Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-31 / 73. (4219.) szám
T>I^<^-7V\\G^ARH1RLAP 1937 március 31, szerda. Röviddel tíz óra után XI. Plus elhagyta a| Szent Péter-bazilikával szomszédos Vati'kán-pa-jj Ictabeli magánlakását. A Szentatyát hordszéiken vitték a Szent Sebestyén-kápolnába., ahol már a kardinálisok teljes számban várakoztak. A pápa a kápolnában ornátust öltött magára, föllépett a sedia gestatoria nevű hordozható trónusra és a fölsorakozó menet élén megjelent a zarándokok tömege előtt. 'w Az ezüstkürtök diszjele tudatta a feszülten várakozó hívőkkel, hogy a Szentatya közeledik. A Szent Páter-bazilika óriási gótivei alatt szorongó tömeg hatalmas tapsviharral fogadta a pápát. Mert — amint ismeretes — Olaszország- j bán tapssal üdvözlik a hívők a Szentatyát. 1 A hívők, hatalmas gyülekezete mindenféle nyelven kiáltotta a pápa felé: „Éljen a Szent- ' atya!" XI. Piuson meglátszottak az átszenve- " dett betegség nyomai és lassú mozdulatokkal osztotta az áldást. A menet végigvonult a bazilika főhajóján s amikor a főoltár elé ért, Granito Pignateíli bíboros megkezdte az ünnepi mise pontifikálását. i A SzenMya leszállt hord székéről és el- 1 oglalta helyét az oltár előtti trónuson. i Bernit a bazilikában hatvanezer ember to- 1 longott g a bazilika előtt a Szent Péter- ] teret is hatalmas tömeg lepte eh A kint- i rekedtek számos hangszórón keresztül kö- i A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA nek ki kéthetenként, tisztelni kell a tényt, hogy egy másik diktatúrában kiengedték a gyüjtőtáborból az utolsó szlovén irredentát is, aki az olasz államnak legalább úgy ellensége volt, mint a trockista Sztálin (és nem a kommunizmus) ellensége. Ismét azt a furcsa politikai játékot figyelhetjük meg, hogy kisebbségeik kérdésében két jobboldali hatalom egyezett meg és két jobboldali állam enyhített a kisebbségek sorsán. Ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt a német-lengyel szerződéskor, amelynek megkötése óta a lengyelországi németek nem panaszkodnak többé. E kis mellékmegfigyelésről azonban nem akarunk különszólni, nem tartjuk fontosnak, csak jellemzőnek. Fontosabb, hogy adva van a nagy precedens, amit valamennyi középeurópai állam követhet. Remélni merjük, hogy követni is fogja s épp úgy, mint ahogy Jugoszlávia és Olaszország a felségjogok megsértése nélkül meg tudott egyezni a határon túl levő kisebbségekről, a többien is meg fognak tudni egyezni. Amig Jugoszlávia és Olaszország rosszban volt, a szlovén kisebbség sorsa tűrhetetlen volt. Lehetetlen a kisebbség pacifikálását várni mindaddig, amig a kisebbség anyaországa és gazdaországa között feszült a viszony, ez egészen természetes s az élet minden kis és nagyi hasonló viszonylatában iigy van. Hányszor hangoztattuk, hogy a magyar kisebbségek problémájának megoldásához is csak ez az ut vezethet: az államok közötti megegyezés, a kisebbségi kérdésben történő kéthatalmi megállapodás. A jugoszláv-olasz precedens talán megváltoztatja azok véleményét, akik nem osztották ezt a felfogást és más, erőszakolt utakat kerestek. Talán megtört a jég s a jugoszláv-olasz kisebbségi kiegyezést több más (és a körülményeknek megfelelően nagyobb) megállapodás fogja követni. Mi kivánjuk és reméljük. Ha már a jugoszláv-olasz kisebbségi kibontakozás nyomán a magyar kisebbségek ügyéről is beszélünk és hasonló szerződéseket sürgetünk, le kell szögezni, hogy Magyarország közvéleménye nem zárkózik el attól a dunai kiegyezéstől, amely a kisebbségek ügyének rendezése alapján áll. Az egyik legnagyobb budapesti napilap húsvéti számának vezetőhelyén Bethlen István gróf — akit ma sokan a magyar nemzet vezér- publicistájának és élő lelkiismeretének tartanak — hatalmas cikkben foglalkozik a magyarság és a kisantant kiegyezésének reális lehetőségeiről. Amikor a cikket irta, még nem ismerte Ciano belgrádi utjának eredményét és annál örvendetesebb, hogy önként és semmitől befolyásolva jutott azok- ] ra az eredményekre, amelyek meglepő pontossággal az olasz-jugoszláv kisebbségi megegyezés síkján mozognak. Bethlen, mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt felvetette a közvetlen román-magyar tárgyalások gon- ■ dolatát azzal a céllal, hogy a kisebbségi ügy ' rendezésének alapján közelebb hozza a két 1 országot. Romániából azt a választ kapta, ■ hogy a „román állam fenségjogai nem en- ( gedik, hogy az erdélyi magyar kisebbségről Magyarországgal tárgyaljon s igy készítse elő a 'két állam kiegyezését." Bethlen e román álláspontra ad választ, anélkül,? hogy még a jugoszláv-olasz kiegyezés | döntő érvével operálhatott volna. Amit| mond, bebizonyítja, hogy a magyar közvé-| lemény mily messzemenő előzékenységre! hajlandó Romániával — s a többi kisantant-1 állammal — szemben, ha egyszer sor kerül e közvetlen tárgyalásokra. A szuveréni- 1 tást az ilyen tárgyalások nem érintik, mond- 1 ja és számtalan példát hoz fel állítása igazolására. A népszövetségi paktum 19. cikkelyébe foglalt jogról Magyarország nem £ mondhat le, a de a jog érvényesítése „a s magyar kormány szabad ' mérlegelésének s tárgya" s ezen a téren már igenis tárgyal- i hat s megegyezhet szomszédaival. Magyar- £ ország törekvései és agitációja annál éle- £ sebb, minél veszélyezettebb helyzetben lát- £ ja kisebbségeit, ha tehát sikerülne megegyezni a kisebbségi kérdésben és nyugal- 1 mi helyzetet teremteni, a kisantanttól kifo- j gásolt agitáció is lecsillapulhatna. Ez tisz- ] tára a megegyezésen múlik, mint a horvát Pavelics olaszországi sorsa is Ciano és Sztojadinovics megegyezésén múlott. Bethlen szerint a modus vivendi megkötésének J Útjában nem áll akadály s ha Magyaror- j szág és Románia között (Bethlen mindig ] csak Romániáról beszél, de Jugoszláviával talán még kedvezőbb a helyzet) „nincs is szerelem, sok olyan komoly és életbevágó közös érdek van, amely mindkettőre nézve indokolttá teszi, hogy a csatabárdot pihentessék. A cikk mindenesetre azt bizonyltja, hogy Husvétvasárnap az Örök Városban A pápa áldási oszioii. a Széni Péíer bazilika erkélyéről Kétszázezer ember a Szent Péter-téren ■ A rádió a világ minden tájára elvitte a pápa áldó szavát VATIKÁNVÁROS. — A Szentatya husvét vasárnapján délelőtt részt vett a Szent Péter- bazilikában bemutatott ünnepi szentmisén. A szentmisét hatvanezer hivő részvétele mellett pontifikálták. Erre az alkalomra a hívők a világ minden tájáról Rómába zarándokoltak, hogy jelen lehessenek az ünnepélyes alkalomnál, amikor a pápa hosszú betegsége után újból megjelenik a nyilvánosság előtt. XI. Píus a Szánt Péter bazilikában I vették a szentmise menetét. Déli íélegy órakor végétért az ünnepi szentmise s ekkor a Szentatya megjelent a Szent Péter bazilika oromfalának középső erkélyén. Amint ismeretes, minden éviben innen szokta a Szentatya uiibi et onbí áldását osztani. XI. Píjus pápa azonban a bazilika balkonjáról csak mintegy tiz éve osztja a pápák szokásos áldását, amióta a pápai állam és az olasz kormány megkötötte ismeretes lateráni szerződését, amely véget vetett az évized es ellentéteknek a pápa és az olasz állam közt. Ez évben a pápa betegségére való tekintettel már senki nem merte remélni, hogy erre az ünnepélyes áldásra sor kerülhet. De a Szemtatya egészségi állapota megengedte, hogy elvégezhesse a hagyományos urbi et orbi áldásosztást is. Urbi e* orbi.. Az áldás osztásnál mintegy kétszázezer főre rugó tömeg vett részt. XI. Pius di9zkisére- tével tiarával a fején, baldachin alatt jelent meg a monumentális bazilika balkonján. Halálos csöndben fogadta a hatalmas tömeg a pápa áldását, mellyel egyidejűleg bünbocsá- natot nyert a szentmise összes résztvevője. A* áldásosztás aktusát megelőzte az „Alleluja“ és „Ohristus Vincit14 gregoriánus kórusok előadása és a palatinusi őrség zenekarának játéka. Az ünnepi szentmisét és a Szentatya áldását a világ csaknem valamennyi rádiója közvetítette. A Szentatya hangja a rá- dióközvetitésben szilárd és tiszta volt. Az ünnepi szentmisén a diplomatáiknak fenntartott emelvényein jetan voltak a Szentszéknél akkreditált összes külföldi államok képviselői. Csupán a német nagykövetség tagjai hiányoztak. A külföldi személyiségieknek fenntartott páholyban többek között jelein voiit a dán herceg és hercegnő, József János szász herceg és Cecília porosz hercegnő. A pápa egészsége helyreállt A Szent Péter bazilikában tartott szertartások, amelyeken a Szent-atya is r észt vet-1, egyáltalán nem merítették ki a pápát. Milani professzor, a Szentatya állandó orvosa a szertartás után megvizsgálta a pápát és egészségi állapotáról úgy nyilatkozott, hogy kitűnő és nem hagy semmi kívánni valót maga után. A pápa különben elhatározta, hogy rövidesen átköltözik a vatikáni palota második emeletére. Az átköltözködésre azért van szükség, hogy a pápa közelebb legyen azokhoz a helyiségekhez, ahol hivatalos teendőit végzi és ahol az audienciákat tartja. Az átkölitözködés után a Szentatya több audienciát fog tarthatni, mint eddig. XI. Pius különben rövidesen megkezdi betegsége miatt félbeszakított, majd rendszertelenül végzett hivatalos munkáját ás. A belpolitika husvétja TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON legsokoldalúbb kell, hogy legyen, llgy a belpolitikában, mint a külpolitikában. Bölcs és igazságos belpolitikára van szükség, hogy az lehetőleg valamennyi népréteget kielégítsen. Ez a rendkívül nehéz feladat még a világ egyetlenegy kormányának sem sikerült és ezért nem csoda, hogy nálunk, ahol ez a feladat több okból különösen nehéz, nem mindenütt jutott kielégítő megoldáshoz. A kisebbségi népeiknek az államhoz való bonyolult és nehéz viszonya, habár ez különféle körülmények miatt sürgőssé vált még ez sem kell, hogy nyugtalanítson minket, mert alkotmányunk és közéletünk szelleme megadja a feltételeit a kérdés békés rendezésének, Mozgalmat belpolitikai tavatz A belpolitika húsvétija egyébként teljesen a husvét előtti csatározások hamgiulatképét mutatja. A Národni Politika jóslása szerint a kilátásokat rendkívül ködössé teszi a községi választások előtti harci kampány, amely rövidesen jelentkezni fog, bár a községi választások csak ősszel lesznek éspedig szeptemberben vagy októberben. Ennek ellenére a kormány határozathozatalait éppen a gazdasági kérdésekben . erősen befolyásolni akarják majd a pártok, hogy korteslehetőségeket csikarjanak ki maguknak s ezért a kormány munkája nehéz és lassú lesz. A községi választásoknak valószínűleg politikai jelentőséget fognak tulajdonítani. Ez a tendencia már most mutatkozik, mert már most kitört a harc a vezető pártok között és a kormányöbbségben két tábor körvonalai vannak kialakulában. A hatalmi pozícióikért való régi harc föllángolása ez, amelyet eddig neim sikerült meg- oldlani és amelyet valószínűleg a községi választások sem döntenek el. A községi választások is csak főpróbául fognak szolgálni a polgárság közhangulatának kipuhatolására. Ezért — mondja a cseh lap — mozgalmas belpolitikai tavasznak és nyárnak nézünk elébe. Ml lesz husvét után? A Nedelni List azt írja húsvéti jóslásában, hogy az ünnepek után nyomban erős harcok kezdődnek meg a kormánypártok közt. A hét közepén összeül a nemzetgyűlés mindkét háza. A napirenden a legfelső közigazgatási bíróságról szóló törvény szerepel. De ezen a héten még aligha lesznek komolyabb kormánytárgyalások, mert a politikusok legnagyobb része csak április 5-e után érkezik meg Prágába húsvéti vakációjáról. A kormánytárgyalások előterébe gazdasági kérdések kerülnek, A tárgyalások nehézsége abban rejlik, hogy a közeledő választásokra való tekintettel a koalíció pártjai maximális követelésekkel fogják ostromolni egymást. Ezéirt húzták elő a fegyvertárból a legkellemetlenebb politikai fenyegetéseket, hogy az ellenfelet gazdasági engedményekre szorit- sák. A politikai kényszerítő eszközök sorába tartozik a szociális intézményekben és egyéb kamarákban való választások beigérése is. Kém valószínű, hogy azokat a jelzett időben íögják megtartani. A eizoiciialisitia sajtó a szociális imitézméaiyelkben való választásokról azt hirdeti, hogy ezekről a választásokról mindaddig szó sem lehet, amig a mezőgazdasági tanácsok választási rendjét tartalmazó törvényt meg nem alkotják. Cseh- és Morvaországban a régi osztrák rendszer szerint közvetett vállas Zitáé van, Szdovetn- sízkón és Kárpátalján pedig enne az intézményre voinaitikozólag semmiféle törvényes rendelkezés nincsen. Ilyesformán megtalálták a formulát a kamarai választások elodázására. Magyarországon meg van a hajlandóság a kisebbségi helyzet megoldásának alapján történő közeledésre. Reméljük, hogy a jugoszláv-olasz kiegyezés ösztönzően fog hatni ezen a téren és a kisantant-á'Uamok — mint már Jugoszlávia megtette — elfogadják az államközötti tárgyalások módszerét és nem kísérleteznek más, mesterkélt megoldásokkal. Ciano Ankarába és Szófiába is ellátogat BELGRÁD. — A „Pravda” bolgár lapjelentések alapján azt a hirt közli, hogy gróf Ciano oi'.asz külügyminiszter április 2-án Ankarába utazik s ankarai utjával kapcsolatban előrelátható- tólag Szófiába is ellátogat. Ugyancsak bolgár lapjelentések szerint Ismét Inonü török miniszter- elnök a belgrádi Balkán-konferenciáról visszautazva Szófiában kiszáll, ahol Boris király vendége lesz. Meghalt az agrárpárt sajtófőnöke PRÁGA. — V árny József szenátor, a cseh- özloválk agrárpárt főlapjának, a VenJk óvnák, valamint a Veöernek főszeirik.eeztője 63 éves korában a fi randa Riviéráin meghalt. Halálát'influenzából kifolyólag fellépő ezívgyöngietség okozta. Vra.ny aiz agrárpárt egyik legbefolyásosabb személyisége volt.' ment a. szükelbb pántvezeitősóg- bern ás helyet foglalt és legfelső irányitója volt. a párt egész sajtójának. Az elhunyt SvébLa oldalán egyik legjelentékenyebb szervezője volt az agrárpártnak és a pártsajtónak. A háború előtti politikai életben is tevékenyen résztvatit és minit a Maffia tagja, 'valamint a Veoer főszerkesztője nagy szerepet vitt a cseh szabadságmozgalomban. A háború utáni forradalmi nemzetgyűlés tagja volt s e minőségben egyik megalkotója á földreformnak. Végiig a földhivatal választmányának éten állott és a földhivatal likvidálását is ő vitte végbe. Eleinte a kéipviseilőház, később azonban mindig a szenátus tagja volt, de a par- lameniü életben soha sem vett aktívabb részt. Annál nagyobb befolyást, gyakorolt a politikai életre harcos publicisztikai tevékenységével. lJehof álnéven írott temperamentumos cikkei mindenkor feltűnést keltetitek. Altatóban az agrárpárt, jobboldali szárnyának vezérét látták ■benne. Utóda a Vemikov főszerkesztői széliéiben dr. Kahánek Ferdimánd, a Stíubray-sajtó egykori vezetője lett, — megszigorították az ebzárlatot KASSÁN. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Kassán elrendelt ebzárlatot, most újabb intézkedéssel szigorították meg, amennyiben elrendelték, hogy április 9-ig minden ebet. be kell oltani veszettség elleni szérummal. A benemoltott ebeket a sintérek könyörtelenül ki fogják pusztítani. Az intézkedés megszigorítására az szolgáltatott okot, hogy a vesz ettkuty amarások száma az utóbbi időben rendkívül megnövekedett s a veszettség a azonha nsemrni körülmények között nem volt macskák között is veszedelmes méretekben terjed Eddig már több mint kétszáz marskát pitit t- tak el 2
