Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-07 / 55. (4201.) Második kiadás

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet. 9 9 TELEFON: 303-11. © 9

SŰRGÖNYC11W-. HÍRLAP, PRAHA.

KISEBBSÉGI RESTITUCIÓ

írta: Majíhényi László

Nem tudjuk, mit fog eredményezni az a nagy propagandával napról-napra bekonferált „tárgyalás", melyet a kormánytényezők hetek óta folytatnak az „aktivista magyar" törvényhozókkal. Nem akarunk előre kritizálni, de ismerve a szudétanémet töredékpártoknak az adminisztratív utón való gyakorlati sérelem-orvoslásra vonatkozólag tett ígéreteket, már előre sejthetjük és előre tartunk tőle, hogy ismét a nálunk oly sokszor bevált közmondás igazolódik: „Partu- riunt montes..." Hogy a németség túlnyomó részét az aktivista kispártok által beharangozott „vívmányok" nem elégítik ki, hamarosan nyilvánvalóvá vált. Pedig a szu- détanémet-csehszlovák kiegyezés ezen csonka és a többség mellőzésével létrejött formája is nem egy tekintetben elfogadhatóbb alapokból indult ki, mint a Csömör—Schulcz duettel folytatott tárgyalások.

Mert a szudétanémeteknél három, mégis csak létező kispárt kizárólag német szavazatokkal megválasztott törvényhozóival folyt a tárgyalás, akik, bár tagjai a kormánykoalíciónak, mégis szuverén pártok képviselői, bár pártjaik ma már jelentőségük túlnyomó részét el is veszítették. Az úgynevezett magyar aktivisták azonban nagyrészt, sőt túlnyomórészt a magyar vidékeken élő cseh és szlovák tisztviselők, telepesek, maradékbirtokosok stb. szavazatainak köszönhetik mandátumukat, melyet nem önálló, — mondjuk — „magyar aktivista" programmal, hanem csehszlovák párt tagjaiként, csehszlovák párt listáján nyertek. Azon miniszterek pártjainak tagjaiként kerültek a parlamentbe, akik a tárgyalást irányítják.

Elméletileg ugyan fennállhatna annak a lehetősége, hogy a tárgyaló „aktivista" törvényhozók kevesellenék a felajánlottakat, avagy helytelenítenék a megoldás tervezett módját és ebből levonnák a végső konzekvenciákat, lemondanának a mandátumról, vagy ami azzal gyakorlatilag egyenlő, kilépnének a csehszlovák pártokból. Ettől <— ismerve a helyzetet —- azonban nem kell tartani. Egyszerű a helyzetük: csak annyi jogos követelést és sérelmet ismernek el fennállónak, amennyinek, orvoslását saját pártjuk vezérei előre beígértek. A többi egyszerűen továbbra is nemlétező, koholt, alaptalan müsérelem marad számukra,, mint volt még nemrég az a néhány is, melyeknek orvoslására most vállalkozni látszanak. Tárgyalni komolyan és érdemlegesen csakis egyenrangú felekkel lehet. Egyenrangú tárgyalópartnernek viszopt nem tekinthető az, aki a tárgyalást megindító és vezető, a döntés hatalmi erejével rendelkező tényező pártfegyelmi ellenőrzése alatt áll.

A német töredékcsoportokkal való tárgyalás és megegyezés a német kormánypártok számára <— az általuk elfogadott, erősen l'ec sokk ént ett jelentőségű keretek mellett is — lelkiismereti, erkölcsi szempontból könnyebb lehetett, mint kellene, hogy legyen a magukat aktivista magyaroknak nevező kis csoport számára a németekéhez fconíő jellegű megállapodás esetén, A azudétanémetség ugyanis igen sok olyan, kisebbségi szempontból fontos szerv és erőtényező felett rendelkezik, mellyel a kisebbségi magyarság nem bir. így a kiindulási alap sokkal közelebb esik a megvalósítandó célhoz, mint a magyarság esetében. Aránylag sokkal kisdbb űrt kell áthidalni, sokkal kevesebb hiányt kell betölteni, sokkal kevesebb elmulasztottat kell pótolni a

kormánytényezőknek, mint nálunk. Hogy mást ne említsek: kulturális téren az iskolatanácsok, a főiskolák, szakiskolák, a legalább megközelítőleg kellőszámu középiskola. A mezőgazdasági intézmények autonóm német szervezetei, a német szövetkezetek, a városi és egyéb pénzintézetek függetlensége. Német feliratok a vasútnál és postánál stb. stb. Ezekkel a németség az államfordulat utáni idők legelejétől rendelkezik. Az államfordulat előtt is együtt élvén egy elég széles autonómiát élvező tartományban, országban a csehekkel, intézményeit már akkor kiépítette és az államfordulat után is legnagyobbrészt megtartotta.

c) A terror elleni és a gyülekezési szabadság védelméről szóló 1921. évi 309. számú törvénybe ütköző kihágásoknál.

d) Az 1933. évi 126, illetve az 1934. évi 140. számú törvényben foglalt sajtótermék kolportázs, terjesztés, behozatal és átszállítási tilalom elleni kihágásoknál és vétségeknél, kivéve azokat az eseteket, amikor a nyomtatvány a közszemérmet sértette.

e) A közbiztonsági hivatalok engedélye nélkül eszközölt nyilvános hirdetmények kifüggesztésével elkövetett kihágásoknál.

2. Az amnesztiarendelet elengedi a szabadságvesztés! s pénzbüntetéseket az előzőkben fölsorolt büntetendő cselekményekért, amennyiben a büntetést a rendelet kibocsátása előtt jogerősen szabták ki. Amennyiben a büntetés föltételes, az esetben a föl- tételes elitélésről szóló törvény első paragrafusának rendelkezései irányadók.

3. Ha valakit a fölsorolt büntetendő cselekmények közül több ilyen cselekmény miatt üldöznek vagy Ítéltek el, ez a körülmény nem akadálya annak, hogy a közkegyelmi rendeletet reá ne alkalmazzák.

tésére, vagy a törvény által előirt kötelességek elmulasztására), föltéve, hogy a vádlott nem követett el felbujtási katonai bűntények, illetve a véderőtörvény 47—51. paragrafusaiban foglalt büntettek elkövetésére.

d) A köztársaság oltalmáról szóló törvény 16. paragrafusának 3. pontjában foglalt bűntett (büntetendő cselekmények helyeslése.) \

e) A köztársaság oltalmáról szóló törvény 17, paragrafusában foglalt vétség (államellenes szövetkezés.)

f) A büntető törvénykönyv 81., 82, paragrafusaiban foglalt büntettek, a 279—284. paragrafusaiban foglalt vétségek, valamint 312—314. pragrafusaiban foglalt kihágások. m Vétségek és büntettek a XL 1914, tör-.

így a jogi kulturális és gazdasági veszte* ség nem volt oly nagymérvű, mint a magyarságnál. Politikailag pedig a tartomány keretében, ha úgynevezett álla mfenntartó nemzet is volt, sok tekintetben mégis kisebbségi életet is élt.

A régi magyar államélet szervezete és a szlovenszkói magyarság túlnyomó többségének a többi magyarsággal összefüggő geopolitikai tömegben való együttélése hozta magával, hogy összes fontosabb intézményeit a fővárosból irányították és jóformán semmiféle olyan gazdasági és kulturális intézménnyel nem rendelkezett, amit a kisebbségi életbe átmenthetett volna. A centrális

vénycikk 4—6. paragrafusai szerint és a XL 1914. törvény cikk 9. és 11. paragrafusai szerint, amennyiben az említett törvénycikk 4—6. paragrafusaira vonatkoznak. Kihágások a XL 1879. kihágási törvény 46. paragrafusa szerint, vétségek és kihágások a 309 1921. törvény 1. és 2. paragrafusai szerint, amennyiben az ezen pont alatt feltüntetett bűncselekmények összefüggésben vannak a végrehajtási eljárással, a kollektív munka- vagy bérkonfliktusokkaf, vagy nyilvános gyűléseken vagy felvonulásokon követték el őket.

g) Vétségek és kihágások, ugyanúgy, mint az I, cikkelyben, amelyek az ezen cikkely a—f pontjaiban feltüntetett bűncselekményekkel konkurrensek.

h) Vétségek és kihágások, úgy, mint az

I,. cikkelyben, amelyek olyan vétségekkel és kihágásokkal konkurrensek, amelyek az első cikkely e) vagy f) pontjai alatt nincsenek feltüntetve és nem alacsony vagy becstelen indítékokból követték el őket.

i) Bűncselekmények, ugyanúgy, mint a III. cikkely a)— f) pontjaiban felsoroltak, amelyek olyan vétségekkel és kihágásokkal konkurrensek, amelyek az I. cikkelyben nincsenek feltüntetve és nem alacsony vagy becstelen indítékokból követtettek el.

Peiifirlés és büntetés- elengedés

1. A harmadik cikkely első pontja kimondja, hogy az a személy, akire a második cikkely vonatkozik és 1937 április 15-óig kérvényt nyújt be a büntető eljárás törléséért vagy a büntetés elengedéséért avagy enyhítéséért, a kérvény a büntető perrendtartás előírásai szerint bírálandó el. A kérvény nem utasítható vissza, hanem az. véleményezéssel az igazságügy miniszterhez terjesztendő íöl határozathozatal végett. Amennyiben az igazságügyminiszter arra a belátásra jut, hogy a második cikkelyben foglalt büntetendő cselekmények komoly államérdeket veszélyeztettek, maga utasítja el a kérvényt.

2. Ha a büntető eljárás csak 1937 április

1-je után indul meg, az előző bekezdés akkor

FOLYTATÁS A 3. OLD. L HASÁBJÁN

Széleskörű amnesztia Masaryk születésnapiéra

A rendtörvény 2,11,12,14,15,16,17,18 és 20. paragrafuséi alapján elkövetett politikai bűncselekményekre terjed ki — megszorításokkal — Benes köztársasági elnök közkegyelmi rendelele

PRÁGA. — BeneS köztársasági elnök március 6-án, Masaryk első köztársasági elnök 87-ik születésnapjának előestéjén széles kiterjedésű amnesztia-rendeletet bocsátott &

A közkegyelmi rendelet első cikkelye elrendeli, hogy a rendelet kiadása előtt elkövetett alábbi bűncselekményekben a büntető eljárást ne indítsák meg, illetve, ha már megindították, szüntessék meg:

a) A köztársaság oltalmáról szóló törvény 11„ 14., 15., 16., 18. és 20. paragrafusaiba ütköző vétségeknél és kihágásoknál'(elnök- sértés, közbékeháboritás és közrend elleni izgatás, nemzetiség elleni izgatás, a köztársaság tekintélyének megsértése, izgatás közjogi kötelességek nemtelj esitésére, büntetendő cselekmények földicsérése, valótlan hírek terjesztése, a köztársaság főtisztségviselői elleni durva engedetlenség, zászlósértés, az elnök képének megsértése.)

b) Az 1867. évi 134. és 135. számú osztrák egyesületi és gyülekezési törvénybe ütköző kihágásoknál. (Ez a rendelkezés csak Cseh-Morvaországra és Sziléziára vonatkozik.)

Súlyosabb büntettek

A II. cikkely Intézkedései azokra a személyekre vonatkoznak, akik ellen a következő bűncselekmények miatt indítottak eljárást, vagy akiket jogerősen elítéltek:

a) A köztársaság oltalmáról szóló törvény 2. paragrafusának 1. és 2. pontjában foglíalt bűntett, (a köztársaság elleni üzelmek előkészítése.)

b) A köztársaság oltalmáról szóló törvény 2. paragrafusával van vonatkozásban amennyiben ez a bűntett az említett törvény 2. paragrafusával van vonatkozásban) (a köztársaság elleni üzelmek előkészítésének meg nem akadályozása és fel nem jelentése.) .. ..,, . ,

c) A köztársaság oltalmáról szóló törvény 15. paragrafusában foglalt bűntett (fe&nvás büntetendő cselekmények elköveEltotaés .Iá. második kiadás Mai Kis Majorok latja j|§|

11 XVL M. 55. (4201) szám . Vasárnap ■ 1937 március 7 |||||p