Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-25 / 70. (4216.) szám

1

ír* 1 XVI. évf. 70. (4216) szám . Csütörtök ■ 1937 március 25

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyel szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská Ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303*11. ©•

SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA.

Az olasz külügyminiszter útnak indult

Középeurópai Jelentősége vau Ciano belgrádi látogatásának

A jugoszláv sajtó ünnepli az olasz*jugoszláv megegyezést ■■ A béke biztosítása

Aláírják a jugosztáv-olaszpolitikai szerződési

Ciano belgrádi tervei

(sp) Amikor Mussolini visszatért Líbiából, nem úgy intézkedett, hogy újabb hadosztályok és repülőrajok induljanak Spanyolországba, hanem elrendelte, hogy Ciano gróf látogassa meg Belgrádot és a személyes érintkezés felvételével pecsételje meg a hónapok óta folyó olasz-jugoszláv tárgyalásók eredményét. Háborús gesztus helyett békés gesztus történt és sokan akadnak, akik rosszalják ezt Európában. Például a jugoszláv ellenzék, Jeftics hírhedt parlamenti revolverhősei, akik szemére vetik az emberséges Sztojadinovicsnak, hogy komolyan veszi a középeurópai megbékülés jelmondatait és közeledést keres Németországhoz, Olaszországhoz és Magyarországhoz. A jugoszláv miniszterelnök eddig rendkívül rokonszenvesen viselkedett a belpolitikában és a külpolitikában egyaránt s minden békét akaró középeurópai ember valóban csak azt kívánhatja, hogy le ne térjen, vagy le ne térítsék eddigi útjáról. Belpolitikailag enyhített a jugoszláv diktatúra szigorán és a délszláv állam népeit és nemzeteit belső szabadsággal, renddel, gazdasági kiegyensúlyozottsággal ajándékozta meg. Ismeretes, hogy a kisebbségekkel is megért tette magát, nem kötött velük hangzatos „megállapodásokat", nem ütötte nagy dobra szándékait, hanem reális és közvetlen kedvezményekkel enyhített sorsukon, olyannyira, hogy a bizonyára intranzigens magyarság is elismerte jóakaratát. Sztoja- dinovics kisebbségi politikáját az különböztette meg más kisebbségi politikáktól, hogy ő mindenekelőtt enyhített a kisebbségek sorsán s ezzel szinte automatikusan biztó- - sitotta a kisebbségek háláját és együttműködését, mig másutt előre követelik meg a kisebbségek kormánytámogatását azzal a bizonytalan ígérettel, hogy később majd sor kerülhet esetleg néhány kisebbségi óhaj teljesítésére.

Sztojadinovics külpolitikáját is józanság és őszinte békevágy jellemezte. Szeme előtt kizárólag Jugoszlávia gazdasági érdeke, az ország békéje és a középeurópai rend képe lebegett. így került Németország közelébe, igy jutott el a három kisantant-állam közül a legközelebb Magyarországhoz és igy került sor arra is, hogy Ciano látogatásával kibéküljön a két adriai „ősellenség", a dalmátok és a velenceiek ősi harcai és ősi közösségei óta annyiszor viaskodó Jugoszlávia és Olaszország. Ki találhat ezen kivetnivalót? Ki rosszalhatja? Nem tudhatjuk, ki áll a Sztojadinoviícsot támadó szerb szenátorok mögött, de bárki azonosítja magát magatartásukkal, rosszul teszi és a középeurópai béke kialakulását gáncsolja. Ha Ciano és Sztojadinovics tényleg megegye- ^ zik és szövetség-féle létesül Róma és Bel- grád között, akkor természetesen Olaszország szövetségesei is megtalálják az utat Belgrád felé. A légkör megenyhül s nem vagyunk az élettől annyira elkényeztetve, hogy ennek ne őrülnénk, mert a jobb légkörben legalább kereskedni jobban lehet 8 sohasem volt annyira szükség kereskedelemre, gazdasági kapcsolatra, mint manapság. Ciano útja uj kilátásokat nyithat Kö- zépeurópában. A rengeteg kombináció közül, amely az utóbbi hetekben a közép- európai „kibontakozási lehetőségekkel" kapcsolatban felmerült, Ciano utjakor a legközvetlenebbnek egy német-olasz-osztrák-ma- gyar-jugoszláv kombináció látszik. Nincsen benne semmi rossz, hiába veri félre a hatan gokat egy; bizonyos sajtó és közvéleRÓMA. — Ciano gróf olasz külügyminiszter szerdán reggel 7 óra 40 perckor Rómából Belgrádba utazott. A pályaudvaron megjelent a kvirináli jugoszláv követ, továbbá Alfieri ol'asz propagandaügyi miniszter és Bastianini olasz külügyi államtitkár . Ciano gróf vonatraszállása előtt szívélyesen elbeszélgetett Ducsica jugoszláv 'követtel*

Félhivatalos jugoszláv állásfoglalás

BELGRAD. — A félhivatalos Vreme Ciano gróf belgrádi utazásával kapcsolatban azt írja, hogy a látogatás az előbb lefolytatott tárgyalások hivatalos megerősi- tése lesz. Ciano és Sztojadinovics tárgyalásaitól függ, vájjon a látogatás alatt alá- irják-e az olasz-jugoszláv szerződést. A lap bízik ebben és biztosra veszi, hogy az olasz-jugoszláv viszony a közeljövőben rendkívül barátságosan fog fejlődni, mint azt Sztojadinovics már kijelentette. Éppen ezért — írja a Vreme — Ciano látogatása döntő jelentőségű eseménye lesz Közép- európának.

A Politika szerint Ciano két napig marad Belgrádban. A megkötött politikai és kereskedelmi szerződést azonnal nyilvánosságra hozzák.

A csehszlovák sajtóiroda szerint belgrádi politikai körök rendkívül élénken kommentálják Ciano látogatását. Az utazást diplomény, mint például az idegen hatások alatt cselekvő jugoszláv ellenzék. Jellemzőnek tartjuk, hogy azok, akiknek nem volt kifogásuk az osztrák-magyar-csehszlovák középeurópai kombináció ellen, sőt Berlin ellensúlyozása érdekében melegen portálták bécsi és prágai lapjaikban az eszmét, nem látták benne a kisantant veszélyeztetését, ellenkezőleg: egy nagy és döntő uj dunai megoldást, most, amikor mások az olasz-magyar-jugoszláy lehetőségről beszélmácíaüag régen előkészítették, de a döntés csak most történt, amikor Mussolini visszatért Afrikából. A váratlan utazásnak nem az a célja, hogy a világ figyelmét eltérítse a spanyol eseményektől. De Mussolini föltétlenül ki akarja hangsúlyozni éppen most az olasz belpolitikát* Római politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Olaszország tudatában van annak, hogy Jugoszlávia a kisantant tagja és az is marad:. Róma semmiesetre sem kísérli meg a kisantant széttörését, ellenkezőlég, Ciano gróf küszöbönálló görög és török látogatásaival a balkánantanttal és a kisantanttal való együttműködésének készségét akarja kifejezésre juttatni. A belgrádi ut közvetlen célja a gazdasági és a politikai szerződés aláírása. Ciano Belgrádból egyenesen Rocca dell'e Caminateba utazik, ahol tájékoztatja Mussolinit jugoszláviai utjának eredményéről. A duce a húsvéti ünnepeket ugyanis vidéki villájában tölti,

A megérkezés előtt

BELGRAD. — Gróf Ciano olasz külügyminiszter csütörtökön érkezik meg Belgrádba. A külügyminisztert az olasz külügyminisztérium számos vezető tagja és egy csoport olasz, valamint Rómában dolgozó külföldi újságíró kiséri el a jugoszláv fővárosba. Gróf Ciano az eddigi tervek szerint két napot tölt Belgrádban, de nincs kizárva az sem, hogy tartózkodását még egy nappal meghosszabbítja.

nek, felháborodnak e kombináció hallatára s Jugoszláviát hűtlenséggel és a kisantant megbontásával vádolják. Vájjon miért? Más az, ha Csehszlovákia egyezik meg Magyarországgal s más az, ha Jugoszlávia teszi ezt? Csehszlovákia például szövetséget kötött Oroszországgal s a kisantant megmaradt, annak ellenére, hogy Jugoszlávia nem nézte túlzott elragadtatással a prága-moszkvai közeledést. Most ugyanez törtéAheí Jugoszlávia ég a római blokk álla*

és emigránsok ügyének kérdéséről. Ezeket az olasz hatóságok máris szigorú ellenőrzés alatt tartják.

Tárgyalni fognak azoknak az olasz állampolgároknak vagyoni kérdéséről, akik annakidején Dalmáciában Olaszországba optáltak.

Megbeszélés tárgyát fogja képezni az Olaszországban élő jugoszláv kisebbségek ügye is.

Meg fogják beszélni Olaszországnak Albániával szemben folytatott politikáját és ott elfoglalt pozíciójának ügyét.

Egyelőre nyitva marad az a kérdés, hogy az álltalános területi kérdésekben határozott álláspontot foglal-e el a két ország a megkötendő egyezményben, vagy nem.

Annyi bizonyos, hogy a gazdasági megegyezés már március 31-én életbe lép, minthogy az eddigi olasz-jugoszláv gazdasági egyezmény ezen a napon lejár.

A belgrádi lapok jelentései szerint a politikai megegyezést is aláírása után azonnal közzéteszik.

A Vreme jelentése szerint a tárgyalások egy további pontja az Adriára vonatkozik és abban úgy gróf Ciano, mint Sztojadinovics nyilatkozatot fog tenni, amelyben kijelentik, hogy az Adrián biztosítják a jelenlegi status quot. A két kormány ebben az ügyben angol-olasz mintára köt úriember megállapodást;

A sietség oka

Gróf Ciano belgrádi útjára az eredeti tervek szerint Benes csehszlovák köztársasági elnök belgrádi utazása után kellett volna, hogy sor kerüljön, de tekintettel a március 31-én lejáró olasz-jugoszláv gazdasági szerződésre, már március 25-ében állapították meg az olasz külügyminiszter látogatásának időpontját.

A belgrádi sajtó feltűnő meleg barátsággal ír Ciano gróf látogatásával kapcsolatban Olaszországról és a lapok egyöntetűen megállapítják, hogy az olasz külügyminiszter belgrádi látogatása rendkívül nagyfon- tosságu lépést és fordulópontot jelent a középeurópai politikában.

FOLYTATÁS A 2, OLD. II. HASÁBJÁN

mai között. Sztojadinovics egyszerűen „mindenkivel jóban akar lenni" (mint ellenfelei a szkupstinéban rosszalólag megállapították) s a becsületes bé'kebarátok szemszögéből ez a mindenkiveljóbanlevés' nem hiba, sőt erény, mert közelebb hozza Európát a kollektív és a kölcsönös megelégedés alapján álló békéhez. Sztojadinovics nem „szakit" Prágával, hiszen Benes elnök tervezett belgrádi utazása annyi halogatás után májusban mégis megvalósul s ezA készülő szerződés tartalma

Azokról a tárgyalásokról, amelyeket gróf Ciano olasz külügyminiszter a jugoszláv politikai és gazdasági tényezőkkel, elsősorban Sztojadinovics miniszterelnökkel és külügyminiszterrel fog folytatni, a belgrádi sajtó igen figyelemreméltó előzetes értesüléseket közöl.

A Politika cimü lap értesülése szerint gróf Ciano és Sztojadinovics tárgyalásaik során megállapítják az Olaszország és Jugoszlávia között kötendő politikai és gazdasági megegyezés szövegét és ezt a megegyezést a két állam nevében alá is Írják.

Az egyezménytervezetről! eddig még igen kevés szivárgott ki, annyi azonban bizonyos, hogy az egyezmény igen jelentős lépés lesz nemcsak a két ország közötti, hanem a középeurópai politikában is. A Politika úgy tudja, hogy a jugoszláv-olasz megegyezés tervezetét maga Mussolini dolgozta ki és annak végrehajtását az afrikai útja utáni időpontra helyezte.

A tárgyalások anyagáról a lap a következő értesüléseket közli:

— Tárgyalásokat folytatnak az Olaszországban tartózkodó jugoszláv terroristák