Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-21 / 67. (4213.) szám

1937 március 21, vasárnap. ^I^GAlTVVAG^ARHÍRIiaR 11 Hittem idd vátíudd A Kárpátalján és Délszlovenszkón a hőmérsék­let elérte a 16 fokot (Rimaszombat, Losonc.) Ma éjszaka Csehország felett esőzési zóna ter­jedt el, minek következtében újabb lehűlés állott be. — Időjóslat: Változékony, jobbára felhős, helyenként csapadék, Szlovenszkón és a Kárpátokban is hűvösebb. — DUNAI HALÁSZOK FIGYELMÉBE. Felkér­jek a dunai halászokat és bérlőket (dévényiek, pozsonyiak, csallóköziek, komáromiak és párká­nyiak), hogy e hó 21-én, vasárnap Somorján d, e. 10 órakor a Safarit-féle vendéglő helyiségében megalakuló „Szlovenszkói dunai halászok egyesü­lete" közgyűlésén a pontos időben és teljes számi­ban megjelenni szíveskedjenek. — Az előkészítő bizottság. » xx Felhívjuk olvasóközönségünk szives fi­gyelmét a Teobno-Freistadt ©ég mai hirdeté­sére. — HARC A NYULVÉSZ ELLEN. Érsekújvárról jelentik: Az országos hivatal részletes utasítást küldött Érsekújvár városának az úgynevezett tularémia (nyulvész) ellen megindított küzdelemre vonatkozólag. Az országos hivatal a pöstyéni, sza- koloai, imijavai, szenicei, malackai és nagyszombati járásokban elrendelte a mezei nyulaknak, luki nyulaknak, mókusoknak, hörcsögöknek, ürgéknek, egereknek és patkányoknak az irtávát, mert eze­ken az állatokon keresztül figyelték meg eddig a vész terjedését. kítéíf Egy angol jogtudós — bátran papírosjo- gásznak is nevezhető — összeállította az angol királynak ma is érvényben lévő ösz- szes jogait, amelyeket az alábbiakban is­mertetünk: VI, György király elbocsáthat­ná egész hadseregét és haditengerészetét összes tisztjeivel, katonáival és matrózaival egyetemben. — Háború esetén a walesi hercegségei, mely az ő személyes birtoka, a béke kedvéért az ellenségnek átengedhetné. — Jogában áll háborút indítani Franciaor­szág ellen, hogy a francia uralom alatt álló Bretagne-t visszaszerezze. — Jogában áll, hogy minden alattvalóját fegyverszolgálat­ra behívja. — Minden fogházat fölnyittat­hat s a foglyokat szabadon bocsáthatja. — Jogában áll minden törvény ellen vétót mondani, — de Stuart Mária ideje óta e kiváltságokat igénybe nem vették. — Min­den elítéltnek kegyelmet adhat, — e jog azonban Viktória királynő uralkodása óta a belügyminiszterre szállt át. — Csekket hamisithat anélkül, hogy pörbe foghatnák. — Miniszterelnökét lelőheti anélkül, hogy panaszt emelhetnének ellene, mert Dicoy cambridgei egyetemi tanár szerint nincs Angliában bíróság, amelynél a panaszt be­nyújtani lehetne. — Kocsijai és autói min­den rendőri ismertetőjél nélkül közlekedhet­nek, — sofőrjének megparancsolhatja, hogy gyorsvonatsebességgel száguldjon London uccáin, — táviratai minden forgalmat megakasztanak, leveleit a posta ingyen szállítja. — Halálra nem Ítélhető, mert sa­ját halálos ítéletét is neki kellene aláírnia és lepecsételnie. — A király mindezt meg­teheti. Mit nem tehet meg? Bérlő nem lehet. Joga van ugyan ahoz, hogy birtokos lehes­sen, de bérszerződést alá nem irhát. — INGYEN KEZELÉSBEN AKART RÉSZE­SÜLNI. Nyitráról jelentik: Éveken keresztül réme volt a felsőnyitrai falvaknak Spo.ina János klatnó- ujfalusi kasszaiüró. Sporina János betörés közben nemrég egyik lábát vesztette e miután a legutóbbi fegyházbüntetés is erősen megviselte, az egykor veszedelmes erejű ember megrokkant. Ennek kö­vetkeztében úgy akart segíteni magán, hogy be­jelentette magát a betegbiztosítónál mint gazda­sági munkás. El akarta érni, hogy ingyen orvosi kezelésben és táppénzben részesüljön. De mikor a gazdát, akit mint munkaadót jelentett be a beíeg- segélyzönél, felszólították, hogy fizesse meg a be­tegbiztos itási járulékot, kiderült Korina János csa­lása és bűnvádi eljárást /indítottak ellene. Élfeesebb embereknél, akik gyakran fel1 vannak fuvódva, úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét egy-egy po­hár természetes „Ferenc József" keserüviz reggelenként bevéve rendszerint hamar megszünteti, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást mérsékli. — GYERMEKHALÁLLAL KEZDŐDÖTT A LAKODALOM. Komáromból jelentik: Cigié Miklósné gutái asszony sógorának lakodalmára készült. A nagy sütésben-főzésbem egy forró vízzel telt katlant tettek az udvarra, a katlan körül Cigié Miklósné négyesztendős kisleánya játszott. A kisleány véletlenül magára rántotta a forró vízzel telt katlant, a viz agyon forrázta s a kisleány másnap égési sebeibe belehalt. A komáromi kerületi bíróság gondatlanságból oko­zott emberölés címén egyhónapi fogházra ítélte föltételesen a vigyázatlan anyát. xx Esőíköipeny az arc részére? Ezt ugyan me.m kell szószérint értelmezni — de esős és zivataros időben kenje Ibe jól arcát Nivea- krémimel, amely úgy védi arcunkat a hideg] és nedvesség ellen, im.int esőkabát testün­ket, A Nieva krémben az eucerit hat. SzmHÁzKörAvKaLmRA. Szepesi művészek kiállítása a budapesti Nemzeti Szalonban ■ ■ Kőszeghy Elemér seregszemléje a Szepesség élő és holt művészei fölött ■ ■ BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé­günktől.) Amint a PMH már ismételten beszá­molt erről, a magyar főváros sajtója egyhangú elismeréssel emlékszik meg a művészeti életnek egyik legújabb, némi tekintetben szokatlan meg­rendezései eseményéről: a szepességi művészek kiállításáról, amely „Szepesi művészek a XIX.— XX. században" címen, előkelő nagyközönség jelenlétében e napokban nyílt meg a budapesti Nemzeti Szalonban. menye a Görgey-család egyik tagjáról nagyon jól képviseli őt a kiállításon. — Egy régi, jeles éremvésőnkről sem szabad itt megfeledkeznünk, aki szintén Czauczikkal va­ló ismeretségének köszönheti révbejutását. Az 1794-ben Szepesolasziban született Böhtn Jó­zsef Dániel Lőcsén volt kereskedősegéd, ami­kor cseresznyemagokon kipróbált faragó tehet­sége Craucziknak feltűnt, aki továbbképzésre biztatta. A magyar művészettörténet mindig hűségesen regisztrálta, hogy Markó Károly, az Olaszor­szágba kivándorolt nagy tájképfestő és Ram- bauer János, az orosz cár udvarában működött jeles arckiépfestő, a XIX. század első felének e két neves művésze, Lőcsén születtek. Azt azonban csak ez a kiállítás bizonyította be még a művészettörténet búvárai számára is, hogy nemcsak onnan származnak, hanem művészetük­kel is mélyen benne gyökereznek a szepesi kul­túra ősi talajában. Mint ahogy azt Kőszeghy Elemér, a kiállítás retrospektív anyagának ösz- szegyüjtője, aki jogos szepesi önérzettel vezeti végig az érdeklődőket elhalt és élő kartársainak összegyűjtött alkotásai között, lelkes meggyőző­déssel! magyarázta e sorok Írójának. Mint művészettörténeti szakértő, ernyedetle- nül dolgozott a szepesi műemlékek felkutatásán és védelmén, mint például a XIII. századi sze- pesdaróci freskók feltárásán és helyreállításán, a Szepesi Muzeum középkori épületének meg­mentésén, a nevezetes lőcsei Kellerháuschen nyilvános felállításán stb. A Szepesi Történelmi Társulat és a Karpathenverein szolgálatában irodalmi utón és élőszóval terjesztette a szepesi művészet emlékeinek ismeretét. Mint a Szepesi Híradónak éveken át volt főszerkesztője min­den kulturális mozgalomnak s amellett a kisebb­ségi magyarság összefogásának lelkes harcosa volt. Most élete főmüvének, a szakkörökben nagy feltűnést és sikert aratott „Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig" cimü, úttörő szakmunkájának kiadása a magyar fővárosba szólította. Mint az erre leghiv.atottabbtól, Kőszeghy Ele­mértől kértem a kiállításról beszámolót s ő az alábbiakat közölte velem: * — Kiállításunknak a XIX. század első felét átölelő anyaga, amely a főteremben nyert elhe­lyezést, a mi főbüszkeségünk. A XIX. század második felében feltűnt, nagynevű művészein­ket: Mednyánszkyt, Katonát, Olgyait, jól ismeri a magyar közönség. Ami azonban a táblabiró- korszak művészetéből itt összekerült, az uj vilá­gításba helyezi a régi szepesi kultúrát a nagy- közönség előtt. A legrégibb képünk Müller Já­nosnak mitológiai tárgyú kompozíciója 1797-ből. — Czauczik József, aki Müllerrel egy évben, 1780-ban s ugyancsak Lőcsén született, eleinte a lőcsei Lerch József oltárképfestőnél tanult. Ez időből valók kis csendéletei. 1800 után ő is Becsben tanult az akadémián. — Közel egykorú volt vele a lőcsei Rombauer János, akinek tehetsége Kazinczyna.k is feltűnt. — A Müller-képeket sorra másolták Lőcsén más festők is. Ezek másolása, később követése és a Müller-modor továbbfejlesztése vonta el nyilván a mérnöki pályától Lőcse európai névre szert tett szülöttjét, Markó Károlyt is. Markó úgy atyai, mint anyai részről régi lőcsei pol­gárcsaládok leszármazottjaként született. Mar­kónak Becsben és Rómában kifejlődött stílusa, amelynek szintén szép példái láthatók a kiállítá­son, sokban eltért a korai stílusától. A mai kor ízlése azonban méltányolni tudja a később vi­lágszerte ünnepelt művésznek korai, szárazabb, de tárgyilagosabb, igazi „szepesi" stílusát is. — Mialatt Markó külföldön arat babérokat, Lőcsén a gazdag Probstner patrícius-család ál­tal pártfogolt Czauczik uj festőnemzedéket ne­vel fel. Müller fiain kívül, akik apjuk nyomán sok tájképet festenék, Tibély Károly, Szent- Istvány Titusz és Boemm Tivadar emelkednek ki a Czauczik-tanitványok közül. Tibély arc­képeken kiviül Igló 1849-i égésével és egy vas- hámor-képével, Szent-Istvány egy korai Tátra- képpel, a külföldön is tanult Boemim kiváló arc­képekkel szerepel itt. Czauczik után Boemm lett a Szepesség kedvelt arcképfestője. Mellette Fa­ragó József, a lőcsei Honvédemlék szobrásza, működött minit ardképrajzoló. Kisméretű vízlést* — Lőcsének jeles szobrász fiától, az 1818-ban született Marschalkó Jánostól, nem volt mó­dunkban semmit sem kiállítani. — A XIX. század első felének szentelt disz­terem anyagát az 1833-ban, Korompán született Gundelfinger Gyula két korai tájképe zárja le. — Mednyánszky László báró és Katona Nán­dor képei kiállításunkon külön termet töltenék meg. — A két nagy tájképfestő mellett külön ter­met töltenek meg három elismert, neves művé­szünk alakos vásznai. Boruth Andornak, aki már egy negyedszázad óta él a tátrai fenyve­sekben álló müteremházában, abból a korból, amikor nagy bibliai kompozícióival és arcképei­vel egymásután aratta a kitüntetéseket, két rep­rezentatív, nagy, álló alakos portréja, mostani müveiből egy önarcképe s egy „Batizfaivi gaz­da" cimü vászna került kiállításra. A gölnic- bányai Szent-Istvány Gyula és a szepesmind- szenti születésű Bacsa András a művészképzést szolgálták életükben. Az elsőnek nagyhatású bányászképei messze földre kerültek, de itt levő dijat nyert Szent Gellértje, lovasképei és befe­jezetlenül maradt önarcképe jól képviselik ezt a korán elhunyt erős tehetséget. Bacsa ardkép- tanulmányai szintén jó képet adnak izmos tehet­ségéről. — A grafikai termet Müller-Markó-vizfest- mények mellett a tragikus végű Olgyai Viktor­nak munkái uralják. A köröttük csoportosuló rajzolók és akvarellisták közül a megboldogult Forberger Vilmos rajzai, Wallacby Jenő viz- festményei és Sima Dezső pasztelljei mellett Feh érné-Boemm Rítta ,,Interieur“-je és üde vi­rágai, valamint testvére Boemm Klára csendéle­te és leánya, Fehér Lolly erőteljes aikvarell-arc- képe tűnnek fel. Úgy, miként Boemm Tivadar után, Forberger Vilmos után is immár két nem­zedékben működik tovább az öröklött tehetség: a Bécsben élő Schwarzné-Forberger Madlén a szepesi templomok oltárairól fest hangulatos templom-interiőröket, leánya, Schwarz-Forber- ger Lujza pedig rézkarcaival vonja magára a fi­gyelmet. Szepesi tájak ihlették meg legjobb al­kotásaiknál az ifjabb generáció tehetséges (*) Mécs László újabb budapesti sikere. Buda­pestről .jelentik: A Katolikus írók és Hiirilaipirók Országos Pázmány Egyesülete csütörtökön ren­dezte a fővárosi Vigadóban reprezentatív iro­dalmi ünnepéit, amelyen ezidén az egyesület esz­ményképe, Pázmány Páter bíboros halálának 300 éves fordulóját jubilálta. A Vigadó hatal­mas terme be sem tudta fogadni az érdeklődő­ket, akik rendkívüli nagy számban jöttéik el az ünnepségre. Megjelentek a magyarországi püs­pöki kar tagjai is dir. Seréidii Jusztin'ám bíboros- bercegprimás vezetésiével. A nagyszabású és miagasniivóju műsor kiemelkedő pontijai közé tartozott Hairsányi Lajos. Mécs László és Sik Sándor szereplése. Mindhárman saját verseik­ből szavaltak. Mécs László szerepléséről a Nem­zeti Újság beszámolójában többek kiűzött azt Írja., hogy Mécs László, a magyar katolikus köl­tészet büszkesége és vezéregyénisége a közön­ség lelkes tetszésnyilvánítása, mellett adott elő válogatott költeményeiből. A lapok beszámolói egyértelműen állapítják meg. hogy Mécs László­nak ez alkalommal is páratlanul nagy és forró sikere volt. Az ünnepség műsorát mindvégig közvetítette a magyar rádió Is. (*) A pozsonyi Toldy Kör választmánya csü­törtökön este dr. Aixinger László ügyvezető ab elnök elnöklésével ülést tartott. A napirend előtt megemlékezett az elnök a kör kassai vendég­szerepléséről és javaslatára a választmány kö­szönetét szavazott a Kazinczy Társaságnak a nagysikerű est megrendezéséért. Elhatározta a választmány, hogy viszonozni fogja a Kazinczy Társaság meghívását és ősszel kassai kultur- estét rendez Pozsonyban. Tamás Lajos főjegyző 'beszámolt a januári Reményi József-est, a feb­ruári mesedélután és a Kosztolányi Dezső-em- lékest sikeréről. A kör kitűnő szinigárdája ápri­lis elejéin előadja a pozsonyi .városi színháziban akvarellistáit: Ócsvár Rezsőt, Gloch Klárát, Binder Dezsőnét, Barna Eleket. — A XX. század első negyedének festői kö­zött Dohai Székely Andornak, a ma Párisban grafikát művelő lőcsei földinknek francia és ke­leti tájai tűnnek fel harmonikus színeikkel. Az ugyancsak lőcsei Vitéz Mátyás is igen finoman hangolja c:sze színeit templom- és szobor-in- teriőrjein. Mellettük Lux Elek lepi meg frissen odavetett festményvázlataival a nézőt. — A legújabb művészeti irányzatok közüli a neoklasszicizmus elveit vallják a már jelentékeny nevet szerzett, savniki származású Medveczky Jenő s a Szepességen működő Kiss Viktor. Mü­veikben, mint a század gyermekei, korszerűek, de mint a konzervatív Szepesség szülöttei, szertelenségekre nem hajlók. ★ A beszámoló írója csak egy festőt felejtett ki: sajátmagát. Pedig az egyik terem sarkában meg­húzódó két tátrai tája előtt nemcsak a Tátra is­merői és rajongói állanak meg. Észrevették és meleg szavakkal emelték ki a rendezés és mű­vészettörténeti kutatás érdemei mellett Kőszeghy Elemér festményeinek művészi értékét a mübirá- lók is. így például Szomory Dezső „nagyon fi­nom költői meglátások, érzésben és előadásban egyformán nemes doi!gok"-ként aposztrofálja a Jegestó a Tátrában s a Késő őszi reggel Kakas- lomnicon cimü képeit, amelyek láttán „az em­ber odavágyik ezekre a magasaitokra". Igen, ilyen vágyat ébresztenek ezeik a képek. S az egész kiállítás is nemcsak értékes tanulsá­gokat nyújt, de vágyódást kelt a szép hegyvidék után és hatásosan terjeszti a kis Szepesség hirét, amelyet a természet is bőven megajándékozott értékekkel. IGLÓI DIÁK. az Uj földesur cimü színmüvet. Az előadásnak ünnepi jellege lesz és a tiszta jövedelemből a komáromi Jókai-szoboralapot is részesíti a kör. Az előadás próbái már serényen folynak Mora- vekné Kovács Mária rendezésében, a legkitű­nőbb pozsonyi műkedvelők közreműködésével. Klatt Aurél főpénztáros a kör anyagi helyzetéről tájékoztatta a választmányt, amely elhatározta, hogy intenzív taggyüjtőakciót indít és ebben a mozgalomban kéri az összes tagok támogatását. Zsakay Ödön főkönyvtárosi és Bagnovini Antal háznagyi jelentése után több adminisztratív ügyet intézett el a választmány. (*) Reprezentatív magyar Képzőművészeti kiállítás lesz Pozsonyban. A pozsonyi SzMKE titkársága közli: A SzMKE pozsonyi fiókja a pozsonyi Képzőművészeti Egyesület közremű­ködésiével április 4—14. között a Mezőgazdasá­gi Muzeum termeiben, reprezentatív magyar képzömüvéezeti kiállítást rendez. A rendelke­zésre álló hely korlátozottsága folytán sajnos nem, volt lehetséges a szlovenszkói magyar kép­zőművészek összességét tömöriteni, m'nidazon- által ezen országos táblát, amely előreláthatólag éveimként állandósul és fokozódottan szélesebb keretieket ölelhet fel, méltán képviselheti a szílo- venszkói magyar képzőművészek alkotásait. Amidőn felhívjuk Pozsony és vele Nyugiatszlo- venszkó magyarságának figyelmét e nagy hord­erejű kulturális megnyilatkozásira, kérjük a ma­gyar társadalmi közösséget, hogy a magyar élni akarás, a magyar kultúra szent, nevében tá ­mogassa tömeges megjelenésévé! és a lehetőség szerint véltelek eszközlésével e kiállítást, amely­nek sikere neimicsupán kulturális, de egyben nemzeti 'érdek is. Művészeink a nemzet alkotó- munkásai, akiket beüsüfet, testvéri támogató kéz 'és elismerés illeti meg. nem akar köhögni Híjig és tüsszenteni, az egy koronáért J a B VgÁfP pasztillAt ^*25^ vásárol fP Q^v Orvosok is ajánlják!

Next

/
Thumbnails
Contents