Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-14 / 61. (4207.) szám
1937 március 14, vasárnap* [ T>rXGMAY\<AARHTEL£P A Matfáac Sczemlz szerdán este ünnepelte Budapesten a Gellért- szállóban tízéves jubileumát. A Magyar Szemle tíz év alatt a magyar szellemi élet legelőkelőbb folyóiratává vált és a Magyar Szemle Társaság, amely a folyóirat körül létesült, magába zárja a magyar élet elitjét. Nemcsak folyóiratot jelent ma a Magyar Szemle, hanem társadalmi mozgalmat, amely felekezeti és pártellentétek fölött harcol az építő munka erejével a magyar nemzet jövőjéért. Szinte felbecsülhetetlen az az eredmény, amit a Társaság rövid működése alatt elért. Tiz év előtt Goinbocz Zoltán, Hóman Bálint és báró Korníeld Móric összefogott, hogy megalapítsák a magyarság nagy nemzeti folyóiratát. S hogy ez a terv oly gyönyörűen megvalósulhatott, abban nagy része van gróf Bethlen Istvánnak, a társaság elnökének, aki a kezdeményezők élére állt. És a szellem, — amit a Magyar Szemle meghonosított folyóiratában — Szekfü Gyula érdeme. Szekfü Gyula tiz éve szerkeszti a szemlét s általa a magyar társadalom széles rétegeiben terjesztette elveit és tanítását. Szekfü Gyula a modern magyar történetírás atyja: Széchenyi István életművéből életre hívta az építő kriticiz- must, amely józanon és objektiven Ítéli a múltat és a jelen problémáihoz a javítás vágyával nyúl. A defetista „társadalomjavitással“ szemben, amely a múlt tendenciózus boncolgatásaiból a társadalmi ellentétek kiélezéséig tud csak eljutni, Szekfü Gyula a konstruktív nemzetépités hivatását oltotta be a köréje csoportosult fiatal magyar nemzedékbe. Ez a Szekfü-fiatalság képviseli ma Magyarországon a reális szellemet. Ez a fiatalság látja a magyar nemzet összes hibáit, de értékeit is és a szorgalmas munka eszközeivel tanul és] terjeszti ismereteit. A Magyar Szemle hasábjain] ma helyet kapnak a fiatal magyar értelmiség legjobbjai. S a Magyar Szemle Könyvei sorozatban számos alapvető mii jelent meg, melyek nélkül nem is lehet eligazodni a mai magyar életben. óriási jelentőséggel bir a Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára is. Ismeretterjesztő könyvtár ez, amelyben olcsó pénzen mindenki számára a legjobb magyar szakemberek müvei jelennek meg. A szellemi mozgalom tökéletes formájával állunk szemben. Nem néhány ember, nem klikk élete és érdeke virágzik e folyóirat hasábjain és e könyvsorozatok lapjain, hanem a vezetésre érdemes szellem szól a társadalomhoz, hogy számban és értékben erős, munkavállaló és munkát- biró közönséget neveljen. A Magyar Szemle mozgalma irányt jelent ma a magyar társadalomban: a történeti gyökerekén nyugvó, népi kapcsolatokat ápoló, európai nívójú nemzeti műveltség irányát, — ahogy ezt Puky Endre a jubileumi vacsorán kifejezte. — A jubileumi ünnepen gróf Bethlen Istvánnal, Ravasz Lászlóval és Szekfü Gyulával az élén jelen voltak az alapítók és munkatársak, köztük Röcter Vilmos, Keresztes-Fischer Ferenc, Baranyai Jusztin, báró Kornfeld Móric, 0svaid István, Walko Lajos, Chorin Ferenc, Bernáth István, Pethő Sándor, Ottlik György, Mis- kolczy Ágost, Matolcsy Mátyás, Preszly Elemér. Az ünnepi beszédet Puky Endre tartotta. Ismertette a Társaság történetét és méltatta az életre- hívók érdemeit. A munkatársak között — mondotta beszédében — vannak különböző vallásu, gondolkodású és pártállása emberek, öregek és fiatalok, azonban valamennyiöket összeköti a nemzeti műveltség terjesztésének vágya. A Társaság közös eszményi céljaiban mind feloldódnak azok a problémák és ellentétek, amelyek a nemzet életét kiélezik és elkeserítik: a felekezeti és párt- ellentétek, az idősebb korosztályok és a fiatalság harca. — Valóban a legszebb nemzeti hivatást teljesíti a Magyar Szemle Társaság, mikor vállalja a fennálló ellentétek feloldását és a közös nemzeti célért közös útra tudja terelni azokat, akik a nemzetért dolgozni akarnak és tudnak. Gróf Bethlen István Szekfü Gyulára mondott fel- köszöntőt. A Magyar Szemlét — mondotta — szellemileg Szekfü Gyula irányította, ö a maga csendes modorában, tudós munkásságával valóban nagyot és igazán örökkévalót alkotott a Magyar Szemle szerkesztésével. Hiszen Szekfü volt az, aki a lap megalapításában is résztvett és aki a Magyar Szemle köré gyűjtötte azt a fiatal gárdát, amely nélkül nem lenne kilátás arra, hogy a nemzet betöltse történelmi hivatását. — A Magyar Szemle Magyarországon úttörő és vezető szerepet vállalt a csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai magyarság életének megismertetésével is. A Szemle állandóan foglalkozik a kisebbségi magyarság problémáival és tanulmányai objektív és tájékozott formában tárták föl ennek a magyarságnak életét. Ezzel ápolta négy ország magyarságának szellemi kapcsolatait, de tudományosan és kimerítően foglalkozott a Magyar Szemle a szomszéd á'.lamok és népek életével is. A Társaság könyvtárában jelent meg Bajza József könyve Jugoszláviáról, Szász Zsombor müve Romániáról és Gogolák Lajos munkája Csehszlovákiáról. A Magyar Szemle így vált az egész magyarság közös értékévé, mert úttörő szerepet vállalt a magyar szellemi élet vezetésében. Útja a magyar nemzed műveltség ápolásával Európa leié vezet. Műkő lése nemcsak magyar fontossággal bír, hanem európai jelentőséggel is, mert reprezenlatív képviselője egy nemzet szellemi éleJBORSODY ISTVÁN. A népművelés európai problémája A magyar népművelés küzdelmes Hz esztendejéről nyilatkozik Szendy Károly, Budapest polgármestere Az iskolánkiviili oktatás és népnevelés megszervezése a háború utáni Európában (:) BUDAPEST. Több évtizedes múltra tekinthet vissza az a felismerés, hogy az állam korántsem tesz eleget a modern kultúra követelményeinek, ha polgárai számiára népiskolákról, középfokai oktatásról, vagy egyetemekről gondoskodik. Ezek a közoktatásezeken felül a tudomány és ismeretek világa egyre bővül, halad és uj vágányokon tökéletesedik s aki megállt az iskolapadban szerzett tudás színvonalán, tiz év alatt évszázadokkal marad el a kultúra up to date színvonalától. Az állami kultúrák legfőbb irányitóinak 3 ik. Jj | A 1 Ki «S SBs ÜSSE] Tóga! gyorsan segít. Próbálja meg Ön is. Sok fajdal- SEp 11 Mtegjaj B SH fl M V U jfflH más pillanattól óvja meg ezzel magát. Egy jífjwáj & V jjl T -Hüj gSM kísérlet önt is meggyőzi. Sok orvosi elismerés, ffíf | ffj|m Kapható az összes gyógyszertárakban ügyi szervezetek, ha feladatukat száz százalékos rátermettséggel oldják is meg, akkor is csak az állami kultúra legszükségesebb alapjait adják meg, az első rohamot vezetik,, mei y a gyakorlati étet ezer és ezer eílentám adása révén már az iskolából kikerülő éllet első éivEí- zedéiben nemcsak hatását, hanem majdnem az értékét is elveszti. Minden kulturáltam felismerte, hogy utánpótlásra van szükség. Egyrészt azért, mert az egyén szociális körülményei miatt könnyen és gyakran kimaradhat az általános iskoláztatás évjárataiból, másrészt mert az iskolában szerzett ismereteket a későbbi élet elfelejteti és úgy elmossa az emlékét, mint a tengerdagály a parii fövénybe rajzolt figurát. De mindválasztaniok keltett kétféle álláspont között. Vagy azt fogadni el, hogy a kérdés maradjon a tehetetlenségi erők természetes helyzetében és minden maradjon úgy, ahogy az iskoláztatás adottsága önmagától elintézi, vagy pedig k'intézményesen és rendszerben foglalkozni kell az általános iskolánkivüli népműveléssel s áttörve egy szellemi dzsungel minden akadályán, megküzdeni a kezdet primitivségei- vel. a feleslegeset hangoztató bizalmatlansággal, anyagi terhek újabb komplikációival és azzal az ezer más akadállyal, mely a legváratlanabb helyekről szokott az úttörők elé meredni. Az iskolánkiviili népnevelés a nyugati államokban Á világkultúra felfellé ívelésének biztos jele, hogy minden kulturállam beleinduti a dzsungieilbe és a faji jelleg különbözőségével, mindegyik másképp napirendre tűzte az iskolán kívüli népművelést. Hogy a legnagyobb sikert elért államokat említsük, az amerikai egyetemek szabad és gátlásnélküli légköre legelőször rendszeresítette a külön tanfolyamokat, mélyeknek cipőtisztító tői fölfelé mindenki hallgatója lehet,. Ez egyetemi szabad tanfolyamoknak azonban semmi humanista előadási anyaga nincs s csak azonnal hasznos ismereteket közöl, mint gyorsírást, nyelvtudást, ipari kémiát, elektrotechnikát. Angliában az „Aidult Educatton Associacion“ inkább társadalmi, mint állami organizáció, a régi nagy < termeszeikuitató társaságok mintájára, melyek kutatásokkal és felfedezésékkel mész- szebb vitték az emberi művelődést, mint az összes hivatalos akadémiák összevéve. E tanfolyamok látogatása azonban majdnem kizárólag a műveltebb, de szegény középosztály előnye, erősen angolos színével és gentleman légkörével. Franciaországban a politikai pártok tartják fenn ezt az intézményt, már siókkal demokratikusabb légkörrel s azzal az eredményt csorbító hibával, hogy at esti tanfolyamokon a tudománynak osztozkodni kell a politikai megvitatással s a megosztott figyelem mindakét oldalra hátrányt jelent. Ausztriában a népímüveüés számtalan, egymástól elütő forrásból táplálkozik s ez természetesem az egységes rendszert lehetetlenné teszi. Külön népművelést folytat az egyház, a szocialista frakció és a Heimwéhr. Elkerülhetetlen ilyenformán, hogy bár mindhárom helyen ugyanazt tanulja az egyén, ne homlok- egyenest másként tanulja, ha az egyházi vagy a szocialista oktatás hallgatója voilt. A tudománynak más éls más színe van, ha különböző világnézeti alapokra épült. S itt mutatkozik meg a népművelés társadalomalaki tó és államéltető szerepe. A népművelés Magyarországon A magyarországi népművelés teljesen szabad pályán, minta és követendő példa nélkül indullt, valósággal egyéni elgondolás szerint, de olyan sikerrel és eredménnyel, a benne rejlő értékeknek olyan szerencsés kihasználásával, hogy jelenlegi kiépített szervezetéiben állandó külföldi érdeklődés és tanulimány- utak tárgya, noha valósággal leutánozhatatlan, •minit minden, amit a különleges faji jelleg önmagából kitermel. A magyar népművelés már valósággal szellemi tömegmozgalom. S mint ilyen, legfelső lépcsőfokán megtalálta azt, aki kezdeményez, elindít és vezet. Budapest világvárosi kulturéi etében ez a vezető kéz Szendy Károly polgármester, aki erről a legkedvesebb’ müvéről nyilatkozik: — A háború után kővetkező világ megértette, hogy uj, tanult és jó nemzedék kell, mely a ro mokból és veszély ékből együttes munkával képes felépíteni friss életkereteit. Ez elsősorban művelődési és erkölcsi feladat. A polgár, az egyén csak akkor válik biztos alapjává saját életének, családjának és a közös társadalominak, ha képességeit munkakörében a legjobb tudással ruházza fel és erkölcsileg jó marad. Csak müveit és jó emberek lehetnek eléggé öntudatosak ahhoz, hogy szilárdul kövessék céljaikat, melyek a közre hasznosak. Ez a nálunk folyó népművelésnek szellemi boltíve, mely alatt érintkezésbe jutunk az egyetemi professzorral éppúgy, mint a lege‘1- hagyatofitabb kulturigénytőve 1. Munkánk nagy rokomszemvre talált, mert a nép mindig megérzi, ha igazán segíteni akarnak rajta. Jellemző, hopy évi százezer pengővel támogatást aduink a népművelő munkának, ennek kétszeresét teszi ki az önként fizetett tagdíj, A német és az olasz rendszer > ism Az utóbbi években különösen a német „Kralt dureh Freude“ mozgalom és az olasz „Dopotavoro" intézménye vívta ki a kultiur- politikusok csodálatát. Mindakettő valóban óriási apparátus, mely teljesen állami adminisztráció keretében szolgálja céljait. Más államokban a népművelés szabadszervezet feladata, amelynek első példája ma az északi államokban van, ahol Dániától kezdve Grundt- wik úttörő munkája nyomán Skandináviáig sok utánzásra méltó példaképet látunk. A legutóbbi évek népművelési fökérdése azonban az volt, hogy miként lehet a legkellemesebben és legkívánatosabb formában az egyént a rendszeres továbbmiivelésre vonzani. Hiszen kétségkívül olyan emberekről van sző, akik kenyórkereső munkájuk mellett szabad idejüket áldozzák fel erre a célra. Lankasztó megterhelésről tehát .itt nem lehet szó. Az üdülés és szórakoztatás gondolata nyomult tehát előtérbe és anost az egész világon szorgos vizsgálódás folyik, hogy a tömegpszichologia imáit tanácsol. A tudás orvosság, de nem szabad keserű kanálban beadni, hanem édesben, különben önként csak kevesen veszik be, aminthogy a 'tapasztalatok azt igazolják, hogy a fárasztó niópmüvelésá forma az eredményre fokozatosan hátrányos. — Az üdülés szempontjainak az oktatással való kedves vegyítése terén, a népművelő munkában most Budapest áll talán első helyen a világversenyben, Ahogy Budapest varázsa az idegenforgalmat minden különös propaganda nélkül hatalmas mértékben nevelte, most hasonlóan a népművelésbe viszi azt a derűt, ami sajátja. Tíz év magyar népművelése Ezek a célkitűzések 'és a szempontok. S ha most a gyakorlati eredményeket nézzük, bizony az elmúlt évtized nehéz küzdelem és fáradság esves állomásait mutatia* Kemiva a gyermekcipőkön, tiz évvel ezelőtt alakult az első Írást és olvasást oktató tanfolyam ölvén, fővárosi iskolában azok számára, akik az írást nem tanulták meg, vagy időközben elfelejtették. Valósággal szervezett nyomozómu nkál kellett bevezetni, hogy felekutatható legyen az a hatezer szégyenlős tudatlan, akik aztán az ismeretvilág első lépcsőjére ötven tanóra alatt eljutottak. A második évben merész ugrással a zenekultúra került sorra s elkezdődött a néphaug- versenyek időszaka. Hogy a legszerényebb anyagi körülmények között élő néposztálynak zenei érdeklődése van, ez az indulásnál kérdőjelként meredt a rendezők elé s az eredmény meglepetést okozott. Az első érben harminc „hangverseny-bér- lő“ akadt csak s ez a szám évről-évre gyarapodva elérte az ezres számot, vagyis ezer olyan szegény embert, aki minden hangversenyen jelen akart lenni, amely számot az eseteukint bevetődők erősen szaporítottak. Ma az a helyzet, hogy minden néphangiverseny élőre biztosított zsúfolt ház. Ennek pedig visszaható értéke van, mert a műsorok anyaga lehetővé teszi, hogy a fiatal zeneszerzők müvei nyilvánosság elé kerüljenek. Az első öt évben bat'vaofhét magyar zeneszerzőnek 189 müve szerepelt, melyek 218 alkalommal kerültek előadásra. Huszonöt hangverseny volt a harmadik évbein. A negyedik évben a már szórványosan elindult munkás oktatás jött nagyobb lendületben a szabad-líceumok műszaki tanfolyamaival. Ezt követte a rájövő évben a múzeumok, gyárak látogatása és hatszázharminc tanulmányi, fciránduás, melyeken több mint harmincezseir résztvevő szórakozott és tanult. S évről-évre gyaranodott a műsor. Idegeunyelvü oktatással, nóta-tanfolyamokkal, mely a. népdal gra- imofonlemezeinek magyarázattal kísért bemutatásával járt. s vetített képes ismeretterjesztő előadások. Ezt a szabad egyetem követte, immár az ismeretek magas iskolájával, irodalmi esték, filmelőadások, vándor népkönyvtárak. A magyar népművelés szellemi fóruma Ma a népoktatásnak rendes havi folyóirata van, mely kötetnyi vastagságban évi két pengő tagsági dij ellenében hatvanezer előfizetőnek jár s havonta elviszi az előfizető otthonába azt a száz és száz alkalmat, tanfolyamolt, előadást, látványosságot, mely a. következő hónapban óraprogrammal és pontos ucca- és házszámclimmel esedékes. Ha ez a programfolyóirat olyan kézbe kerüli, aki még sohasem hallott a budapesti népművelésről, egyszerre egy uj világot ismer meg, mely eülen- állhataüanul csábítja és magával sodorja, aki pedig egyszer belekerült ebbe a légkörbe, az már ezután a modern ismeretek színvonalán marad. Gyakran fényképek és felvételek sora következik a havi szemlében. Például bemutatja, hogy itt és itt ekkor és ekkor tartott, tanfolyamon milyen mesterművek készülitek a keztyüvarnás terén. A kiállitásszerüen bemutatott keztyüfényképek állandóan túlzsúfolják uj hallgatókkal a kézműipari tanfolyamokat. Meglepő, hogy milyen témaköröknek van nagyszámú hallgató közönsége az el vontabb ismeretágak terén. Tiz előadásból álló sorozat Indiáról vagy Rembardmt művészetéről, munkás, napszámos és kishivatalnok közönséggel. Az orvostani kérdéseknek van egy külön állandó tözsközönsége s egy másik, amelyik csak specializáltan érdeklődik. Akiit a rák érdekel, az nem látogatja a tüdő- vészt. Az egészséges táplálkozás törzsközönsége férfiakból áll, a lélektani élőadásoké túlnyomóan nőkből. S szorongásig megtelik az előadó terem még akikor is, ha az ábrázoló geometria az előadott szaktárgy. Küllőn, szakelőadás a „Dér, die, d!ass“-ről. Sebészetről, csillagászairól épp úgy, mint a korszerű lakásdiszitésről. Főzőtanfolyam, méhészet, virágkertészet és ezer más. A tanulmányi kirándulások maga küllőn világ. Növénytani séta a Gellérthegyen, kenyérgyár, hiirlapnyoiinda, kiállítás látogatása, neves festőművészek műtermei tanulságos órák annak, aki hajlam szerint egyáltalában tud választani közöttük. S aki a hasznost, a kellemes feledéssel is- össze akarja kötni, az társasutazásra jelentkezik a kecskeméti szüretre vagy filléres áron akár a bayreuthi operaelőadásokra. A budapesti városháza remek palotájából ma olyan gazdasága ömlik a kultúrának a magyar székesfőváros társadalmára, hogy a* a népről való nemes gondoskodásnak való* bán mintaképe, 7
