Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-07 / 55. (4201.) Második kiadás
jellegű magyar intézmények, illetve azok idejutott részei viszont automatikusan hasonló csehszlovák intézménnyé váltak. Ahhoz tehát, hogy a csehszlovákiai kisebbségi magyarság problémája igazán alapvetően és megnyugtatóan megoldható legyen, elsősorban a magyar kisebbségnek a német kisebbséggel egy szinvonalra való emelése volna szükséges, vagyis a német kisebbségnek már meglevő összes politikai, gazdasági és kulturális szerveinek arányla- gosan megfelelő magyar intézmények bevezetése; mindazon jogok elismerése nálunk, ami náluk már megvan. Nem képzelhető el, hogy igazi, demokratikus szellemű kiegyezés jöhessen létre a ma meglevő diszpari- tás mellett. Ha tehát a kisebbségi kérdést nem engedményekkel, nem részleges megegyezésekkel akarjuk orvosolni, hanem gyökeresen meg akarjuk oldani, az első és elengedhetetlen lépés az összes kisebbségeknek teljesen egyszintre emelése kell, hogy legyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarságnak a szudétanémetséggel viszonylag azonos kisebbségi élethelyzetbe hozása máris megoldottá teszi a magyar kisebbség összes problémáit. *í^<CT;MAGteak-HIKLH£ 1937 március 7, vasárnap# , Ezért hangoztatta az egyesült párt elnöke, Jaross Andor már többször, hogy a szlovenszkőr magyar kisebbségi kérdésnek 'az alkotmánylevél szellemével teljesen megegyező, becsületes megoldásának egyik legfőbb és mellőzhetetlen feltétele a restitucio in integruma szlovenszkói magyarság zárt nyelvterületén, a kulturális és gazdasági veszteségeknek a demokratikus egyenlőség alapján való jóvátétele, a nem magyar kézbe jutott magyar anyagi és szellemi értékek magyar kézbe juttatása minden téren, de legfőképpen a földreform folytán nem magyar kézbe jutott földek átadása a magyar földműveseknek. Ahhoz tehát, hogy a magyar kisebbségi kérdés ne csak toldás-fol- dással rendeztessék időlegesen, ne csak engedményeket kapjon a szlovenszkói magyarság, hanem a magyar kisebbségi kérdés végleges nyugvópontra jusson, elengedhetetlenül szükséges a magyar kisebbségnek a német kisebbséggel egy szinvonalra emelésén kívül még a magyarságot ért 18 évi anyagi és kulturális veszteségek jóvátétele, helyrepótlása, a jövőben pedig a magyarságnak minden állami javadalomban, állásban, szállításban való aránylagos részesítése. Vagyis az anyagi és kulturális resti tudó* A magyar egyetem kérdéséhez A magyarságot évszázadokon' át a müveit 'világban mint a nyugati 'kultúra védőijét tekintették és eat a szerepet hűségesen be is töltötte a múltban és ezen még a török hódoltság seim változtatott semmit, jnert a törtök hódoltság idejében évszázadon át a magyar kultúra a mai Szloivenszkó területére vonult vissza és a magyarság itt ápolta a kultúrát a főiskolákon és ez a helyzet a török veszedelem elmúlta után is még sokáig fennállt. Kis visszapillantással a magyar főiskoláik történetére látjuk, hogy miikor küMöldlön a középkorban megindult a főiskolások létesítése, az első bolognai egyetem felállítása után kétszáz évvel Nagy Lajos magyar király már Pécsett létesített egyetemet'. Ezt nyomon követte alig egy évszázaddal később 1-137-ben az első egyetem, az Aeadeimia Istropolitana felállitása Pozsonyban, mit Vitéz János esztergomi érsek és bilbornok, a Hunyadi-fiuk nevelője létesített. Ezen egyetem helyét imég ma is, évszázadok múlva emléktábla hirdeti Pozsonyban. Eiz volt teliát az első magyar főiskola a mai Szlovenszkó területén és a következőkben már csak az itteni főiskolákról emlékezünk meg. A Vitéz János alapította egyetemnél sokkal jelentősebb vollt azonban a nagyszombati egyetem létesítése 1635-ben, amit Pázmány Péter alapított. Ezen alapítás 300 éves jubileumát a nagyszombati egyetemből kifejlődött budapesti Pázmány Péter tudományegyetem két évvel ezelőtt fényes keretek között ünnepelte és ez az egyetem alapításától kezdve mindig fáklyavivője volt a magyar tudományos képzésnek. Közvetlenül a háború után alaktották át a volt pozsonyi magyar királyi jogakad'éimiát tudományegyetemmé s ez az államfordulatig áldásos tevékenységet fejtett ki Szlovenszkó területén és mikor a viszonyok változása következtében az egyetem Magyarországra költözött, li92ll év nyaráig . jogi fakultása továbbra is Pozsonyiban működött. A magyar ifjúság főiskolai neveltetéséről a ■mai Szlovenszkó területén az elmúlt századok ifloíyamán több főiskola gondoskodott. Ezek közül a legrégibb a losonci főiskola volt, amely azonban még jóval az államifordulat előtt megszűnt. Az álilamfordulat a már említett pozsonyi tudományegyetemen kívül még bárom főiskolát talált és pedig Kassán és Eperjesen jog- akadémiát, Selmecbányán pedig bányászati főiskolát. Mindezek a főiskolák fönnen hirdették a magyarság tudományos felkészültségét és igazolják annak szükségességét, hogy a szlovenszkói magyarságnak az önálló magyar egyetemre szüksége és joga van. Sajnos, az államfoirdulatot követő idők tanácstalansága eredményezte, hogy e főiskolák működésiét beszüntették és az egyes hittudományi szemináriumokon kívül a magyar ifjúság magyar nyelvű főiskolai oktatásiban ma neim részesülhet. Mikor az elmiult esztendő szeptember ében az egyesült országos kérésztéuyszoiciajista és magyar nemzeti párti törvényhozók terjedelmes emlékiratot nyújtottak be Hodza Milán miniszterelnöikh'öz, melyben a Csehszlovákiáiban élő magyar nemzet nyelvi sérelmeit tárták fel: egyebek között azon jogos kívánságuknak is kifejezést adtak, hogy a csehszlovák kormány a magyarság részére önálló magyar egyetemet létesítsen. Mivel ez az emlékirat csak a nyelvi sérelmeket ölelte fel részletesebben, a magyar egyetem kérdésével csak pár sorban foglalkozott, abból indulva ki, hogy a magyar egyetem kérdését tüzetesebben majd abban az emlékiratban taglalja, mely a magyarság kulturális sérelmeit részletesen feltárja. E második memorandum, benyújtása haísztást szenvedett, mert a kormány részéről eddig semmilyen lépés sem történt, mely azt időszerűvé tenné és mert ezidőszerint semmi jele még annak, hogy a kormány a magyarságot képviselő egyesült párttal a magyar kérdés teljes rendezésére vonatkozó tárgyalásom kát lefolytatná. Eoutoisnialk muitiaitlkozllk laizonlban má,r most, hogy az időit egyes kérdések tisztázására és ímegvilágitására fiOirdiiteulk. Ilyen ikéirdésneBc mmtaitkuzik elsősorban a magyar egyeitieim kérdése is, mert az emlékirat be nyújtása után egy szlovák fconmúnyliap kéltségbe vonta a nnagyainsiág jogát ahhoz, hogy önálló egyetlenre legyem. Jelűin cilkik nem poiliiíilkumiíkénit kívánja az egyetem kérdését tárgyalni, hanem csak számokkal és érveikkel kimutatni, hogy a magyarságnak igenis joga van Önálló egyetemihez. Föntebb már kimutattuk, hogy a magyarságnak hagyományainál fogva is joga van az önálló magyar egyetemhez, ki kell mutatnunk még azt is, hogy a magyar egyetemi ifjúság száma is indokolttá teszi az önálló főiskola ló te'sóitiését és hogy ainak pénzügyi akadályai eieim lehetnek. Csehszlovákiának legnagyobb egyeteme a prágai cseh Kiáinoly-ei^yeitiem. A statisztikai hivatal közillése szerint az 1934—35. egyetemi évben (újabb statisztikai adatok eddig meim jelentek meg) ezen egyebeimen 314 magyar egyetemi hallgató' volt. Ezek közül 5 a hittudományi karon, 146 a jogi, 60 az orvosi. 30 a böiliceiészieti, 45 a természettudományi éis 28 a gyógyszerészeti fakultásom volt heira;kozva. — A csehszlovák tannyelvű egyetemeik közül a hallgatóik száma szerint második helyein a hrünnii Masarylk- egyetem áll, melynek ugyainaiklÉof 14 magyar egyetemi hallgatója volt, kik közül 5 jogot hallgatott, 3'—3 pedig az orvosi, ibölllcsészeti és a természettudoimáinyi fakultáson vólit beiratkozva. — A pozsonyi Konnensky-iegyeitemnek már több magyar hallgatója volt mint a taün- nineik, nevezetesen 270, kik közül 116 a jogi fakultáson, 8 az állami számvitelben. 98 az orvosin és 48 a bölcsészeti szakon volt beiratkozva. — A prágai német egyetemnek összesen 145 magyar hallgatója volt, kik.közül 7 jogász, 108 orvostanhallgató, 2 bölcsész, 11 természettudományi és 17, gyógyszerészisizakor volt. Ezen négy tudományegyetemen tehát összesen 743 magyar egyetemi hallgató volt beiratkozva. Azoiníldvül volt még 7 magyar diák az olimützi Cyrill'-Meitlhód hittudományi fakultáson és 9 magyar a pozsonyi i evangélikus teológián. Ugyanakkor a. losonci teológiai szemináriumnak 59 magyar hallgatója volt. E számok azt bizonyítják, hogy a fentebbi főiskolákon 818 magyar hallgató volt, kik közül 614 csehszlovák nyelvű, 145 német nyelvű és csak 59 magyar nyelvű előadásokat hallgatott. A ikülöuiiiéile műegyetemeken összesen 174 magyar technikus tanult és pedig 32 a prágai cseh, 49 a prágai német, 54 a bírtam cseh és 71 a brünmli német főásfcoMin. A-brünnii mezőgazdasági főiskola erdészeti osztályán 4 magyar, a pfübriaimi bányászati főiskolán a. bányászati szakion 1 magyar és a brünrni állatorvosi főiskolán 15 magyar egyetemi hallgató volt beiratkozva. Mindezekhez járul még azoknak a visz- szásságoknak az orvoslása, melyek a magyarság politikai súlyát csökkentik: a ma- gyartöbbségü kerületekben az aránytalanul magas választási szám, a tartományi és járási képviselők kinevezett részénél való mellőzés stb. Vagyis az á 11' a m j o g i restitució. Ez a hármas anyagi, szellemi és politikai restitutio in integrum életérdeke a szlovenszkói magyarságnak, de épp oly fontos érdeke a köztársaság teljes konszolidálódásának és a Duna-medence kérdése nyugalmi pontra juttatásának, a tartós, megbékült légkör kialakulásának is. A szlovenszkói magyarság ügye azonban csak annak teljes egészével oldható meg, egy kis részével való tárgyalás csak kis részbeni megoldást eredményezhet, mely a kérdést nyugvópontra nem hozhatja. Az ellenzéki egyesült párt nélkül, vagy háta mögött tartós és eredményes megoldás nem képzelhető el. Azzal érvelni, hogy a magyarság túlnyomó többségét képviselő egyesült párttal — melynek tábora szilárdan áll vezetői mögött és különösen az utóbbi időben bámulatos arányban erősödik —- azért, mert ellenzéki vagy ,,neg'ativista“, nem lehet megegyezni, nem komoly politikusokhoz méltó érv. A kormánypártokkal megegyezni vagy kiegyezni nem kell, azok már előre mindenbe beleegyeztek, mindenkivel megegyeztek és kiegyeztek. Kiegyezni a szó értelme szerint is csak eddig ellentétes véleményű felek között lehet. Negativiz- mussal pedig nem vádolható az a párt, amely pozitív tényeket sérelmez, pozitív kívánságokat terjeszt elő és pozitív eredményeket óhajt elérni a köztársaságban nemzete számára. Hogy a magyarság többségét képviselő, egyedüli magyar jellegű JLT Kit MnUIM -nak vizét issza, ®P Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. Mindeme főiskolákon kívül még létezik Prágában egy ukináin szabadegyetem is, melyet ere* Jeti lég a menekült ukránok részére állítattak föl és amelynek jogi fakultásán 9, bölcsészeti fakultásán pedig 20 magyar egyetemi hallgató volt ugyanezen tanéviben. Ezen adutok egybevetéséiből kitűnik, hogy a különféle főiskolákon összesen 1.012 magyar egyetemi hallgató volt, ami már tekintélyes számi. Az ukrán szabadegyetemnek összesen 215 hallgatója volt, kik közül 119 jogot és 96 bök esészetet hallgat őrt. A 215 hallgatóból 29 ima., gyair nemzetiségű volt. A magyarság sérelme elsősorban az, hogy míg az állam fenntart ulkuáin egyetemet Prágáiban, ugyanakkor a magyar egyetemi hallgatók részéire nem állít fel magyar egyetemet. S amíg ennek az egyetemnek összesen csak 119 jogásza volt, addig a különböző egyetemeken 291 magyar jogáisz volt beiratkozva és miig ezen egyetemnek 96 bölcsészhallgatója volt., addig a magyar bölcsészhallgatók száma a különböző egyetemieken 103-ait tett ki E számok aizt bizonyítják, hogy a magyarságnak már a hallgatók számánál fogva is joga van ahhoz, hogy külön egyeteme legyem, de még inkább akkor, ha tekintetbe veissiziik azt, hogy a magyarság Csehszlovákia népeinek egyenrangú tényezője, míg az ukrán egyebeimet eredetileg külföldiek részére állították fel, főképp ukránok .és oroszok részére, de ma az a helyzet már, hogy a 215 hallgató közül 97 csehszlovák állampolgár, a többi külföldi és pedig 2 jugoszláv, 34 lengyel, 1 német, 5 magyar, 3 osztrák, 73 egyéb állampolgárságú hallgató, viszont sízoivjefiorosz állampolgársággal ebben a tanévben egyik hallgató sem rendelkezett. Reméljük azt. hogy a ceieb&ziloviák kormány végül mégis elismeri a csehszlovákiai magyarság azon jogát, hegy önálló egyeteme legyen. S- úgy gondoljuk, hogy ugyanazon költséggel, amivel az ukrán egyetemet tanítják fenn. fenntartható a magyar egyetem is. Ez a kívánságunk azért is igazságos, miért a csehszlovákiai magyarság aiz államinak rendes adófizetője, amit a külföldi Ukránokról állítani még sem lehet és jogosan igényelheti, hogy ha a közadókból ukrán egyebeimet tartamiak .fenn, úgy még inkább kell, hogy meglegyen a magyar egyetem anyagi fedezete. A magyar főiskolai követelések közé tartozik még a losonci református szeminárium főiskolai. jellegének évek óta várt állami elismerése is, ami még egyházi, sőt állami érdek ás.. Ilyen körülményeik között nem szabad lemondanunk az önálló magyar egyetem felállításáról, mert csak igy biztosíthatjuk főiskolai ifjúságunk nemaeitMi nevelésiét, csak igy óvhatjuk magyar ifjaínk T.észére a szábad kulturális fejlődést, Csak akkor tudjuk őket az életre helyesen előkésizitemi, ha anyanyeJivükön 'biztosítjuk részükre a tanulás lehetőségét és a mar, gyár irodalom és történelem terén a szabad kutatás lehetőségét. Csak igy nevelhetünk magyar középiskoláink részére magyar tanárokat, akik azután az országban szétszéledve, a magyar középiskolákon mint a magyar kultúra ismerői középiskolai if jainkat helyesen nevellilk. Ez nemcsak a magyarság érdeke, ha,nem az állam érdeke is, mert ezáltal hathatósan elősegíti a nemzeteik közötti kibékülést. Ha áll a tétek hogy minden nemzet nyelvében él. úgy nemzetünk fennmaradása érdekében kell, hogy ifjúink a főiskolai oktatást is magyar nyelven élvezzék, mert csak amint jó magyarok lelhetnek jó állampolgárok. • Fenti érvek bizonyítják a magyarság jogos igényét aiz önálló egyetemihez és figyelemmel a csehszlovák államférfiak állandóan hangoztatott nyilatkozatára, miszerint a magyarság jogos igényeit, rövidesen ki akarják elégíteni, reméljük, hogy az önálló magyar egyetemét, már a legközelebbi téli szemeszterben felállítják. JOGVÉDŐ. párt ellenzéki, azon csak az akadhat meg, akinek a demokráciáról és a parlamentarizmusról erősen elferdült fogalmai vannak. Egy párt sem 1‘art pour Tart ellenzéki, úgy tudjuk, az egyesült párt sem. Azonban tizennyolc év tapasztalatain okulva bátran állíthatjuk, hogy a magyar kisebbség kér- déskomplekszumának gyökeres rendezéséről az egyesült párttal való esetleges tárgyalásoknál az intranzigens ellenzéki politika megszüntetése nem lehet a megoldás előfeltétele, legfeljebb csak a kedvező megoldás és becsületes végrehajtás következménye, — természetesen, ha azt a párt programja és a mindenkori kormány programja közötti esetleges ellentétek továbbra is lehetetlenné nem teszik. Ez a tiszta demokratikus álláspont. A teljes őszinte megoldásig ki kell tehát tartanunk ellenzéki álláspontunk mellett —1 addig a teljes megoldásig, amely érdekünk nekünk, de érdeke a többségi nemzetnek és az államnak is. 2
