Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-31 / 73. (4219.) szám
j/LSí | XVI. évf. 73. (4219) szám • Szerda • 1937 március 31 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. igyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 3 0 3 - 1 1. w • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Az olasz-jugoszláv megegyezés és Bethlen cikke (Sp) „Nyugaton tovább tart a vihar, de Keleten dereng", irta husvétkor egy svájci lap s mi örömmel csatlakozunk megállapításához. A jugoszláv-olasz szerződés a szó legszorosabb értelmében adriai Locarnónak nevezhető s kiszámíthatatlan. Csak annyi biztos, hogy hatása jó lesz. Ez egyszer tényleg ne érdekeljen a nyugati zivatar s tegyünk úgy, mintha a spanyol polgárháborút valóban sikerült volna elszigetelni s mi már csak a futballdrukkerek módjára izgulnánk az egyik vagy a másik párt győzelméért, azért a győzelemért, amely semmiféle kihatással nem lehet a mi sorsunkra és egyáltalán az emberiség sorsára s a szegény szerencsétlen spanyol nép belügye, mint a nyavalyatörés a betegé — és tegyünk úgy, mintha csak keleti napsugár volna, derülés és békülés: uj kilátásokat nyitó jugoszláv- olasz szerződés. Ez már közelebbről érdelkelhet. Szűkítsük meg még inkább a kört: vegyük Ciano és Sztojadinovics megállapodásából csak azt, ami a kisebbségekre vonatkozik, azaz teljesen a házi ügyünk. Ebben a tekintetben a szerződés korszakalkotó. Fellélegezhetünk, mert olyan precedens lett, amely bizonyára követésre fog találni a Duna medencéjében s amit mi mindig kívántunk. Bizonyos hatalmak elmélete szerint a kisebbségi kérdés az országok belügye és az állami felségjogok feláldozása nélkül lehetetlen államközötti megállapodásokkal a kisebbségek sorsát rendezni. Az elméletet ugyan megcáfolták a békeszerződések, amelyek ugyanúgy nemzetközi kérdéssé tették a kisebbségek ügyét, mint a Habsburg-kér- dést vagy a csatlakozás problémáját, de egyes államok, főleg a kisantant tagjai, mégis ragaszkodtak a felfogáshoz. Pedig sokszor állítottuk, hogy igazi megbékülés Középeurópában mindaddig nem lesz, amíg a szomszédok meg nem egyeznek kisebbségeikről. Nos, Jugoszlávia, a kisantant egyik tagja, az olasz-jugoszláv szerződés kisebbségpolitikai részével a mi álláspontunk segitségére siet, ami többek között igazolja azt a változást, amely a belgrádi kormányzóréteg magatartásában Jeftics bukása óta bekövetkezett. Olaszország a belgrádi szerződéssel kapcsolatban lényegesen megkönnyítette a görtzi és isztriai szlovén kisebbség helyzetét (annak ellenére, hogy a békeszerződések nem kötelezik a kisebbségi jogok betartására), azon kisebbségét, amely eddig mint az „elnyomottak példaképe" szerepelt a demokratikus államok érveinek gyűjteményében. Ezután nem lesz igy. Jugoszlávia meg van elégedve a jogokkal, amit Olaszországi fajtestvérei kaptak: gazdasági és kulturális egyesületeket alapíthatnak, nyelvüket használhatják a hatóságok előtt és az egyházi élet keretei között (pedig sehol nem érik el a húsz százalékot) újságokat létesíthetnek, gondoskodhatnak magánnevelésükröl. Nem túlsók jog és más, nagyobb és zártabb kisebbségek nem elégedhetnek meg vele, de azzal összehasonlítva, ami eddig volt, óriási haladás, egy a százhoz arány. Az internált szlovén vezérek azonnali amnesztiát kaptak. Ez sem sok, de ha meggondoljuk, hogy Oroszországban átlag még mindig két-három trockistát, azaz más politikai nézeten levő egyént végez] FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Felmentették áttásátót Litvinov helyettesét Sztálin a trocklzmus romboló erejéről „A legelőkelőbb állásokig eljutottak a kémek és a géprombolók11 - - Polemkín Kresztinszii utódja - MOSZKVA. —' A szovjetorosz távirati ügynökség most hozza nyilvánosságra azt a beszédet, amelyet Sztálin március 3-án az oroszországi kommunista párt központi végrehajtóbizottságának teljes ülésén mondott a trockizmus likvidálására foganatosított rendszabályokról. Sztálin a következőket állapítja meg: 1. A külföldi kémeik és géprombolók, közöttük Trockij hívei, az elmúlt évben valamennyi szovjet orosz gazdasági, közigazgatási és pártszervezeti organizációkkal kapcsolatba kerültek és mindenütt nagy károkat okoztak. 2. Számos kormányellenes trockista a lég- felelősebb állásokig is előtört, 3, Sok vezető szovjetorosz hivatalnok a központban és a vidéken nem ismerte föl a géprombolók és a kémek igazi arcát s olyan jóindulatú és naiv volt, hogy nem fojtotta el csirájában tevékenységüket, sőt elősegítette a külföldi ágensek pusztító munkáját. Váratlan változás a MOSZKVA. — Kresztinszkijt, a külügyi népbiztos helyettesét váratlanul felknentették állásától. Kresztinszkij sok évig helyettesítette Litvinovot. A diplomáciai szolgálatból való kiválása meglepetésszerűen történt. Okai ismeretlenek és illetékes körök nem Sztálin véleménye szerint ez azért történhetett meg, mert a szovjet hivatalnokai az utóbbi időben jóformán kizárólag csak gazdasági munkával törődtek s gazdasági eredményeket igyekeztek elérni és nem figyelték behatóan a nemzetközi helyzetet. külügyi nápbiztosságban nyilatkoznak. Kresztinszkijt az igazsáügyí népbiztos helyettesévé nevezték ki. A francia lapóknak Moszkvából azt jelentik, hogy Kresztinszkij utódja Potemkin, párisi szovjetorosz nagykövet lesz. Potemkin jelenleg Moszkvában tartózkodik és valószínűleg már nem tér vissza Parisba. A húsvéti szélcsend után ismét föllángolnak a harcok a belpolitikában Mozgalmas tavaszt jósolnak ■■ Választási pszichózis, amely megnehezíti a kormánytöbbség munkáját • A szocialisták megtalálták az ürügyet a szociális intézményekben va’ó választások elodázására Benes, Bodza és Krofta hasvéti nyilatkozata PRÁGA, — A belpolitika husvétja rendkívül sovány volt nyilatkozatokban s azok a megnyilatkozások, amelyek szóban és a sajtóban elhangzottak, nem tartalmaztak szenzációkat. Beneá elnök nyilatkozata A megnyilatkozók közt volt ez alkalommal Benes köztársasági elnök is. Az államfő a katolikus Lidové Listy ama körkérdésére válaszolt, hogy Csehszlovákia mivel járul hozzá a világdemokrácia megújításához. Benes köztársasági elnök a kérdésre a következőkben válaszolt: —■ Mindenekelőtt a demokrácia Masaryk- féle értelmezésével, mint a bölcsészeti humanizmus politikai kifejezésével, amely a demokráciát nem a többségi mechanizmusból, hanem az ember és ember, a nemzet és nemzet kölcsönös megbecsüléséből vezeti le. Aztán történelmének demokratikus tradíciójával. Békés külpolitikájával, amely a humanisztikus demokráciából kiindulva, nem hajlandó résztvenni semmiféle ideológiai frontvégletben, sem jobb-, sem baloldaliban. Koalíciós politikájával, igazságos választási rendjével, amely biztosítja a viszonyok állandóságát és kizárja a fordulatokat és a kisebbségek jogát. S végül türelmes kultúrpolitikájával, amely nem nyúl a szellem szabadságához. A Vörös Kereszt szokásos húsvéti ünnepségén Hodza miniszterelnök és Krofta külügyminiszter beszélt. A fanatizmus ellen — Ml abból az országból beszédünk — mondotta beszédében Hodza —, amelyet Európa szivének szoktak nevezni. Ezt bizonyára nem csupán azért teszik, mert a sors Európa centrális pontjára helyezett minket, hanem inkább azért, mert a mi hazánk találkozási pontja azoknak a nagy eszméiknek, amelyek az egész világrészt mozgásban tartják. Éhben a kavarodásban mi szilárd pont vagyunk és akarunk lenni, a stabilizáltság és béke szilárd pontja. A miniszterelnök ezután a cseh nemzet történelmének két nagy alakjáról: a harcos birkáról és a békehirdető Komenskyről beszélt. Büszkék vagyunk katonai fölkészültségünkre — mondotta —, de nem vagyunk mámorosak ettől a tudattól és mint a legmélyebb óhajtásunkat hirdetjük, hogy bár ne lenne szükségünk a mi időnkben egy Vízkára. Sajnos, a békét a béke puszta óhajtásával nem lehet megtartani. A gyönge azzal , veszélyezteti legtöbbnyire a békét, hogy az erőset támadásra ingerli. Az erkölcsi erők mozgósításra van szükség. Az erkölcsi erő hatalmas tényező a gonosszal szemben. Az embernek a hoxzámédió színvonalra való emelésével harcosokat lehet szerezni a jóért és a békéért való harchoz. Az államok közti differenciáikat a különféle világnézetek pártjai közt levő torzsalkodás kimélyiti és éppen ez a gyűlölet az, amely kirobbanással fenyeget. Hazánkban éppen ezért hadat üzentünk az ideológiai fanatizmusnak. A türelmességnek kell győznie. De a passzív türelmesség nem elég, annak aktív együttműködéssé kell fokozódnia. „Bölcs és igazságos belpolitikára van szükség*1 Krofta külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiát földrajzi helyzete fokozott éberségre készteti. A háború utáni idők tapasztalatai alapján az örök béke álmáról le kell mondani Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány nem hinne annak lehetőségében, hogy a háborút, távoltartja Csehszlovákiától és . fenntartja a békét. Balgaság és bűn lenne elhallgatni, hogy vannak veszedelmek és hogy azok komolyak. Ezért a mi éberségünk a lehető legnagyobb és FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN
