Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-21 / 67. (4213.) szám
1937 március 21, vasárnap. TRKGALAWÓ’ARHIRLAP 15 Manyiba, élnek meg a kisgazdák Csehszlovákiában? Az életstandard különbségei ■ A történelmi országok és Sziovenszkó ■ A kárpátaljai gazda napi 2.70 korona értékű élelmiszert fogyaszt PRÁGA. — Csehszlovákia mezőgazdasága az cl* múlt években súlyos helyzetbe került. A válság ideje alatt a mezőgazdasági termékek ára állandóan süllyedt. Az árcsökkenés igen súlyosan éreztette hatását tekintve azt, hogy a termelési költségek mereven tartottak, vagy inkább emelkedtek. E körülmények hatása alatt a mezőgazdasági termelés a rentabilitás határa alá. került s a mezőgazdák csak erejük végső megfeszítésével és nagy áldozatok árán voltak képesek egzisztenciájukat megmenteni. Az egyre romló gazdasági viszonyok nyomása alatt az önálló mezőgazda-családokban egyre csökkent a fogyasztás, csökkent a gazdák élcistandardja. A fenti cim alatt ezzel a kérdéssel foglalkozik a dr. Szvatkó Pál szerkesztésében megjelenő „Uj Szellem* legutóbbi száma. A cikket, amely statisztikai adatok alapján igen érdekesen szemlélteti a történelmi országok, valamint Szlo- venszkó és Kárpátalja mezőgazdáinak életszinre- nalft közötti nagy különbséget, teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük: A „Csehszlovák Mezőgazdasági Igazgatási és Számviteli Intézet14 nemrég statisztikai kimutatást adott- ki, amelynek egyes adatai a'apjá.n érdekes összehasonlítást végezhetünk egyrészt a cseh és a morva gazda-, másrészt a Szolvenszkói és a ruszin- szkói gazda életszínvonaláról. A statisztika természetesen csak a mezőgazdákra vonatkozik, de mivel különösen Szlovenszkón és Kárpátalján a lakosságnak többsége mezőgazdaságból él. a kapott kéfp általános vonatkozásiban is érdekes. Az adatokból kiviláglik .az is, hogy 1929 óta az önálló mezőgazdák életviszonyai tetemesen rosszabbodtak, s fogyasztásuk (élelem, ruházat stb.) állandóan süllyed. 1929 ben például Csehszlovákiában az. önálló mezőgazdasági üzemmel dolgozó családok egy-egy tagjának összes évi fogyasztása 4650 koronát ért. Ebben az érben a cseh és a morva gazdacsalád tagjai átlag 6207 korona összköltséggel éltek, a sziovenszkóiak 3211, a kárpátaljaiak 1899 koronával. 193-5-ben az átlagfogyasztás Csehszlovák iában 3086 koronára süllyedt. Cseh- és Morvaországban még mindig 4448 volt, Szlovenszkón csak 2515, Kárpátalján 1511 korona. Tisztán táplálkozásra Cseh- és Morvaországban 1929-ben még 2544. Szlovenszkón 1832. Kárpátalján 1166 koronát költöttek. 1935-ben a standard már jóval mélyebb. Ebben az érben a cseh és a morva gazda 1768, a szlovenszkói 1296, a kárpátaljai 960 korona értékű élelmiszert fogyasztott. Ez az összeg nem azt a pénzt- jelzi, amennyit a gazda élelmiszerért adott, hanem azt, amennyit az elfogyasztott élelmiszer ért, tehát be van számítva a saját tér máéi} elfogyasztott élelmiszer értéke is. Kitűnik, hogy Kárpátalján a paraszt családtagjai fejenkiat és havonkint 80 korona, azaz naponkint 2.70 korona élelmiszert esznek meg, de ennek alig tíz százalékát vásárolják. Érdekes az a statisztika, amely kimutatja, hogy az ösézes élet- költségek hány százaléka jut az élelmiszerre. 1920- ben Cseh- éts Morvaországban. 41, Szlovenszkón 57, Kárpátalján 61 volt- ez a százalék, azaz országos átlagban 46. 1935-ben az országos átlag 47-re emelkedett. de Cseh- és Morvaországban csak 40 százalék. Szlovenszkón 51 százalék volt. mig Kárpátalján inár 64 százalék, ami azt. igazolja, hogy a krízis éveiben a ruszin ember nem tudta -már csökkenteni élelmezési igényeit s & szükséges megszo- ritásokat- inkább másutt, .eszközölte. A részletes statisztika tálán a, legérdekesebb. 1935-be n országos viszonylatban a húsfogyasztás a gazdák családtagjainál fejjenkint éri 35 87 kg. volt. Cseh- és Morvaországban 44.98 kg., Szlovenszkón 33 67 kg., Kárpátalján csak 15.74 kg. Hasonló óriási kilengések mutatkoznak a zsiradékok fogyasztásában is*. 1935-ben a zeiradékfogyantás országos viszonylatban 13.23 kilót- tett ki. Cseh- és Morvaországban 15.44, Szlovenszkón 12.27, Kárpátalján pedig 9.62 kilót. Emellett nem hagy ható figyelmén kivid az sem, hogy mig Cseh- és Morvaországban 4.77 kiló vajat, 9.37 kg. zsírt és szalonnát s csak 0.76 kg. müeslrt fogyasztottak addig- Szlovenszkón 4.40 kg. \ajat, 7.01 kg. zsírt és szalonnát és 0.55 kiló müzsirt, Kárpátalján pedig 2.98 kiló vijat, 3.72 kiló zsírt és szalonnát és 2.92 kiló müzsirt. 1935-ben az átlagos tejfogyaszdás országos viszonylatban 259.08 liter volt. (seh- és Morvaországban 257.67. Szlovenszkón 260:16, Kárpátalján pedig 260.11 liter. Az eltérések lényeg-j telenek. . I Szembeötlőid) különbségek mutatkoznak a tojásfogyasztás adataiban. Az országos átlag 145.64, a cseh- és morvaoiszagi 174.80, a szlovenszkói 131.97, a kárpátaljai pedig 99 75 darab.. Az átlagliedfcgyasztás országos viszonylatban 186.01 kiló. Cseh- és Morvaországban 180.05, Szlovenszkón 183.35. Kárpátalján pedig 202.61 kiló. Kár. hegy a statisztika nem részletezi a lisztfajtát, mert valószínű, hogy a Szlovenszkói és kárpátaljai fogyasztásban tekintélyes hányad .jut. a kukoricalisztre. A hüvelyesek fogyasztása 1935- ben Csehszlovákiában átlag 6.-52 kiló volt. C .-ekés Morvaországban 1.56, Szilovenszkón 7.93. Kárpátalján pedig 16.98 kiló, tehát Kárpátalján sokkal több főzeléket esznek, mint a történelmi országokban. Ugyanabban az évben országos viszonylatban az átlagos burgonyafogyas'zlá-s 157.16, 'bek- és Morvaországban 135.46, Szlovenszkón 106.79, Kárpátalján 194.33 kiló. A legjellemzőbbek a cukorfogyasztás adatai. Az országos átlag 1935-ben 14 kiló volt., de ugv, hogy- mig Cseh- és Morvaországban 20.07 kilót (etíid, addig Szlovénszkón 11.61, Kárpátalján pedig mindössze 3.04. kilót. A sörfogyasztás átlaga egész Csehszlovákiában 10.55 liter, Cseh- és Morvaországban 22.20, Szlovén- tekén 2.25, Kárpátalján pedig 0.56 liter. A bor- fogyasztás országos átlaga 1.98 liter. Cseh- éé Morvaországban .0.64, Szlovenszkón 2.72, Kárpátalján pedig 3.77 liter bort fogyasztott 1935-bén a .gazdacsalád egy-egy tagja. E statisztikából láthatjuk az óriási különbségéi, amely a történelmi országok gazdáinak éictlebeíőségé és élet zinvouala és a szlovenszkói vagy a ruszinszkói gazda — tehát. a lakosság túlnyomó többsége — életszínvonala és életlehetősége között van. (—) A Cook-iroda angol és amerikai társasutazásokat irányit a Tátrába. Késmárkról jelentik: Több napig a Magas Tátrában tartózkodott a londoni Cook utazási iroda igazgatója, E B. Badden, aki a tátrai fürdőtelepekkel — Csorbató, Tátra- lomnic, Széplak, Ujtátrafüred, Ótátrafüred és Mat- lárháza igazgatóságaival — szerződéseket kötött. Ezekben a szerződésekben a londoni Cook-jroda kötelezte magát, hogy. Angliából és Amerikából társasutazásokat irányít a Magas Tátrába.'" (—) Nem helyezik üzembe' a ruttkal gőzfü- részt Zsolnáról jelentik: Annak idején megírtuk, hogy a ruttkai gőzfürész, mely a Vág völgyi Faipari r. t. tulajdonában volt, gazdát cserélt és a legközelebbi időben újból üzembehelyezik. A legutóbbi időben azonban újabb nehézségek merültek fel, részint a nagy közterhekből származó adósságok miatt, másrészt amiatt, mert Rutt- ka közelében nincsen megfelelő faállomány, mely a fűrészt rentábilissá tenné. Nincs tehát kilátás arra, hogy a gőzfürész, amely közel 100 munkást foglalkoztatott, újból megnyúljék. (■—) Üzletvezetői tanfolyam Kassán. Kassán a napokban tőbib mint hetven üzletvezető jött össze, hogy résztvegyen a RuimanMé- le in teamé tusban rendezett üzletvezetői tanfolyamon. Ez volt az első kimondott üzletvezetői tanifolyaim. A pozsonyi Kúpod neveiben Kühór János mténmöik üdvözölte a részi vevőket. A tanfolyam előadói Salpó Sándor kerületi ellenőr és Hlavaty István dirigens voltak. A tanfolyamon különös figyelmet szentellek a szövetkezeti mimika fontosságának és hasznosságának. A tanfolyam után az Európa-szálló termében köz ebéd volt s a tanfolyam látogatói megtekintették az általános fogyasztási szövetkezet szakszerű berendezését és kirakatait. (—) Információs iroda a kassai állomáson. Az államvasutak kassai igazgatósága a kassai állomáson információs irodát állított fel, amely a közönségnek a személy- és áruszállításra vonatkozóan útbaigazítással szolgál és fölveszi a külön auto- buszutazási megrendeléseket. Az információs iroda hétköznapokon délelőtt 7—12 délután pedig 4—8 óra között van nyitva. Ebben az időben telefonon is lehet érdeklődni. Telefonszám: 2728. (—) Közmunkák a Vág-völgyében. Zsolnáról jelentik: A Vág-völgyében nagyszabású közmunkákat adtak ki, amelyek még a tavas2 folyamán megkezdődnek. A zsolna melletti Snczs- nica-patak szabályozására 800.000 koronát folyósítottak, ezenkívül néhány millió korona költséggel folytatni fogják a Vág-, Kiszuca-folyók és Rajcsanka-patak szabályozását. Elhatározták a Liptóujvár melletti Bela-patak szabályozását is. — A felsőstubnya—besztercebányai vasútvonal építése arra kényszeritette az államvasutakat, hogy Ruttka és Felsőstubnya között kettős vágányt építsen. A munkálatok már igen előrehaladtak. Az építési hivatalt Turócszent- mártonból Stubnyafürdőre helyezték át, hogy a befejező munkálatokat könnyebben végezhessék. (—) Emelkedett a bükkönymag Ara a VágVo Bgiyéjben. , Vágthosszüfaluról (jelentik: A Vág-völgyében a bükkönymag az utóbibi időben nagy keresletnek örvend, minek folytán az árak 9—11 százalékkal emelkedtek. (—) Szlovenszkói csőd, A pozeonyi kerületi bíróság Hosszú Deasö nagyszombati földbirtokos és kereskedő vagyonára K, 10/37, szám alatt csődeljárást nyitott-. Qsödtömeggondnok dr. Jánoska. György nagyszombati közjegyző. Á követelések május 1-ig jelentené ők be. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A hivatalos lap jelentése szerint Szlovenszkón a. pozsonyi kerületi bíróság körzetében. 5 uj mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult. (—) xx Ha a gazda észreveszi, hogy állatjai soványodnak, hasmenésben szenvednek, akkor valószínű lég mételybe legek. Kérdezze meg az állatorvost. Valószínűleg a Distol-t fogja ajánlani. Ez biztosan kigyógyiíja a imételyibeteg állatokat. (—) Nyugodt a devizapiac. A mai prágai devizapiacon nyugodt irányzat mellett Amszterdam 0.50, Stockholm 0.25 és Páris 0.05 koronával javult. (—) Prágában két koronával javult a pengő, A mai prágai valutapiacon a pengő 2, az ezüstmárka 2.50, a líra 2, a dinár 0.50 koronával javult. ÉRTÉKTŐZSDE Prága bizakodó PRÁGA. — (Pragoradio.) Az értéktőzsde részvénypiacán ma az irányzat szilárdnak mondható annak ellenére, hogy az árfolyamalakulás nem volt egyenletes. Az aránylag rövid szombati ■ tőzsdei napon élénk üzletet bonyolítottak le és zárlatkor a tőzsde bizakodó volt. Nyertek: Rézmüvek, Alpine, Apollo, Rothkosteletz 3, Brünni Sör, Budweisi Sör, Malmok 15, Dux- Bodenbachi, Rakó 25, Cseh Cukor 4, Morvát Cukor 12, Heinrichsthali 7, Karborundum 11, Schönprieseni 6, Brüxi Szén, Északcseh Szén 35, Olleschaui 24, Orion, Csehszlovák Solo 30, Podol 2, Ringhoffer, Rotbau, uij bonok, Aus- sigi Finomító 20, Sedletzi Kaolin 45. Sellier 5, Hengerművek 15, Schoeller 130, Nyugatcseh Szén 13, Nyugatcseh Kaolin 75, Skoda 6 koronát. Ezzel szemben Amylon, Deli, Brünni Gépek, Dux-Bodenbachi törzs 5, Cseh Kereskedelmi, Krizsik 10, Cseh-Morva 20, Hellmann 8, In- wald 3, Koliní Kávé 1, Kolini Vegyi, Kosma- nos 4, Meliahar 9, Merkúr 35, Poldi 12, régi bonok 15. Rindskops 17, Medica és Aussigi Vegyi 1 koronával gyöngült. A beruházási értékek píácáii a kártalanítási kölcsön további 10 fillérrel 'javult. Egzötákuliszban '‘Bolgár 'Cukor 4, Cupria, Bécsi Solo, Vinohrady Sör, Cseh Fegyver, KyjoV 10, Dráva, Epiag 1, Sphinx Trbovlje 7.50, Zsolna 15, Grafikai Unió, Magnezit 20, Első Pilseni 50 koronával javult, Od- kolek, Csehszlovák Fegyver 10, Jagodina 3, I Smicbovi Sörgyár 400 koronával gyöngült. A frankra szóló Skoda-kötelezvény 10 koronával javult, a magyar C. C. járadék 0.50 koronával gyöngült. A bankrészvények piacán Nemzeti Bank 5, Industriebank 2.50, Sporobanka 10 és Lánderbank 5 koronával gyöngült, Zivno 4, Moravobanka 2.50 koronával megszilárdult. A magánlombardkötvények piaca változatlan. BUDAPEST BARÁTSÁGOS BUDAPEST. -— A itözade élénk üzletmenet meililiatit banáteágois irányzattal nyitott. 6 az áir- fo.liyaiuuok minidijárit nyitáskoir nmgasalbbaik voltak. A javulás BamxiLt piacáról induilt ki s átterjedt a fém- és >a 'bányaipari értékek [piacára is. Az éndieikilődés közáppo'nitjáibam Bauxiit. Rima, Kőszén. Magyar Fegyver és Nasic-i áiloitit. A piacon áirnlhiány imufatkozótt s az árfolyamok cnnelikiedtek. A vezető értékeik jelenbös áihfoJy-aim- nyeineségre tettek szent. A beruházási értékek piaca baráiksátgos iiráryziait.u volt. BECS BARÁTSÁGOS. BÉCS. — A tőzsde szilárd irányzattal nyitott, amely a tőzsüeidő későbbi folyamán is tartott. A k'iilisz ért ékek közül csupán Dima-Száva elsőbbségi, Rima és Elin volt. gyöngébb. Salgó jelentős árfolyamnyereségre tett szert, hasonlóképpen Alpine is. Korlátnál az árfolyam alakulás nem volt egyenletes. A magyar értékek javultak. A beruházási értékek piaca barátságos volt. BERLIN LANYHA BERLIN. — A tőzsde lanyha irányi suttal nyi- 'toitt. Az első áirfoil vaun jegy zések után. az áfifólya- niok lemonzfiöilióditak. A járadékolk piaea nyugodt vo.lt. A pénzpiac megenyhült.. A ma pápánál, 2.75—3. a iproitongáéiós pénzt, ipediig 3—3.25 szá- zafékíkial: jegyeziték. A nagybankok réf'Zvényei jó] t.artiotta'k. Zárliatíkor a tőzsde lanyha volt. I Vetőmag | I Peienady nemes kukorica I Államilag elismerve. Korai nagy fehér sjemü kellős csöve 12 >14 i soros. Nálunk a legzordabb kukorícavidéken is beérik idejében. | Termése hcldankint 49 métermáxsa. — Megrendelhető: Peienady Uradalomban, Peisnady. | Posta: Vekké Kostolany. Állomás: Leopoldovr. Vételárú: Monopol ár és 50% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40 %-os kedvezménnyel. _____________________■ Mi t kapunk Mit fizetünk a valutákért? a valutákért? Prága, március 20. I0(i oencöért 604.50 100 pincéért 607.60 100 schülineért 538.50 100 schillineérl 541.50 100 lentry. zlotyi:: 544.60 100 leney zlotyéri 547.50 100 román leiért 17.97 100 román leiért 18.27 100 német márkáért 738.— 100 német márkáért 742.— 100 ezüstmárkáért 777.50 100 ezüstmárkáérf 787.50 100 dinárért 67 80 100 dinárért 68.20 100 olasz líráért 154.40 100 olasz líráért 155.60 100 svájci frankért 661.— 100 sváicí frankért 664.100 franc frankért 133.70 100 franc, frankért 134.30 100 Beleáért 485.- 100 Belráért 487. 100 holl. forintért 1570.50 100 hol forintért 1576.50 1 aneol fontért 141.50 1 anaol fonlért 142.50 1 amer dollárért 28.70 1 amer dollárért 28.90 } prágai értéktőzsdén előfordul? kSlések má nüuh 20 mArc i ns 19 4.5% A kibocsátású 97.40 —97.40 — .— 4.5Vr B kibocsátású 97 40 97 40 3.75% unif. köles töri. 85 65 —86.65 —.— 3% unifikáh járadék 71 — —71 — — 3% nem törleszt . 65 90 65.90 3.5% IV nemtör!, köl. 60.20 —60 20 — 3 5% nemtöri D^ti'ár. 62 — —62 — —. — 3% hadikttlosön kárt. 1935-1994 ... 56 35 56 35 -.3% hadikölcsön kárt. 1935-2024 . . . 54 50 -.- 54 40 Eoitkpzési sors.ietrv lh 1922-1946 . 777.- -.- 777 - -.Enitkezésí sorsi rész 1922-1946 154.70 -.- 154.70 -.6%-os morva orsz köl. — — ——.— 6%-os cseh lelz*locb. 92 — —92 — — 4%-os KsOd 1889 -----------------------.Cs ehszl Nemz Bank 4930 - 4945 - 4935 - 4950.Nordbahn . . 7350 - 7340 - 7320 Nordbahn Bonnok . . 3800 - 3830 - 3815 — Cseh Cukorioar . . . 1249.- 1250.- 1245 Schöller . ... 3600.- 3460 - 3470 Horvít Cuko' . . i 279 — —267 — — — Aussiser Finomító . 1850 - 1855.— 1830 - 1835 — Kfííik..................... 1885 - 1895 - -.Pr ágai Malmok . , . -.- -.- 1530.- -Kolini Mütráeva . . 452 - 451 - 455 - -.Kolini Kávé .... 311 - 312 310 - 313. — Kolini Szesz -----— Té jinar ....-----—.—--------—. — Au ssiiri Veevi , , . 1640 — —1541 — -.— Budweisi Sör . ... 2960 - 2975 - 2830 - 2960 Köniesbofer Cement . 2045.— —.— 2045 — — .— Cseh-Morva Kolben-D. 5410 -5405 - 5445 — 5425. — Brünni Gépek . , . 280.— —285.— — .— Rinchoffer. 1385.-1395 - 1375 - -.Nr usratcseb Szén . . 765.— 767 — 745 — 754 — Alpine ................. 470 - 469.- 467 Be re és Hütten . . . 4580.-4565 - 4585 — 4565. — Poldi 1530 - 1525 - 1540 -1537.Práeai Vas . . . , 2535.- 2545 - 2535 -2545 Skoda ...... 2240.- 2240 -2234.Pozsonyi Kábel . » . —.— —1455 — — Inwald 228.— —231 — —. — Olleschaui Papir * . 800.— —780 — 776 — A prágai tőzsde devizaíegyzés&i: tna tegnap Hív pén* 4rtt pénz ára disk % Alexandria . 143.85 144.65* 143.85 144.68* Amsterdam . 1571.— 1575.— 1570.50 1574.50 2 Athén . . . 25.50 25.80* 25.50 25.80* 6 Belgrad . . 65.952 66.202* 65.952 66.202* 5 Berlin . . . 1152.75 1155.25 1152 75 1155.25 4 Brüssel . . 484.15 485.35 484.15 485.35 2 Budapest . . 842.20 844.20* 842.20 844.20* 4 Buen. Aires 870.— 876.—* 870.— £76-— Bukarest . . 20.90 21.10* 20.90 21.10* 4y, Danzig. . . 544.50 547.50* 544 50 547.50 4 Helsingfors „ 61.85 62.26 61.85 62.25 4 Istanbul . . 22.805 22.905* 22.805 22.905* Kopenhagen 626.25 629.25 626 25 629.25 4 Kowno . . . 485.50 487.50 485.50 487.50 5 V, Lissabon . . 127 60 128.40* 127.60 128.40 4 y, London , . 140.25 140 85 140.25 140.85 2 Madrid . . . —.— —.— —.— —.— 5 Mail and , . 151.10 151.90 151.10 151.90 4% Montreal . . 28.69 28.81 28.69 28.81* New York . 28.70 28.80 28.70 28.80 1'/, Oslo .... 7C4.50 707.50 704.50 707.50 4 Paris . . . 181.85 132.25 131 80 132.20 4 Riga . . . 559.— 562.— * 559.- 562.-* 5 Rio de Jan. 177.75 179.75* 177.75 179.75* Sofia . . . 34.31 34.41* 34.31 34.41* 6 Stockholm . 723.25 726.15 723.- 726.— 2y, Tallinn. . . 775.50 779.50 775.50 779.50* 4y, Warschau . 544.25 546.25 544.25 546.25 5 Wien . . . 528.50 531.t0* 528.50 531.50* 3<; Zürich . . . 653.75 655.75 653.75 655.75 ly, A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Március 20 március 19 Hagyat Nemzett Bank . . 192— — .— Baoxit .................... 354.— 344.— Ma gyat Általános Kőszén , . 568 — 560.— Salgó ...................... . . 59 70 58.20 Ur ikány ...•»■»» 85.— 83.50 Magyar Fegyver • , • • 97.— 92.75 Uanz Danubius 28.80 26.60 Láng........ 60 25 59tVa góngyit ........ — — — Rima................................. 146.80 142 50 Of a faipar ....... 46.60 45.75 Nova ..«*•<.»>« 24.80 24.10 AUamvaeut • . 32.25 31.40 írom . ....... . 113.80 111.75 Magyai Cukor ...... 211.75 208.50 Izzólámpa ........ -—- 246. — Részvényeór ....... 204 — 204.— Hungária műtrágya ..... 53 50 52.50 Szikra ......... — — Féltén ......... —.— Űnmml ......... 122.- 118Felelős szerkesztő: ForgáchGésa Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. — Képekei csak megállapodás szerint díjazunk. UírUpbólyeg használata a prágai postaigazgató' ság 5&.660. VII—1934, te. rend, engedélyezva. ♦
