Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-21 / 67. (4213.) szám

12 T937 március n21f vasárnap. Az elzászi kultúrharc Elzásznak és Lotlharingiának Franciaországba történt bekebelezésekor Joffre marsall és Poin- {áré ünnepélyesen kijelentették, hogy kulturális jogaikat épségben fogják megtarthatni, azaz a Combes-korszak lóulturlharcos én laikus iskola- I örvényeit ez uj országrészekre kiterjeszteni nemi fogják: a fennálló jogi helyzet bárminemű meg­változtatása csak e' két tartomány képiviselőin ek­és szenátorainak hozzájárulásával történhetik meg. Eszerint Elzászban és Lotlharíngiában még mindig*' I. Napóleonnak 1801. évi konkordátuma és Fa!lónknak 1850. évi törvénye van érvényben, mely a tanítási szabadságot, biztosítja. E két tar­tomány csak hitvaliláso® iskolákat ismer; 3, taní­tást nagyrészt szerzetesek végzik s a világi pap­ság megélhetése biztosítására államsegélyben ré­szedül. A radikálisok már 1024-ben megkisérlették, hogy ez állapoton változtatnak: de Hámot ku­:iai-cot vallott és e kis éri ette,! csak az elzász-lotha- ringiai autonómia-imozgalmat erősítették meg. Minin kerülő úthoz folyamodott. 1036 augusztu­sában a parlamenttel oly törvényt szavaztatott meg, mely az iskolakötelezettséget egy évvel, azaz a 14-ik életévig bezárólag hosszabbítja meg. Záradékul a kormány fenntartja magának a jo­got. hogy a törvényit Elzászra és Lotharnigiára rendeleti utón kiterjeszthesse. A kormányrende­let 10:36 október 15-én jelent meg, mely az augusztusi törvény végrehajtásaként, a tanköte- h-zettséget. Elzász-Loéharingiában a 15-ik évig terjesztette ki. E rendeletét azután maga Bkim .Miiiler szenátorhoz, —- aki e rendelet törvényes voltát megtámadta, — intézett levelében követ­kezőképp indokolta meg: Elzász-Lotliaringiában a tankötelezettségnek egy évvel tovább kell tar­tania. mint Franciaország egyéb részeiben, amennyiben e keleti megyékben a tanulók a hit­tan és a német nyelv oktatásával „tulterkelvékA Az elzász-lotharingiaiaknak azonban szabadsá­gukban áll. hogy vagy a kétnyelvűség és a val­lásoktatás mellett maradnak s ez esetben a tan­kötele z e 11 s ég meg! tose-z a bibi t á s álban niegn yugsza - iiiik. •— vagy pedig az eddigi tankötelezettség keretében a Franciaország többi részében érvé­nyes iskolát örvényt fogadják e'. azaz lemonda­nak a hittan és a német nyelv oktatásáról. Bilim a német paraszt gondolkodására számí­tóit, akinél kétségkívül nagy szerepet játszik az egy tanévtöbblet, amikor gyermekét már mun­kába foghatná. Azt hitte, hogy az elzász-lotha- i'ingiaiak ez áron feláldozzák a hittant és a né­met. nyelvtanítást. Számításában azonban csaló­dott. Élzász-Lotharingia katolikus népe a helyze­tet megértette. 39 Szenátora közül 37, a képvise- ők. püspökök papjaikkal együtt egyértelmüleg kijelentették, hogy a régi iskola joghoz ragasz­kodnak. a vallás védelmére alakult- bizottság pe­dig a híveket mozgósította a hitoktatás és a két­nyelvűség érdekében. A protestánsok is csatla­koztak a mozgalomhoz: külön bizottságot szer­veztek, amely a katolikusokéval azonos követe­lésekért. szállt síkra. Mint legújabban jelentik, e nagyarányú akció­nak sikerre van kilátása. A népfront kormánya nem akarja az annyira féltett keleti vidéket újabb békétlenség színhelyévé tenni és Bioim mi­niszterelnök Schumann Róbert elzászi képviselő­nek kijelentette, hogy sohasem állott szándéká­ban az elzászi iskolák vallási és tanítási program­jának megsértése. Igyekezni fognak oly megol­dást találni, mely az öszes érdekelteket kielégít­heti. Legközelebb értekezletet fog- összehívni, melynek feladata lesz a fennálló nehézségek ki- 1< üszöbülése. (*) A Schola Cantorum második száma. Ez évben indult nneg ez az egyházi és világi zenefolyóirat, amely a Szlovenszikói Katoli­kus Magyar Kántorszövetségi hivatalos lapja. A folyóiratot, amely havonként egyszer jele­nik meg zenei melléklettel, Érsekujvárott ad­ják ki (Sládkovics-ucca 6.), szerkesztősége Fényiben van és felelős szerkesztője Horváth Dezső igazgató-tanító. A zenemelléklet szer­kesztője Szendrei István egyházi karnagy Ér­sekujvárott. Már az első szám is azt mutatta, hogy a szlovenszkói zeneirodalom terén hé­zagpótló folyóirattal állunk szemben és a má­sodik szám ezt csak megerősíti. Az első cikk XI. Pius pápának van szentelve. A cikk wója azt Írja, hogy a szlovenszikói kántorszövetség bekapcsolódik az A éti© Catholica épitőimuir­kájába és lerakja az egyházi éneik érvényesü­lésének alapjait. Horváth Dezső folytatja „A Szövetség célkitűzéseinek gyakorlati megva­lósítása" c.iimü tanulmányát, amelyben elem­zi az engedelmesség, a katolikus öntudat, a munka, az alkalmaztatás és a magyar nyelv szerepének fontosságát. Szendrei István „Az egyházi népének egységesítése“. cimunel irt fontos cikket, amelyben olyan tényekre mu­tat rá, amelyeknek dlöntő jelentőségük lehet. „Mi az orgona?" cimü cikk következik ez­után, majd az énekkarok felállásáról egy ér­dekes tanulmány, egyházi hírek, szaklap- szemJe-ismertetések. A pompás zenei folyó­irat előfizetési dija egy évre 30 korona, a hivataliból való tagok a tagsági dij fejéiben kapják a lapot. Egyes szám ára 5 korona. (*) Hollywoodban megrostálják a jelentkező színészeket. A hollywoodi filmgyárak közös megegyezéssel kimondották, hogy hosszú időre beszüntetik a segédszinészek szerződtetését, mert ezek valósággal elárasztották a filmmetropolist. A jövőben erős rosta alá veszik a jelentkezőket, külön vizsgáló bizottság próbálja ki a jelölteket. Az első ilyen rostálást most ejtették meg és a tömegvizsgálat lesújtó eredményű volt. Kiderült, hogy a legtöbb jelentkező rosszul táplált, gyön- getüdejü és a tehetségnek is híján van. Ezeket •t filmgyárak saját költségükön hazaszállítják, •őt még az európaiakat is hazaküldik, bármeny­nyire nagy is az útiköltség, csakhogy Hollywood megszabaduljon a sáskamódra belepő szinésztö- eoeg.LőL A SzMKE tizparancsa 1. Hitvallásodban buzgó légy. Ne bántsd a más vallását. 2. Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat. 3. Becsüld a másfajti népet, becsiilését vivm ki. 4. Tiszteld a törvényt, jogodat követeld. 5. Tiszteld a magántulajdont. 6. Az észt, a munkát s a termelés eszközeit védd a jogtalan kihasználástól. 7. Munkáddal, vagyonoddal magyar testvéredet támogasd. 8. Hitedért, nemzeti művelődésedért cselekedj, áldozz! 9. Vigyázz testi épségedre, mert az nemcsak a tiéd, hanem a nemzetedé is. 10. Tartsd meg a nemzeti parancsot! A gonosz parancsszegőtől fordulj el. A „Leánypolgári“ impressziók Erdőházi Hugó könyve olvasásakor KOMÁROM. — A fiatalság és a zúzmara? Groteszk ellentét. Fiatal, zuzmarás fenyőerdőn mentem keresztül nemrég. És az ellentét ezúttal tiszta konszonanciával zengett a lelkembe. Sem­mi zavaró nem volt benne, oly nyugodt, oly ,,levegős" volt az egész, hogy azt hihette az em­ber, tán nem is valóság, tán egy Bayerle-vászon az egész. A Bayerlékkel, a Trübnerekkel, a Morellikkel pedig úgy voltam eddig, hogy meg­néztem: tetszik-e vagy nem? Dia .tetszett: csak az volt a fontos, miért tetszik? s ha nem: csak a hibáit kerestem. A zuzmarás fenyőerdő tetszett, nagyon tetszett és még a levegősségét, a giccse- lésig menő csodaszépségét is megbocsátottam, különben sem vettem észre ezeket az apró gyön- geségeket, mert itt magam váltam gyöngévé, a kép erősebb lett minden okfejtő kritikánál, egy­szóval: szép volt. Szép volt, amikor egy lombtalan lombosfát pillantottam med ritka jövevényként a havas, sötétzöld társaságban; a lombosfa csupasz ágain egy-két ujjnyi széles jégkristály-boa húzódott végig; oly csodálatos volt, mintha a lombosfa is tűlevelűvé vált volna ebben a néma csodavilág­ban, csak épen ennek a tülevelei jégkristályok­ból voltak szépen kihegyezve. Nem néztem meg alaposabban a képet, nem is néztem annyira a kritikusnak, mint inkább a rajongónak a szemé­vel. De az érzelmektől függetlenül megállapítot­tam, hogy igazán csak néhány benyomást ra­gadtam ki és rejtettem emlékezetem fiókjaiba; a részletekről aligha tudnék beszámolni. Erdőházi Hugó könyvét is ilyenformán néz­tem át, csak néhány impressziót ragadva ki be­lőle. Az egész: tetszett Ő is zúzmarát rakosgat gyermek-erdejének fiatal vállárrá: a nyomorgó, betegeskedő szegénység tél-idejének kevésbé csillogó zúzmaráját. Vájjon lesz-e ebből tavasz? Kismagyarok, nyomor-gyermekek iskolai életét festi és a szegénységet... ? S miiként a havasi tájban: itt is előtűnik olykor a giccselés, vagy ha úgy tetszik: a naivság. Amikor például a gaz­dag Zámbó Telekes javára egy télikabát erejéig szóló gyűjtést rendez; bár megtenné; és lehet is, hogy olykor, fehérhollóként, akadnak is Zám- bók, akik ilyet tesznek, de azt hiszem, ehez még. nőni kell! A nagybeteg Jakicsot bizony meglá­togatják a kórházban; jómagam is nem egyszer láttam osztályaimban; hanem azért MINDEN OSZTÁLYBÓL való küldöttséget még nem volt alkalmam tapasztalni, Pedig milyen ideálisan szép —• lenne! A könyvnek első lapjaiban arról szól, hogy a szegény, hazátlan „kis drótos“-féle gyermekek sorsa a világháború előtti iskola gyermekét nem hatotta meg. Ez az ecsetvonás nem nyújt valóságot számunkra, mert hiszen ma is, őszülő fejjel — hogy csak egyetlen példát említsek — jól emlékezünk arra, hogy közülünk sokan könnyes -szemekkel, remegő lélekkel szív­tuk magunkba Eötvösnek „A XteGFAGYOTT GYERMEK" cimü megható zsanérét! Mert a gyermekben akkor is, meg azután is mindig több volt az érzelmi, mint az értelmi erő! Az érzelmi motívumoknak ezt a pregnáns többségét, ezt az örök pluráliszát azonban mesteri kézzel festi Erdőházi Hugó. Rozs, amikor a kisvárosi mula­tóban pénzért énekel, csupa érzelem; a felülete­sen vizsgálódó talán nem is fedezi föl a már szinte madáchi cinizmus sötét ege alá rejtett ér­zelem-vibrálást; sziporkázó zúzmara ez, melynek súlya alatt busán hajtja le ágait a kis fenyő; hát nem lesz ebből tavasz sohasem? És az első ta­vaszi bogár spontán fölfedezése; a zsendülő leánygyermekek hallelujája a mozduló kis piros élet fölött; a Zalezsák selyemzsebkendője; a bableveses pohár körül hirtelenében támadt kis háború; az első hóvirág; Jakics meggyógyulása; mind-mind csupa érzelem. A kép — habár szin­te a szertelenségig spontán is — határozottan olyan, hogy szivesen gyönyörködünk benne, és ha erre a téli tájra reményt és Ígéretet csillog­tatva ki-kisüt a tavaszt sejdittető napsugár, ami­kor könyve végső lapjain békevágyat, szeretet utáni sóvárgást, igazságosságban való hívást, emberségességre való törekvést és hitet tolmá­csol lelkűnkbe az apró szivecskékből: akkor őszintén mondhatjuk; jó, hogy megszületett ez a könyv. HALASY JENŐ. (*) Gsemitzky László kassai kiállítása. Most ért végeit Csemiitziky Lászlónak, a, neinidikiivitil te­hetséges líptós zenit,mlklósi magyiair ifeátónek ki­állítása a kassai maiaeoumíbain. A két nagy termet megitiöiltö olajfestményeik, akivaineiileik és vázla­tok magukon viselik a fiiaibalság szertelenségét, kitorratlaai&ágiát, de egyes képeken, különösen a portrékon már megmutatkozik a. művész ön­tudatos útikén esése. A biztos szem ma még kii- lön.féleképpen Hált, a 'biztos kéz még ktiiliönféfe megoldásokat keres, de a legnagyobb elmélye­dést mutató képeiken, önarcképén és szülei arc­képeim már megmutatkozik a vonal, amelyet a kiforrott művész követni fog. Vannak azitám szo­ciális tárgyú elképzelései, ameilyeknek megol­dásában csak a program forradalmian gyors megoldása izgatta, — ezeket a képeit a művész későbben nem fogja mutogatni. Az az érzésünk,' hogy Csemiitziky kitűnő portreitista tesz,. Ina meg­lő ggad és felismeri igáját érdeklődését és képes­ségeit. (*) Romániai festők kiállítása Budapesten. Az elmúlt napokban Budapesten járt egy ismert ko­lozsvári műkereskedő, aki erdélyi magyar, szász és román festők kiállításét készítette elő május-1 ra. A kiállításon részt vesznek a nagybányai mü- vésztelep, a nagyszebeni, brassói szász és a leg­kiválóbb bukaresti román festők is. (*) A János vitéz franciául. Geiorges-Píhilippe Dlias, aki nemrégiben kitűnő kis francia nyelvű magyar lírai antológiában adott. ízeli tőt a francia olvasóknak a 'legkiválóbb magyar költőik verseiből h igaz, sikerült fordításokban interpretálta ’VőrÖs- marfhy, Petőfi, Arany és Ady legszebb verseit, az eredeti forma hűséges megtartásával, ezúttal sok­kal nagyobb feladatra vállalkozott. Lefordította Petőfi nagyszerű meseeposzát, a János vitézt. Kimes alexandrinusokban készült a francia fordí­tás, s ez a forma teljesen megfelel a magyar négyütemű tizenkettes sornak, amelyben Petőfi a János vitézt irta. Megtartotta a fordító a páros rí­meket i<+, csak it't-ott cserélte fel őket a négysoros strófákban keresztrimekkel, ami a francia alexan­drinusokban egyáltalán nem zavar. Sikerült az eredeti naiv szépségéből, népies zamatéból s ked­ves huimonából is sokat átmenteni az eredetiből, pedig ez volt számára a legnehezebb feladat, de igen sokszor sikerrel birkózott umeg vele. A francia fordítás oime .Teán Je Preu\, alatta, zárójelben: JájWfi vitói, — A Irawwta kiadóé külső (köntöse Is méltó a tartalomhoz. Dhas (fordítása mint bibliofil kiadás jelent meg, igen szép papíron, remek met­szésű betűkkel, tiszta nyomással és az egyik leg­kiválóbb magyar illusztráló művésznek, Márton Ferencnek tizenhat remekbe készült tolirajza dí­szíti. így a kötet, amely az Éclition de la öphére kiadásában jelent meg, ifjúsági ajándékkönyvnek is igen alkalmas. Szerepelni fog különben a párisi világkiállítás irodalmi csoportjában is. A János vi­téz fordítója legújabban Arany Toldi-trilógiája első részének átültetésén dolgozik. (—s.) (*) Reichenthail Ferenc kiállítása Kassán. Kas­sáról jelentük: Sziomihaitom dJélUitán. nyílt mneig ia ikaseaii muzeuimhani Reichenthal Fereincneik, a ki­váló szlovenszikói f estŐmíüvészinek lkát hétre ter­vezett reprezentatív kiáliliifbátBa.. A vermsámzst dr. Polilá.k mu'zeuniiiigiazig'aitó heisziódie vezette be, majd a meghívott müártok nagy léirdielkilödéssel járták sorra a (kiáliljtás termeit, hogy az érde­kes uniivésizegyéiínség uj' termését ímegiszemdiél- jék éis fejlődéséinek vonalát figye leimmel koves- őéik. fiz a fejlődési vonal irészhen jeil)emtő&, rész­ben érdekes. Egy újfajta,, programszerű ex- pressiziiionizimus ikiiaénlefiei azok 'a kompozíciók. ' a'melyeikben a művész jeilileigzeitesen, ikiifeijez'ő, de műn összefüggő motmiimokkal oldja meg témá­ját. A nnegoildáe még meim mindig síik érül, ele ■ahol isiikierül. ott valóiban rendkivülilt. nyújt A legmieigkapóbto, tailáu mert ilegeigyiszierüibib áilyiem ikoiinpoiziiciója, a zsidióitúirgyu „Miszitióinium", ahol az imádságba mamit,. átszellemült, ködös férfi- arc fő,íött, valóságképpen terül sziét, a tárgyik - gosan meigfesitett, iimakenidiő. Rendkívül éirde» kés,, levegős, szinte iilllaitois ilyien képe a velen­cei kompozició ás. Kevésbé hat a látszólag lég­ii áiásabib téima, laimellyeil (többször is próbálko­zik ia müiviéisz: a viirágicsioikorrail komibinált női tainiulmjányfeij. Itt a fej intelitektuális eiliméliyed'é- »e einőiszakosiaiii ütközik ia virágok leirjöft színeivel és Így meim meggyőző az egymáshoz tartozó s zi n fboilii zii i mis. A műi vésznek vissza, flceilleim; (itt, téniiia régi, kontúrokban ható expressizionúzimu- siához, hogy a, szilneket és a, imonidiaimivalóit ösz- stelnainigolhassa,. Miégis: a kiöiériLet nagyon sokat igórrő és néhány allkiotáisiban rniár egésizen szép t'iredmiéninyeil járt. Aiz uj képeik közűik amelyek nem ezt, a prognamioit köveibilk, a, iliegérdelceseb­ben múltatj'áík ,a művész fejlődéséit a női tiEOnuI- mánylfejelk, aimeilyek piredzen hozzák ki a. rész- leitelkiet,' mégis erőitoljeeien és egységeden nnntat- jülk a, művész egyéniségét. A régebbi képeik kö­zül, amelytelk szintén részit Ikaptaik a ikiMilliitá-s-oui, ellénáillbajtatliainiuil haltnak az úti képek, az „Ebéid“ és „'Siratáfali" cimü nagy vásznaik, IcgifŐkiéppűii pedig my, fitabal púiról készthlt. ta,­BNhA y* j MLLE. DE FONTANGE, a szép párisi színésznő, aki gróf Ohambrun, volt római nagykövet ellen revoíveres merényktet követett el. (*) Áprilisban jelentik meg a cseh és szlovák irók magyar antológiája. Miaut ismeretes, a mjiult év végén indult meg a nyitrai „Híd" kiadóválla­lat kiadásában a négykötetes Szlovenszikói Ma­gyar íróik Antológiája, melynek edidiig két kö­tete jellent meg és negyedévi időközökben jelen­nek meg a további kötetei. A szlovenszkói ma­gyar irodalom keresztmetszetiéit mutatják be az antológia kötetei, melyek iránt Szlovenszikó- szente oly baituilmas érclekliődés nyilvánult meg, hogy az első kiadás mindkét kötetből! teljesen elfogyott és a nagy érdeklődésire való tekintet­te] második kiadást kellett készíteni. Aa első két kötet, második kiadása most hagyta el a saj­tót-. Áruig aiz első kötet a Szlovenszlkóm éílő ma­gyar- írók színe-javának válogatott munkáit hoz­ta. a második kötetben azok az írók és költők vonultak fel, akik itt születtek, de elszármaz­tak Sízilovenszlkóiróll. A-prilisiban jelentik meg a sorozat harmadik kötete, mely a magyar-cseih* szlovák kult'iuköizeledés jegyében készül és a csehszlovák irodalom nagyjainak válogatott prózáit és verseit lh>ozza magyar fordításban. Többek között Wolfkeír, Brezina, Dyik, Jirásók, Capefc. Rubin, Sova, Maehair, Bezruő, Vrchlicky, Mácha. Ya-nönra, Halas, Xeruda^ Hóra, Nezval, Durych, Drnák, Olbracht cseh írók, toválbbá Milo Uirban, Gejza Vámos. Andrej Zarnov, Mar­tin Kuku&in,, Joizef Hiron&ky. Piet'er Jilemiúcky, Jankó Jesensky, Jégé. Tido Gáspár, E, B. Lu- kác, M. Halaimova, Jozo Nizansíky. F. Kr.ál, Va­lentin Beniák, Paveil Hlbina, Frant. H;ciko, Zuzka ZguriSka etib. Írásait hozza, magyar for­dításban és közli Hviezdosilav magyar nyelven költött versét. — Az 'antológia-sorozat megren­delhető a nyitrai szerkesztőségben (Meithód- tér 3). A négykötetes sorozat élőjegyzési ára 100 korona, mely részletekben is fizethető. Az antoióig'iasorozatot Dalilos István és Mántonvöl- gyi László szerkeszti. A harmadik kötet társ- szeirkeisztöjie Szállatnai Rezső. (*) Ez évben fölépítik a budapesti szabadtéri színházat, Budapestről jelentik: A Budapesti Szabadtéri Színház Barátainak Egyesülete most tartott ülést, amelyen dr. Rakovszky Iván elnök hangsúlyozta, hogy ma már a színpad valóban alkotni akar és minden eszközt fölhasznál arra, hogy az illúzió a lehető legtökéletesebb legyen. Ez nem mindig sikerülhet zárt színpadon. Ma­gyarországon több kísérlet történt szabadtéri színpadokon, de Budapesten még nincs megfelelő szabadtéri színpad. Még ebben az évben — mon­dotta Rakovszky — föl fogják építeni a szabad­téri színpadot, mert a jövő esztendőben lesznek Budapesten az eucharisztikus és a Szent István- év nagyszerű ünnepségei, továbbá a külföldi ma­gyarok világkongresszusa. Ezekre az alkalmakra Budapestnek szabadtéri színpad fölött kell ren­delkeznie. A közgyűlés szükebbkörü bizottságot küldött ki, amelynek az a föladata, hogy meg­keresse a lehetőségeket a pénzügyi kérdések megoldására. (*) Stefan Polatschek: * John Law feltalál ja a bankót. A skót John La>w már gyermekkorában csekkeket és hónokat állít ki és ezekkel fizet is­kola társainak, vagy a kereskedőknek. Nem jön zavarba, ha. nincsen éppen pénz nála. Mint jó­módú, előkelő, szép, elegáns fiatalember romanti­kus szerelmek (hőse — és mégis szivében csak a pénz szerelme él. Mint kitűnő matematikus, végül ie megtalálja ideáljának megvalósítását: feltalálja a bankjegyet. Angliából menekülnie kell egy sú­lyos botrány miatt. Franciaországiban száll partra és nemsokára a versailleei udvar és a, párisi Louvre kegyeltje. A francia kincstárnak sok pénzre van szüksége. John Lám* _ fogja elővará­zsolni az ő színes, papírjaival. Pénzláz Francia- országban, példátlan konjunktúra a párisi tőzs­dén és zug-tőzsdéiket), — majd az udvar fékevesz­tett pénzvágya inflációt,, drágaságot, súlyos vál­ságot, lázadásokat és, John Law csúfos bukását Idézi elő. De nyugtalan élete nnég sok kalandon, utazáson, uj terveken és csalódásokon át. visz a tragikus vég felé. A pénz születése, az első deval­váció, infláció, tőztiidie-haiusijie és tőzsde-krach, amik születésétől már mind nyomon köveitek, a tizennyolcadik század színes romantikája és fur­csa morálja, a Régenee Franciaom,ágának fény­űzése és intrikái, Jolim Law regényes, tragikus szerelmei oly együttest alkotnak, amely a regényt rendkívül érdékes olvasmánnyá avatja. — E re­gény magyar fordítása Prager Jenő po - .-onyi <Önyvkiaidóvállalata kiadásában — mint az llj Európa KönyvesEáza könyvsorozat legújabb kö­tete - most jelent, ikoroua, selvern* 88 '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents