Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-28 / 72. (4218.) szám

2 egyezés kérdésében lényeges szerepe l'ehet a kisebbségi kérdésnek s mivel Magyaror- szágot elsősorban a vele szomszédos álla" mokban élő magyar nemzeti kisebbség sor" sa érdekli, mi csehszlovákiai magyarok lé" nyeges szerephez juthatunk akár passzive, akár aktive. Tudjuk, hogy az a kisebbségi politika, melyet a Hodza-kormány folytat, bizonyos külpolitikai helyzet folytán nyert jelenlegi karaktert azon a felismerésen ki" vül, hogy az állam biztonságát is a belbéke megszilárdítása alapozhatja meg. Ennél a kérdésnél meg kell mondanunk, hogy az eddigi nemzetiségi politika nem a tényleges megoldást kezdeményezte, nem megegyezést keresett, hanem egyszerűen megelégedett egy kormánynyilatkozattal, amelyben általános jellegű megállapítások foglaltatnak egy kis önbeismeréssel hígítva, A dolognak az a látszata volt, mintha tár- gyalófelek tényleges megegyezéséről volna szó, holott a kisebbség nevében tárgyaló fél már előzőleg lekötelezett német kor- mánypártok voltak, A magyar kisebbség kérdésében ugyanez fog megismétlődni, su- lyosbitva azzal a körülménnyel, hogy ma­gyar tárgyalófélnek tekintik két csehszlo" vák párt tagjait. Ez a nyilatkozat is egyol" dalu lesz. Ugyan egy egyoldalú nyilatko­zat is tartalmazhat kedvezőt az illető ki­sebbség szempontjából, de értéke propa­ganda jellegű. A miniszterelnök úgy nyilat­kozott a közelmúltban, hogy ő csak olya­nokkal tárgyalhatott, akik osztoztak a kor­mányfelelősségben, de vájjon ugyanoly mértékben vállaltak-e felelősséget a nagy megbízó: a nemzetük felé? A közép európai fejlődés még sok fázison fog keresztülmenni, de szolgálatához teljes tisztánlátás, az erők helyes fölmérése, az értékek becsületes tisztelete és minden nem­zet felé biztosítandó igazszivü nemzetpoli­tika szükséges. Hodza, illetőleg a kormánv- koalició érzi a tettek szükségességét, de nem mer cselekedni, mert egyrészt nem áll mögötte olyan csehszlovák nemzeti közvé­lemény, amely cselekvését szankcionálná, másrészt a propaganda eszközéhez nyúl olyankor, amikor történelmet lehetne al­kotni. A csehszlovákiai magyarság átérzi a fe­lelősséget, amelyet földrajzi helyzete, nem­zeti önérzete és történelmi tudata diktál. Ha kell, harcol is jogaiért, de l'ovagias, be­csületes politikai ellenfél volt mindenkor s minden körülmények között az is marad. Állja a harcot gerinces kitartással1 mindad­dig, amíg olyan belpolitikai megoldás nem adódik, amely a magyarság igaz életérde­keit szolgálja. Mindezt meg kellett állapítanunk ma, husvét napján, mikor egy pillanatra megállt a nagy isteni Tett előtt az emberi emléke­zet! H belgrádi találkozó francia és német visszhangja TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON PARIS. — Az uj jugoszláv—olasz szerződéssel kapcsolatban az Excelsior megállapítja, hogy a szerződés nem említi a népszövetséget, de leszö­gezi, hogy nem áll ellentétben a szerződő felek nemzetközi kötelezettségeivel. Jugoszlávia nem lazítja meg Franciaországhoz és a kisantanthoz való viszonyát. Az Echo de Paris szerint Olasz­ország végleg lemondott a horvátok és a szlové­nek elkülönítésére irányuló törekvéseiről. Ezzel Ante Pavelics tevékenysége megszűnt. Egyelőre természetesen nem tudni, hogy Jugoszlávia mi­lyen koncessziókat tett a kapott előnyökért. BERLIN. — A német sajtó egyelőre nem foglal részletesen állást az olasz—jugoszláv szerződéshez. A Börsenzeitung elégtétellel állapítja meg, hogy Olaszország Jugoszláviával szemben ugyanazt a politikát követi, mint Németország. A Lokalanzoi- ger is melegen üdvözli a szerződést, amely min­den tekintetben megfelel Németország kívánságai­nak. <PRXGAI-yVVAG^AR.-HlRItaB 1937 március 28. vasárnap. T&ifÓ,, ÁowikldAKl ioj<k ? Egyenesen a vízüvegbe, kedves háziasszonyi Ha az ember az olcsó időszakban tojásokat rak el, akkor sok pénzt takaríthat meg a drága téli idény alatt. Minden háziasszonynak tudnia kellene, hogy tojást könnyen és olcsón lehet eltenni vízüvegbe. A megmosott, friss és sértetlen tojások egyszerűen belekerülnek egy rész vízüvegből és kilenc rész fölforralt és lehűtött vízből álló, jól fölkavart oldatba. Ily módon egy évnél tovább is elállnak élvezhető és használható állapotban. 1 Ke-ért több mint 60 tojást tehet elV Sic Esterházy János húsvéti üzenete: „Mi a demokráciák legnemesebbjét: a keresztény demokráciát valljuk” A pápa éneklikának Jelentőséig - Becsületes munkáért becsületes bért a magyar munkásnak! Keresztény magyarok voltunk,vagyunk és akarunk maradni POZSONY. — Húsvéti számunk részé­re nyilatkozatot kértünk Esterházy János nemzetgyűlési képviselőtől, egyesült pár­tunk országos ügyvezető elnökétől, aki kér­déseinkre a következőket volt szives vála­szolni. Az uj euciklika (Mit tart, Elnök Ur — kérdeztük először — a legutóbbi napok általános érdekű leg­fontosabb eseményének?) — Egy pillanatig sem habozhatok a vá­lasszal, — jelentette ki Esterházy János — rendkívül fontos és az egész világra kiha­tó eseménynek tartom a Szentatya „Divini Redemptoris“ kezdetű enciklikájának kibo­csátását. Elsősorban azért, mert ezzel a Szentatya nem téve különbséget az isten- hívők között, mindazokhoz a nemkatoliku­sokhoz is fordul, akik Istenben hisznek. Másodsorban azért, mert ezen enciklika után tiszta helyzet előtt állunk: ma már nem lehet kétséges különösen előttünk, ka­tolikusok előtt, hogy szerepünk és helyünk nem lehet semmilyen olyan mozgalomban, amelynek bármilyen kapcsolata van a kom­munizmussal. Értem a különböző népfron­tokat, gyanús nevű ligákat, a humanizmus, emberbarátság, kultúra és jótékonyság jel­szavaival kibontakozó, de lényegileg kom­munista célokat szolgáló szervezkedéseket. A Szentatyának ez az enciklikája a leg­szebb húsvéti ajándékunk, mert a Rerum Novarum és Quadragesimo Anno cncikli- kák szellemét akarja még mélyebben elül­tetni a lelkekben, amivel egyedül lehet a mai békéden világban biztosítani a keresz­tény felebaráti szereteten alapuló igazi bé­kességet! A marxizmus Csehszlovákiában (Az itteni magyarság helyzetével kap- i csolatban minő jelentőséget tulajdonit, el­nök ur a kommunizmus ellen kiadott encik- likának?) — Az ittélő magyarság egyrészének tisz­tánlátását feltétlenül megzavarják a külön­böző pártagitációk és sajtópropagandák, j amelyek egyoldalúak s amelyek a szocia­lista rezsimeket mindenkor kedvezőbb szín­ben tüntetik fel, holott teljes tárgyilagos­sággal megállapítható, hogy ezek az ural­mak sehoisem hozták meg azokat az ered­ményeket és azt az általános jólétet, bol-1 dogságot, amelyet tőlük a szélesebb tömé-1 gek reméltek és vártak. A mai szocialista | Franciaországot állandóan súlyos lázak | emésztik és rázkódtatják meg, Szovjet-1 Oroszországról, Spanyolországról vagy j akár Mexikóról szólnom is felesleges. — Említettem a munkásságot. Mi a mun­kásokban nem látunk és láthatunk tőlünk különálló, bármely foglalkozási águnkkal ellentétes érdekű osztályt. A munkás, aki verejtékezve keresi meg mindennapi ke­nyerét, a szellemi munkásnak vagy a mun­kaadónak épp olyan testvére, mint bárki más. Sorsközösségünk teljesen azonos. Ha nagy a munkanélküliek tömege, emiatt épp úgy szenved minden foglalkozási ág, mint maga a munkásság. Mi a már idézett en- ciklikák szellemében mindenkor azt köve­teljük, hogy a becsületes munkáért becsü­letes bér járjon. A családfenntartó munkás­nak olyan legyen a keresete, hogy eltart­hassa családját. Az anyákat, lányokat ad­ják vissza otthonuknak, hogy ne kelljen ke­nyérkereső pályára lépniök és ezzel lc ér- niök az igazi női hivatás útjairól és ver­senytársaivá válniok a férfiaknak. Ezeknek az enciklikáknak szelleméből következik, hogy a tisztességes megélhetés feltételeiben részesülniük kell a gazdáknak, iparosok­nak és különböző vállalkozóknak is. Ebből folyik, hogy kifogásolnunk kell minden olyan irányt, amely különbséget tesz a nemzeti hovátartozandóság szerint és hát­rányos helyzetbe juttatja például azokat az iparosokat és vállalkozókat, akik magukat magyaroknak vallják. A marxista szocializ­mus, amely alapelveinek megfelelően köte­les volna kiküszöbölni az ilyen visszás megkülönböztetéseket, a legkevésbbé sem bi­zonyul erre alkalmasnak! Az egyházi iskolák sorsa — Bízom abban, hogy most majd öntu- datosabb lesz a keresztény közvélemény. Négy év előtt, amikor dr. Dérer Iván ak­kori iskolaügyi miniszter előállott iskola­ügyi reformjával, az itteni keresztény köz­vélemény spontán és erélyes tiltakozása miatt kénytelen volt íróasztalának fiókjá­ban elrejteni tervezetét. Most hasonlóan komoly helyzet áll elő az egyházi iskolák ügyében. A körzeti polgári iskolák felállí­tásával kapcsolatos következményekre, gondolok az egyházi iskolaügy szempont­jából. Erre a kérdésre most csak felhívom a figyelmet, mert hiszen azzal még beha­Kij ff]7TnTm -nak vizét issza, Életét me|hosszsbbitja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. j tóbban kell foglalkoznunk és a megfelelő lépéseket okvetlenül meg fogjuk tenni, hogy elejét vegyük egyházi iskoláink elsorvasz­tásának. Épp ily fontos kérdés a gyerme­kek vallásos szellemben való nevelése, ami elsősorban az egyházi iskolák utján bizto­sítható. Igaz, hogy azok a körök, amelyek az átalakulás után sok elánnal és hangos szóval inaugurálták az egyház- és vallásel­lenes irányt, okulva a tanulságokon, ma már némileg elhalkultak, de ez minket nem téveszthet meg. Igen tekintélyes vezető kö­rökben még ma is fennállanak hasonló ten­denciák, résen kell tehát lennünk. Ebben a | kérdésben épp úgy, mint a kommunizmus leküzdésében, meg kell itt valósulnia az | olyan keresztény uniónak, aminőt Bangha j Béla jézustársasági atya annyi mély filozó- i fiával, bölcsességgel és ékes tollal tűzött a keresztény közvélemény napirendjére. A keresztény demokrat a (A Szentayának a német nemzeti szocia­lizmus keresztényellenes elvei miatt kiadott enciklikájával kapcsolatban van-e Elnök Urnák mondanivalója? <—> volt utolsó kér­désünk.) — Mindaddig, amig keresztény nemzeti alapon állunk, nem fenyegethet minket az a veszedelem, hogy öntudatos nemzeti érzé­sünk felbuzdulása és megizmosodása ke­resztény- vagy vallásellenes irányba ragad­jon. Mi a demokráciák legnemesebbjét: a keresztény demokráciát valljuk, hirdetjük és követeljük; ez határozza meg álláspon­tunkat és magatartásunkat minden olyan irányhoz, amely az Istent tagadja vagy he­lyébe más eszmét vagy fogalmat akar állí­tani, Akármennyire tiszteljük és becsüljük is a nagy német nemzetet, akármennyi ér­tékét is ismerjük is el és akárhány nagy erényét tekintsük is példaadónak, idegen­nek kell lennie előttünk minden olyan esz­meáramlatnak, amely ellenkezik a krisztusi gondolattal. — A Szentatyának husvét előtt kibocsá­tott két enciklikája határozott útmutatást ad a Mának két legnagyobb problémájá­hoz. Áhitatos húsvéti lélekkel vessünk szá* mot magunkkal, mélyedjünk el a magyar sors nagy kérdéseibe és igy felvértezve erő­södjünk meg abban a belőlünk ki nem irt-i ható elhatározásunkban, hogy keresztény magyarok voltunk, vagyunk és tradíciónk­hoz híven azok akarunk maradni. így ké­szülünk arra a jobb jövőre, amikor minden nép, igy a magyarság is kifejtheti a benne rejlő nagy értékeket a maga és a népek közössége javára. fl magyar munkás életjussa I vezetésükre bízott és félrevezetett munká­sok, a boldogítani kívánt proletárok pedig vérezhetnek a barrikádokon és életükkel, egészségükkel fizethetik meg a vezetők kí­sérletezéseinek árát. Az egyházak sokszor ’ véres üldözése, templomok romjai és üsz- j kei, nyomorúság, szétdul't családi tüzhe- j lyek, elvadult gyermekek, erkölcstelenség, 3 éhínség, tömeghalál szegélyezik a marxiz- I mus ,,diadalutját“* Amit a munkások I nem látnak — Különösen megdöbbentő és visszata­szító jelensége a marxista rezsimeknek, ami­ről azonban a munkásság egyré:ze csodá­latosképpen nem hajlandó tudomást venni, hogy a marxista vezetők jólétben, kénye-1 lemben, teljes biztonságban élik életüket, al

Next

/
Thumbnails
Contents