mun­kanélküliek támogatására irányuló kormány- akció imiiiden részletét és egyhangúlag elfo­gadták a kultuszminiszter által kidolgozott tervezetet. Darányi Kálmán miniszterelnök a tervbe­vett kormányintézkedésekről szombaton dél­előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A miniszterelnök mindenekelőtt kijelen­tette, hogy a munkanélküli diplomások szá­máról forgalomba hozott adatok nagyon túl­zottak voltak. Téves a® a beállítás, — mondot­ta — mintha a főiskolai képesítéssel bíró if­jaknak tízezrei volnának munka nélkül. A legutóbbi statisztikai összeírás szerint Ma­gyarországon íiOOO diplomás férfi és 930 dip­lomás uő van jelenleg állás és munka nélkül, nem számítva 1400 tanítót s 4400 tanítónőt. A csak érettségivel bíró munkanélküliek száma 13.000. A kormány a kérdés szerves megoldá­sára törekszik. A kormány nemzeti önállósi- tási alapot létesít, amelyből éren kint 2 millió pengő hitel keretében négy-öt év alatt több- ezer ifjú pályakezdésének támogatása lesz lehetséges. A kormány ezenkívül a magángaz­daságban is kellő számú munkahelyet igyek­szik biztosi tani az állástalan értelmiségi ifjú­ság számára. A magángazdaságokban több- ezer munkahelyet kíván a kormány az állast- keresök szaunára biztosítani. Erre megvan a mód is. Sokhelyütt ugyanis a magánüzemek­ben a tisztviselőket szociális szempontból helytelenül túlzott mértékben foglalkoztat­ják, ezért a kormány a munkaidőnek és a munkabérnek törvényes szabályozásával kí­ván a helyzeten javítani. A kormány az üze­mi tisztviselők heti munkaidejét a munkásoké­val egyöntetűen maximális heti 48 órában, a irodákban dolgozó tisztviselőkét pedig heti 44 órában kívánja megái lapítani. Ezenkívül fokozottabb gonddal kívánja a kormány el­lenőrizni a nemkívánatos idegenek beszivár­gását és itt tartózkodását. A miniszterelnök végül kijelentette, hogy a kötelező munkaszolgálat bevezetésének kérdésével egyáltalában nem kiváji foglal­kozni. kérdésében. A párt eme szárnya, amelynek ve­zére maga Beran pártelnök, továbbá Zadina földművelésügyi miniszter és Stoupal tarto- mánygyülési képviselő, állást foglalt a sertés- és zsirbehozatal eddigi kontingense ellen s azt szeretné elérni, hogy ezekre a behozatali cik­kekre emeljék a vámokat. Ez a követelés azonban súlyosan befolyásol­ná a jugoszláv-csehszlovák kereskedelmi meg­egyezést, mert meghiusithaíná a jugoszláv sertés és zsír behozatalát, s természetesen érinthetné a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződést is. Mivel ebben a kérdésben Hod­za miniszterelnök nem osztja az agrárpárt többségének nézetét, úgy látszott, hogy pozí­ciója a saját pártjában meggyengült. Ez azon­ban nem következett be olyan fokig, hogy az agrár jobboldal megvalósíthassa álmait, ame­lyek szerint Hodza a kiilügyek élére kerülne s a miniszterelnökséget'Cemy venné át Erre a kombinációra azért s mutatkozott egyes agrárpárti körökben hajlamosság, mert az utób­bi napokban Krofta külügyminiszter betegeskedett. Eze­ket az ábrándokat Hodza egyelőre sakkban tudja tartani szlovák törvényhozóinak se­gítségével. Mint ismeretes, Beran pártelnök körútja alkal­mával Szlovenszkón is igyekezett erősíteni az agrárpárt központjának befolyását, de ez csak részben sikerült és pedig azért csupán részben, mert a beszervezés munkáját cseh erők segítsé­gével végzi. Hrabár és Neznlk jogköre A hét eseményei közt érdekes volt a kárpát­aljai javaslatok körüli játék. A hét elején kö­zölték, hogy a javaslatok szövege teljesen kész, csupán azért várnak a nyilvánosságrahozásuk- kal, mert még a kárpátaljai kormánypolitikusok betekintést kívánnak a szövegbe. A hét végére kiderült, hogy a „kész" javaslatokan erős módo­sításokat követelnek a kormányba kárpátaljai törvényhozók. Különösen a kormányzó jogkörének szűk vol­tával nincsenek megelégedve, holott a hét elején Hrabár kormányzó külön hirdette ma­gyarnyelvű lapjában, hogy ő a maga részéről nagyon is meg van elégedve mindennel. A kormánypárti törvényhozók követelését Ba- cinsky és Revaj nyújtották át a kormánynak. A Lidové Noviny csipkedően jegyzi meg, hogy a kormánypárti törvényhozóknak semmi kifogásuk nincs a kulturális kérdésekben, egyedül a kor­mányzói hatalom kiszélesítését sürgetik, szóval nem a kulturális önállóságért, hanem a ha­talomért harcolnak. Ebben van is valami, mert hiszen Bacinsky egyike a mindenkori kormányzójelölteknek. De akármennnyire találó is a cseh lap csipkedése, azért a kormányzói hatáskör kérdése sokkal mé- lyebbrevágó dolog, mint azt a cseh lap gon­dolja. Nevezetesen mégis arról van szó. hogy amennyiben a kormányzó hatáskörét bővítik, akkor ugyanannyival szűkítik az országos el­nökökkel egy vonalon álló alkormányzó jog­körét, és fordítva, amennyire szűkítik a kor­mányzó jogkörét, ugyanannyival bővül az al­kormányzóé. Az alternatíva körül folyik most a kulisszák mö­götti vita. A kormányzó hatalmának emelése ru­szin érdek, hiszen nemcsak Hrabár, hanem a mindenkori kormányzó is ruszin nemzetiségű lesz. Ezzel szemben az alkormányzóvá átminő­sítendő mai országos alelnök nem ruszin nemze­tiségű és igy e hatalmi kérdésben voltaképpen Hrabár és Meznik rivalííásáról van szó. Meznik azt szerette volna, ha a kormányzó nem az országos kormányzat palotájában székelne, hanem a régi megyeháza épületében, szóval, hogy jelképileg is az alkormányzó legyen a köz- igazgatás feje. Hir szerint a jövő csütörtökön benyújtják a parlamentnek a sokat vitatott két javaslatot. Beck Bukarestbe utazik BUKAREST. — A szombaton délelőtt kiadott hivatalos jelentés szerint Beck ez­redes, lengyel külügyminiszter a jövő csü­törtökön, azaz április 22-én Bukarestbe jön és három napig fog időzni a romár, fővá­rosban. Beck visszaadja Antonescu varsói látogatását és tárgyalni fog a sromán Mii* ügymlnisztelreL 2

Next

/
Thumbnails
Contents